Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
A paleo és a férfitermékenység

Egyre gyakoribbak a férfi meddőségi problémák, a csökkenő spermaszám, a különféle férfi nemiszerv fejlődési problémák és rákok. A tanulmányban bemutatom, hogy e részterület elemzésében is tetten érhető a nyugati étrend negatív hatása

 

 

Egyre gyakoribbak a férfi meddőségi problémák, a csökkenő spermaszám, a különféle férfi nemiszerv fejlődési problémák és rákok. A tanulmányban bemutatom, hogy e részterület elemzésében is tetten érhető a nyugati étrend negatív hatása.

1992-ben jelent meg Elisabeth Carlsen és munkatársai elemzése, amely 1938 és 1990 közt megjelent 61 spermakoncentrációt és ondómennyiséget mérő vizsgálatot ölelt fel (Carlsen és mtsi., 1992). Az eredmények meglehetősen riasztók voltak, mert 50 év alatt mind az ondó mennyisége, mint a spermaszám jelentős csökkenést mutatott. Az 1 ml-re eső spermaszám 113 millióról 66 millióra csökkent.

(forrás: Carlsen és mtsi., 1992)

Ezzel a folyamattal párhuzamosan kettő-négyszeresére nőtt a hererákok száma és gyakorivá vált a rejtett heréjűség és a húgycső kivezetési rendellenességek száma. A termékenységi és férfi nemiszerv fejlődési rendellenességek oka a magzati életben a magzatot ért fejlődést megzavaró hormonhatások. A rejtett heréjűség egy vizsgálat szerint 1950 és 1980 közt ötszörösére nőtt. A férfi nemi és vizeletkiválasztó szervek rendellenes fejlődéséért a hormonális működéseket megzavaró tényezőket teszik felelőssé. Ezek egy része a hormonszerű hatásokat imitáló vegyi anyagok, pl. az un. Xenoösztrogének, amelyek a rovarírtószerek, a műanyag palackok, stb. bomlásakor keletkeznek (Mostafa és mtsi., 2007).

Nagyon fontos, hogy ebben a kérdésben ne váljunk se fatalistává, se paranoiddá. Fatalista az, aki azt gondolja, ezek a hatások végzetszerűen kikerülhetetlenek, tehát nem is érdemes tenni ellenük semmit, a paranoid reakció pedig az, amikor az emberek válogatás nélkül mindennel szemben gyanakvóvá válnak. A paleolit táplálkozás kapcsán mindig azt hangsúlyozom, hogy ez az ősi táplálkozás rekonstrukciója, nem pedig megismétlése, azaz a modern környezetben a ma beszerezhető tápanyagokból próbáljuk közelíteni az ősi táplálkozást. Mint az alábbiakban rámutatok, a nyugati táplálkozás számos olyan élelmi anyagot tartalmaz, amely felelős a férfi nemi szervek fejlődését és funkcióit károsító hatásokért, vagyis önmagában nem magyarázza meg a férfi termékenység csökkenését a környezeti vegyi ártalom. Korlátozott lehetőségeink vannak a xenoösztrogének hatásait kivédeni, bár még ez sem reménytelen, hiszen a fordított ozmózissal szűrt víz már nem tartalmaz vegyi szennyeződést, és ennek fogyasztásával elkerülhető pl. a műanyag palackos ásványvíz fogyasztás is. Hasonló körültekintéssel más xenoösztrogén hatások is csökkenthetők. Ami igazán kivédhető azonban, az a nyugati táplálkozás káros hatása. Az alábbiakban valójában csak megismétlem a paleo táplálkozás ajánlásait, de konkrétan bemutatom, hogy a paleolit táplálkozás által nem ajánlott makrotápanyagok miként okozzák a férfi termékenység csökkenését.

A legáltalánosabb hatások felöl közelítve a problémához, egy 2008-ban megjelent vizsgálatban 526, meddőségi klinikán kezelt férfi adatain mutatták ki, hogy az alacsony spermaszám és a spermák mozgékonysága fordított kapcsolatban áll az elhízottsággal. Míg a normál súlyúak közt 5.3%-ban fordult elő kórosan alacsony spermaszám, addig az elhízottak (BMI nagyobb, mint 30 kg/m2) közt ez az arány már 15.5%-os volt (Hammoud és mtsi., 2008). A gyengén mozgó spermák a normál súlyúak 4.3%-át, az elhízottak 13.3%-át jellemezte. Az elhízás alacsony tesztoszteron és magas ösztrogénszintet eredményez, s ez a kettős hatás vezet a spermaképzés zavaraihoz. A kedvezőtlen irányban megváltozott hormonszinteket az inzulinrezisztencia idézi elő férfiakban is, akárcsak nőknél a Policisztás Ovárium Szindrómában (Tsai és mtsi., 2004). Az inzulinrezisztencia növekedésével arányosan csökken férfiakban a tesztoszteronszint (Tsai és mtsi., 2004).

(forrás: Tsai és mtsi., 2004)

Jól tudjuk, hogy az inzulinrezisztenciát a gyorsan felszívódó szénhidrátok okozzák, azáltal, hogy túlságosan megemelik a vércukorszintet és az inzulinszintet, cukor túlkínálat alakul ki a sejteknél, és a szervezet a fölös cukrot végül a zsírszövetekben tárolja el. Az elhízás következtében kialakult szervezetszintű gyulladás pedig tovább fokozza az inzulinrezisztenciát, ami végül gyakran vezet el a cukorbetegséghez. Mindezek fényében nem meglepő az a legfrissebb eredmény, miszerint a gyorsan felszívódó szénhidrátok fogyasztása csökkenti a spermaszámot, nyilván azért, mert a növekvő finomított szénhidrátok fogyasztása inzulinrezisztenciát és gyulladást eredményez, ami a tesztoszteronszint csökkenéséhez vezet. A vizsgálat azért is figyelemreméltó, mert 20 éves, egészséges, heti átlagosan 11 óra kemény sporttevékenységet végző férfiakon végezték. Négy csoportba osztották a szénhidrátfogyasztás növekvő mértéke alapján a férfiakat. A legkevesebb szénhidrátot fogyasztóknak 49 millió/ml, a legtöbb szénhidrátot fogyasztóknak 35 millió/ml volt a spermakoncentrációja. A glikémiás telitettséget nézve, a legalacsonyabb glikémiás telítettségű szénhidrátokat fogyasztóknak átlagosan 59 millió/ml, a legnagyobb glikémiás telítettségű ételeket fogyasztóknál 32 millió/ml volt a spermakoncentráció (Chavarro és mtsi., 2012). Mi lehetne az eredmény idősebb (tehát eleve alacsonyabb tesztoszteronszintű), keveset mozgó férfiakon? Közbevetőleg itt jegyezném meg, hogy a prosztata megnagyobbodás, mint jellegzetes férfiprobléma magyarázata is valószínűleg orvostudományi mítosz, ugyanis jelenleg a kumulatív tesztoszteronhatással magyarázzák, hogy az élet dereka után kezd a probléma megjelenni, de mégis csak furcsa, hogy amikor csökkenni kezd a tesztoszteronszint, pont akkor kezdődnek a prosztata problémák, holott fordítva volna logikus. A mai kezelések a tesztoszteronhatást igyekeznek csökkenteni. Ez valószínűleg tévedés, valójában a növekvő ösztrogénszint, a növekedési faktorok (inzulinszint) és a magas vércukorszint serkenti fokozott növekedésre a prosztatát. (A D-vitamin hiányról most nem is beszélve.)

A paleolit táplálkozás várható pozitív hatását vetíti előre az az elemzés is, amely a spermák mozgékonysága és az étrend közt mutatott ki kapcsolatot. Audrey Gaskins és munkatársai faktoranalízissel két étrend típust különítettek el a vizsgálati személyek étrendjében, a nyugatit és a tradicionálist. A nyugatit nem kell bemutatni, a tradicionális étrend pedig lényegében egy jelentős lépés a paleó irányába, azzal a különbséggel, hogy tartalmaz teljes kiőrlésű gabonaféléket, hüvelyeseket. A tradicionális étrendet követők spermáiban szignifikánsan több gyorsan mozgó spermium volt található (Gaskins és mtsi., 2012). Ha összevetjük a kétfajta étrendet követők átlagos adatait, akkor bizony jogos a következtetés, hogy az itt tradicionálisnak nevezett étrend sem optimális, ugyanis a résztvevők testtömeg indexe 25 kg/m2 körüli (megegyezett a nyugati étrenden élőkével), és pl. attól függően, mennyire követték a tradicionális étrendi elveket, napi 13-23 dekagramm cukrot is elfogyasztottak, ami elég elképesztő mennyiség. Vagyis - csak ezt a két adatot kiragadva - a tradicionális étrend paleóra cserélése valószínűleg még markánsabb különbséget hozna létre a sperma minőségében.

A paleolit étrend nagy problémának tekinti a növényi olajok fogyasztását és az omega-3 hiányt. A növényi olajokkal nem csak az omega-6, hanem a transzzsírtartalom is a probléma. Mohammad Reza Safarinejad és mtsi. 2010-es vizsgálatában a meddő férfiak vérében és spermájában sokkal magasabb volt az omega-6 szintje, míg a termékeny férfiakban az omega-3 volt szignifikánsan magasabb szinten. Az omega-6 szinttel arányosan csökkent a sperma koncentrációja, a spermiumok mozgékonysága és nőtt a rendellenes alakú spermiumok száma (Safarinejad és mtsi., 2010). Az omega-3 szerepét a spermaképzésben jól bizonyította az a vizsgálat, amelyben spermaképzés zavarában szenvedő férfiaknak omega-3-at vagy placebót adva, az omega-3 csoportban a spermák száma 32 millióról 62 millióra, a koncentráció pedig 15.6 millió/ml-ről 28.7 millió/ml-re nőtt (Safarinejad, 2011). Egy másik vizsgálat azt bizonyította, hogy a spermiumokban található transzzsír mennyiségével fordítottan arányos a sperma koncentráció, azaz a magas transzzsír bevitel, ami a nyugati étrendre jellemző, csökkenti a spermiumok számát (Chavarro és mtsi., 2011).

A tejet a paleolit étrendben több okból sem ajánljuk. A sok tényező közül itt kiemelném a magas hormontartalmat. Több vizsgálat rámutatott arra, hogy a prosztatarák és a tej és tejtermék fogyasztás közt szoros kapcsolat van, s 13 ilyen vizsgálat elemzése 13%-os kockázatnövekedést mutatott ki (Qin és mtsi., 2007). A csak sajtokat vizsgáló kutatásokból 18%-os kockázatnövekedést kalkuláltak. Ez alátámasztja azt az intelmet, hogy sajtból is csak módjával egyen az, aki paleo étrend szerint táplálkozik. Egy fogyasztási statisztikákon alapuló vizsgálat szintén szoros kapcsolatot mutatott ki a tej és a sajtfogyasztás és a prosztata és hererák gyakorisága között (Ganmaa és mtsi., 2002). Davaasambuu Ganmaa egy másik tanulmányának ismertetése olvasható a webszájton ( Az ösztrogén kapcsolat tej és mellrák között ). A mongol származású amerikai kutatónő rámutatott arra, hogy a szabadon legeltetett marhák tejében kevés ösztrogén van, mert amikor az állat vemhes lesz, majd szül, nem fogyasztják a tejét, míg a nyugati országokban a tejelő tehenek az év tíz hónapjában adnak tejet, és ebből 7 hónapon át vemhesen tejelnek, amely időszak alatt a tejben normál ösztrogénszint ezerszeresére nő. Egy 2012-es vizsgálat azt is igazolta, hogy a tej- és tejtermékfogyasztással arányosan csökken a spermaszám és sperma mozgékonyság (Afeiche és mtsi., 2012). A szójafogyasztást is ellenzi a paleolit táplálkozási rendszer, s a Tények-tévhitek webszájton a szója káros hatásairól több cikk is olvasható (lásd. szója cikkek). Jelen cikk tárgya szempontjából a szója fitoösztrogén tartalma tűnik meghatározónak. Jorge Chavarro és mtsi. 2008-as vizsgálata bizonyította, hogy a szójafogyasztással arányosan csökken a spermaszám (Chavarro és mtsi., 2008). A szerzők tárgyalják azt a szokásos ellenvetést, hogy Ázsiában sok szóját fogyasztanak, és rámutatnak arra, hogy a vizsgálatok szerint az ázsiai férfiaknak kisebb a heremérete, és a spermiumokat termelő sejtek száma is kisebb, s ennek megfelelően a sperma koncentrációjuk is kisebb.

Aggodalmat szokott kelteni még a húsokban található hormonmaradványok (Mendiola és mtsi., 2009). Némi megnyugvást kelthet az, hogy Európában és Magyarországon az állatok hormonkezelése tilos, továbbá, hogy a húsok grillezése 50%-kal, sütése 36%-kal csökkenti az amúgy is alacsony hormonszinteket (Zeitou, 2011) (lásd még: Húsok hormontartalma )

Ezzel az összefoglalóval egy -bár nem jelentéktelen- részprobléma elemzésén keresztül is bizonyítani tudtam, hogy a paleolit táplálkozás elvei helytállóak. Fontosnak tartom leszögezni, hogy a paleolit táplálkozásnak nem az ősember táplálkozása, hanem a mai is fellelhető természeti népek étrendje a modellje. Ezek a népek sokáig élnek (tovább, mint a magyar ember) és mentesek minden civilizációs betegségtől. A paleolit táplálkozás azonban rekonstrukció, mivel ipari környezetben élünk, élelmi anyagaink nem tartalmazzák már olyan mennyiségben a nyomelemeket és vitaminokat, mint természetes körülményeink között. Ezért elengedhetetlen, hogy a hiányzó nyomelemeket és vitaminokat paleolit étrend mellett is pótoljuk. Hogy visszatérjek a "cseppben a tenger" vizsgálati módszerhez, meddőséggel küzdő férfiaknál és nőknél jelentős eredményt lehet elérni vitaminok (A, C, E, folsav vitaminok) adásával (Ross és mtsi., 2010), valamint cink adásával (Colagar és mtsi., 2009). A vitaminok pótlása (lásd. még D-vitamin kérdés, szelén, K2) rendkívül fontos, mert táplálékainkban ezek már csak nyomokban lelhetők fel. Ráadásul a természeti emberhez képest jóval nagyobb az igényünk a környezeti ártalmak miatt.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Felhasznált irodalom

