Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Celeste McGovern:
Oltott gyerek-nem oltott gyerek. Ki a betegebb?

Fordította: Czárán Judit

Forrás: Celeste McGovern: Vaccinated vs. Unvaccinated: Guess Who is Sicker?

Ilyen tanulmány még soha nem készült. Az amerikai magántanuló gyerekek körében végzett vizsgálat azt próbálta kideríteni, vajon kik a betegesebbek: azok, akik be vannak oltva, vagy akik nincsenek. Nos, a szülőknek minden okuk megvan az aggodalomra.

 

 

Valami nagyon nem stimmel az amerikai gyerekekkel. Számtalan nyavalyájuk van: allergiásak, asztmásak, szorongók, autoimmun betegségben szenvednek, autisták, hiperaktívak, figyelemzavarosak, tanulási nehézségekkel küzdenek. Harminckétmillió amerikai gyerek - ez az összes gyerek 43%-a - szenved 20 krónikus betegség legalább egyikében, és ezekbe az elhízást még nem is számoltuk bele. A skála az egykor ritka gyerekgyógyászati rendellenességektől, amilyen az autizmus és a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar egészen az 1-es típusú cukorbetegségig és a Tourette-szindrómáig terjed, bár az adatokat még nagyon kevés tanulmány fogta egy csokorba. A szüleikkel összehasonlítva a mostani gyerekek közt 40%-kal több szenved valamilyen krónikus betegségben. És míg a nagyszülők generációjában sokan egyetlen szem gyógyszert sem szedtek be egész gyerekkorukban, napjainkban a gyerekek egyenesen aranybányái a gyógyszergyáraknak. Több mint egymillió öt év alatti amerikai gyerek szed valamilyen pszichiátriai szert, ez a szám a 17 év alattiaknál már 8,3 millió. És bármilyen tetszőleges hónapban négyből egy szed legalább egyfajta orvos által felírt gyógyszert.

A gyorsételek, a rossz gének, a túl sok tévénézés, a videojátékok, a növényvédő szerek és a műanyagok mind olyan környezeti tényezők, amelyek szerepet játszhatnak a betegségek gyakoribbá válásában, de egyik sem magyarázza a járvány ilyen mértékű terjedését. Viszont van egy ártalom, amit eddig nem kutatott senki, pedig azt a gyerekeknek közvetlenül injekció formájában juttatják a szervezetükbe, mégpedig a régebbi generációk kitettségét messze meghaladó és folyamatosan növekvő mennyiségben, és ezek az oltások: hat éves korukig a gyerekek 14 fajta vakcinából 50 adagot, 18 éves korukig pedig 16 féle vakcinából 69 adagot kapnak, márpedig az oltások olyan összetevőket is tartalmaznak, amelyek nagymértékben befolyásolják az immunrendszert.

Mindig csak azt halljuk, hogy az oltások "biztonságosak és hatékonyak", holott azt még az egészségügyi hatóságok is elismerik, hogy némelyiknek súlyos mellékhatásai lehetnek, sőt, akár halált is okozhatnak. Ennek ellenére máig nem készült egyetlen átfogó vizsgálat sem arról, hogy milyen hosszú távú hatásai vannak az oltásoknak a felnövekvő generációk egészségére. Egyetlen tanulmányt sem publikáltak még, amely a beoltott és a nem beoltott gyerekek egészségi állapotát hasonlította volna össze évekkel azután, hogy megkapták a vakcinát. Legalábbis eddig.

A napokban azonban a Journal of Translational Science című folyóiratban megjelent egy tanulmány, amely beszámol egy négy amerikai államban 666 6 és12 év közötti magántanuló gyerek körében végzett vizsgálatról, akik közül 261 nem volt beoltva, 405 viszont az oltások nagy részét vagy az összes oltást megkapta. A vizsgálat során az édesanyáktól kértek adatokat azzal kapcsolatban, hogy milyen oltásokat kaptak a gyerekek, illetve milyen orvos által diagnosztizált betegségekben szenvednek, és milyen az általános egészségi állapotuk. Nos, a vizsgálatból az derült ki, hogy bizonyos immunrendszeri megbetegedések, mint az allergiák vagy az idegrendszer fejlődési rendellenességei, beleértve az autizmust is, sokkal gyakoribban az oltott gyerekeknél, úgyhogy a szülőknek kétszer is meg kellene gondolniuk, hogy beoltassák-e a gyerekeiket.

A következők derültek ki:

*Az oltott gyerekek háromszor nagyobb valószínűséggel estek bele az autizmus spektrumba(4.3-szoros kockázat)

*Az oltott gyerekek közt több, mint harmincszor annyinak volt szénanáthája,mint a nem oltottaknak.

*Az oltott gyerekek közt huszonkétszer többnek kellett gyógyszert szednie allergia ellen, mint a nem beoltottaknak.

*Az oltott gyerekek négyszer nagyobb valószínűséggel küzdöttek tanulási problémákkal,mint nem beoltott társaik

* Az oltott gyerekek közt 300%-kal gyakrabban fordult elő figyelemzavaros hiperaktivitás zavar,mint a nem beoltottak közt

*Az oltott gyerekek 340%-kal nagyobb eséllyel betegedtek meg tüdőgyulladásban mint a nem beoltottak.

*Az oltott gyerekeknek 300%-kal nagyobb a kockázatuk, hogy valamilyen fertőző fülgyulladás kapjanak, mint nem beoltott társaiknak

*Az oltott gyerekek közt 700%-kal többnek kellett a fülébe szellőző tubust ültetn, mint a nem beoltott gyerekeknek

*Az oltott gyerekek 2,5-szer nagyobb valószínűséggel szenvedtek valamilyen krónikus betegségbe, mint a nem beoltottak.

Magántanuló vs. magántanuló

Manapság azért nehéz összehasonlítani az oltott és a nem oltott gyerekek egészségi állapotát, mert Amerikában szinte minden gyerek be van oltva. Mivel az arányuk kb. 95%, ezért elég nehéz megfelelő egyedszámú kontrollcsoportot összeállítani egy hosszú távú vizsgálathoz. Ha viszont az átlag amerikai gyerekeket hasonlítjuk össze olyan kisebb, mondjuk vallási csoporthoz tartozó gyerekekkel, mint amilyenek például az amisok, akkor az a kifogás, hogy almát hasonlítunk össze körtével. Hiszen túlságosan sok az egyéb változó - pl. a táplálkozás, a friss levegőn vagy a számítógép előtt töltött idő, stb. - ami az oltásokon túl is befolyással lehet az egészségre.

Így aztán Anthony Mawson professzor, a Jackson State University-n működő Epidemiológiai és Biostatisztikai Intézet vezetője és kollégái Azad Bhuiyan és Binu Jacob a salemi (Oregon állam) Országos Otthontanulási Kutatóintézet elnökével, Brian D. Ray-jel együttműködve felkérték magántanuló gyerekek családjait, hogy vegyenek részt a kutatásban. Ily módon magántanulókat lehetett magántanulókkal összehasonlítani (almát az almával), azzal a járulékos előnnyel, hogy a magántanulók populációja más dolgokban nagyjából megfelel az amerikai átlagnak. A családok anonim módon, online válaszoltak a kérdésekre, és Florida, Louisiana, Mississippi és Oregon államok különböző magántanulói egyesületei toborozták őket.

A betegségipar

Mind a beoltott, mint a nem beoltott gyerekekkel előfordult, hogy időnként betegek lettek. Ahogy az várható volt, a beoltott gyerekek kisebb eséllyel kaptak meg néhány olyan fertőző betegséget, amely ellen be voltak oltva. Például 71%-kal kisebb eséllyel lettek bárányhimlősek, 75%-kal kevesebben kapták el a szamárköhögést és 87%-kal kisebb esélyük volt rá, hogy rubeolában betegedjenek meg

Ám a Disneylandben kitört kanyarójárvány valamint a mumpsz visszatérése miatti közegészségügyi tömeghisztéria ellenére egyáltalán nem volt bizonyítható, hogy a beoltott gyerekek védettebbek lettek volna ezek ellen az ún. "oltással megelőzhető betegségek" ellen. Mindkét csoportból ugyanannyian fertőződtek meg kanyaróval, mumpsszal, Hepatitis A-val és B-vel, influenzával, rotavírussal és agyhártyagyulladással (mind a vírusos, mind a bakteriális változattal).

Sőt, a tanulmány szerint bizonyos fajta "oltással megelőzhető betegségeket" nagyobb arányban kaptak el azok a gyerekek, akik be voltak oltva. 2000 óta az Amerikai Járványügyi Központ (CDC) ajánlására a pneumokokkusz baktérium hét különböző törzse ellen négy oltást kapnak a gyerekek 15 hónapos koruk előtt (2010 óta már 13 törzs ellen oltanak), ám a tanulmány szerint a beoltott gyerekek 340%-kal nagyobb valószínűséggel kaptak tüdőgyulladást, mint azok, akik nem voltak beoltva (esélyhányados=4,4).

Agyelszívás

A kérdés ezek után az, hogy milyen árat kell fizetni a bárányhimlő, a szamárköhögés vagy a rubeola elleni gyengécske védelemért?

A vakcina-vitában eddig az autizmus és az oltások közti összefüggés kavarta a legnagyobb vihart. Az autizmus régen kifejezetten ritka rendellenességnek számított, napjainkban szinte minden óvodás csoportban vagy iskolai osztályban van olyan, akinél valamilyen mértékben fennáll ez a zavar. A 80-as években az autizmus 10 000-ből egy gyereket érintett, a kilencvenes évek elején 2500-ból egyet, öt évvel ezelőtt már minden 88-ik gyerek volt autista, napjainkban pedig minden 68-ik.

A magántanulók körében végzett felmérés szerint az autizmus-spektrumba való bekerülés kockázata négyszer nagyobb az oltott gyerekek, mint a nem oltott gyerekek körében.

"Nem ismerjük az autizmus spektrumzavar (ASD) minden okát" - mondják az Országos Járványügyi Központban, ahol úgy látszik nem merik bevallani, hogy egyetlen okát sem ismerik ennek a betegségnek. Ahogy a kezelésére sincs ötletük.

Még mindig a Gyerekgyógyászat folyóirat 2004-es tanulmányát idézik, azt állítva, hogy már megcáfolták azt az állítást, hogy összefüggés lenne az autizmus és az oltások közt, holott annak egyik szerzője, az egyik vezető kutatójuk, William Thompson már elismerte, hogy ő és a kollégái egymással összejátszva szándékosan elrejtettek, majd megsemmisítettek adatokat (ő megtartotta a a kópiákat), amelyek bizonyították, hogy igenis van kapcsolat az autizmus és az MMR (mumpsz-kanyaró-rubeola) oltás között. "Istenem, nem akarom elhinni, hogy ezt tettük!" - mondta Thomson, aki a Simpson Egyetem biotechnológus professzorának, Brian Hookernek, egy autista kisgyerek apjának vallotta be a csalást egy magnóra vett telefonbeszélgetésben.

Thomson esete szolgált kiindulópontként Andrew Wakefield gasztroenterológus 2016-os "Beoltva: a titkolódzástól a katasztrófáig" című dokumentumfilmjéhez. Andrew Wakefield a kilencvenes években elsőként mutatott rá az MMR vakcina és az autizmus lehetséges összefüggésére, és azóta a szimbólumává vált annak, hogyan bánik a rendszer a más véleményt vallókkal. Ez az a film, amit a CDC nem szeretne, ha bárki is megnézne.

A CDC arról sem tesz említést, hogy a szövetségi kormányt bíróság kötelezte, hogy ismerje el az oltások szerepét az autizmus kialakulásában, és kártérítést ítélt meg néhány károsult gyerek szüleinek. De más bíróságok is összefüggést mutattak ki az autizmus és a vakcinák között. Ám ezrével vannak olyan szülők is, akik hiába várnak kártérítést a bíróságoktól vagy a szövetségi kormánytól, nem vesznek tudomást a problémájukról, holott mindegyikük ugyanazt a történetet meséli el: hogy az oltás beadását követően a gyermekük a szemük előtt csúszott bele az autizmus spektrumzavarba.

Hogy a vakcinák agyi és idegrendszeri problémákat okozhatnak, nem újdonság. A nyomorékká válással és megvakulással fenyegető akut disszeminált encephalomyelitist (ADEM) betegséget, amely idővel szklerózis multiplexhez vezethet, már évtizedekkel ezelőtt leírták az orvosi szakirodalomban, és ez a betegség dokumentált módon gyakorlatilag bármelyik oltás mellékhatásaként felléphet. De ilyen a narkolepszia és a Guillain-Barré szindróma is.

De vajon mi a szerepük az oltásoknak az ennél kevésbé súlyos agyi károsodásokban? Nos, erről a CDC-t semmiképpen ne kérdezzék, mert ők ennek soha nem jártak utána. Viszont a Jackson State University egy vizsgálata kimutatta, hogy a beoltott gyerekek ötször nagyobb eséllyel küzdenek az iskolában tanulási nehézségekkel, mint azok, akik nincsenek beoltva (esélyhányados=5,2), négyszer valószínűbben szenvednek figyelemhiányos hiperaktivitás zavarban (ADHD) (esélyhányados=4,3), és több, mint háromszor gyakrabban idegrendszeri fejlődési rendellenességben (pl. növekedési zavarban vagy a tanulási nehézségekkel, ADHD-val vagy ADS-sel összefüggő agyi vagy központi idegrendszeri károsodásban) (esélyhányados=3,67),

Higany, alumínium és még mi?

Az agyi károsodásokért az oltások bizonyos összetevőit szokták felelőssé tenni. Robert F. Kennedy például a higany veszélyeire hívta fel a figyelmet, amelyet tiomerzál formájában az oltások tartósítására használnak, és amely kapcsolatba hozható az autizmussal.

A másik dokumentált idegméreg az alumínium, amit adjuvánsként adnak az oltásokhoz, hogy kiváltsák a szervezet immunválaszát. A legutóbbi kutatások fényében minden, amit a tudósok eddig mondtak róla (és amit a CDC ma is mond) a kukába dobható: az alumíniumot a szervezet nem választja ki órák vagy napok alatt, hanem az évek során felgyűlik benne, és elvándorolhat más szervekhez, például a nyirokrendszerbe, a lépbe vagy az agyba. Az oltásokban levő alumíniumnak szerepe lehet a krónikus fáradság szindróma, a makrofágos myofasciitis (fájdalommal járó izombetegség), számos autoimmun betegség, az Alzheimer kór, és az autizmus kialakulásában, de az oltást követő hirtelen halállal is összefüggésbe hozható. Folytatás a következő oldalon

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre