Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
Életveszélyes savcsökkentés

A gyógyszeripar kedvenc szokása, hogy a gyógyszereket pár hetes-hónapos vizsgálatokban teszteli, majd a betegek azt évekig vagy akár élethossziglan szedik. Elvileg fontos volna a gyógyszerek piacra kerülése után is vizsgálni a hosszú távú hatásokat, de ezeket fölösleges költségnek tekintik, hisz a népességszintű nagy "vizsgálat", azaz adott gyógyszer széleskörű alkalmazása pár év alatt úgyis kitermeli majd az eredményeket. Ez a helyzet a leggyakrabban felírt protonpumpa gátlókkal is. Lássuk hát az "eredményeket"!

 

 

A refluxban, GERD-ben leggyakrabban felírt protonpumpa gátló gyógyszerekkel is ez a helyzet, s ugyan évek során a gyógyszert tartósan szedőknél egyre súlyosabb mellékhatásokra derült fény, a gyógyszercsalád népszerűsége töretlen. Pedig, jobb el sem kezdeni szedni, mert leszokni róla heroikus, sokaknak egyenesen kivitelezhetetlen feladat. (Lásd. bővebben!)

Önmagában súlyos probléma, hogy a Protonpumpa Gátlókat általában pár hétre illene csak felírni, mégis sok beteg évekig-évtizedekig szedi. A Protonpumpa Gátlókat túlhasználják, azaz indokolatlan esetben is felírják, ami a súlyos kockázatok fényében nagy felelőtlenség. Harmincöt kórházból elbocsájtott betegek zárójelentését vizsgálva 58%-uknál nem volt megindokolva, miért javasolják a Protonpumpa Gátlók további szedését. A háziorvosok a nem indokolt Protonpumpa Gátló javallatot 60%-ban átvették és folytatták. A nem indokolt Protonpumpa Gátló szedések kétharmada a kórházaktól indult ki. Ha adott betegnél az indokolatlan Protonpumpa Gátló szedést vizsgálták, háromszor valószínűbb volt, hogy a gyógyszerre állítás kórházban történt (Ahrens és mtsi., 2012).

2006-ban jelent meg az első esetismertetés arról, hogy Protonpumpa Gátlót szedő betegeknél kórosan alacsony magnéziumszint tapasztalható (Zipursky és mtsi., 2014). Az újabb és újabb beszámolók hatására az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) 2011-ben kiadott egy biztonsági figyelmeztetést, miszerint a Protonpumpa Gátlók veszélyesen alacsony magnéziumszintet okozhatnak. Ebből minimum az következne, hogy az ilyen gyógyszert szedő betegeknél a felírást megelőzően mérjék meg és a szedés alatt rendszeresen kövessék a magnéziumszint alakulását (FDA, 2011).

Hess és munkatársai (2012) 2006 es 2011 között 18 esetismertetést találtak, melyben 36 beteg esetét közölték. A 36 beteg esetében bizonyítottnak tekinthető, hogy a magnéziumhiányt a Protonpumpa Gátló szedése okozta, ugyanis a betegeknél, amikor elhagyatták a Protonpumpa Gátló szedését és intenzíven pótolták a magnéziumot, átlagosan 4 nap múlva a magnéziumszint visszatért a már elfogadható minimumra, de csak 14 nap múlva érte el az egészséges szintet. Ha ismét adni kezdték a Protonpumpa Gátló-t, ismét előállt a magnéziumhiány. Egyes beszámolók szerint csak azoknál alakul ki magnézium hiány, akik a Protonpumpa Gátló mellett vízhajtót is szednek (Zipursky és mtsi.,2014), ám ebben az összefoglalóban a 36 beteg adatait elemezve az derült ki, hogy nem a vízhajtó szedése, hanem önmagában a Protonpumpa Gátló szedése felelős a magnéziumhiány kialakulásáért. A magnéziumhiányt nem szokás rutinszerűen ellenőrizni, így ezeknél a betegeknél is csak a súlyos magnéziumhiány következményei hívták fel a figyelmet a problémára. A súlyos magnéziumhiány tetániát (egész testre kiterjedő izommerevség, a légzőizmok bénulása miatt akár fulladást is okozhat), rohamokat, epilepsziás görcsöket, szívritmus zavarokat, émelygést, hányást, érzészavarokat, izomgyengeséget, letargiát és elektrolit zavarokat okoz (lásd. még!) A 36 betegnél az átlagos magnéziumszint 0.22 mmol/l volt, holott a normál érték 0.69-0.94 mmol/l között van. Mivel máig nem tisztázott, miként okozhat a Protonpumpa Gátlók szedése alacsony magnéziumszintet, kérdéses, hogy elég-e rendszeres magnéziumpótlásról gondoskodni. Az FDA által ismertetett 38 beteg negyedénél a pótlás nem bizonyult elégnek, magát a gyógyszert is el kellett hagyni.

A vérben a szervezet magnéziumkészletének 1%-a található, így, amikor már a vérben mért érték is a normál szint alá megy, a szervezetben súlyos magnéziumhiány áll fenn, amit egy-két magnézium tablettával nem lehet helyrebillenteni. Mivel a szervezetben a kálium, magnézium és kalcium szintek egymással összefüggnek, a komoly magnéziumhiány általában kálium és kalciumhiányhoz is vezet, s ezek együttesen súlyos zavarokat idéznek elő a szív- és érrendszer, az izmok, az idegrendszer és az egész szervezet működésében. Ismeretes, hogy magnézium több mint 300 enzim működésében játszik szerepet, és a D-vitamin sem hasznosul magnézium hiányában.( lásd. bővebben!) A magnézium elégtelenség általában Protonpumpa Gátlók szedése nélkül is gyakori (lásd. még!)

Marcus és munkatársai (2010) a Protonpumpa Gátlók okozta szívritmus zavarokat vizsgálták, és a különféle pitvari és kamrai aritmiákat 3.5-4.5-ször találták gyakoribbnak Protonpumpa Gátlót szedők körében. Az intenzív osztályra kerülő betegek 60-65%-a magnéziumhiányos, ami csak részben tulajdonítható a kórházi kezelésnek, azaz a magnéziumhiány a társuló következményekkel nagyban hozzájárulhatott súlyos állapotok kialakulásához (Agus, 1999).

A Protonpumpa Gátló hosszú távon való szedésnek sok más súlyos következményei is ismertek. Wilhelm és munkatársai (2013) áttekintették a főbb mellékhatásokat. ezek a következők:

Tüdőgyulladás: mivel a gyomorban lecsökken a savasság, baktériumok szaporodnak el, melyek eljutva t tüdőbe, tüdőgyulladást okoznak. Ezt három metaanalízis és egy kohorsz vizsgálat igazolja. A tüdőgyulladás kockázatát 20-50%-kal növeli meg a Protonpumpa Gátló szedése.

Clostridium difficile fertőzés: Ez a veszélyes baktérium szintén azért tud elszaporodni, mert lecsökken a gyomor savassága. Harminc vizsgálat összevont elemzése szerint a Protonpumpa Gátlók szedése 215%-kal növeli meg a fertőzés kialakulását. A fertőzés nehezen kezelhető, nem ritkán halálhoz vezet. Egy 2010-es vizsgálatban 128 Clostridium difficile fertőzéssel kórházba került ember 17%-a meghalt, 50%-nál a kezdeti kezelési próbálkozások sikertelen voltak, és 20%-nál a fertőzés a kezelés ellenére visszatért (Wilson és mtsi., 2010).

Csonttörés: A kalciumvegyületekből a gyomor sósavjának hatására alakul át ki a kalcium felszívódó formája. A lecsökkent savasodás miatt csökken a kalciumfelvétel, és ezért a mellékpajzsmirigy hormon bontani kezdi a csontokat a megfelelő kalciumszint biztosításához. Számos vizsgálat igazolta, hogy a Protonpumpa Gátlók növelik a csontritkulás és a csonttörés veszélyét, egy 1211 nő adatát feldolgozó vizsgálatban a csigolyatörés kockázata a Protonpumpa Gátlókat szedők körében 310%-kal nőtt meg. Nyolcvanezer nő több éves követése során a Protonpumpa Gátló szedők körében 35%-kal nőtt meg a medencecsont törés kockázata (Khalili és mtsi., 2012). Yang és munkatársai (2006) eredménye szerint minél tovább szedi valaki a Protonpumpa Gátlót, annál nagyobb a medencecsonttörés kockázata. Egy év után 22%-kal, két év után 41%-kal, négy év után már 60%-kal nő meg a törés kockázata.

Akut vesegyulladás: Számos esetet ismertettek már a szakirodalomban, amelyeknél akut vesegyulladás alakult ki Protonpumpa Gátlók szedése során, s némely esetben azt is igazolták, hogy a vesebetegség rendeződése után ismét adva a Protonpumpa Gátlót a veseelégtelenség ismét megjelent.

Vérzékenység: Felmerült a gyanú, de egyelőre keveset vizsgált kérdés, vajon a Protonpumpa Gátlók szedése nem csökkenti-e a vérlemezkék termelődését. Egyelőre esetismertetésekből tudunk erről a lehetséges kockázatról.

Hiánytünetek: A Protonpumpa Gátlók szedése kapcsán felmerült a vas- és B12-vitamin hiányának a veszélye, de egyelőre kevés adat áll a rendelkezésre a határozott állásfoglaláshoz. A csökkent kálium és kalcium szintről fentebb szóltam.

Gyomor- és vastagbél rák: Újra és újra felmerül annak a lehetősége, hogy a Protonpumpa Gátlók szedése a gasztrin nevű, gyomorban termelődő hormon növekedést serkentő hatása miatt megnövelheti a gyomor és vastagbélrák kockázatát. Poulsen és mtsi.(2009) 20%-os kockázatnövekedést találtak a Protonpumpa Gátló szedők körében a Protonpumpa Gátlót nem szedőkhöz képest, de más vizsgálatok ezt nem erősítették meg. Azonban ilyen esetekben a "nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél" elv alapján érdemes mégis szem előtt tartani a lehetséges kockázatot. Paterson és munkatársai úgy találták, hogy azok, akiknél családi hajlam van a vastagbél polipok kialakulására, vagy örökletes hajlamuk van vastagbél rákra, azokban magas a gasztrinszint. Mivel a Protonpumpa Gátlók szedése megnöveli a gasztrin szintet, logikus következtetés, hogy ez kockázatot jelent polipok és később vastagbélrák kialakulására (Paterson és mtsi., 2014). Chen és munkatársai összefoglalójukban arra hívják fel a figyelmet, hogy egyelőre csak maximum öt éves követéses vizsgálatok állnak a rendelkezésünkre, nem lehetünk biztosak abban, hogy a huzamosabb Protonpumpa Gátló szedés is veszélytelen volna a rák szempontjából (Chen és mtsi., 2011).

Mindezek az igazolt, a valószínűsíthető és a bizonytalan kockázatok arra figyelmeztetnek, hogy szerencsésebb volna a refluxot és GERD-et természetes úton kezelni. A túlzott savtermelés egyértelmű kapcsolatba hozható a túlzott szénhidrátfogyasztással, és lowcarbra vagy paleóra a refluxos panaszok általában rövid időn belül elmúlnak (lásd. erről bővebben és még itt!)

S ha már valaki nem szeretné megszokott életét feldúlni, akkor is kérheti orvosát, hogy a Protonpumpa Gátló helyett egy kevésbé kockázatos savcsökkentőt írjon fel számára.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

 

Felhasznált irodalom

 

  • Ahrens D, Behrens G, Himmel W, Kochen MM, Chenot JF. Appropriateness of proton pump inhibitor recommendations at hospital discharge and continuation in primary care. Int J Clin Pract. 2012 Aug;66(8):767-773.
  • Zipursky J, Macdonald EM, Hollands S, Gomes T, Mamdani MM, Paterson JM, Lathia N, Juurlink DN. Proton pump inhibitors and hospitalization with hypomagnesemia: a population-based case-control study. PLoS Med. 2014 Sep 30;11(9):e1001736.
  • FDA Drug Safety Communication: Low magnesium levels can be associated with long-term use of Proton Pump Inhibitor drugs (PPIs). web:http://www.fda.gov/Drugs/DrugSafety/ucm245011.htm (letöltve 2015. márc. 15)
  • Hess MW, Hoenderop JG, Bindels RJ, Drenth JP. Systematic review: hypomagnesaemia induced by proton pump inhibition. Aliment Pharmacol Ther. 2012 Sep;36(5):405-13.
  • Marcus, GM, Smith LM et al. (2010). "Proton Pump Inhibitors are Associated with Focal Arrhythmias". The Journal of Innovations in Cardiac Rhythm Management 1 (4): 85-89.
  • Agus ZS. Hypomagnesemia. J Am Soc Nephrol. 1999 Jul;10(7):1616-22.
  • Wilhelm SM, Rjater RG, Kale-Pradhan PB. Perils and pitfalls of long-term effects of proton pump inhibitors. Expert Rev Clin Pharmacol. 2013 Jul;6(4):443-51.
  • Wilson V, Cheek L, Satta G, Walker-Bone K, Cubbon M, Citron D, Gerding DN, Llewelyn MJ. Predictors of death after Clostridium difficile infection: a report on 128 strain-typed cases from a teaching hospital in the United Kingdom. Clin Infect Dis. 2010 Jun 15;50(12):e77-81
  • Khalili H, Huang ES, Jacobson BC, Camargo CA Jr, Feskanich D, Chan AT. Use of proton pump inhibitors and risk of hip fracture in relation to dietary and lifestyle factors: a prospective cohort study. BMJ. 2012 Jan 30;344:e372.
  • Yang YX, Lewis JD, Epstein S, Metz DC. Long-term proton pump inhibitor therapy and risk of hip fracture. JAMA. 2006 Dec 27;296(24):2947-53.
  • Paterson AC, Macrae FA, Pizzey C, Baldwin GS, Shulkes A. Circulating gastrin concentrations in patients at increased risk of developing colorectal carcinoma. J Gastroenterol Hepatol. 2014 Mar;29(3):480-6.
  • Chen S, Song X, Gao X, Li M, Chen Z, He Y, Zhan W. Proton pump inhibitors and the risk of colorectal cancer: a meta-analysis. J Clin Gastroenterol. 2011 Feb;45(2):177.
  • Poulsen AH, Christensen S, McLaughlin JK, Thomsen RW, Sorensen HT, Olsen JH, Friis S. Proton pump inhibitors and risk of gastric cancer: a population-based cohort study. Br J Cancer. 2009 May 5;100(9):1503-7.