Feliratkozás hírlevélre

Szendi Gábor:
A gyógyszeripar rendezi vagy csak tapsol neki?

Tények és (gerjesztett) tévhitek az étrendkiegészítők és vitaminok szedéséről

Bevallom, unom már ezeket a kisstílű támadásokat, amiket vagy a gyógyszeripar rendel meg, vagy csak kajánul figyeli, ahogy magukat tudós embereknek tartó kutatók, mind módszertani, mind statisztikai, mind tudományetikai szempontból silányan kivitelezett kutatásokkal igyekeznek bizonygatni az étrendkiegészítők és vitaminok káros voltát. Őszintén szólva csak azért reagálok, mert sokan elküldték nekem ezt a hírt is, és úgy gondoltam, illik az aggodalmakra reagálnom.

 

 

Legutóbb a hvg.hu-n jelent meg ismét egy félrevezető cikkismertetés az étrendkiegészítők és vitaminok szedésének kockázatáról. A szemlézett vizsgálatocska az Archives of Internal Medicine "Kommentár és vélemény" rovatában jelent meg (Tuomainen és mtsi., 2012), és Mursu és mtsi. (2011) tanulmányára reflektált. A cikk természetéből fakadóan nem közölt sem nyersadatokat, sem módszertant, azaz az eredmények elemezhetetlenek. Hogy miért volt olyan fontos mégis ezt azonnal tudatni az olvasókkal, rejtély. Úgy tűnik, a hvg.hu-nak egy szempont a fontos: kavarjon vihart. Más azonban politikai mesterkedéseket leleplezni, s más kritikátlanul átvenni a vitaminokat és étrendkiegészítőket hiteltelenítő írásokat. Előbbi a sajtó küldetése, utóbbi csak szélgéppel keltett vihar a lavórban.

Nézzük előbb Mursu és mtsi. (2011) tanulmányát arról, hogyan is növelik a halálozást a vitaminok és étrendkiegészítők. Ha röviden akarnám összefoglalni a nyolcoldalas tanulmányt, akkor azt mondhatnám: sehogy. Bővebben kifejtve: a vizsgálat következtetése szerint a vitaminok nem csökkentik a halálozást, a réz szedése viszont 18%-kal növeli. Utóbbi veszély komolytalanságát jelzi, hogy a 38 ezres mintában mindössze 229-en szedtek rezet. Tehát a vizsgálat nem állíthatja - a rezet leszámítva - hogy a vitaminok és étrendkiegészítők komolyan fokoznák a halálozást. Abszurd ugyanis 2-3%-os kockázatnövekedést valós kockázatnak elfogadni, pláne, hogy nincs szó ok-okozati kapcsolatról, csupán együttjárásról. Ha elmerülünk a vizsgálat módszertanában és nyersadataiban, rá kell jönnünk, hogy a vizsgálatot nyugodtan kidobhatjuk a szemétkosárba, mert alkalmatlan bármiféle "szedjünk-ne szedjünk" kérdés megválaszolására.

A vizsgálat résztvevőitől -a vizsgálat indulásakor 55 és 69 év közé eső nőktől - a 19 év követése alatt 3-szor kérdezték meg, mit szednek. Már e ponton teljesen hiteltelen a vizsgálat, hiszen ki tudja azt pontosan hat évre visszamenőleg, hogy mit és mennyit szedett? Nem vizsgálták, mennyire rendszeres a szedés, hogy valóban a bemondott mennyiségeket szedték-e folyamatosan, hogy miként függött össze a pótlás a táplálkozással (pl. sok élelmiszert B-vitaminokkal, vassal dúsítanak). De legfőképpen azt nem vizsgálták, hogy az időközben kialakult betegségek miként befolyásolták a vitaminok és étrendkiegészítők szedését. Ez utóbbi szempont alapvető hiányosság, ugyanis az egészségtudatosságon túl a vitaminok és étrendkiegészítők szedésének legfőbb motivációja az öngyógyítás. Ha egy vizsgálatban a betegek szednek több vitamint és ezzel párhuzamosan nem nő körükben a halálozás, akkor akár arra is következtethetünk, hogy a vitaminok és étrendkiegészítők megnövelik az életesélyeket. Hogy csak a veszélyesnek talált réz esetében megvilágítsam a problémát: számos kórképben fellép a rézhiány, és akik rezet szedtek, lehet, hogy egy életet megrövidítő betegség miatt szedték, azaz nem a réz okozta a 18%-kal megnövekedett halálozási kockázatukat, hanem a betegség, amire a rezet szedték. Az is elég abszurd, hogyan lehet elkülönítve elemezni egyes vitaminok és ásványi anyagok halálozásra gyakorolt hatását, miközben ezek erős kölcsönhatásban vannak, s ráadásul szedhet valaki mondjuk rengeteg C-vitamint, miközben D-vitaminhiánya miatt hal meg rákban. Az sem közömbös, hogy valaki túl keveset, netán túl sokat, vagy éppen a szükséges mennyiséget szedi-e.

Nem szerecsenmosdatásról van szó, nem azt akarom kihozni, hogy a vitaminok igenis csökkentik a halálozást. Pusztán azt állítom, hogy e vizsgálat (és sok hasonló, a média által felkapott vizsgálat) alapján a kérdés nem dönthető el.

Na most nézzük meg Tuomainen és mtsi. vizsgálatát, amely bejárta a világot, s természetesen Magyarországon is sűrűn megjelent egészségügyi portálokon. Mindenhol ugyanazokat az adatokat közölték azzal kapcsolatban, hányan haltak meg a vitamint szedő csoportban és hányan a vitamint nem szedőkben - és minden ilyen cikk végén az áll, hogy a vizsgálat megjelent az Archives of Internal Medicine-ben. A lapban megjelent szerkesztőhöz írt levélben azonban nyoma sincs az "idézett" adatoknak, s ezek forrását, órákig tartó internetes keresgéléssel sem sikerült fellelnem. Nem létező adatok közlését úgy nevezik, hogy hamisítás, még ha akaratlan is, mert a forrás ellenőrzése nélkül vette át a hvg.hu, a Medipress és a többiek. A hvg.hu máskülönben arról híres, hogy harcol a plágium ellen, de saját portáján sem ártana ezek szerint söprögetnie.

Tuomainen és mtsi. annyit közöltek írásukban, hogy az 1774, 63 és 74 év közötti ember tíz éves követése során a bármilyen vitamint szedők közt a halálozás kockázata 55%-kal nagyobb. Ez relatív kockázat, az abszolút kockázat ennek a töredéke. De Tuomainen és mtsi nem közlik, mit szedtek a "vitaminszedők" és azt sem közlik, hogy mire szedték. Azt írják, hogy az elemzésben figyelembe vették a "bemondott betegségek számát". Ez azonban komolytalan, mert összemossa a csak az életminőséget rontó betegségeket a halálos betegségekkel. Nem azonos lesz a kimenete annak, ha valaki a magas vérnyomása ellen szed magnéziumot vagy a rákja ellen próbál vitaminokkal küzdeni.

Tuomainen és mtsi levelük végén kijelentik, hogy az étrendkiegészítők szedése "meglehetősen nagy ártalommal jár", de ez valójában elfogult és felelőtlen kijelentés, mert igazolni nem igazolták. Ez senkit nem érdekel, csak az, hogy hírértéke annak van, ami félelemkeltő.

Jellemző módon senki nem idézte a Tuomainen-nék levelét követő másik levelet, melyet Rainbow Vogt PhD írt a Kalifornia Egyetem Kutatási Hivatalából. Szerinte Mursu és mtsi vizsgálata már a szerzők szerint sem meggyőző, az étrendkiegészítők és a mortalitás közti kapcsolat ugyanis gyenge. Ráadásul, ez nem ok-okozati kapcsolat, csupán együttjárás! Vogt rámutat arra, hogy a lakosság komoly vitaminhiányban szenved, olyannyira, hogy már a gyógyszeripar is rárepült például a D-vitaminpótlásra. Majd ezt írja: "Meggondolva, hogy milliók halála tulajdonítható a gyógyszereknek, és egyetlen halál sem következett be eddig vitaminszedésből fakadóan, miért kockáztatja meg a tudós társadalom azt, hogy az étrendkiegészítőkkel szembeni félelemkeltéssel összezavarja az amerikai közvéleményt?"

Én ugyanezt kérdezem a hazai média szerkesztőitől is. Miért is jó, öncélúan, csak az olvasottság növelése kedvéért álhírekkel elrettenteni az embereket az értelmes és szükséges vitaminok és étrendkiegészítők szedésétől?

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

  • Mursu J, Robien K, Harnack LJ, Park K, Jacobs DR Jr. Dietary supplements and mortality rate in older women: the Iowa Women's Health Study. Arch Intern Med. 2011 Oct 10;171(18):1625-33.
  • Tuomainen TP, Virtanen JK, Voutilainen S. Dietary supplements and mortality. Arch Intern Med. 2012 Mar 12;172(5):447-8.
  • Vogt R. The importance of translating research skillfully to benefit the public. Arch Intern Med. 2012 Mar 12;172(5):449.