Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Kris Gunnars:
Nyolc nevetséges tévhit a húsfogyasztásról

Fordította: Mezei Elmira

Forrás:Kris Gunnars: 8 Ridiculous Myths About Meat Consumption and Health

A húst manapság sokan szeretik démonizálni, pedig sehol nem volna az emberiség, ha annak idején nem tértünk volna át a húsevésre.

 

 

A táplálkozástudományban egy csomó ostobaság kering. Ennek egyik legkiemelkedőbb példája a húsfogyasztás elleni folyamatos propaganda.

Tekintsük át a következő nyolc ezzel kapcsolatos nevetséges tévhitet:

1. A hús rohad a belekben

Bizonyos vélemények szerint a hús nem emésztődik meg rendesen és „rohad” a vastagbélben.

Ez teljes nonszensz, amit valószínűleg azok az őszintétlen vegánok találtak ki, akik el akarnak ijeszteni a húsevéstől.

Amikor húst eszünk, a gyomorsav és az emésztő enzimek lebontják.

A fehérjék a vékonybélben aminosavakká, a zsírok pedig zsírsavakká bomlanak le.

Ezután a bélfalon keresztül felszívódnak a véráramba. Nincs semmi, ami a vastagbélben „rohadhatna”.

Ha kíváncsi vagy rá, hogy mi az, ami ténylegesen „rohadhat” a vastagbeledben, az az emészthetetlen növényi táplálék (rost)… a zöldségekből, gyümölcsökből, gabonákból és hüvelyesekből.

Az emberi emésztőrendszer nem rendelkezik a rostok lebontásához szükséges enzimekkel, ezért haladnak végig, egészen le a vastagbélbe.

Ott pedig fermentálódnak (megrohadnak), a vastagbél barátságos baktériumai által, amelyek tápanyagokká, hasznos elemekké, pl. rövidláncú butirát zsírsavakká alakítják őket ( 1 ).

Ez tartja életben a jótékony baktériumokat, és számos vizsgálat mutatta ki, hogy ezeknek a baktériumoknak a megfelelő táplálása hihetetlenül fontos az optimális egészséghez ( 2 , 3 ).

Tehát nem a hús rohad a vastagbélben, hanem a növényi táplálék és ez egy jó dolog.

2. A húsban sok a káros telített zsír és koleszterin

Az egyik fő ellenérv a hús ellen, hogy mind telített zsírban, mind koleszterinben gazdag.

Ez azonban nem adhat okot aggodalomra, mivel a modern tudomány kimutatta, hogy mindkettő ártalmatlan.

Annak ellenére, hogy úgy van beállítva, mintha félnünk kellene tőle, a koleszterin valójában egy nélkülözhetetlen molekula a szervezetben.

Minden sejtmembránban megtalálható, a hormonok előállításához nélkülözhetetlen anyag. A máj nagymennyiségű koleszterint termel, hogy mindig biztosítsa a készleteket.

Amikor a táplálékkal több koleszterint veszünk magunkhoz, akkor a máj kevesebbet termel, tehát az összmennyiség szinte nem változik ( 4 , 5 ).

Az emberek kb. 70%-nál az étkezési koleszterin elhanyagolható hatással van a vér koleszterin szintjére ( 6 ).

A másik 30%-nál (az ún. túlreagálóknál) mutatkozik némi LDL emelkedés, de ugyanakkor a védőhatású HDL is felmegy ( 7 , 8 ).

Ugyanez igaz a telített zsírokra, amelyek szintén megemelik a HDL-t is ( 9 , 10 ).

De, még amikor a telített zsírok és a koleszterin enyhe emelkedést okoznak az LDL-ben, az sem probléma, mert az apró, sűrű LDL (nagyon káros) részecskéket nagy LDL részecskékké változtatják, ami viszont védőhatású ( 11 , 12 ).

A vizsgálatok kimutatják, hogy a nagyrészt nagy LDL részecskékkel rendelkező egyéneknek sokkal alacsonyabb a szívbetegség rizikója ( 13 , 14 ).

Ebből következően nem meglepő, hogy a több százezer résztvevővel végzett populációs vizsgálatokban a telített zsír és a koleszterin nem függ össze a megnövekedett szívbetegség rizikóval ( 15 , 16 ).

Valójában, bizonyos vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a telített zsír és a csökkent sztrók rizikó állnak egymással kapcsolatban ( 17 ).

Amikor ezt humán vizsgálatokban tesztelték (a telített zsír bevitel rovására megnövelték a „szívvédő” növényi olajak fogyasztását, ami csökkenti a koleszterin szintet), akkor megnőtt a halálozás rizikója ( 18 ).

3. A hús szívbetegséget és 2-es típusú cukorbetegséget okoz

Elég furcsa, de a húst gyakran okolják a civilizációs betegségek kialakulásáért.

A szívbetegség a XX.-ik század elejéig nem volt probléma, a 2-es típusú cukorbetegség pedig egészen néhány évtizeddel ez előttig nem terjedt el.

Ezek a betegségek újak… a hús pedig régi élelmiszer. Az ember és az előember évmilliók óta eszik húst ( 19 ).

Egy ősi ételt hibáztatni új keletű egészségi problémákért, ennek semmi értelme nincs.

Szerencsére rendelkezésünkre áll két nagyon nagy és nagyon alapos vizsgálat, ami megnyugtathat minket.

Egy 2010-ben publikált hatalmas vizsgálatban a kutatók húsz vizsgálat adatait elemezték, összesen 1.218.380 személy részvételével. Semmilyen kapcsolatotnem találtak a feldolgozatlan vörös hús és a szívbetegség, illetve a 2-es típusú cukorbetegség között ( 20 ).

Egy másik nagy, 448.568 személy részvételével történt európai vizsgálat ugyanerre az eredményre jutott ( 21 ).

Azonban mindkét vizsgálat erősen megnövekedett rizikót talált a feldolgozott húsipari termékek fogyasztóinál.

Ezért nagyon fontos különbséget tenni a különbözőféle húsok között.

Sok olyan vizsgálat, amely arra a következtetésre jutott, hogy a „vörös hús” egészségtelen, nem tett különbséget a feldolgozott és a friss hús között.

A feldolgozott élelmiszerek általában elég borzalmasak, és ez nem csak a húsra igaz.

4. A vörös hús rákkeltő

Egy gyakori tévhit, hogy a hús, különösen a vörös hús, rákkeltő.

Itt válnak a dolgok komplikálttá.

Az igaz, hogy a feldolgozott húsiparitermékek összefüggést mutatnak a megnövekedett rákrizikóval, különösen a vastagbélrákkal ( 22 ).

A feldolgozatlan vörös hússal kapcsolatban azonban már nem olyan világos a kép.

Bár számos vizsgálat azt állítja, hogy a feldolgozatlan hús is megnövelheti a rákrizikót, az áttekintő vizsgálatok, amelyek sok vizsgálat adatait foglalják össze, mást mutatnak.

Két áttekintő vizsgálat (az egyik 35, a másik 25 vizsgálat adatait dolgozta fel), azt találta, hogy a feldolgozatlan hús hatása a férfiaknál egész elenyészően, a nőknél pedig egyáltalán nem befolyásolta a rákrizikót ( 23 , 24 ).

Azonban úgy tűnik, hogy az elkészítési mód nagyban befolyásolhatja az egészséget.

Számos vizsgálatban kimutatták, hogy amikor a hús túlsül, akkor olyan vegyületek keletkezhetnek, mint a heterociklikus aminok, és a policiklikus aromás szénhidrogének, amelyek okoztak rákot tesztállatoknál ( 25 ).

Ezt több módon is meg lehet akadályozni, pl. a szelídebb konyhatechnikák alkalmazása, és az esetleges égett részek eltávolítása.

Tehát a válasz nem a vörös hús kerülése, hanem az, hogy ne égessük el.

Ne feledjük, hogy a túlhevítés okozhatja káros vegyületek kialakulását több más ételnél is, NEM csak a vörös húsnál ( 26 ).

5. Az ember növényevő és nem arra született, hogy húst egyen

Ezt bizonyos vegánok állítják. Szerintük az ember természeténél fogva növényevő, mint a főemlős őseink.

Ez azonban teljesen téves. Az ember és az előember nagyon régóta eszik húst, és a szervezetünk jól alkalmazkodott ehhez ( 27 , 28 ).

Az emésztőrendszerünk egyáltalán nem hasonlít a növényevő állatokéra.

Rövid vastagbelünk és hosszú vékonybelünk van, valamint sok sósav áll rendelkezésre a gyomrunkban az állati fehérjék emésztéséhez ( 29 ).

Az emésztőrendszerünk különböző részeinek hossza valahol a jellemzően húsevő és a jellemzően növényevő állatok között van, ami arra utal, hogy az ember mindenevőnek született ( 30 ).

Az állati táplálék fogyasztása juttatta oda az embert, hogy jelentősen megnőtt az agytérfogata, ami megkülönbözteti a föld bármelyik más állatától ( 31 ).

Az ember akkor működik a legjobban, ha állati és növényi táplálékot is fogyaszt, és pont.

6. A hús rosszat tesz a csontoknak

Sokan vannak abban a tévhitben, hogy a fehérje rosszat tesz a csontoknak, és oszteoporózishoz vezethet.

Így néz ki a teória: az elfogyasztott fehérje megemeli a szervezet savterhelését, aztán a szervezet kalciumot old ki a csontokból, hogy a véráramban semlegesíteni tudja a savasságot.

Néhány rövidtávú vizsgálat ezt alátámasztja. A megnövekedett fehérje bevitel megnövekedett kalciumvesztéshez vezet a szervezetből ( 32 ).

Azonban ez a rövidtávú hatás nem tűnik tartósnak, mert a hosszú távú vizsgálatok ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítják, hogy a fehérje valójában jótékony hatással van a csontok egészségére ( 33 ).

Hatalmas mennyiségű bizonyíték van rá, hogy a magas fehérjetartalmú étrend összefügg a jobb csontsűrűséggel, az alacsonyabb csontritkulás- és időskori csonttörés rizikóval ( 34 , 35 , 36 ).

Ez egy nagyon jó példája annak, amikor a konvencionális „bölcsességet” követve a táplálkozásban, pontosan az ellenkező eredményt érhetjük el, mint amit szeretnénk.

7. A hús felesleges

Gyakran halljuk, hogy a hús szükségtelen az egészséghez.

Ez tulajdonképpen igaz is...mert a legtöbb benne található tápanyag megtalálható egyéb állati táplálékokban is.

De csak azért, mert élhetünk nélküle is, még nem jelenti azt, hogy ezt kéne tennünk. A minőségi hús számos jótékony hatású tápanyagot tartalmaz.

Ide tartozik a jó minőségű fehérje, a B12 vitamin, a kreatin, a karnozin és különböző fontos zsírban oldódó vitaminok, amelyekben a vegánok és a vegetáriánusok gyakran hiányt szenvednek.

A teljes értékű ételek, mint pl. a hús, az általunk ismert sztenderd vitaminoknál és ásványi anyagoknál sokkal több tápanyagot tartalmaz. A szó szoros értelmében több ezer mikrotápanyagféleségről beszélünk, némelyiket még nem is azonosította a tudomány.

Tény, hogy az ember evolúciója során húst evett és a szervezete ezeknek a tápanyagoknak a jelenlétében alakult ki.

Élhetünk hús nélkül? Persze, de a természet által kínált összes hasznos tápanyag felhasználása nélkül nem érhetünk el optimális egészséget.

Bár hús nélkül lehet élni, de ugyanez elmondható bármelyik ételcsoportról, beleértve a zöldségeket, a gyümölcsöket, a hüvelyeseket, a halat, a tojást, stb… Egyszerűen többet fogunk enni egy másik ételcsoportból.

A minőségi hús megközelíti a tökéletes emberi táplálékot. A legtöbb tápanyagot tartalmazza, amire szükségünk van.

Van egy olyan vizsgálat, amelyben két nyugati modern ember egy éven át nem evett semmi mást, mint húst és belsőségeket, és tökéletes maradt az egészségük ( 37 ).

Persze nem minden hús egyformán jó. A legjobb hús a legeltetett állatoktól származik, mert sokkal jobb a tápanyag összetétele ( 38 , 39 ).

8. A hús hizlal

A húsról gyakran halljuk, hogy hizlal.

A felszínen igaznak tűnhet ez az állítás, mert a húsnak magas a zsír- és kalóriatartalma.

Viszont a hús az egyik legjobban biohasznosuló fehérjeforrás. És a fehérje messze a legjobb fogyást elősegítő makrotápanyag.

A vizsgálatok kimutatták, hogy a magas fehérjetartalmú étrendek naponta 80-100 kalóriával gyorsíthatják az anyagcserét ( 40 , 41 ).

Más vizsgálatokból kiderül, hogy ha az ember megnöveli a fehérje bevitelét, akkor automatikusan kevesebbet fog enni másféle ételekből ( 42 ).

Számos vizsgálat mutatta ki, hogy a napi fehérjebevitel növelése által az emberek automatikusan több száz kalóriával kevesebbet fogyasztanak, ezáltal automata vezérlésre kapcsolva a fogyást ( 43 ).

A magasabb fehérjefogyasztás nagyobb izomtömeget is jelent. Az izomzat metabolikusan aktív, folyamatosan égeti a kalóriákat ( 44 ).

És ne felejtsük el, hogy az alacsony szénhidráttartalmú illetve paleo étrendek, amelyekben általában elég sok hús van, nagyobb fogyáshoz vezetnek, mint az alacsony hústartalmú étrendek ( 45 , 46 ).

Valójában minél több jó minőségű húst (és kevesebb egyéb élelmiszert) eszik valaki, annál könnyebben fog fogyni.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre