Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
A Nap elleni védelem esetleg többet árt, mint használ

Napozni fontos, mert nem a napozás okozza a rákot, hanem a leégés. A napozás hatására alakul ki testünkben a D vitamin, ami ma az egyik leghatásosabb védelmet jelenti mindenféle rák ellen, többek közt a melanoma ellen is. (lásd összefoglaló cikkemet a D vitaminról!). Mindamellett sokan használnak napozószereket, akár azért, mert ritkán jutnak napra és ha mégis sikerül a szabadba jutniuk, szeretnék elkerülni a leégést, vagy akár azért, mert elhiszik a bőrgyógyászok évtizedek óta harsogott téves állítását, miszerint védekezni kell a napfény ellen.
A napozószerek piaca a bőrgyógyászok és a népegészségügyi programok keltette félelmekre építenek, és forgalmaznak egészségre ártalmas szereket, amelyek még ráadásul a napsugarak ellen sem védenek meg.

 

 

Az amerikai Környezeti Munkacsoport (Environmental Working Group) "Napozószerek - melyik hatásos és melyik biztonságos" címmel megdöbbentő jelentést adott ki 785 forgalomban lévő napozó szerről. A megvizsgált 785 napozószer 85%-a nem megfelelő védelmet nyújt vagy veszélyes anyagokat tartalmaz. A megvizsgált szerek mindössze 17%-a nyújt megfelelő védelmet az UVA és UVB sugarak ellen, marad stabil a Nap hatására is, és nem tartalmaz túlzottan káros anyagokat. Az elemzés 400 tudományos szakcikk, az ipar adatai és hatósági adatok alapján készült.

Sok szer nem véd az UVA sugárzás ellen, amely bőrsérüléseket, a bőr gyors öregedését és bőrrákot okozhat.
Paradox módon a napozószerek sok összetevője percek vagy órák alatt lebomlik a Nap hatására és így továbbengedi a kivédendő káros sugarakat. A vizsgált szerek 54%-a tartalmazott lebomló anyagokat, ami megkérdőjelezi, hogy a napozószerek nyújtanak-e oly fokú védelmet, mint amit ígérnek.
Igen elterjedtek a flakonokon a hamis állítások. A forgalomban lévő szerek 50%-a hordoz olyan feliratot, amely hamis vagy félrevezető. Az olyan állítások, mint "egész napi védelem", "vízálló", "kivédi a káros sugarakat" nem igazak, mégis szerepelnek a flakonokon. Mivel ezeket nem ellenőrzik és nem tiltják, a cégek bátran állíthatnak bármit. (Az elemzés amerikai!)
Sok napozószer tartalmaz nanorészecskéket, amelyek veszélyesek lehetnek.

Frecskáné Dr. Csáki Katalin olvasóm a következő levelet fűzte a nanokérdéshez:
A legnagyobb baj a nano-TiO2-vel az, hogy kiváló fotokatalizátor, UV fény hatására a vizet szabad gyökökre bontja. Ha ez az élő sejtben történik, károsítja a DNS-t [Febs Letters 418 (1997) 87-89]. Amennyiben a nanorészecske nem képes a bőrön átjutni a fotokatalitikus hatása miatt az izzadságban lévő fehérjéket alakíthatja át veszélyes anyagokká [Biochemical and Biophysical Research Communications 370 (2008) 675-680].
A bőrön való átjutás kérdése máig vitatott, ezek a termékek úgy lettek bevezetve, hogy az egészségre gyakorolt hatásuk még a szakirodalomban is vita tárgya. Általánosságban a nano anyagok viselkedése nagymértékben különbözik a kismolekulájú anyagokétól, tulajdonságaik nemcsak a kémiai összetételtől függnek. Csakúgy, mint a többi kolloid, a nano anyagok tulajdonságai függnek: a részecske méretétől, alakjától, felületi funkciós csoportoktól, adszorbeált anyagoktól, zeta potenciáltól, a közeg ionerősségétől stb.
(Furcsa módon a részecskeméret és a felület tulajdonságai jobban meghatározzák az anyag viselkedését, mint a kémiai összetétel.) Mivel a nanorészecskék igen kicsik (kolloid méret alsó tartománya, ált. 10-50 nm), képesek áthatolni a sejtek membránján. Az élő sejten való átjutása köztudott, nem kétséges; csupán a bőr barrier funkcióján megy a vita. Ezen vizsgálatok eredménye sok mindentől függhet, számos adalékanyag nagymértékben megnövelheti a bőr áteresztő képességét. Úgy tűnik az ,,egészséges" bőr igen szűk értelmezést kap. Pl. az UV sugárzás által megváltozott bőr már átereszt--nem kell, hogy láthatóan leégjen [Nano Letters 2008 8 (9) 2779-2787]. Ezen kívül a bőr megnyújtása (pl. mozgás során) is jelentősen növelheti a penetrációt [Nano Letters 2007 7 (1) 155-160; Environmental Health Perspectives 2003 111 (9) 1202-1208]. A 2007-es QLK4-CT-2002-02678 EU projekt egyik résztvevője (ill. annak doktorandusza), amely a nano-TiO2 bőrpenetrációját vizsgálta, (és természetesen azt a megállapítást tették, hogy az egészséges bőrön nem jut át) PhD értekezésében ezt írja:
"Azonban a TiO2 expozíciója igen gyakran történik meg olyan esetekben, amikor a bőr barrierfunkciója károsodott (pl. napégés, mikrosérülések, felázott bőr) és a TiO2 közvetlen érintkezésbe kerül a bőr sejtjeivel." Ugyanitt kimutatták a bőrsejtek súlyos károsodását, ha közvetlenül érintkezésbe lépnek a nano-TiO2-val.
(www.science.unideb.hu/media/document/091014_drkissborbala.pdf)
Ezek után életszerűtlennek tűnik a nano-TiO2-os naptejek helyes, veszélytelen használata (a bőr felázásának, a testmozgásnak, UV fénynek kerülése, semmiféle hibát--atópia, pattanás--nem tartalmazó bőrön).

 

Némelyik napozószer felszívódik és a véráramba kerül, némelyik a Nap hatására mérgező anyagokra bomlik, némelyik ösztrogénszerű hatást fejt ki, számos összetevő allergiás reakciót vált ki, s némelyik beépül és felhalmozódik a testben.
Összességében az elemzés 130 terméket ajánl, 618-nál óvatosságra int, 37 terméket nem javasol használni. A veszélyes termékek listájában Magyarországon is forgalomban lévő komoly márkák szerepelnek.

 

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre