Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

A mediterrán diéta véd a depresszió ellen

2009 októberében izgalmas vizsgálat látott napvilágot, amely azt bizonyította, hogy a mediterrán diéta komoly védelmet jelenthet a depresszióval szemben. Az eredmények egybevágnak azokkal az adatokkal, amelyek azt bizonyítják, hogy a depresszió egyik gyakori oka a metabolikus szindróma, amit a gyorsan felszívódó szénhidrátok (gabonafélék, burgonya, rizs, cukor) és a tejtermékek fogyasztása vált ki. A tanulmány következetes továbbgondolása még inkább megerősíti azt, hogy a paleolit táplálkozás, amely a mediterrán étrendnél jóval hatékonyabban szünteti meg a metabolikus szindrómát, védelmet jelent a depresszióval szemben is.

Forrás: Sánchez-Villegas A, Delgado-Rodríguez M, Alonso A, Schlatter J, Lahortiga F, Majem LS, Martínez-González MA.: Association of the Mediterranean dietary pattern with the incidence of depression: the Seguimiento Universidad de Navarra/University of Navarra follow-up (SUN) cohort. Arch Gen Psychiatry. 2009 Oct;66(10):1090-8.

Kivonat, fordítás, kommentár: Szendi Gábor

 

 

A depresszió az egész világon az egyik leggyakoribb oka a munkaképtelenségnek, ezért a megelőzése igen fontos volna. A fizikai aktivitás hatásos megelőzés a depresszióban, de kevés az információ arra, hogy vajon a táplálkozás módosításával lehet-e csökkenteni a depresszió kockázatát.
Az észak-európai országokhoz képest a mediterrán országokban a legalacsonyabb mind a depresszió, mind az öngyilkossági arány. Nem kizárva más tényezőket is, felvethető, hogy a mediterrán étrend védhet a depresszió ellen. A szerzők a mediterrán étrend egyik fontos összetevőjének az olíva olajat tekintik, s vizsgálatokat idéznek, hogy Görögországban és Spanyolországban, ahol a legtöbb olívaolajat fogyasztják, a legalacsonyabb a depresszió és öngyilkosság. A szerzők még az olívaolaj szerotonerg rendszerre gyakorolt pozitív hatását is felvetik. Mindenképen fontos itt tehát megjegyezni, hogy a szerzők túlhangsúlyozzák az olívaolaj szerepét, mert minden kiragadott összetevő szerepe felnagyítódik, ha nem kontextusában vizsgáljuk. Mint Paleolit táplálkozás könyvemben idézem, az omega-6 növényi olajak túlzott fogyasztása gyulladásokat idéz elő a szervezetben, és ez fokozza a depresszióhajlamot. A vizsgálat során a szerzők -mint majd látjuk -maguk is erre következtettek, itt az előfeltevéseknél azonban nem gondolnak arra, hogy a mediterrán diétában az olívaolaj kiszorítja az egyéb növényi olajakat, és már önmagában ez pozitív hatású.
A szerzők viszont helyesen hangsúlyozzák egyéb összetevők depresszió ellenes hatását. Így idézik az omega-3 erős védőhatását, a B6, B12, folsav hiányának szerepét a depresszió kialakulásában. A mediterrán diéta mind omega-3-ban, mind B-vitaminokban gazdag.

A szerzők 10 094 személy 4.4 éves követéses vizsgálatának adatait dolgozták fel. Az eredeti 15 000 fős mintából kihagyták, akik már eleve depresszióban, szívbetegségben szenvedtek, antidepresszánst szedtek, vagy túl kevés, ill. túl sok kalóriát fogyasztottak naponta.
A mediterrán diéta szabályait a szerzők a következőkben állapították meg:

(1) az egyszeresen telített zsírsavak (pl. olívaolaj) nagy aránya a telített zsírokhoz képest
(2) korlátozott alkohol fogyasztás,
(3) sok hüvelyes fogyasztása
(4) sok gabonaféle (pl. kenyér) fogyasztása
(5) sok gyümölcs és magvak (dió, mandula, stb.) fogyasztása
(6) sok zöldség fogyasztása
(7) kevés hús és húsféle fogyasztása
(8) korlátozott tej és tejtermék fogyasztás
(9) sok hal fogyasztása.

Minden kategóriában pontozták, hogy az adott személy optimális mennyiséget fogyaszt, vagy a kelleténél többet/kevesebbet. Így mindenkinél kijött egy pontszám, ami alapján besorolták, hogy mennyire követi a mediterrán étrendet.

A vizsgálat végére 480 depresszió alakult ki. Akik a mediterrán étrendet leginkább követték, azoknak 30%-al kisebb volt az esélyük depresszióra azokhoz képest, akik a legkevésbé követték az étrendet. A frissen jelentkező szívbetegség kockázata is a mediterrán étrend követésének szigorával csökkent. Az étrendet legkevésbé követőkhöz képest a szívesemények 50%-al csökkentek.

Az adatok értelmezéséhez a szerzők idézik azokat az eredményeket, melyek szerint depresszióban megváltozik az érfalat alkotó sejtek működése, emelkedik a gyulladásos faktoroknak szintje, megváltozik az inzulin és cukorháztartás, emelkedik a homocisztein szint. Másfelől viszont a mediterrán étrend bizonyítottan csökkenti az érfal károsodást, a gyulladásos folyamatokat és javítja az anyagcsere-folyamatokat, s mindezeken keresztül csökken a metabolikus szindróma súlyossága.
Depresszióban csökken az Agyi Eredetű Idegi Serkentő Faktor (Brain Derived Neurotrophic Factor; BDNF) szintje, amit viszont a mediterrán diéta növel.
Depresszióban növekszik a citokinek szintje (IL-1 és IL-6, C reaktív fehérje). Ezek csökkentik a BDNF termelődését, károsan befolyásolják az agyban az ingerület-átvitelt és a neuronok működését. A mediterrán diéta csökkenti a citokinek szintjét.
Az is ismert, hogy a szívkoszorú betegség, a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, a metabolikus szindróma jóval gyakoribb depresszióban.
A mediterrán diéta mindezeket csökkenti.
Egy nemrég lefolytatott kis vizsgálatban elhízott gyerekek mediterrán diétával fogytak és lecsökkent a depressziójuk is.

A mediterrán diéta része a sok hal, és ezzel a sok omega-3 fogyasztása. Ezek sok vizsgálatban jelentősen csökkentették a depressziót. Jelen vizsgálat is azt igazolja, hogy az alacsony hal (omega-3) fogyasztás kockázatot jelent depresszióra.
A szerzők ismét visszatérnek az olívaolaj általuk feltételezett depresszióellenes szerepére, ez azonban nem tűnik az idézett vizsgálatok fényében túlságosan bizonyítottnak.
A B-vitaminok hiánya és a magas homocisztein szint ugyancsak jellemző depresszióban, ezt a mediterrán diéta kivédi.

Szend Gábor kommentárja:
A vizsgálatban a mediterrán diétát követő embereket vizsgáltak, akiknél jelentős depressziókockázat csökkenést találtak az étrend betartása esetén. A paleolit táplálkozás (lásd. Szendi G: Paleolit táplálkozás. Jaffa, 2009) több ponton lényegesen eltér a mediterrán étrendtől. Pl. egyáltalán nem tartalmaz gabonaféléket és tejtermékeket, viszont támogatja a minél több zöldség, gyümölcs, fehérjék és magvak (dió, mandula, stb.) fogyasztását, nem ajánlja a növényi olajakat, leszámítva az olívát és egy-két megfelelő növényi olajat. A Paleolit táplálkozás könyvem depresszió fejezetében egyértelmű adatokat ismertetek, melyek szerint a magas inzulinszint, az inzulinrezisztencia, a gyulladásfaktorok magas szintje, azaz összefoglalóan a metabolikus szindróma szoros kapcsolatot mutat a depresszióval, mert a metabolikus szindróma számos tényezője gátolja az agy megfelelő működését, ami depressziószerű állapotot eredményez.
Mivel a paleolit táplálkozás tovább megy a mediterrán táplálkozásnál, és drasztikusabban szünteti meg a metabolikus szindróma tüneteit, ezért ettől az étrendtől sokkal látványosabb depresszió megelőző/megszüntető hatás várható.
A szerzők által közölt táblázatokból kiolvasható egy-két adat arra nézve, miért várható ez.
Pl. a táblázatból egyértelműen kiderül, hogy a tejtermékek fogyasztásában az étrendet legjobban követők az étrendet legkevésbé követőkhöz képest csak 38% tejet és tejterméket fogyasztottak. A paleolit táplálkozás egyáltalán nem tartalmaz tejtermékeket (a sajtot a lazább változat engedi). Gyümölcsből a mediterrán étrendet szigorúan követők 2.6-szer, halból kétszer többet fogyasztottak. Húsféleségekből viszont 22%-al fogyasztottak kevesebbet. Mivel halból viszont kétszer annyit fogyasztottak, valójában összességében több húst fogyasztottak, csak a hús összetétele eltolódott a halak felé. Az a rejtett feltevés, hogy a húsfogyasztás ártalmas és depressziót okoz, valójában nem igazolódik be.
A kenyérfogyasztás a mediterrán étrendnek tradicionálisan része. A modern táplálkozástudomány egyik súlyos tévedése a mediterrán táplálkozást gondolkodás nélkül ideálisnak elkönyvelni és nem meglátni azt, hogy a mediterrán étrend depresszió és szívbetegség ellenes védő hatása egyszerűen abból fakad, hogy részben visszatérés az ősi, természetes táplálkozáshoz. Megőrzi azonban a tejtermékek és főként a gabonafélék fogyasztását, amely a paleolit táplálkozásnak azért nem részei, mert az emberiség 2.5 millió éven át ezeket nem fogyasztotta, és így emésztőrendszere ezeket a táplálékokat megfelelően feldolgozni nem tudja. Ennek okát Paleolit táplálkozás könyvemben részletesen kifejtem. A tanulmányban a mediterrán étrendet leginkább követők 67%-al több kenyeret és gabonaféléket fogyasztottak. Azonban ez a vizsgálatban úgy jelenik meg, mint védőfaktor, pusztán, mert az a feltevés, hogy ez is a mediterrán étrend része, tehát védőfaktor kell legyen. Azonban más megfontolásokból, és a könyvemben idézett adatokból egyértelmű, hogy a gabonafélék és kenyér, tészta fogyasztás káros hatását a megannyi valódi védőfaktor (hal, gyümölcs, zöldség) kompenzálta. A gabonafélék jelentősen hozzájárulnak az inzulinszint és a vércukorszint emelkedéséhez, amely a metabolikus szindrómához vezet.
Összességében a vizsgálat hasznos, mert rámutat arra, hogy a nyugati étrendtől való jelentős eltérés önmagában komoly védőfaktor a depresszióval szemben. Azonban a vizsgálat gyengéje, hogy nem vizsgálja az étrend összetevőinek hatását a mediterrán étrend védőhatásának hátterében feltételezett folyamatokra. Vagyis, miközben kockázati tényezőnek tekinti a felborult cukor-inzulin háztartást, nem vonja le azt az egyszerű következtetést, hogy a gabonafélék fogyasztása negatívan hat e folyamatokra. Hasonlóképen, a húsfogyasztást elfogadja veszélyeztető tényezőnek, ám ezt nem támasztja alá vizsgálatokkal, mert nem is igen tudná. A fehérjék kifejezetten javítanak a metabolikus szindrómán, nem pedig rontanak rajta. Összességében tehát a vizsgálat nem tudta meghaladni a modern dietetika korlátait, de ezen belül pozitív irányba mozdult el.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre