Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Sánchez-Villegas
Gyorséttermi ételek és finom pékáruk depressziónövelő hatása

Forrás: Almudena Sánchez-Villegas, Estefania Toledo, Jokin de Irala, Miguel Ruiz-Canela, Jorge Pla-Vidal, Miguel González A Martinez-González: Fast-food and commercial baked goods consumption and the risk of depression. Public Health Nutrition March 2012 15: pp 424-432

Fordította, kivonat:Stifter-Kajáry Cecília

Korunk depressziójárványát elsősorban a modern táplálkozás és nem a modern "stresszes" élet magyarázza. A depőresszió gyulladáshipotézisét részletesen elemeztem Boldogtalanság és evolúció könyvemben. Egy most megjelent vizsgálat ismét megerősíti: a helytelen táplálkozás megalapozza a depressziót.

 

 

"A gyorséttermekben kapható ételek és egyéb péksütemények fogyasztása depressziót válthat ki" - olvashatjuk egy új spanyol tanulmányban. A Las Palmas de Gran Canaria és Granada Egyetem kutatói szerint azon fogyasztók körében, akik előnyben részesítik a fánkot, croissant-t, hamburgert, hot dogot és pizza-t 51%-kal nagyobb esélyben alakul ki depresszió, mint azoknál, akik mindezekből keveset vagy egyáltalán nem fogyasztanak. Ezek a személyek nagyobb valószínűséggel voltak egyedülállóak, kevésbé aktív életet élnek és rossz táplálkozási szokásaik voltak; többek között kevesebb gyümölcsöt, diót, halat, zöldségeket és olíva olajat fogyasztottak. A PublicHealth Nutrition hasábjain megjelent cikk szerzője; Almudena Sánches-Villegas szerint egy bizonyos "dózis-hatás" figyelhető meg, mely a következőkben foglalható össze: "Minél több gyorséttermi ételt fogyasztunk, annál nagyobb a depresszió kockázata!" A vizsgálatban 8964 olyan személy vett részt, akinél még soha nem diagnosztizáltak depressziót és nem szedtek antidepresszánst. Az utánkövetés során 493 vizsgált személynél vagy diagnosztizálható volt a depresszió, vagy antidepresszánsokat kezdett el szedni.
"Jelenleg nem sokat tudunk arról, hogy milyen szerepet tölt be étrendünk a depresszió tekintetében - állítják, de valójában több kutatás már létezik ezzel kapcsolatban -, de korábbi vizsgálatok arra is utalnak, hogy bizonyos tápanyagok preventív jelleggel bírhatnak." Ezek közé tartoznak a B-vitaminok, az omega3 zsírsavak és maga az olíva olaj, melyek mindegyike egy gyorséttermi ételekből és finom pékárukból álló étrendből hiányzik. A tanulmány a mediterrán étrendet egy lehetséges depressziókockázat-csökkentő étrendként említi meg.
A kutatók ugyan felismerik a fiziológiai-biológiai összefüggéseket a kardiovaszkuláris betegségek, a gyulladás és a depresszió között, ám a táplálkozás és a gyulladásos folyamatok közti összefüggésről már nem esik szó! Pedig elemzésükben nagy hangsúlyt kapnak a transzzsírok, melyben a tanulmány tárgyát képező élelmiszerek igen gazdagok és fogyasztásukon keresztül a szív-érrendszeri betegségek kockázatával egyben a depresszió kockázata is nő. A transzzsírok ismerten gyulladáskeltő anyagok, pl. a gyulladásos természetű szív és érrendszeri betegségek komoly rizikófaktora. Jól ismert az is, hogy a finomított szénhidrátok fogyasztása hozza létre a viszcerális zsírt, amely a szervezetben folyamatos gyulladást alakít ki. Mivel a szerzők nem vesznek tudomást a depresszió egységes gyulladáselméletéről (Szendi G: Boldogtalanság és depresszió könyve erről szól), érdemben nem tudják értelmezni jelen és korábbi hasonló vizsgálataikat sem. Ehelyett a már régen megdőlt szerotoninhipotézisen lovagolnak, miszerint a finomított szénhidrátok hatással vannak a szerotonin háztartásra. Ha hatással volnának, akkor megemelnék a szerotonin szintjét, azaz a "szerotonin teória" szellemében nem fokoznák, hanem csökkentenék a depressziót. Mivel a szerzők ebben hisznek, az egyes élelmiszerek depressziókeltő hatását az egyes összetevők szerotoninmódosító hatásának tulajdonítják, ami már a tudományból átvezeti az olvasót a mesék világába.

Maradva a tényeknél, összességében tehát elmondható, hogy a gyorséttermi ételek és a kereskedelemben kapható péksütemények egyes összetevői (bizonyos zsírsavak és szénhidrátok) befolyásolják a depresszió és egyéb betegségek kialakulását. Ugyanakkor a kutatók nem vesznek figyelembe egyéb kutatási eredményeket, melyek szerint a táplálkozás és a depresszió a táplálkozás gyulladásfokozó hatásán keresztül függ össze. Az említett élelmiszerek gyulladásos folyamatokat indítanak el a szervezetben, és ezek generálják a depressziós tüneteket. A spanyol kutatók mindezt nem tudják, ezért inkább adott élelmiszerekre koncentrálnak, s nem egészében vizsgálnak különböző étrendeket, táplálkozási szokásokat. Látják az összefüggéseket a különböző betegségek és állapotok között, de a valódi ok: a táplálkozásunk által kifejlődő gyulladás oki tényezőként való megfogalmazása elmarad.
A vizsgálat beilleszkedik azon vizsgálatok sorába, melyek ismételten kimutatták, hogy a nyugati étrend az oka a népességben az utóbbi évtizedekben járványossá váló depressziónak. Szendi Boldogtalanság és evolúció könyvében részletesen elemzi a depresszió gyulladáshipotézisét.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre