Ströhle és mtsi.:
229 történelmileg tanulmányozott vadászó-gyűjtögető társadalom táplálkozásának savassága

ABSZTRAKT

Háttér: A táplálkozástudósok egyre növekvő érdeklődést mutatnak a mezőgazdaság bevezetése előtti időkben élt vadászó-gyűjtögető népek étrendje iránt.

A történetileg elemzett vadászó gyűjtögető étrendek állítólag túlnyomóan lúgos kémhatásúak a modern nyugati étrenddel ellentétben, ami savas kémhatású.
Tárgy: Visszamenőleg megvizsgáltuk 229 vadászó-gyűjtögető népnél az étrendjük összsavasságát, hogy megállapítsuk a növényi és állati táplálék arányának különbözőségéből fakadó létfenntartási minták, és az elejtett állatok húsának zsírtartalmából adódó különbségek hatását a savterhelésre.

A vizsgálat tervezetének eszközei:
1. A vadászó-gyűjtögetők étrendjének állati és növényi táplálékarányát tartalmazó etnográfiai adatok
2. Ismert számítógépes módszerek
3. Az állati táplálék változó zsírtartalma (3% -20%)

Négy különböző állati zsírfogyasztási modellt használva számítógépre vittük 229 vadászó-gyűjtögető nép étrendjének adatait (A-modell: 3%; B-modell: 10%; C-modell 15%; D-modell 20%).
Eredmények: Ahogy a növényi-állati táplálékok egymáshoz viszonyított aránya csökkent 85:15-ról 5:95-re, úgy nőtt a savterhelés. A vadászó-gyűjtögető népek étrendjének kb. 50%-a savas kémhatást hoz létre a szervezetben.

Következtetés: Adataink megerősítik, hogy a vadászó-gyűjtögető népek étrendjének magas állati táplálék tartalma savas kémhatást hoz létre.

BEVEZETŐ

Mióta S Boyd Eaton és Melvin J Konner antropológusok 1985-ben megjelentették "Paleolit táplálkozás" című tudományos cikküket, megnőtt az érdeklődés az optimális humán étrend evolúciós perspektívája iránt. Az "evolúciós egészségmegőrzés" nevű program támogatói állítják, hogy a mezőgazdaság bevezetése előtt élt Homo sapiens étrendjével kapcsolatos információ, és az evolúciós elvek alkalmazása komoly értéket adhat a táplálkozástudomány tudásbázisához. Szerintük az Afrikai Paleolit Korban (a 2,6 millió évvel ezelőtt kezdődő korai kőkorszak) élő őseink táplálkozása képviseli a sztenderd referenciát a modern ember optimális táplálkozásához. Ugyan a ma élő vadászó-gyűjtögetők nem "élő kövületek", mégis a késői paleolit ember legfontosabb modelljei.

Ugyan nincs egy egyetemes vadászó-gyűjtögető étrend, a savasító modern nyugati étrendhez képest, az őskori vadászó-gyűjtögetők étrendjét lúgosító hatásúnak becsülték. A paleolit étrend sav-bázis egyensúlyának megállapítása fontos hatással lehet a közegészségügyre, hiszen a lúgosító hatású étrendek előnyös hatásúak.
Az a következtetés, hogy őskori őseink étrendje lúgosító hatású, részben Sebastian és mtsai kalkulációjára épül, amit a növényi és állati táplálékok arányából számítottak ki. A növényi inkább lúgosít, az állati inkább savasít.

Azonban Cordain és mtsai legutóbbi átfogó vizsgálata azt az eredményt hozta, hogy a világ vadászó-gyűjtögető népeinek 58%-a több állati táplálékot fogyaszt, mint amit eddig hittünk. Ez a tény megkérdőjelezi azt a feltevést, hogy a történelmi vadászó-gyűjtögető népek étrendje lúgosító hatású volt. Ugyanakkor Cordainék azt is felvetik, hogy a vadászó-gyűjtögetők az elejtett zsákmány zsíros részeit fogyasztották, ami csökkenti a savasító hatást.

Sok mennyiségi vizsgálat készült az őskori vadászó-gyűjtögetők étrendjéről, de a savasító-lúgosító hatást eddig még senki nem vizsgálta. Mi 229 nép étrendjét vizsgáltuk meg ebből a szempontból, és a Sebastian által felvetett zsírmennyiség szempontját is figyelembe vettük.

MÓDSZEREK

1) A néprajzi atlasz (Cordain és mtsai) adatai alapján számítógépre vittük mind a 229 természeti nép étrendjének nettó savterhelését. Ebben az elemzésben, amely 1267 különféle társadalom néprajzi adatait foglalja össze, Cordainék 229 vadászó-gyűjtögető népet azonosítottak. Mindegyikük létfenntartása kizárólag a vadászattól, halászattól, valamint vadnövények és kisállatok gyűjtögetésétől függött.
2) Általános algoritmus használatával megállapítottuk az étrendek napi nettó savterhelését.
(Bonyolult biokémiai műveletek sokaságán keresztül.)

EREDMÉNYEK

Egyenes arányú összefüggés van a növényi és állati táplálékok aránya, valamint az állati táplálék zsírtartalma és a nettó savterhelés között. A történelmi vadászó-gyűjtögetők étrendje többnyire savasító hatású volt, minél soványabb húst fogyasztottak, annál inkább. Ilyenkor a kén- és organikus savtermelés meghaladja a bikarbonát termelést, ami a nagymértékű húsfogyasztás egyenes következménye, hiszen ezeknek a népeknek az étrendje semmi más savasító ételt nem tartalmazott. A világ összes természeti népe közül, a hús zsírtartalmától függően, csak 30-40% étrendje volt lúgosító hatású.

MEGVITATÁS

A történelmi időkben élt vadászó-gyűjtögető népek étrendje sokat vitatott téma, és különböző kísérletek születtek a rekonstruálásukra. Egyértelmű, hogy a különböző földrajzi, éghajlati és ökológiai körülmények között élő népek étrendje között komoly eltérések vannak, tehát nincs egy bizonyos étrend, amely mindannyiukat képviselheti. Néhány kutató azonban megpróbálta összefoglalni az általános jellemzőiket. Mivel általánosan elfogadott az a tény, hogy egy étrend savasító-lúgosító egyensúlyának hatása van az egészségre, az ősi vadászó-gyűjtögető népek étrendjének ez az aspektusa a tudományos érdeklődés középpontjába került. 159 természeti nép feltételezett étrendjének vizsgálata alapján Sebastian és mtsai arra jutottak, hogy majdnem mindegyik étrend lúgosító hatású volt, és ez az elképzelés táplálkozástudományi körökben megdönthetetlen státuszt kapott. Azonban világos, hogy az általunk vizsgált 229 nép étrendjének jelentős hányada savasító, és ez ellentmond Sebastianék állításának. Még a legmagasabb zsírtartalmat képviselő modell is savasító hatású volt. A 229 nép átlagos állati eredetű táplálék fogyasztása 66-75% volt. A legalacsonyabb zsírtartalmú (3%) modell nem mutat reális képet, mert ahhoz, hogy a fehérjemérgezést el tudják kerülni, minimum 10% zsírtartalmú húst kellett fogyasztaniuk. Gyakran a zsírosabb részek, agy és csontvelő, nyelv, és belsőségek elfogyasztása után a sovány izomhúst egyszerűen eldobták.

Cordain szerint "a ma élő természeti népek étrendje sztenderd referencia modellt adhat a modern humán táplálkozáshoz, és védelmet nyújthat bizonyos civilizációs betegségek ellen". Ezen új eredmények alapján azonban kijelenthetjük, hogy mivel a vadászó-gyűjtögető népek kb. felének az étrendje savasító, a másik feléé pedig lúgosító, e szempont alapján nem tekinthetjük őket irányadó modellnek a mai modern nyugati étrendi ajánlásokra nézve.
A civilizációs betegségek hiánya körükben tehát nem az étrendjük lúgosító hatása miatt van.

Érdemes szemügyre venni, hogyan alakultak a különféle táplálkozással és egészséggel kapcsolatos mutatók a paleolit kor óta
(A táblázat forrása: Eaton SB, Konner MJ, Cordain L. Diet-dependent acid load, Paleolithic [corrected] nutrition, and evolutionary health promotion. Am J Clin Nutr. 2010 Feb;91(2):295-7.)

Tápanyagok	1990 előtti ajánlás	jelenlegi ajánlás	becsült paleolit kori
Szénhidrát (%napi energia)	55–60	45–65	35–40
Hozzáadott cukor (% napi energia)	12	<25	2
Rost (g/nap)	-	38 férfiaknak, nőknek	>70
Fehérje (% daily energy)	10–15	10–35	25–30
Zsír (% napi energia)	30	20–35	30–40
Telített zsír (%napi energia)	<10	< 7	7.5–12
Koleszterin (mg/ nap)	300	300	500
EPA/DHA (g/nap)	-	1.6 for males, 1.1 for females	5–6
Vitamin C (mg/ nap)	-	60-90 férfiaknak, 75 nőknek	500
Vitamin D (NE/ nap)	400	1000	4000 (napfényből)
Kalcium (mg/ nap)	800	1000	1000–1500
Natrium (mg/ nap)	2400	1500	1000
Kálium (mg/ nap)	2500	4700	7000
Fizológiai mutatók
Vérnyomás (mm Hg) ,	140/90	115/75	110/70
Koleszterinszint (mm/dL)	200–240	115–165	125
Testösszetétel (%sovány hús:%zsír)
Nők	-	<31% zsír	35–40% izom 20–25% zsír
Férfiak	-	<26% zsír	45–50% izom 10–15% zsír
Fizikai aktivitás (kcal/nap)	-	150–490	1000