Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
Ideje a vészharangot megkongatni

Egy apró hiba, ami beláthatatlan következményekkel járhat

(részlet Új vitaminforradalom könyvemből, részben kiegészítve azt)

Manapság folát helyett a folsavat tekintik B9 vitaminnak, a folsav azonban az emberek felében rosszul hasznosul. Az így alattomban kialakult foláthiány vetélést, velőcsőzáródási problémákat, Down-kórt, felnőttekben pedig fokozott rákkockázatot, idegrendszeri zavarokat, gyors öregedést okoz.

 

 

Richard Smithells és Elizabeth Hibbard 1965-ben adták hírül, hogy a velőcső-záródási rendellenességgel született gyermekek anyjában folsavhiány mutatható ki (Hibbard és Smithells, 1965). Ennek hatására nőket toboroztak, akiknek korábban már ilyen rendellenességgel született gyermeke, és ellátták őket folsavval (napi 360 mikrogrammal). Kontrollként olyan anyákat használtak, akik már terhesek voltak (tehát túl voltak a velőcső záródás szakaszán) vagy nem akartak részt venni a vizsgálatban. Az eredmény látványos volt: 176 születésből egy sérült baba született, míg a 260 kontroll esetében 5 sérült baba jött a világra. A kockázatcsökkenés tehát majdnem tízszeres volt (Smithells és mtsi., 1980). Magyarországon 1000 születésre 2.8 ilyen rendellenesség esik.

Az emelkedő vérszint függvényében a folsav egyre nagyobb védelmet jelent a velőcső záródási defektussal szemben:


(forrás: Wald és mtsi., 2001)

Veszélyes B12 hiány

Csakhogy hamarosan az is világossá vált, hogy hiába adnak folsavat, azért a nők egy részénél mégis ilyen problémával születnek gyermekek. Ekkor a B12 került gyanúba, mivel a folsav és a B12 közösen ügyködnek bizonyos biokémiai körfolyamatban. A B12 szerepét feltáró vizsgálatokban az alacsony B12-vitaminszint 2-4-szeres kockázatot mutatott velőcső záródási rendellenességekre (O'Leary és Samman, 2010).

Hogy mindkét B-vitamin hiánya külön-külön is okozhat velőcső záródási rendellenességet, annak az a magyarázata, hogy mindkét B-vitamin fontos szerepet játszik a sejtosztódás szabályozásában. Hogy miért először a folsav került gyanúba? Mert folsavból kb. 100-szor annyi kell, mint B12-ből, vagyis a folsav hiánya könnyebben előáll.

A fentiekből más tanulság is fakad. Nem elég csupán folsavat szedni, mert a B12 hiány is meglepően gyakori, csak a közegészségügy egyelőre a folsavon lovagol. Aki folsavat kezd szedni, annál, ha van is B12 hiánya, hát az elfedődik! Éppen ezért, elvileg folsavat nem is volna szabad önmagában pótolni, csak B12-vel, ezért mindig jobb B-komplexet szedni.

Amit a B12-ről még érdemes megjegyezni, hogy igen kis adagban képes csak felszívódni, tehát a terhesség előtt már hónapokkal előbb el kell kezdeni szedni a B12-öt, hogy a terhesség idejére biztosan fel legyenek töltve a raktárak.

A folsav szükségletet sok minden meghatározza

Richard Branda és John Eaton mutatták ki először, hogy 60 perces napozás a folsav 30-50%-át lebontja a szervezetben. UV lámpával kezelt betegekben szintén nagyon alacsony folsavszintet találtak. A kutatók a sötét bőr evolúciós előnyét abban fogalmazták meg, hogy az véd a folsavvesztéstől (Branda és Eaton, 1978). Nina Jablonski vetette fel először, hogy a velőcső záródási problémák összefüggenek az UV hatással, és a sötét bőr azért jelentett evolúciós előnyt az Egyenlítő környékén, mert növelte a szaporodási sikert (Jablonski és Chaplin, 2000). A hatás igen erős, a terhesség első heteiben végzett intenzív napozás vagy szoláriumozás következménye nyitott gerinc, de akár agyhiány is lehet (Lapunzina, 1996). Mivel a folsavnak a férfi spermatermelésben is nagy szerepe van, ez tovább erősíti a sötét bőr reprodukciós előnyét. Az UV hatásnak az egész világon szerepe van, hiszen ahogy távolodunk az egyenlítőtől, ugyan csökken az UV sugárzás, de világosodik a bőr is. Ezért van az, hogy az afro-amerikaiaknak még rossz tápláltság mellett is magasabb pótlás nélkül is a folsav szintjük, mint a jobb körülmények közt élő fehéreknek (Jablonski és Chaplin, 2000). A napozás hatására utal, hogy gyakrabban születnek a velőcső záródási defektussal vagy fülkagyló nélkül téli időszakban, ami tavaszi-nyári fogantatás idejére eső folsav hiányra utal (Obeidat és mtsi., 2010; Liu és mtsi., 2011; Marzullo és mtsi., 2005).

Mivel a folsav részt vesz a gének működésének szabályozásában, fehérjék és ingerületátvivő anyagok szintézisében, a metioninnal és homociszteinnel kapcsolatos folyamatokban, ezért a folsavval kapcsolatos biokémiai folyamatok bármely láncszemének sérülése komoly problémákat okozhat.

A folsav-hiány rejtett oka

Annak idején Herschel Mitchell és kutatócsoportja négy tonna spenótból kivonta a titokzatos vérszegénység elleni anyagot. A latin folium=levél szóból ered a folát elnevezés, ez a B9 vitamin természetes formája. 1945-re már kidolgozták a szintézisét is, és ez a folsav. A folsavat metilén-tetrahidrofolát reduktáz enzim alakítja át a szervezetben aktív formává. Csakhogy létezik, s nem is ritka az MTHFR (metilén-tetrahidrofolát reduktáz enzim) génjének mutációja. Az MTHFR fontos összekötő láncszem a folsav és a metionin biokémiai folyamataiban, s alulműködése végső soron csökkenti a folsav felhasználásának a hatékonyságát. Az egyik leggyakoribb mutációjában a gén egy pontján nem egy citozin, hanem egy timin nukleinsav található. Minden génünkből kettő van, ezeket allélnak nevezzük. Egyiket mindig anyukánktól, a másikat apukánktól kaptuk. A normál gént úgy jelölik, hogy MTHFR-CC, ezzel jelölve, hogy mindkét allél citozint tartalmaz a megfelelő helyen. Lesznek olyan emberek, akikben mind a két citozin helyén timin áll, őket jelölik MTHFR-TT-vel, és lesznek olyanok, akiknél csak az egyik citozin cserélődött ki timinre. Őket jelölik MTHFR-CT-vel. Hasonlattal élve, ez olyan, mintha valaki csak fél szemére volna vak, míg mások meg mindkét szemükre. A kevésbé károsodott "félszemű" enzim sokkal hatékonyabb, az eredeti enzim 65%-át tudja, míg a "két szemére vak" enzim csak 30%-os teljesítményt nyújt. Az MTHFR enzim hatékonyságát tovább rontja a meleg (pl. láz) vagy a pajzsmirigy alulműködés. Utóbbiról sokan nem is tudnak, csak onnantól, ha már súlyosak a tünetek (hízás, hajhullás, fáradékonyság, aluszékonyság).

Higgye el kedves olvasó, nem beszélnénk ennyit "kínaiul", ha nem volna ennek jelentősége.A magyar emberek 8%-11%-a MTHFR-TT típusba tartozik, azaz homozigóta (mindkét szülőjétől mutáns allélt kapott), 48%-a pedig MTHFR-CT, vagyis heterozigóta (egyik szülőjétől kapott csak mutáns allélt) (Wilcken és mtsi., 2003; Nagy és mtsi., 2007). Azaz, kedves olvasóm, min. 50% esélye van arra, hogy érintett legyen a kérdésben .

Az MTHFR-TT típusban 70%-kal magasabb a homociszteinszint, ami jelzi, hogy a homocisztein eltakarítás csökkent hatékonysággal működik. A homociszteinszint közvetve azt is mutatja, mekkora a folsavszint. Mivel a mutáns enzimek csökkent hatékonysággal működnek, ezért ugyannyi folsavból csak a kevesebbet tudnak felhasználni. A velőcső záródási problémát egyaránt okozhatja az anya és a magzat enzimjének csökkent hatékonysága. Akár az anya, akár a magzat tartozik MTHFR-TT típusba, a velőcső záródási problémára másfél-kétszeres a kockázat (Christensen és Rozen, 2010). Ha mindkettőjüknél fennáll a homozigótaság, még komolyabb a kockázat.

Az alacsony folsavszint, vagy a génmutáció miatt fennálló relatív folát deficit hajlamosít az ismételt vetélésre, a nyitott gerincre, a veleszületett szívrendellenességre, a Down szindrómára, a nyúlszájra és a farkastorokra is. Ezek a születendő gyermek kockázatai, de ezenfelül az MTHFR mutációk rengeteg betegségben szerepet játszanak, úgyhogy nem csupán terhességben ajánlott a folát pótlása.