  • Afeiche, M.; Mendiola, J.; Jorgensen, N.; Swan, S.H.; Chavarro, J.E.: Dairy food intake in relation to semen quality among active young men. Fertility and Sterility, Volume 98, Issue 3, Supplement, September 2012, Page S41
  • Carlsen E, Giwercman A, Keiding N, Skakkebaek NE. Evidence for decreasing quality of semen during past 50 years. BMJ. 1992 Sep 12;305(6854):609-13.
  • Chavarro JE, Toth TL, Sadio SM, Hauser R. Soy food and isoflavone intake in relation to semen quality parameters among men from an infertility clinic. Hum Reprod. 2008 Nov;23(11):2584-90.
  • Chavarro, J.E.; Afeiche, M.; Mendiola, J.; Jorgensen, N.; Swan, S.: Carbohydrate intake and semen quality among young men Fertility and Sterility, Volume 98, Issue 3, Supplement, September 2012, Page S47
  • Chavarro, J.E.; Furtado, J; Toth, TL; Ford, J; Keller, M; Campos, H; Hauser, R: Trans-fatty acid levels in sperm are associated with sperm concentration among men from an infertility clinic Fertility and Sterility, Volume 95, Issue 5, April 2011, Pages 1794-1797
  • Colagar AH, Marzony ET, Chaichi MJ. Zinc levels in seminal plasma are associated with sperm quality in fertile and infertile men. Nutr Res. 2009 Feb;29(2):82-8.
  • Ganmaa D, Li XM, Wang J, Qin LQ, Wang PY, Sato A. Incidence and mortality of testicular and prostatic cancers in relation to world dietary practices. Int J Cancer. 2002 Mar 10;98(2):262-7.
  • Gaskins AJ, Colaci DS, Mendiola J, Swan SH, Chavarro JE.: Dietary patterns and semen quality in young men. Hum Reprod. 2012 Oct;27(10):2899-907.
  • Hammoud AO, Wilde N, Gibson M, Parks A, Carrell DT, Meikle AW. Male obesity and alteration in sperm parameters. Fertil Steril. 2008 Dec;90(6):2222-5
  • Mendiola J, Torres-Cantero AM, Moreno-Grau JM, Ten J, Roca M, Moreno-Grau S, Bernabeu R. Food intake and its relationship with semen quality: a case-control study. Fertil Steril. 2009 Mar;91(3):812-8.
  • Mostafa,RM.; Mirghani, Z.; Moustafa ,K.M.; Moustafa ,Y.M.; El Hefnawi, M.H.: New Chapter in old story : endocrine disruptors and male reproductive system. Journal of Medical Sciences Research, 1 (2): 33-42, 2007
  • Qin LQ, Xu JY, Wang PY, Tong J, Hoshi K. Milk consumption is a risk factor for prostate cancer in Western countries: evidence from cohort studies. Asia Pac J Clin Nutr. 2007;16(3):467-76.
  • Ross C, Morriss A, Khairy M, Khalaf Y, Braude P, Coomarasamy A, El-Toukhy T. A systematic review of the effect of oral antioxidants on male infertility. Reprod Biomed Online. 2010 Jun;20(6):711-23.
  • Safarinejad MR, Hosseini SY, Dadkhah F, Asgari MA. Relationship of omega-3 and omega-6 fatty acids with semen characteristics, and anti-oxidant status of seminal plasma: a comparison between fertile and infertile men. Clin Nutr. 2010 Feb;29(1):100-5.
  • Safarinejad MR. Effect of omega-3 polyunsaturated fatty acid supplementation on semen profile and enzymatic anti-oxidant capacity of seminal plasma in infertile men with idiopathic oligoasthenoteratospermia: a double-blind, placebo-controlled, randomised study. Andrologia. 2011 Feb;43(1):38-47.
  • Tsai EC, Matsumoto AM, Fujimoto WY, Boyko EJ. Association of bioavailable, free, and total testosterone with insulin resistance: influence of sex hormone-binding globulin and body fat. Diabetes Care. 2004 Apr;27(4):861-8.
  • Zeitou, MM: Effect of cooking on the residues of natural sex steroid hormones in local and imported meats and meat products in Al-Qassim Region. Journal of Agricultural and Veterinary Sciences. Qassim University. Vol. 4, No. 2, (2011) pp:83-92