Maelán Fontes: A lektinekről

Fordította:Szendi Gábor

Forrás: The Paleo Diet Update hírlevél April 30, 2010 - Volume 6 Issue 10

A lektinek, szaponinok olyan anyagok, amelyeket a növények elfogyasztóik ellen fejlesztettek ki. Mivel a növények szaporodni akarnak, ezért magvaikat látták el olyan anyagokkal, amelyek majd elveszik fogyasztóik kedvét. Az ember éppenséggel a magvakat, a gabonáét és a hüvelyesekét fogyasztja, de eddig minden káros hatás sem vette el a kedvét ettől. Na de majd most!

 

 

Kérdés: Helló, a paleo étrend nagyon ésszerűnek tűnik nekem és nagyra értékelem az ezirányba végzett kutatásokat. Azonban, van-e igazam abban, hogy bármely étrend, amelyhez alkalmazkodtunk, végső soron nem ideális étrend? Alkalmazkodtunk egy étrendhez, amely képessé tesz minket arra, hogy egészségesek legyünk, és elég sokáig éljünk ahhoz, hogy egészséges utódaink legyenek.
Ha helyesen értelmezem, bizonyos ételek nem képesek az alapétrendet még egészségesebbekké tenni? Pl. kivettem a Paleo étrend atlétáknak könyvet a könyvtárból, és abban azt látom, hogy Önök úgy vélik, egy atlétának el kell hagynia a szigorú paleo étrendet. Nem lehet-e megfelelően kezelt gabonafélékkel és hüvelyesekkel további előnyökkel gazdagítani a paleo étrendet? (azaz áztatással, csiráztatással lecsökkenteni/eliminálni a tápanyag ellenes hatóanyagokat?) Várom a soromat a könyvtárban a Paleolit étrendre (jó hosszú a sor, gondolom ez jó hír), így ha olyat kérdezek, ami a könyvben már szerepel, elnézést érte. De ha nem, nagyon értékelném, ha megtudhatnám, mit gondolnak és miért a gabonafélék és hüvelyesek áztatásáról, csiráztatásáról.
Köszi előre is: Zéna

Válasz: Kedves Zéna, először is köszönjük, hogy támogatja munkánkat.

A lektinek kapcsán, melyek egyike a legismertebb tápanyag felszívódást gátló anyagoknak a gabonafélékben és hüvelyesekben (1), ismételten kimutatták, hogy számos káros hatásuk van az emberi szervezet működésére (1) (különösen az autoimmun betegekre) azáltal, hogy növelik a bélfal áteresztő képességét (2).

A növények mérgező anyagok, pl. lektinek termelésével védekeznek a növényevő állatokkal szemben (3). Egyre több adat bizonyítja, hogy a gabonamag gyökere és csirája komoly mennyiségű búzacsíra agglutinint (WGA) tartalmaz, ezek egyike a legtöbbet vizsgált lektin. Valójában a WGA a gabona héjából származik, különösen nagy mennyiségben csírázáskor és növekedéskor (4), és legmagasabb koncentrációban a fiatal növényben, magban és csírában található.

A lektinek ellenállnak az emésztő enzimeknek, és változatlan formában megtalálhatók a vérkeringésben, mint azt Wang és munkatársai (1998) kimutatták (5). Ezenfelül a lektinek lerakódnak a belső szervekben is (6).

Mint Pusztai és munkatársai (7) kimutatták, a lektinek hőállóak és a normál főzés nem képes teljesen kiiktatni ezeket a mérgező összetevőket, hacsak nem használnak túlnyomású kuktát (8-11). A legbiztosabb módja a lektinek egészségre ártalmas hatásának a kivédésére az, ha korlátozzuk fogyasztásukat.

Ráadásul szaponinek, amelyek egy másik mérgező, tápanyag felszívódást gátló anyagok, ugyancsak találhatók a csírákban. A szaponinekről kimutatták, hogy hatással vannak a bél áteresztőképességére és tágabb értelemben az immunfunkciókra is (12). A szaponinek fokozhatják az autoimmun betegségeket genetikailag fogékony egyénekben (13). A hüvelyesek áztatása, hajtatása, főzése nem csökkenti szaponin tartalmukat (14, 15).

Továbbá a glutén egy fehérjerésze, a gliadin is megtalálható a gabonában. A gliadin ellenáll az emésztőenzimeknek, érintetlenül érkezik meg a bél fal sejtjeihez (17) és fokozza a bélfal áteresztő képességét. A fokozott bélfal áteresztőképesség az olyan autoimmunbetegségek gyökerének, mint a cöliákia betegség vagy I-es típusú cukorbetegség (13).

A fitátok, melyek a legtöbb növényben (elsősorban a korpában és a magban) a foszfort tárolják, szintén tápanyag felszívódást gátló anyagokként vannak számon tartva, mivel a vassal, magnéziummal, kalciummal, cinkkel kelátot képez (1). A fitát fogyasztás gátolja ezeknek az ásványoknak a felszívódását. A fitátból származó foszfor nem hozzáférhető az ember számára, mivel nincs fitáz enzimünk, amely szükséges volna a fitátok lebontásához. A kérődzők, akiknek van fitáz enzime, képesek a fitátokat lebontani (18). A kenyér élesztővel való kelesztése csökkenti a fitát tartalmat (19). Továbbá a C-vitamin gátolja a fitát hatását a vas felszívódásában (20). Az áztatás és fermentáció lecsökkenti a magvak és hüvelyesek fitát tartalmát, mint azt több vizsgálat is mutatja (21-24).

Dr. Cordain első könyvében szólt a 85:15 szabályról, melyről azt mondta, hogy ha a kalóriafelvétel 85%-a a paleolit táplálékhoz hasonló modern ételekből származik, akkor az még mindig sokkal egészségesebb, mint a tipikus nyugati étrend, amelyben a kalóriafelvétel 70%-a a földművelés óta bevezetett ételekből származik (25). (Az ilyesfajta kompromisszumok azonban betarthatatlanok, sokkal szerencsésebb a következetes paleolit étrendet követni. - Sz. G. megjegyz.).

A végső összegzése a dolgoknak az, hogy testünk anyagcseréje tökéletesen alkalmazkodott azokhoz a tápanyagokhoz, amelyek évmilliók alatt formálták genomunkat. Következésképpen, bármely tápanyag esetén, amelyet a földművelés kialakulása után vezettek be, kérdéses lehet, hogy összeillik-e ősi genomunkkal. Mi úgy gondoljuk, hogy bárki, aki atletizál, remekül folytathatja ezt, ha étrendje 85%-ban paleolit tápanyagokra épül, melyeket előnyben kell részesíteni a nyugati étrendben találhatókkal szemben.

Megjegyzés:

Sokan firtatják a lektin-kérdést, mert szeretnék hinni, hogy továbbra is egészségesen táplálkoznak, ha maradnak a hüvelyesek vagy gabonafélék fogyasztásánál. Mint látjuk, a lektineken túl még számos anyag problémás az emberi szervezet számára. Természetesen már az is jobban jár, aki bármilyen mértékben eltér a nyugati étrendtől, de garancia nem lesz arra, hogy valóban maximálisan profitál új étrendjéből, ha az részlegesen mégiscsak a földművelés után bevezetett élelmiszereket is tartalmazza. Úgy vélem, a 85-15 szabály olyan megalkuvás, amelyet Cordain azért vezetett be, hogy a könyveit nagyobb példányszámban tudja eladni. Cordain nagy tudású ember, rendkívül sokat tett a paleolit táplálkozás népszerűsítéséért, de nem árt szem előtt tartani, hogy ez nem az ő találmánya, és az üzleti okokból a kompromisszumra és félmegoldásokra hajló emberek számára emészthetővé tett fél-paleo táplálkozás fából vaskarika. Az autoimmun folyamatoknak elég morzsányi gliadin, lektin, tejfehérje és senki nem tudhatja, mi zajlik a szervezetében. Az eredeti evolúciós tervtől való eltérés mindig megbosszulja magát, erről szól az utóbbi 100 évben elszaporodott civilizációs betegségek nagy arányú pusztítása.

Végül, aki olyan erőkifejtést és kalóriát igénylő sportot gyakorol, amelyet már nem lehet az emberi szervezet számára alkalmas táplálékból fedezni, annál felmerül a kérdés, vajon való-e embernek? Ezen bizonyára sok sportoló megsértődik, de nekem nem az a célom, hogy mindenki kedvéhez igazítsam a véleményemet. Jól tudjuk, hogy a profi sportban már nem az emberi képességek kibontakoztatása, hanem a másik bármi áron való legyőzése a cél. Ez sokszor már az egészség rovására megy. A blogomon számos sportember írta, hogy komoly erőkifejtéssel és terheléssel járó sportot űz - paleo táplálkozás mellett. A Crossfit mozgalom hívei is gyakran paleolit táplálkozáson élnek.

Szendi Gábor

 

Irodalom

1. Cordain L. Cereal Grains: Humanity's Double-Edged Sword. World Rev Nutr Diet. Basel, Karger, 1999, vol 84, pp 19-73.
2. Cordain L. et al. Modulation of immune function by dietary lectins in rheumatoid arthritis. British Journal of Nutrition (2000), 83, 207-217.
3. Chrispeels, M.J. & Raikel, N.V. (1991) Lectins, lectin genes, and their role in plant defense. Plant Cell 3, 1-9.
4. Miller, R., & Bowles, D. (1982). A comparative study of the localization of wheat-germ agglutinin and its potential receptors in wheat grains. Biochem. J., 206, 571-576.
5. Wang Q, Yu LG, Campbell BJ, Milton JD, Rhodes, JM. Identification of intact peanut lectin in peripheral venous blood. Lancet 1998;352:1831-32.
6. Caron, M. & Steve, A.P. (2000) Lectins and Pathology, Taylor & Francis, London.
7. Pusztai A and Grant G. Assessment of lectin inactivation by heat and digestion. From Methods in Molecular Medicine. Vol 9 Lectin methods and protocols. Edited by J M Rhodes and J D Milton Humana Press Inc. Totowa, NJ.
8. Grant G, More LJ, McKenzie NH, Pusztai A. The effect of heating on the haemagglutinating activity and nutritional properties of bean (Phaseolus vulgaris) seeds. J Sci Food Agric 1982;33: 1324-1326.
9. Boufassa C, Lafont J, Rouanet J M, Besancon P 1986 Thermal inactivation of lectins (PHA)isolated from Phaseolus vulgaris. Food Chem 20 295-304.
10. Buera M P, Pilosof A M R, Bartholomai G B 1984 Kinetics of trypsin inhibitory activity loss in heated flour from bean Phaseolus vulgaris. J Food Sci 49 124-126.
11. Collins J L, Beaty B F 1980 Heat inactivation of trypsin inhibitor in fresh green soybeans and physiological responses of rats fed the beans. J Food Sci 45 542-546.
12. Patel B, Rober S, Sporns P, et al. potato glycoalkaloid adversely affect intestinal permeabiliry and aggravate inflammatory bowel disease.
13. Visser J, Rozing J, Sapone A et al. Tight junctions, Intestinal permeability and Autoimmunity. Ann. N. Y. Acad. Sci. 1165: 195-205 (2009).
14. Ruiz RG, Price K, Rose M, Rhodes M, Fenwick R. A preliminary study on the effect of germination on saponin content and composition of lentils and chickpeas. Z Lebensm Unters Forsch 1996;203:366-369.
15. Ruiz RG, Price KR, Arthur AE, Rose ME, Rhodes MJ, Fenwick RG. Effect of soaking and cooking on the saponin content and composition of chickpeas (Cicer arietinum) and lentils (Lens culinaris). J Agric Food Chem 1996;44:1526-1530.
16. Shan L, Qiao SW, Arentz-Hansen H, et al. Identification and Analysis of Multivalent Proteolytically Resistant Peptides from Gluten: Implications for Celiac Sprue. J Proteome Res. 2005 ; 4(5): 1732-1741.
17. Drago S, Asmar R, Di Pierro M, et al. Gliadin, zonulin and gut permeability: Effects on celiac and non-celiac intestinal mucosa and intestinal cell lines. Scandinavian Journal of Gastroenterology, 2006; 41:408/419.
18. Klopfenstein, TJ et al. "Animal Diet Modification to Decrease the Potential for Nitrogen and Phosphorus Pollution". Council for Agricultural Science and Technology 21.
19. Reinhold JG. Phytate destruction by yeast fermentation in whole wheat meals. J Am Diet Assoc 1975;66:38-41.
20. Hallberg L, Brune M, Rossander L. Iron absorption in man: ascorbic acid and dose-dependent inhibition by phytate. Am J Clin Nutr 1989;49:140-4.
21. Chen LH, Pan SH. Decrease of phytates during germination of pea seeds (Pisium Sativa). Nutr Rept Int. 1977;16: 125-131.
22. Walker KA. Changes in phytic acid and phytase during early development of phaseoleus vulgaris beans. Planta 1974;116:91-98
23. Bain, J. M., Murcer, F. V.: Changes in phytic acid and acid-soluble phosphorus in maturing pinto beans. J. Sci. Fd. Agric. 20, 82-84 (1966).
24. Jennings, A. C., Morton, R. K.: Changes in nucleic acids and other phosphorus-containing compounds of developing wheat grain. Aust. J. Biol Sci. 16, 332-341 (1963b).
25. Cordain L, Eaton SB, Sebastian A, et al. Origins and evolution of the western diet: health implications for the 21st century. Am J Clin Nutr 2005;81:341-54.

 

 

 

 

 

Feliratkozás hírlevélre