Dr. Mercola:
19 vizsgálat talált kapcsolatot a génkezelt ételek és a szervek működészavara között

Egy nemrégiben írt tanulmány afelé mutat, hogy patkányok és egerek szervezetében súlyos elváltozásokat okoz a génmanipulált ételek fogyasztása. A 19 felmérést összegző kutatók azt figyelték meg, hogy a vér és vizelet biokémiáját, illetve a vizsgált szervek súlyát is tartalmazó paraméterek jelentős mértékben megváltoztak a génkezelt táplálékon tartott állatok esetében.

A legnagyobb elváltozás a hímek veséjében volt megfigyelhető, amely a feljegyzett elváltozások 43,5 százalékát tette ki, ezt a 30 százalékot kitevő máj követte a nőstények szervezetében. Ezeken kívül elváltozás mehet végbe az ilyen táplálék hatására a szívben, a lépben, egyéb szervekben és a vérsejtekben is.

Az IRT (Institute for Responsible Technology) így vall a témában:

"A kereskedelemben jelenleg elterjedt, génkezelt táplálékok 83 százalékát teszik ki a táplálkozási kísérlet során használt, ugyanakkor több millió ember által is fogyasztott szójabab- és kukoricafajták. Habár a vizsgálatok eredményei afelé mutatnak, hogy mindez súlyos következményekkel járhat az emberi faj szempontjából is, a szerzők ez alkalommal mégis leginkább azzal foglalkoztak, hogy a betegséget okozó génkezelt élelmiszerek mennyire észrevétlenül csúsznak át a világszerte alkalmazott felszínes és hiányos biztonsági vizsgálatok szűrőjén."

Ráadásul a Monsanto biotechnológiai vállalatnak már csak egyetlen jóváhagyásra van szüksége az FDA (Amerikai Élelmiszer és Gyógyszerhatóság) részéről ahhoz, hogy bevezesse legújabb iszonyatát, az omega-3 zsírsavat előállítani képes génkezelt szójababot. A hatóság jóváhagyása erre az évre várható.

A Monsanto minden lehetséges termékben használni kívánja a génkezelt szójababból készült olajat - péksüteményekben, lisztkeverékekben, kukoricapelyhekben, sajtokban, mirelit tejtermékekben, tésztafélékben, öntetekben és szószokban, gyümölcslevekben, nassolnivalókban, cukorkákban, leveskonzervekben, és számos más ételben.

A Forbes magazin így nyilatkozik az ügyről:

"A Monsanto céget olyannyira utálják a környezetvédők, hogy ha a St. Louis-i székhelyű vállalat nevét beírjuk a Google keresőbe, az első címszó a 'Monsanto evil' [Monsanto veszedelem], mivel egy januári közvélemény-kutatás szerint a leggonoszabb nagyvállalatként futott be a szavazatok alapján, melyeknek megdöbbentő módon az 51 százalékát söpörte be."

Ezen kívül tudósok 300 fejőstehénbe emberi géneket ültettek be, mely folyamat hatására állítólag több tejet termelnek majd a tehenek, és annak az emberi anyatejjel megegyező tulajdonságai lesznek. Úgy vélik, ez majd a tápszer alternatíváját jelenti a csecsemők számára.

A génmanipulációs módszerek bírálói azonban megkérdőjelezik a génkezelt állatokból származó tej biztonságosságát, valamint annak a szarvasmarha egészségére kifejtett hatását.

A Telegraph hasábjain a következő olvasható:

"A kutatók klónozási eljárást alkalmaztak, amikor emberi géneket ültettek be Holstein fejőstehenek DNS-ébe, mielőtt a béranyaként szolgáló tehenekbe beültették a genetikailag módosított embriókat…A kutatók azt állítják, egy lizozim nevű emberi fehérjét tartalmazó tejet termelni képes teheneket tudnak tenyészteni."

Egy a genetikailag módosított szervezeteket vizsgáló felmérés során - mely 19 állatokon végzett kísérletet vett alapul - kiderült, hogy a vizsgált vér, vizelet, szervek és más paraméterek majd 10 százalékára jelentős hatást fejtenek ki a génkezelt növények, és ez különösen a májra és a vesére igaz.

A felmérésben szereplő állatok génmanipulált szóját és kukoricát fogyasztottak, melyek a széles körben elterjedt és génkezelt növények 80 százalékát teszik ki, és szinte minden, az Egyesült Államokban árult, gyártási folyamatnak alávetett élelmiszerben jelen vannak.

Nyilvánvalóvá vált, hogy a génkezelt termények által okozott veszély mára nem csupán elméleti kérdés, mégis mivel licenc alatt álló találmányokról van szó, melyek részleteit tulajdonosi információjog is szabályozza, csak rendkívül korlátozott körülmények között engedélyezett azok vizsgálata.

Ritkán (vagy talán sohase) engedélyezik, hogy az USA mezőgazdasági minisztériuma (USDA) kivételével bárki is megvizsgálja az ilyen termékek biztonságosságát, akik mellesleg még nem látták szükségét a szigorú, hosszú távú vizsgálatnak, és ritka a 30 vagy 90 napot meghaladó időszakra vonatkozó vizsgálat.

Az általunk fogyasztott génmanipulált élelmiszerek hatását csak 90 - vagy kevesebb napig vizsgálták!

Jeffrey Smith, az Institute for Responsible Technology alapítója így vélekedik:

"A frissen publikált írásban szereplő vizsgálatok közül csupán kettő haladta meg a 90 napot - egyik sem ipari jellegű kutatáson alapult."

A kutatóknak a bírósághoz kellett fordulniuk, és hivatalos kérelmekért folyamodniuk ahhoz, hogy a három hónapos hatásra kiterjedő vizsgálatok nyers adatait megszerezzék, majd a vizsgálatok eredményei be is bizonyították, hogy az állatok máján és veséjén krónikus betegség jelei kezdtek megjelenni. Hogy vajon fél vagy öt évvel később mi történt volna, az továbbra is titok marad, mivel a vizsgálatokat nem végezték el.

A kutatók így vallanak az ügyről:

"A három hónapra kiterjedő vizsgálat nem volt elegendő a krónikus toxikus hatás megállapításához, márpedig a májban és a vesében megfigyelhető elváltozások krónikus betegség kialakulásának jelei lehetnek. Ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy nem szokták kötelezően megszabott ideig vizsgálni a genetikailag módosított élelmiszerek hatását, ami persze elfogadhatatlan a fogyasztók egészségének védelme szempontjából."

Továbbá a szóban forgó adatok részletes vizsgálata a kutatók szerint komoly aggodalomra ad okot, és a szabályokért felelős hatóságok láthatóan figyelmen kívül hagyják azokat:

"A szóban forgó vizsgálatok közül néhányat vitatható előírások szabályoznak, és az azokért felelős hatóságok által biológiai szempontból jelentéktelennek tartott, ugyanakkor statisztikailag igenis szignifikáns eredmények ismeretében felmerül azok értelmezésének kérdése."

A génmanipulált kukoricával és szójával csupán egy hónapig táplált állatok szerveiben megfigyelhető elváltozások ismeretében egyenesen riasztó arra gondolni, hogy az ugyanezeket az élelmiszereket egy életen át fogyasztó emberrel mi történik. A kutatók nyíltan megfogalmazzák azt, amit a szabályozásért felelős szerveknek eddig nem sikerült beismerniük:

"A szabályozás érdekében ma végzett felmérések alapján elfogadhatatlan 500 millió európait és világszerte további több milliárd fogyasztót kitenni a kártevőknek ellenálló, génkezelt táplálék és hasonló eljárásokon átesett takarmányon nevelt állatfogyasztás veszélyeinek, ha mindehhez (jobb esetben) csupán egyetlen emlősfajon végzett, csak három hónapra kiterjedő vizsgálat szolgál alapul, különösen jelenleg, amikor egyre több aggódásra van okunk.
Éppen ezért azt javasoljuk, hogy a három hónapra kiterjedő, felnőtt patkányokon végzett vizsgálatot terjesszék ki kétévesre."

Miért érdemes alaposan megfontolni, fogyasztunk-e génkezelt ételt

Rendkívül meggyőző bizonyítékok szólnak amellett, hogy a genetikailag módosított ételek fogyasztása csakis bajt hozhat az ember egészségére. Amint azt Smith is kifejti egyik interjújában, a kutatók számos, a génkezelt ételekkel összefüggésbe hozható betegséget figyeltek meg, az ezt rögzítő vizsgálatok azonban láthatóan mind az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA), mind pedig az Egyesült Államok Élelmezési és Gyógyszerügyi Hivatalát (FDA) ismételten hidegen hagyják.

Az egyetlen embereken végzett felmérés eredményeit rögzítő publikációban résztvevő önkéntesek génmanipulált szójababot fogyasztottak. A Roundup nevű, rendkívül erős szerrel kezelt, ugyanakkor az annak ellenállni képes szójába rovarirtószernek ellenállni képes géneket ültettek be annak érdekében, hogy életben maradjanak az amúgy a növény számára halálos dózisú permetezés után.

A hét önkéntesből három szervezetében a szójába beültetett gén megjelent a bélflóra baktériumai között is, és meglepő módon még sokkal azután is aktívan jelen volt, miután a szóban forgó személyek befejezték a génkezelt szója fogyasztását.

A fenti eredményből komoly következtetéseket lehet levonni.

A génmanipulációval szimpatizáló és a kutatás költségeit álló angol kormány azonban úgy döntött, nem végez további kutatást annak megállapítására, hogy a genetikailag módosított kukorica - mely egy BT toxin nevű rovarölő szert képes termelni - szintén átjut-e az emberi szervezetbe, ahol a bélrendszerben tovább termeli a rovarirtóanyagot.

Márpedig égető szükség van az ilyen vizsgálatokra, minél hamarabb, mivel mára az Egyesült Államokban termesztett kukorica 85 százaléka genetikailag manipulált: vagy maga a növény is rovarirtó szert termel, vagy éppen annak érdekében módosítják, hogy ellenálljon a rovarirtó szereknek. A ma termesztett szójabab 91-93 százalékát génmanipulációnak vetik alá, hogy túlélje a hatalmas rovarirtó szer adagokat.

Mindez azt jelenti, hogy szinte MINDEN általunk vásárolt, bármilyen formájú kukoricát vagy szóját tartalmazó élelmiszer genetikailag módosított anyagot tartalmaz, hacsak azt az USA mezőgazdasági minisztériuma nem minősíti bioélelmiszernek.

Ebben az interjúban Smith egy Olaszországban végzett felmérésről beszél, melynek során egy BT toxinnal kezelt kukoricával táplált egereket vizsgáltak. A toxin eredményeként az egereknél a következő betegségekre jellemző tünetek léptek fel:

Ezeken túl Smith legalább 65-féle komoly egészségügyi kockázatot jelentő génkezelt élelmiszer-okozta tényezőt jegyzett fel, többek között:

• A génmanipulált szójával táplált patkányok utódainál ötszörös volt a halálozási arány, alacsonyabb a születési súly, és csökkent a nemzőképesség
• A génkezelt szóját fogyasztó hímeknek károsodtak a fiatal spermasejteik
• A génmanipulált szóját fogyasztó egerek embrióinak megváltozott a DNS-működése
• Számos tenyésztő arról számolt be, hogy a génkezelt kukoricafajtákat fogyasztó sertés- és marhaállományban meddőség és csökkent nemzőképesség jelent meg
• A témával foglalkozók Indiában a génkezelt gyapotmag termékekkel táplált bivalyoknál azt figyelték meg, hogy magasabb a meddőség, a vetélés, a koraszülés és más komoly betegségek illetve a halál előfordulásának aránya

Óvakodjunk az új génkezelt termékektől, az Omega-3 szójaolajtól

A génmanipulált élelmiszerek máris elárasztották az éléskamránkat - egyre többet készülnek belőlük piacra dobni, mégse tudunk róla, hiszen a génkezelt termékeken nem tüntetik fel, hogy azok.

A génkezelés óriásának, a Monsantónak a legújabb kreációja az omega-3 zsírsavat előállítani képes génkezelt szójabab. A sztearidonsav-tartalmú, SDA szójaolajként elkeresztelt terméket csupán egy hajszálnyi és egyetlen FDA engedély választja el attól, hogy valósággá váljon, ám annak ellenére, hogy az omega-3 zsírsavak valóban egészségesek, a génkezelt szójaolajban található omega-3 minden bizonnyal nem az.

Nem csak arról van szó, hogy állati eredetű omega-3 zsírsavat is kell tartalmazzon az egészséges étrend, hanem arról is, hogy a szójaolaj önmagában sem egészséges, különösen, ha oly módon génkezelték, hogy omega-3 zsírsavakat tartalmazzon. A génkezelt szója hatására állítólag gyakrabban fordul elő allergia, illetve a következő generációknál magasabb a meddőség aránya is. Ezen kívül olyan többszörösen telítetlen növényi olajról van szó, amelyből kevesebbet kell fogyasztanunk, ha egészségesebbek kívánunk lenni.

Sajnos, ahogyan azt a Forbes is jelenti, "a Monsanto cég szinte mindenbe SDA szójaolajat fog tenni, péksüteményekbe és lisztkeverékekbe, kukoricapelyhekbe és müzlibe, sajtokba, tejtermékeket helyettesítő szerekbe, zsírokba és olajokba, haltermékekbe, mirelit tejes édességekbe és keverékekbe, gabonatermékekbe és tésztafélékbe, szószokba és öntetekbe, hústermékekbe, tejtermékekbe, csonthéjasokból készült termékekbe, szárnyas ételekbe, gyártási folyamatnak alávetett gyümölcslevekbe és zöldségalapú termékekbe, pudingokba és töltelékekbe, édes nassolnivalókba, lágy cukorkákba, konzerv levesekbe és levesporokba, Mindezek az engedély alapján 375 mg SDA szójaolajat tartalmazhatnak adagonként."

Nem egyértelmű, hogy az új SDA szójaolaj fel lesz-e tüntetve az élelmiszerek címkéin, ha azonban azt olvassuk a címkén, hogy 'sztearidonsav' vagy 'SDA szójaolaj', tudjuk, hogy az azt tartalmazó termékek kerülendőek.

A legújabb lelemény: "anyatej" génmanipulált tehenektől

A kutatók azzal is próbálkoznak, hogy genetikailag módosított tehenek "emberi" anyatejet termeljenek.

Klónozási eljárással tudósok emberi géneket ültettek fejős tehenekbe, hogy azok állítólag az emberi anyatejjel azonos tulajdonságokkal rendelkező tejet termeljenek, ami mintegy 10 év múlva már alternatívát jelenthet a csecsemők számára a valódi anyatej vagy a tápszer helyett.

A csecsemők számára készülő génmanipulált táplálék ijesztő ötlet, mivel a gének más szervezetbe való jutása előre kiszámíthatatlan kockázatokkal járhat. Egy egyetlen behelyezett emberi sejtet vizsgáló tanulmány eredményei szerint a gének akár 5 százalékánál jelentősen megváltozik a termelődő tej mennyisége.

Ez azt jelenti, hogy már egyetlen beültetett gén hatására több száz vagy ezer további génnek megváltozik a fehérjetermelő képessége - és akár már egyetlen változtatás is veszélyes lehet. Amint a Telegraph hasábjain is olvasható, a felmérések alapján a génkezelt teheneknél máris megvannak az "emberi" anyatejjel kapcsolatos gondok első jelei:

"A kínai kutatók által végzett két kísérlet során, melynek eredményeként 42 génkeresztezett borjú jött világra, csupán 26 maradt életben, és tíz pusztult el nem sokkal megszületése után, többnyire emésztőrendszeri betegség következtében, majd további hat borjú pusztult el az első félév során."

Vajon tudjuk-e egyáltalán, hogy génkezelt élelmiszert eszünk?

Kijelenthető tehát, hogy az Egyesült Államokban jelenleg termesztett génkezelt növények magas aránya miatt (az összes kukorica több mint 90 százaléka, és a szója több mint 95 százaléka génkezelt) MINDEN EGYES, a helyi szupermarketben kapható, gyártási folyamaton átesett élelmiszer, amelyen nem olvasható az "USDA Biotermék" felirat, génkezelt anyagot tartalmaz.

Így tehát már vagy egy évtizede génmanipulált ételeket fogyasztunk, még ha ennek nem is vagyunk tudatában. Mindezt az Egyesült Államok Kongresszusának, az USDA-nak és a Monsanto nagyvállalatnak köszönhetjük. Még ismeretlen számunkra, hogy később milyen hatással lesznek egészségünkre ezek a génkezelt élelmiszerek, ám úgy tűnik, az egyre gyakrabban előforduló betegségek, a meddőség és a születési károsodások vezetik a legvalószínűbb mellékhatások toplistáját.

Amint azt nemrég a New York Times-ban is olvashattuk:

"A jelenleg fogyasztott élelmiszereink nagy része már most is tartalmaz génkezelt növényt, és badarság lenne azt gondolni, hogy mindez nem lesz egyre inkább így. Úgy látszik, a "szabályalkotók" bennünket és a környezetünket használják fel saját kísérleti nyulaikként ahelyett, hogy meggyőző vizsgálatokat rendelnének el. És a génkezelt növények címkén való feltüntetése hiányában nekünk semmi beleszólásunk nincsen az ügybe."

És tudjuk-e, hogyan kerüljük a génkezelt termékeket?

Külföldön már léteznek listák, amelyeken felsorolják a nem génkezelt termékeket forgalmazó cégeket, ill. ajánlásokat fogalmaznak meg a génkezelt áruk elkerülésére. Nálunk ilyesmi még nincs, és a génkezelt termékek is rejtett formában kerülnek a boltok polcaira. Önmagában az a tény, hogy elsősorban a nyugati táplálkozás alapját jelentő élelmiszereket éri meg génkezelt formában előállítani (gabona, kukorica, rizs, szója, burgonya), azt jelzi, hogy a paleolit táplálkozásnak további előnye a génkezelt élelmiszerek automatikus kerülése (Sz.G. megjegyzése).

Amikor csak lehetséges, helyi termelők által termesztett friss zöldséget-gyümölcsöt és helyben tenyésztett állatokból származó húst vásároljunk olyan helyen, ahol elkötelezetten kerülik a génkezelt magvakat. Szintén minél inkább kerüljük a nem bioeljárással, gyárban készült élelmiszereket is, mivel ezek szinte 100 százalékos biztossággal tartalmaznak génkezelt termékeket.

A génmanipulált élelmiszer saját tapasztalatom szerint az egyik legnagyobb veszélyt jelenti az emberi faj fennmaradása ellen, így tegyünk meg minden tőlünk telhetőt azért, hogy az emberiség érdekében helyes irányba tegyük meg a szükséges lépéseket.