Önmagában a magas folsavszint akár azt is jelezheti, hogy a folsav nem tud átalakulni aktív formává - és így hatástalan.

Érdekes kérdés, hogy ha ez a mutáció ilyen kockázatot hordoz magában, akkor miért ilyen elterjedt? Afrikában a négerek körében mindössze 1%-os az MTHFR-TT elterjedtsége, a nyugati világban viszont gyakori. Amikor megvizsgálták korosztályonként a mutáció elterjedtségét, kiderült, hogy a fiatalabb generációban jóval gyakoribb, mint az idősebbek közt. Megvizsgálták a folsavpótlás elterjedése előtti elvetélt magzatok megőrzött szövetmintáiból az MTHFR típusukat, és köztük nagyon gyakori volt a TT mutáció, de ritka volt a CC normál variáns. Mindezekből Álvaro Mayor-Olea és kutatócsoportja arra következtetett, hogy a folsav pótlás bevezetése lehetővé tette, hogy a mutációt hordozó, korábban nagy kockázatnak kitett magzatok normálisan fejlődjenek (Mayor-Olea és mtsi., 2008). A mutáns enzimek ugyanis, ha csökkent hatékonysággal dolgoznak is, de azért valamennyire működnek. Így olyanok is megszülettek, akik régen korai magzati szakaszban elpusztultak volna.

Ettől persze most nem kell senkinek rosszul éreznie magát, hogy ő egy halálraítélt mutáns, viszont levonható a jövőre nézve a tanulság, hogy a komolyabb mennyiségű folsav megoldja a problémát. Még ha manapság az ilyen genetikai vizsgálatok nem is túl gyakoriak, akiknek a családjában történt már velőcső záródási rendellenesség, nem árt, ha utánanéznek a dolognak. A mutáns allél 50% fölötti gyakorisága miatt könnyen adódhat olyan helyzet, hogy mindkét szülő hordozza, s az utód esetleg szerencsétlen módon mindkét szülőjétől a mutáns gént kapja. Mivel nem csak az anya, hanem a magzat géntípusa is befolyásolja a velőcső záródási deffektus kockázatát, ez a verzió különösen nagy kockázatot jelent.

Összegezve az eddigieket, ha valaki nem esett át génvizsgálaton és ezért nem tudja biztosan, hogy nem MTHFR mutáció hordozó-e, akkor gondoljon arra, hogy 50% eséllyel mutáció hordozó. Másként, két emberből 1 rosszul hasznosítja a folsavat, márpedig szinte minden B-komplexben, multivitaminban és B9 vitamin készítményben, de sajnos még a mindenkinek ajánlott egyik terhességi vitaminban is folsav van. Minden második ember ki van téve tehát annak a veszélynek, hogy folátszükségletét nem fedezi, hiába szed folsavat tartalmazó vitaminokat. Magzatuk egészségéért aggódó nők esetleg hiába szednek folsavat, mert ha az nem hasznosul, gyermekükre a foláthiányos magzatokra jellemző súlyos kockázatok várnak. Mivel a folátra szükség van a gének és az idegrendszer normál működéséhez, hiány esetén idegrendszeri panaszok, gyorsabb öregedés, fokozott rákkockázat, stb. tapasztalható.

Mi a megoldás?

Foláthoz juthatunk nyers zöld levelű növények fogyasztásával. Ez azonban nem jelent biztonságos forrást, hiszen sosem tudni, mennyi folát van adott növényben, és a mai emberek, hacsak nem paleósak, nem fogyasztanak túl sok salátát. Sokkal biztonságosabb folsav helyett folátot fogyasztani. A Magyarországon forgalmazott egyik folátot tartalmazó termékkel az a baj, hogy pl. tartalmaz jódot, ami ugyan szükséges mindenkinek, különösen a magzatnak, csakhogy sok egészségtudatos ember más forrásból is fogyaszt jódot (pl. multivitaminban), és némi mennyiség a táplálékban is található. Akik ilyen "kombinált" vitaminokat állítanak össze, mindig azt feltételezik, hogy az illető más forrásból nem pótolja a vitaminokat.

Sok cég árul már folátot tartalmazó B-komplexet, ill. foláttal kiegészített multivitamint. Ezeket sajnos nem áll módomban megnevezni, mert kedves ellenségeim rögtön feljelentenek a reklámtörvény megszegésére hivatkozva és a Versenyhivatal vasökle azonnal lecsap rám. Marad a Google-keresés.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

 

Irodalom

Lásd. Új vitaminforradalom irodalomjegyzékében