Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

David Schipper:
Okoz-e agydaganatot a mobiltelefonok sugárzása?

Fordította:Czárán Judit

Forrás: David Schipper: Does Cell-Phone Radiation Cause Cancer?

Mivel a kérdésről az utóbbi időben parázs viták folynak, legfőbb ideje, hogy összegyűjtsük a rendelkezésre álló információkat, és megosszuk őket olvasóinkkal.A kutatók az évek során mondtak már erről mindent, meg annak az ellenkezőjét is, egyfajta tudományos pingpong alakult ki, amely mind az orvostársadalmat, mind pedig a mobiltelefon-használókat két táborra osztja: az egyik tábor szerint teljesen felesleges aggódni a mobiltelefonok által kibocsátott káros sugarak miatt, a másik szerint a rendelkezésre álló adatok nagyon is indokolttá teszik az óvatosságot.

 

 

Amerikában a túlnyomó többség a "nincs miért aggódni" oldalon áll. Nemrégiben egy 1000 fős, kizárólag felnőttekből álló mintán végzett reprezentatív országos vizsgálat szerint a lakosságnak mindössze 5 százaléka aggódik komolyan a mobiltelefonok által kibocsátott káros sugárzás miatt, és ezeknek is csak a fele az, aki tesz is valamit a káros sugaraknak való kitettsége csökkentéséért.

Sok elismert tudós, például John Boice, a tudományok doktora, az Amerikai Sugármérési és Sugárvédelmi Társaság elnöke, a nashwille-i Vanderbilt Egyetem Orvostudományi Intézetének professzora is azon a véleményen van, hogy "Nem bizonyítható, hogy az mobiltelefonok által kibocsátott sugárzás növelné az agydaganat vagy más rákos betegség kialakulásának a kockázatát" . Szerinte "jóval nagyobb baj az, hogy még mindig túl sokan használják a mobiltelefonjukat vezetés közben".

Az Amerikai Egyesül Államok kormányát sem aggasztja a probléma túlságosan. Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer Engedélyeztetési Hivatal honlapján az olvasható, hogy a kutatási eredmények általánosságban nem támasztják alá a feltételezést, hogy a mobiltelefonok használata bármilyen egészségügyi kockázattal járna. És bár a Szövetségi Hírközlési Bizottság előírja a gyártóknak, hogy a mobiltelefonok kezelési útmutatójában fel kell hívni a figyelmet az egészség szempontjából helyes használatra, ez az információ többnyire jól el van rejtve az apró betűs részek között.

De nem mindenki ilyen nyugodt. 2015. májusában például 39 ország 190 független tudósa, akik összesen több, mint 2000 oldalt publikáltak a témában, felhívással fordult az ENSZ-hez, a WHO-hoz, valamint a különböző nemzeti kormányokhoz, hogy vezessenek be szigorúbb szabályozást a mobiltelefonok által kibocsátott káros sugárzás tekintetében. Rámutattak, hogy egyre több jel utal arra - erről szól a WHO-hoz tartozó Nemzetközi Rákkutató Ügynökség 2011-ben tett megállapítása is, amely a mobiltelefonok rádióhullámait lehetséges karcinogénként említi -, hogy a mobiltelefonok által kibocsátott akár csekély mértékű sugárzás is növelheti a rák kialakulásának a kockázatát.

Egyikük, David O. Carpenter, orvos, a New York-i Albany Egyetemen működő Környezet és Egészségvédelem Intézet igazgatója például a következőket írja az ENSZ-hez és a WHO-hoz címzett legutóbbi levelében: "Úgy gondolom, hogy megfelelő mennyiségű bizonyíték áll rendelkezésre a vezeték nélküli kommunikációs eszközök által kibocsátott sugárzás egészségre káros hatásaival kapcsolatban ahhoz, hogy a különböző kormányzati szervek és a tudósok felhívják az emberek figyelmét ezekre a potenciális veszélyekre."

Vannak országok, amelyek tettek már lépéseket a fogyasztók, különösen a gyerekek védelme érdekében. Például Franciaország, Oroszország, Anglia és Zambia vagy megtiltotta a mobiltelefonok kiskorúaknak szóló reklámozását, vagy kampányban hívta fel a társadalom figyelmét arra, hogy a mobiltelefonok gyerekek által történő használata fokozott óvatosságot igényel.

A kaliforniai Berkeley város képviselőtestülete ugyancsak lépett. 2015 májusában jóváhagyta az "információhoz való hozzáférés jogára" vonatkozó törvényt, amely kötelezővé teszi a kiskereskedők számára, hogy adjanak tájékoztatást a vevőiknek a mobiltelefonok helyes használatáról. Ám a CTIA-Vezeték Nélküliek Szövetsége nevű kereskedelmi csoport most próbálja megakadályozni, hogy a törvény hatályba lépjen, ahogy ezt egyszer már sikeresen megtette, mikor öt évvel ezelőtt San Francisco fogadott el egy hasonló törvényt.

Persze a tudósok ingadozása nem könnyíti meg a tisztánlátást és nem fokozza a bizalmat az amerikai felnőttek azon 90%-a, és gyerekek 80%-a körében, akik rendelkeznek mobiltelefonnal. A kérdés továbbra is az, hogy mennyire kell aggódnunk a mobiltelefonok által kibocsátott sugárzás miatt. Talán némi eligazítással szolgálhat a kérdésben az az áttekintés, amelyet a Consumer Reports című amerikai magazin egészségvédelemmel és biztonsággal foglalkozó szakértői készítettek a kutatások eddigi eredményéről.

Mit lehet tudni a mobiltelefonok által kibocsátott sugárzásról?

Mikor telefonálunk, SMS-t küldünk vagy adatforgalmat bonyolítunk mobiltelefonjaink antennájuk segítségével rádióhullámokat küldenek a közeli adó-vevő állomásokhoz, illetve rádióhullámokat fogadnak ezektől az állomásoktól. Egy mobiltelefon által kibocsátott rádióhullámok frekvenciája az FM rádiók és a mikrohullámú sütők által kibocsátott rádióhullámok frekvenciája közé esik, mindkettő a sugárzások ún. "nem ionizáló" kategóriájába tartozik. Ez azt jelenti, hogy ellentétben a nukleáris sugárzással, a CT-sugarakkal vagy a közönséges röntgensugarakkal, a mobiltelefonok által kibocsátott sugaraknak nincs elég energiájuk ahhoz, hogy direkt módon megváltoztassák vagy módosítsák a DNS szerkezetét, ami az egyik oka lehet a rák kialakulásának. (Az FM rádióktól és a mikrohullámú sütőktől egyrészt azért nem felünk annyira, mert használatuk közben nem tartjuk őket közvetlenül a testünkhöz, másrészt meg mert a mikrohullámú sütőknek például van ajtajuk, amely valamennyire véd a sugárzástól)

Milyen mechanizmus alapján okozhat a mobiltelefonok által kibocsátott sugárzás rákot?

Nagyenergiájú rádióhullámok képesek felmelegíteni a vízmolekulákat (ez a mikrohullámú sütők működésének az alapja). A tudósok sokáig attól tartottak, hogy ha az emberi test szöveteit, amelyek tudvalevőleg nagyrészt vízből állnak, ezek a hullámok felmelegítik, akkor az sejtkárosodást okoz. És valóban, a mobiltelefonok sugárkibocsátásának FCC tesztelése, amelyet 1996-ban vezettek be, és amelyet minden mobiltelefonon elvégeznek, mielőtt piacra dobják őket, éppen ezen a hatáson alapul.

Ám a legtöbb tudóst ma már nem az aggasztja, hogy a rádióhullámok képesek felmelegíteni az emberi test szöveteit, hanem az, hogy a legújabb laboratóriumi vizsgálatok eredményei szerint a mobiltelefonok sugárzásának anélkül is lehetnek biológiai hatásai, hogy megemelnék a testhőmérsékletet.

2011-ben az Amerikai Nemzeti Egészségvédelmi Intézet (NIH) kutatói kimutatták, hogy egy bekapcsolt mobiltelefon, ha elég közel tartja az ember a fejéhez, változásokat idézhet elő bizonyos agyi sejtek működésében, még úgy is, hogy a testhőmérséklet közben nem emelkedik meg. Arra ugyan nem utalt semmi, hogy ez veszélyes lenne, viszont az kiderült, hogy a mobiltelefonok sugárzásának lehet közvetlen hatása az emberi szövetekre.

Martin Blank, a Columbia Egyetem élettani és sejtbiofizikai intézetének docense, az említett ENSZ-hez és WHO-hoz írt levél egy másik aláírója azt is kimutatta, hogy a mobiltelefonokból származó rádióhullámok ún. stresszfehérjéket termelnek az emberi sejtekben. "Ezek a fehérjék a sejtek védelmét szolgálják" - mondja Blank. "A stresszfehérjék termelésével a sejt azt jelzi, hogy a rádióhullámok rosszak neki, és valamit tenni akar ellenük".

Egy 2015-ös német tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a rádióhullámok egerek agyában gyorsítják a tumor növekedését, mégpedig olyan sugárzási szint mellett is, ami állítólag túlságosan alacsony ahhoz, hogy megemelje a testhőmérsékletet. Az Amerikai Toxikológiai Programnak jelenleg van egy olyan saját állatkísérlete, amelyben patkányokat és egereket tesznek ki alacsony dózisú sugárzásnak. Eredmény 2016-ban várható.

Mit mutatnak a humán populáción végzett vizsgálatok?

A fenti kutatások esetében a tudósok laboratóriumi körülmények közt, illetve állatkísérletekben tanulmányozták, hogy lehet-e a mobiltelefonok sugárzásának rákkeltő vagy egyéb káros hatása. De léteznek már humán vizsgálatok, ahol a kutatók azt próbálják kideríteni, vajon a mobiltelefonok használata megnöveli-e az agydaganat kialakulásának kockázatát.

Mi öt nagy népességcsoportban összesen több, mint egymilliós mintán végzett vizsgálat eredményeit, valamint a vizsgálatok utókövetéseinek eredményeit tekintettünk át, ahol is a kutatók mobiltelefon használókat hasonlítottak össze mobiltelefont nem használókkal.

Nos, az eredmények egy része megnyugtató, másik része azonban nagyon is aggasztó. Konkrétan három olyan tanulmányra bukkantunk - az egyik egy svéd, a másik egy francia, a harmadik egy 13 különböző ország eredményeit feldolgozó tanulmány -, amely azt sugallja, hogy összefüggés lehet a folyamatos mobiltelefon használat és a többnyire rosszindulatú, gyakran halálos kimenetelű gliómák és tumorok kialakulása közt. Az egyik tanulmány céloz arra is, hogy a mobiltelefon használatnak esetleg a hallóideg daganatok (jóindulatú daganatok) illetve a meningiómák, (egy viszonylag gyakori, de többnyire nem halálos agydaganat-típus) kialakulásához is köze lehet.

Bár ezek a kutatások adnak okot aggodalomra, egyik sem tartalmaz egyértelmű bizonyítékot arra nézve, hogy összefüggés lenne a mobiltelefonozás és az agydaganat kialakulása között, mégpedig több okból. Először is a mobiltelefon használattal kapcsolatban maguknak a használóknak a beszámolóit veszik alapul, amelyek nem feltétlenül megbízhatóak. Az eredményeket az is torzíthatja, hogy a vizsgálati személyek egy részének húsz évvel ezelőtt gyártott mobiltelefonja volt. De ma amúgy is egészen másképp használjuk a telefonjainkat, mint régen, ahogy a hálózatok is egész mások. És végül, a rák kialakulása lassú folyamat, ezek a vizsgálatok pedig maximum 5-20 éves periódust ölelnek fel.

Vajon a mai mobiltelefonok biztonságosabbak, mint a régiek?

A mobiltelefonok dizájnja is sokat változott az utóbbi években. Például az antennáik, amelyek a legtöbb sugárzást bocsátják ki, ma már nem kívül, a telefon felső részén találhatók, ami a legközelebb van az agyunkhoz, mikor beszélünk rajta, hanem belül, és sokszor a készülék alján. Vagyis használat közben az antenna nem érintkezik feltétlenül a fejünkkel. Ez azért fontos, mert a sugárzás szempontjából minden milliméter számít: ha a készülék csak egy kicsit távolabb kerül a testünktől, a sugárzásnak való kitettségünk máris drámaian csökken.

Úgyhogy a legjobb sugárzásvédelem talán az, hogy egyre többet írunk a telefonunkon beszélgetés helyett, és szerencsére növekszik a fülhallgatók népszerűsége is. Másfelől az is igaz, hogy manapság összehasonlíthatatlanul többet használjuk a mobiltelefonjainkat, mint régen, ezáltal viszont nő a sugárzásnak való kitettségünk.

Akkor most ne használjak többé mobiltelefont?

Nem, a Consumer Reports nem gondolja, hogy fel kellene hagynunk a mobilozással, de azért az óvatosság nem árt.

"Egyelőre nem bizonyítható, hogy a mobiltelefonok rákot okoznának, de mindenképpen folytatni kell az ezzel kapcsolatos kutatásokat" - állítja Michael Hansen, a Consumer Reports vezető tudósa. "De már az eddigi vizsgálatok eredményei is elég kérdést vetnek fel ahhoz, hogy néhány ésszerűnek tűnő elővigyázatossági szabályt betartsunk a mobiltelefonok használatánál". A CR konkrétan ezeket javasolja:

Próbálja minél távolabb tartani a telefont a fejétől és a testétől. Ez különösen akkor fontos, ha gyenge a jel - például csak egy vonalkányi -, mert ezt kompenzálandó a telefonok ilyenkor hajlamosak megnövelni a teljesítményüket.

  • Ha lehet, használja inkább a szöveges üzenetküldés vagy videó hívás funkciót.
  • Ha beszél rajta, használja a készülék mikrofonját vagy vezeték nélküli fülhallgatót.
  • Ne a nadrág- vagy ingzsebébe tartsa a készüléket, hanem hordja táskában vagy csatolja az övére
Összegzés

A mobiltelefonokkal kapcsolatos fő kérdésekre világos válaszokat kell adni.

  • A Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) mobiltelefon sugárzásra vonatkozó szabályozása a készüléknek a felnőtt emberre gyakorolt lehetséges hatásaiból indul ki, holott a kutatások azt sugallják, hogy mivel a gyerekeknek vékonyabb a koponyacsontjuk, az ő sugárzásnak való kitettségük nagyobb.
  • A Consumer Report egyetért az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia és az Amerikai Számvevőszék tesztekkel kapcsolatos aggályaival, és úgy véli, új tesztekre lenne szükség, amelyek tekintetbe veszik a gyermekek fokozott sérülékenységét.
  • Véleményünk szerint a mobiltelefon gyártóknak kötelességük lenne tanácsokkal ellátni a fogyasztókat, hogy mit tehetnek ők maguk a sugárzásnak való kitettségük csökkentéséért.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre