Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Kris Gunnars:
A zsírszegény diéta hétféle módon árthat az Ön egészségének

Fordította:Váradi Judit

Forrás: Kris Gunnars: 7 Ways The Low-Fat Diet Can Harm Your Health

A hagyományos zsírszegény diéta eleinte meglehetősen gyenge lábakon álló tudományos bizonyítékokra alapozódott, melyeket azóta alaposan megcáfoltak. Az elmúlt néhány évtizedben megjelent tanulmányok masszív, hosszú távon is bizonyított érvekkel mutatták be, hogy ez a diéta rendkívül rossz választás. Nem csupán hatástalannak, de sok ember számára egyenesen ártalmasnak bizonyult. Az alábbiakban részletezzük azt a hétféle módot, amivel a zsírszegény diéta ártalmas lehet az egészségünkre.

 

 

1. A zsírszegény diéta arra sarkall, hogy ártalmas ételeket fogyasszunk

Amikor a zsírszegény diéta irányelvei először ismertekké váltak, az élelmiszergyártók megragadták a konjunktúrát. Egész sor „szívbarát” zsírszegény táplálékot vezettek be az egészségtudatos vásárlók megnyerésére. Azonban van egy nagy baj azokkal a táplálékokkal, amelyekből eltávolítják a zsírt … pocsék az ízük. Emiatt aztán az élelmiszergyártók cukrot adtak termékeikhez a zsír helyett. A cukor nem zsír, hanem szénhidrát, így a termékre „alacsony zsírtartalmú” címke kerülhet annak ellenére, hogy tele van cukorral. (megjegyzem, hogy a zsírszegény diéta irányelvei között szerepel a finomított cukor fogyasztás mérséklése, de közel sem olyan lelkesen javasolják ezt, mint amennyire óvnak minket a „veszélyes” zsíroktól.)

A hagyományos zsírszegény diéta (amit az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium hirdetett meg) szót emel bizonyos élelmiszerek fogyasztása érdekében is:

  • Növényi olajak:  melyek rövid távon csökkenthetik a koleszterint, hosszú távon azonban károsak és kifejezetten kapcsolatba hozhatók a gyulladásos és szívbetegségekkel. (12345).
  • Teljes kiőrlésű gabona:   A lakosság jelentős hányada lehet gluténérzékeny, és tapasztal ezzel összefüggésben olyan tüneteket, mint a székelési fájdalmak, zavarok, fáradtság, stb. (678910).

Összefoglalva:

Amióta a zsírszegény diéta irányelvei napvilágot láttak, növekedett az ártalmas tápanyagok – a cukor, a gabona és a növényi olaj – fogyasztása. Rengeteg „zsírszegény” címkével ellátott egészségtelen élelmiszer árasztotta el a piacot. A zsírszegény diéta ártalmas táplálékok fogyasztására sarkall.

 

2. A zsírszegény diéta megemelheti a trigliceridszintet

A vér megemelkedett trigliceridszintje közismerten növeli a kardiovaszkuláris betegség kockázatát. Egyik jellegzetessége a metabolikus szindrómának is, amely a kardiovaszkuláris betegségek, az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegségek kialakulásában szerepet játszó tünetcsoport.

Amikor a vér trigliceridszintje megemelkedik, az gyakran annak köszönhető, hogy a máj a fölösleges szénhidrátokat (különösen a fruktózt) zsírrá alakítja át. (11,  12,  13,  14).

Mivel a zsírszegény diéta általában szénhidrátban gazdag diéta, emelkedett trigliceridszinthez vezethet, mely potencionálisan növeli a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát. (15,  16).

A trigliceridszint csökkentésének legjobb módja, ha ezzel éppen ellentétesen táplálkozunk, kevés szénhidrátot, sok zsírt fogyasztunk. (17,  18,  19).

Összegezve: A zsírszegény diéta szénhidrátban gazdag diéta. A fölösleges szénhidrátokat a máj zsírrá alakítja át, ez pedig megnöveli a vér triglicerid szintjét és a kardiovaszkuláris betegség kockázatát.

 

3. A zsírszegény diéta hatására kevesebb egészséges táplálékot fogyasztunk

A zsírban gazdag állati eredetű táplálék valószínűleg egészséges, tápláló. Abban egyetértek, hogy a nagyüzemekben, kukoricával táplált állatokból készült termékek választása nem optimális, de a megfelelő körülmények között, gondosan táplált állatokból készült termékek rendkívül egészségesek. A zsírszegény diéta követése megakadályozza, hogy ezekből az ételekből fogyasszunk, mivel ezek telített zsírokat és koleszterint tartalmaznak.

Rendkívüli híradás: Sem a telített zsírról, sem a koleszterinről nem bizonyították be, hogy ártalmasak lennének. Ez mindvégig mítosz volt, mára pedig több hosszú távú vizsgálat eredményeképp bebizonyosodott, hogy fogyasztásuk tökéletesen biztonságos. (20212223).

Teljesen értelmetlen dolog a zsíros állati táplálékot hibáztatni az elhízásért, a diabéteszért vagy a szívbetegségekért, mivel e betegségek viszonylag új keletűek, miközben az állati eredetű táplálékok régóta táplálkozásunk részei.

Világszerte léteznek népességek, például az inuitok vagy a maszájok, akik állati táplálékokból nyerik kalóriáikat és mégis egészségesek maradnak.

Az alábbiakban felsorolunk négy olyan élelmi anyagot, melyeket a telített zsír ellen folytatott háború miatt démonizáltak:

  • Hús: Kiváló forrása az Omega 3 zsírsavaknak, a CLA-nak (konjugált linolsavnak), a vitaminoknak és ásványi anyagoknak, valamint más fontos tápanyagoknak, mint pl. a karnozin és a kreatin. (242526).
  • Tojás:  a világ egyik legegészségesebb tápláléka. Tele van vitaminnal és ásványi anyaggal, többek között kolinnal és a szemet védő antioxidánsokkal. (2728).
  • Magas zsírtartalmú tejtermékek: A K2 vitamin legjobb forrásai. Kalciumban, CLA-ban és sok más táplálékban gazdagok. (293031).
  • Kókusz:  A kókusztermékek gazdagok az egészségre jótékony hatású zsírokban, hatásukra felgyorsul a zsírégetés, javulnak az agyi funkciók (323334).

Összegezve: A telített zsírokban és koleszterinben gazdag táplálékok tökéletesen egészségesek és táplálóak. A zsírszegény diéta ellenzi, hogy ilyen ételeket fogyasszunk.

 

4. A zsírszegény diéta csökkentheti a HDL („jó” koleszterin) szintet

 

A nagysűrűségű lipoprotein (HDL), másnéven a „jó” koleszterin csökkentheti a szívbetegségek kockázatát (35,  36).

Ha több zsírt fogyasztunk, megnő a HDL szintünk, ezzel szemben ha a szénhidrát bevitelt növeljük, csökkenhet a HDL szintünk (37,  38,  39).

Ennek megfelelően ne csodálkozzunk, hogy számtalan vizsgálat bizonyította, a zsírszegény, szénhidrátban gazdag étrend a HDL csökkenését eredményezi, az pedig a szívbetegségek megnövekedett kockázatához járul hozzá (40,  41,  42).

Az egyik lehetséges útja a HDL szint növelésének a szénhidrát szegény (low carb) étrend (43,  44).

 

Összegezve: A HDL – „jó” koleszterin összefügg a szívbetegségek lecsökkent kockázatával. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a zsírszegény diéta csökkenti a vér HDL szintjét.

 

5. A zsírszegény diéta csökkenti a Tesztoszteron szintet

A tesztoszteron a legfőbb férfi nemi hormon, de a nőknek is van egy kis mennyiség belőle. Más szteroid hormonokhoz hasonlóan a tesztoszteron is koleszterinből épül fel.Mind a férfiaknál, mind a nőknél több szempontból is fontos a megfelelő tesztoszteron szint. A tesztoszteron alacsony szintje többek között az izomtömeg fogyásához, a testzsír növekedéséhez, csontritkuláshoz, depresszióhoz, nemi vágy csökkenéséhez vezethet. A zsírszegény diéta egyik mellékhatása a tesztoszteronszint jelentékeny csökkenése. Egy vizsgálat szerint 8 heti zsírszegény étrendet követően 12 százalékkal csökkent a tesztoszteron szintje (45,  46).

Összegezve: A tesztoszteron mind a férfiakban, mind a nőkben rendkívül fontos hormon. A zsírszegény diéta jelentősen csökkenti a tesztoszteron szintet.

 

6. A zsírszegény diéta károsíthatja az LDL („rossz” koleszterin) mintázatot

Az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) más néven „rossz” koleszterin. Megállapítást nyert, hogy a megemelkedett LDL szint összefügg a kardiovaszkuláris betegségek megnövekedett kockázatával. (47). Mindamellett új tények bizonyítják, hogy az LDL-nek többféle altípusa létezik. Van kicsiny, sűrű LDL (B mintázatúnak is nevezik) és nagy LDL (A mintázatú). A kis, sűrű részecskékből álló LDL (sdLDL) növeli a szívbetegségek kockázatát, a nagy nem (48,  49,  50).

A szénhidrátok (különösen a finomított szénhidrátok) magas bevitele növeli a sdLDL szintet, míg a telített zsírok és a koleszterin a kicsiny, sűrű rossz LDL részecskéket jóindulatú nagy altípusú LDL-lé alakítják (51,  52,  53).

Vizsgálatok sora bizonyítja, hogy a zsírszegény diéta az LDL mintázatot a kicsiny, sűrű részecskék irányába tolja el, míg a low-carb, zsírban gazdag diéta a nagy részecskés mintázat felé tolja azt (54,  55,  56,  57).

Összegezve: Jóllehet a zsírszegény étrend csak nagyon szerényen csökkenti az LDL koleszterinszintet, az LDL koleszterin mintázatát nagy (jóindulatú) részecskékből kis, sűrű (ártalmas) részecskékből állóvá változtatja.

 

7. A zsírszegény diéta szívbetegséget okoz

A szívbetegségek jelentik a leggyakoribb halálozási okot a közepes és a magas jövedelmű országokban (58).Ismert tény, hogy azokban a hagyományos népességekben, akik nem a nyugati étrenden élnek, nagyon alacsony a szívbetegségek száma (596061). Amint ezek a népességek a nyugati étrend szerint kezdenek táplálkozni, hirtelen gyorsasággal elhíznak, cukorbetegek lesznek és szívbetegségekben halnak meg (62). Elég világos, hogy a nyugati táplálkozás megbetegít.

Számos megbízható, hosszú távú randomizált ellenőrzött vizsgálat (a tudomány aranysztenderdje) kutatta a zsírszegény étrend és a szívbetegségek közötti összefüggést.

  • The Women’s Health Initiative:  A 48,835 nőt vizsgáló kutatásban a zsírszegény diéta csupán 0,4 kg fogyást eredményezett 7,5 éves időszak alatt. Az étrend nem csökkentette a szívbetegség vagy a rák kockázatát sem (63646566).
  • MRFIT:  A zsírszegény diéta nem csökkentette a szívbetegségeket egy 12,866 főből álló férficsoportban, akiknél magas volt a szívroham kockázata, annak ellenére, hogy sokan közülük leszoktak a dohányzásról (67).
  • Look AHEAD: Egy 9,6 éven át tartó 5,145 cukorbeteg ember vizsgálata rámutatott, hogy a zsírszegény diéta nem csökkenti a szívbetegségek számát, annak ellenére, hogy a vizsgált személyeknek sikerült lefogyniuk egy erőltetett kalóriacsökkentő diétával (6869).

Fontos tudnunk, hogy a zsírszegény diétát az átlagos nyugati étrenddel vetik össze, ami legalább annyira ártalmas. Ha másképp fogalmazzuk: a zsírszegény étrend éppolyan hatékonyan okoz szívbetegségeket, mint az átlagos nyugati étrend.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre