Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Ingrid Wickelgrencan
A férgek meg tudják szelídíteni az immunrendszert?

Forrás: Ingrid Wickelgrencan Worms Tame the Immune System? Science, 2004, 305:170-171.

Fordítás, kivonat: Mezei Elmira

A kutatók azt vizsgálják, vajon a férgek nem volnának-e megfelelő "gyógyszerek" a gyulladásos bélbetegségekre és más hiperimmunitással járó betegségekben. A Science munkatársa ennek járt utána.

 

 

Nemrégiben egy, a Félelem Faktor című TV-s valóság show-ra emlékeztető mutatványban több tucat önkéntes résztvevő gurított le egy pohár, 2500 élő parazita féregtojással teli energiaitalt. Ennek a kísérletnek a "rendezője" az iowai egyetem munkatársa, Joel Weinstock gasztroenterológus volt. A résztvevők számára az áhított jutalom a gyulladásos bélbetegség (IBD) fájdalmas tüneteiből való gyógyulás volt. Weinstock azon kevés, ám egyre növekvő számú kutató közé tartozik, akik hisznek abban, hogy a parazita férgek, vagy a belőlük kivont anyagok hatékony kezelésként működhetnek nemcsak IBD-ben, hanem számos autoimmun betegségben is. Ez a feltevés őrültségnek hangzik, de olyan vizsgálatok támasztják alá, amelyek kimutatták, hogy az egerek parazita bélféregtojásokkal, lárvákkal és ezek kivonataival való kezelése tompítja, és esetleg megelőzi az allergiás reakciókat, csökkenti egy szklerózis multiplex-szerű betegség súlyosságát és megakadályozza az I-es típusú cukorbetegség kialakulását.

Közelmúltban megjelent adatok támasztják alá, hogy a bélférgek védelmet nyújthatnak a betegségek ellen azáltal, hogy felerősítik az immunrendszer rendőreit, az ún. szabályozó T-sejteket, és megakadályozzák ámokfutásukat. Ezeknek a sejteknek a hiányossága vagy problémája sokféle immun rendellenességhez járulhat hozzá. "Ez az első sejtelem, hogy a cukorbetegség, az asztma és egyéb immunbetegségek között valami közös szál van." - mondja Richard Maizels, az angol Edinburgh Egyetem immunológusa. "Nagy lehetőséget látunk abban, hogy megértsük, hogyan szabályozhatók ezek a kóros immunműködések."

A féregterápia még kísérleti stádiumban van. Weinstock gyulladásos bélbetegségekkel végzett kísérletei, amelyekben az emberre ártalmatlannak tűnő sertés férgeket használ, az egyetlen valóban humán mintán végzett féregkísérlet. Még hátravan, hogy nagy mintán, kettős-vak kísérletet végezzen valaki. "Ez a fajta kezelés semmiképpen nem áll készen a nagy nyilvánosságra. - mondja Stephen Hanauer, a Chicago Egyetem munkatársa. A legtöbb kutató addig nem hiszi el a kezdeti laboratóriumi és klinikai eredményeket, amíg nem válnak megismételhetővé, alaposabb magyarázattal és lehetőség szerint egyéb rendellenességekre kiterjesztve. De ha az adatok ezek után is megállják a helyüket, a gyógyítás új útjai felé mutathatnak. "Abban reménykedünk, hogy megértjük, milyen mechanizmuson keresztül érik el az eredményt a bélférgek, és ezt reprodukáljuk valamilyen nem-élő beavatkozással." mondja Weinstock, és hozzáteszi: "Ezzel egy teljesen új gyógyszercsoport felé nyílik lehetőség."

Mikroba gyógyászat

Weinstockot, Maizelst és másokat a több évtizedes higiénia hipotézis néven ismert teória inspirált. Eszerint a mikrobák évezredek óta edzik az immmunrendszert, tehát a túlzásba vitt tisztaság immunrendszeri betegségekhez vezethet.
Az első kutatócsoport, amely azt állította, hogy a bélférgeknek - a jól ismert veszélyeik mellett - valami haszna is lehet, Neil Lynch allergiakutató csapata volt, a venezuelai caracasi egyetemről. Az 1980-as években Lynch és kollégái arra az eredményre jutottak, hogy a bélféreg fertőzött gyermekek körében ritkábbak volt az allergiás problémák, mint a nem fertőzötteknél. 1993-ban Lynch csapata arról számolt be, hogy a bélféreg irtó gyógyszerek adása fertőzött gyerekeknek nagymértékben megnövelte a környezeti allergénekre való érzékenységüket, mind a bőr, mind a vérvételi tesztek szerint.

Az 1990-es évek derekára Weinstock fontolgatni kezdte, hogy lehetséges-e, hogy a bélférgek védelmet is nyújthatnak a gyulladásos bélbetegség (IBD) ellen, ami kizárólag a jómódú, fejlett társadalmakban fordul elő, ahol az embereknek nincsenek bélférgei. A parazita férgek úgy élnek békében a vendéglátóikkal, hogy tompítják az immunválaszt. "Arra gondoltam - mondja Weinstock - hogy ennek lehet védőhatása. Különösen azért, mert a bélférgek az IBD-ben és autoimmun betegségekben túlműködő, gyulladáskeltő Th1 sejteket kiegyensúlyozó, gyulladásgátló Th2 sejteket stimulálják."

Azonban a T segítő sejt teória hamar megdőlt. Először is azért, mert nem adott magyarázatot azokra az eredményekre, miszerint a bélférgek az allergia és az asztma ellen is védelmet tudnak nyújtani, pedig ezek a betegségek a túlzott Th2 aktivitás jellemzi. De egyre több adat - Weinstock laboratóriumának egérkísérletei is - egy alternatív mechanizmust kezdtek alátámasztani: úgy tűnt, hogy a bélférgek a szabályozó T sejteket stimulálják. Ezeket a Th1 és Th2 sejtes immunválaszt kontrolláló immunsejteket egyre többet vizsgálják.

Aztán 2000-ben, a hollandiai Leiden University orvosi központjában dolgozó Maria Yazdanbakhsh immunoparazitológus és munkatársai arról számoltak be, hogy az afrikai Gabonban a Schistosoma haematobium nevű bélféreggel fertőzött gyerekek sokkal ritkábban váltak allergiássá a házipor atkákra, mint a féregtelen gyerekek. Afrikában a poratka allergia az egyik legfőbb okozója az asztmának. Ugyanez a vizsgálat kimutatta, hogy az IL-10 cytokin koncentráció (a szabályozó T sejtek termelik) jelentősen magasabb a fertőzött gyerekeknél, és fordított arányban van a poratkákra való reaktivitással.

Ugyanebben az évben, a jelenleg a bonni egyetemen dolgozó német parazitológus, Achim Hoerauf és munkatársai a szabályozó T sejtek szerepét vizsgálták a folyami vakságot okozó orsóféreg, a Onchocerca volvulus-ra adott immunválaszban. A fertőzött afrikaiak magas IL-10 és egy másik szabályozó cytokin értékeket mutattak, ami átalakította a béta növekedési faktort, feltehetőleg azért, hogy a bőrbe kerülő férgekre adott gyulladásos reakciót mérsékelje. A kutatócsoport ezeket a cytokineket kivonva a perifériás fehérvérsejtekből klónozta a sejteket, és szabályozó T sejtekként azonosította őket.

Publikálatlan egérkísérletek ugyancsak alátámasztják azt a feltevést, hogy a bélférgek megtámogatják az immunitás szabályozását. "A régi elgondolás szerint a két oldalt, a Th1-et és a Th2-t egymással ellentétes működésűnek tartották". - mondja John Fleming szklerózis multiplex kutató a University of Wisconsin munkatársa. "Ma úgy gondoljuk, hogy a szabályozás hiánya miatt valószínűleg mindkét oldal túlműködik".

Azonban a szabályozó T sejtekre kifejtett hatáson kívül egyéb funkciójuk is van. Újabb tanulmányok szerint, a bélféregfertőzés az öröklött immunrendszert, az antigének felismerésére szolgáló molekulák rendjét is megváltoztathatja a szervezetben.

Féreg-étrend

2003-ban Weinstock publikálta eredményeit, miszerint a Schistosoma mansoni petéi megvédték az egereket egy súlyos, kémiailag indukált bélgyulladástól. Egy másik vizsgálat beszámolt hét, Trichuris suis sertés ostorféreggel kezelt IBD páciensről, akik mindannyian jelentős javulást mutattak, és hatan közülük teljesen meg is gyógyultak. Nem jelentkezett semmilyen mellékhatás, valószínűleg azért, mert a sertésféreg nem fejlődik ki teljesen az emberben.

A Louisiana-i New Orleansben rendezett Emésztőszervi Betegségek Hetén Weinstock beszámolt arról, hogy a kezelés két nagyobb mintán végzett kísérletben is sikeresnek bizonyult. Fekélyes kolitiszes pácienseknél, akiknél a vastagbél gyulladása folyamatos hasmenést okozott, a három hónapos féregpete kezelés 13 alanynál (43%) jelentős javulást hozott. A placebo csoportban csak 4, (17%) javult. A Crohn betegség csoportban, ami jellemzően a vékonybelet érintő fájdalmas betegség, 29-ből 23-nál jelentkezett jelentős javulás, és 21-en meggyógyultak.

"Ezek az előzetes adatok nagyon ígéretesek."- mondja Gary Lichtenstein, a philadelphiai Pennsylvania Egyetem kutatója, "és nagy az érdekeltség a terápiában, mivel nincs toxicitás". Mivel az eddigi vizsgálatokat kis mintán végezték és bizonyos tudományos pontosság híján nem tekinthetők elegendőnek, Dr. Weinstock most azon dolgozik - egy freiburgi gyógyszergyárral, a Dr. Falk Pharmával együttműködve - hogy kifejlesszen egy féregpete kapszulát, amit Európa szerte több ezer páciensen ki lehet próbálni.

Diabétesz és SM.

Anne Cooke csapata az angol Cambridge-i egyetemen arról számolt be, hogy a Schistosoma mansoni pete kivonata teljesen meg tudja előzni az I-es típusú cukorbetegség kialakulását arra hajlamos egereknél, ha a kezelés 4 hetes korban megkezdődik. A neuroimmunológus Zsuzsa Fabry és csapata a University of Wisconsinon és Joel Weinstock Iowában, azt találták, hogy a féregpeték két fajtája jelentős javulást eredményezett a hátsó láb gyengeségében egereknél, akik egy szklerózis multiplex szerű betegségben szenvedtek.

Fabry kollégája, John Fleming tervei szerint 10-20 SM pácienst fog kezelni azzal a sertésféreggel, amit Weinstock használt a vizsgálataiban. Havonta agy MRI vizsgálattal szeretné ellenőrizni, hogy a kezelés hatására mutatkozik-e javulás az agy léziókban.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre