Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Ray B. Williams:
Nem előírás a 8 órás éjszakai alvás. Az csak egy mítosz.

Fordította: Váradi Judit

Forrás: Ray B. Williams: Nightly 8-Hour Sleep Isn't a Rule. It's a Myth.

Egészségügyi szakemberektől hallottuk, és népi bölcsesség is, hogy egy felnőtt embernek napi 7-8 órai folyamatos alvásra van szüksége. Lehet azonban, hogy ez csupán egy mítosz.

 

 

Számos tanulmány jelent meg az alváshiány veszélyeiről, melyek agyunkat, általános egészségi állapotunkat és életkilátásainkat fenyegetik. Épp egy nemrégiben közétett tanulmányban állapították meg a tudósok, hogy az alvás segítségével agyunk megszabadítja magát a méreganyagoktól. Az egyfázisos, 8 órás folyamatos alváshoz való ragaszkodás nemcsak stresszeli azokat, akik képtelenek ezt a célt teljesíteni, hanem figyelmen kívül hagyja az alvási szokások gyakori változatait és történeti előzményeit is.

"Mindannyian különbözőek vagyunk", állítja Matt Bianchi, a massachusetts-i Közhórház alvás-részlegének igazgatója. "Egyesek kávét fogyasztanak és rohanásban élnek, mások nem. Az egyik ember több fázisos (több rövid szakaszban történő) alvásra van berendezkedve, míg a másik az álmosságtól alig lát és balesetet okoz."

Ismerjük a híres több fázisos alvók, Leonardo da Vinci, Thomas Edison, Nikola Tesla, Buckminster Fuller és Margaret Thatcher történeteit, akik napi 4 órai alvással jól elvoltak, manapság nemigen figyelünk az ilyen alvási ciklusokra.

Gondoljuk csak végig, milyen fel nem tárt változatai vannak az alvási szokásoknak:

  • A kétfázisos menetrend: két szakaszban három-négy órányi alvás, egy órányi ébrenléttel megszakítva.
  • A Dymaxion alvás: hatóránként 30 percnyi szunyókálás
  • Az Überman technika: napi hat 30 perces szunyókálás.
  • Az Everyman technika: napi három-négy órás alvás, plusz három 20 perces szunyókálás.

Mindezen alternatív alvási rendeket az evolúció és a történelem segít megérteni. A Journal of Sleep 2007-ben írott jelentése például megállapította, hogy az állatvilág nagy része több fázisos alvással piheni ki magát. A fejlett országokban élő emberek többsége ma monofázisos alvási ciklust követ, vagy legalábbis megpróbál követni, de a több fázisos alvás szószólói azzal érvelnek, hogy az ő módszerükkel a szervezetet gyorsabban lép be a REM fázisba, ezáltal az alvási idő hossza lerövidül. A monofázisos alvás kritikusai azt is állítják, hogy a nyolcórás alvás módszer egyszerűen nem számol az egyéni különbségekkel. A hiedelem szerint például az embereknek mindössze három százaléka képes kedvezőtlen mellékhatások nélkül meglenni csupán néhány órányi alvással.

A történelem értékes bepillantást nyújt az alvással kapcsolatban. Újabb kutatások szerint a villamosság koráig az emberek nagy része két szakaszban aludt. Éjszaka két-három órát ébren töltöttek, majd újra elaludtak.

"Az alvás emberemlékezet óta túlnyomórészt kétfázisos volt" állítja Roger Ekirch, a virginiai egyetem alvástörténésze, és az At Day's Close: Night in Times Past (A nap lezárása: éjszaka a múltban) című könyv szerzője. "Az emberek két részletben aludtak 4-4 órát, a két szakasz között akár egy óránál több időt is ébren töltve. Ezalatt egyesek az ágyban maradtak, imádkoztak, az álmaikon elmélkedtek, vagy házastársukkal beszélgettek. Mások felkeltek, elvégezték munkájukat vagy akár szomszédjukat is meglátogatták mielőtt újra lefeküdtek."

A történelem során a törvényszéki vallomásokban, az irodalmi művekben és egyéb, az iparosodás korszakát megelőző levéltári dokumentumokban bőven találhatók hivatkozások az "első alvásra" vagy a "mély alvásra", a második alvásra" vagy a reggeli alvásra. A 19. század folyamán fokozatosan eltűntek a szakaszokra oszló alvásra vonatkozó hivatkozások, állítja Ekirch, és "megjelent az álmatlanság".

Az éjszakai villanyfény tönkreteszi a biológiai ritmusunkat. Szervezetünk úgy reagál az erős villanyfényre, mint a napfényre; a túl sok fény leállítja a melatonin - az alvást szabályozó hormon - termelését.

Az 1990-es években Thomas Wehr alváskutató rájött, hogy a természetes nappali-éjszakai fényviszonyok között az emberek nagy része két szakaszban alszik. Ez Ekirch kutatási eredményeit támasztja alá.

A Psychiatric Times-ban megjelent cikkben Walter Brown pszichiáter a következőt írja: "Úgy tűnik, a közvélemény számára csak a hét-nyolc órán át tartó, megszakítás nélküli alvásnak van létjogosultsága, ami ennél kevesebb, az nem normális. Az alvásszakértők is egyetértenek ezzel."

Tehát, ha Ön felébred az éjszaka közepén, ne aggódjon, ez még nem álmatlanság, ez a normális alvás része. Ekirch szerint, ha az ember nem küzd az álmatlanság ellen, egy idő után magától elalszik. Sokan azonban, amikor éjszaka felébrednek, azonnal szorongani kezdenek és altató után nyúlnak.

Ingerekben gazdag, fényárban úszó modern világunk teremtette az alvás körüli hisztériát, ez pedig azzal a mítosszal, hogy a nyolc órás folyamatos alvásra feltétlenül szükségünk van, mindannyiunknak káros. Ne felejtsük el, hogy a napközbeni szunyókálások jótékony hatását számtalan dokumentum bizonyítja!

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre