Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
Kivárja, amíg az emberek már csak motyognak és tátognak?

A siketség megelőzhető

Ki ne ismerne nagyothalló embert, akár ismeretségi, akár rokoni körökben. A nagyothallást és siketséget ugyanúgy az öregkor természetes velejárójaként kezdjük kezelni, mint a totyogó járást, a hajlott hátat, a járókeretet és az elbutulást. Pedig egyik sem része a természetes öregségnek.

 

 

A nagyothallás átok a környezetnek és átok az elszenvedőjének. Az emberek nem tudna és nem akarnak ordítva beszélgetni, mert az ember vagy arra figyel, mit mond, vagy arra, hogy folyamatosan emelt hangon beszéljen. Ordítva senkinek nincs kedve figyelmesnek lenni, érdeklődni vagy hosszasan megbeszélni bármit is., maradnak a tőmondatok, a kérések, a szűkszavú információk. De a nagyothallás a csönd börtönébe zárja a szenvedő alanyt is. először csak észleli, hogy mindenki motyog, direkt halkan beszélnek, mintha össze akarnának súgni a háta mögött. Aztán érzékeli, hogy nem szeretnek már vele beszélgetni, de ő hiúságból és félelemből még mindig tagadja, hogy rosszul hallana. Egy vidéki előadásomról egy kedves házaspár hozott haza. Az asszony nagyothalló készülékek forgalmazásáéval foglalkozott, s elmondta, hogy tapasztalati szerint a első tünetek jelentkezésétől számítva 10 év, amire a nagyothalló hajlandó tudomásul venni a problémát, és hallókészüléket vásárolni. A probléma érthető, sokan még a szemüveget is nehezen szokták meg, hát még a hallókészülékek állandó hordását, a sípolást, a hangerőváltozásokat, a kifogyó elemek örök problémáját, stb. És persze, sokan szégyellik a testi fogyatékosságukat.

A probléma súlyát az alábbi grafikon szemlélteti:


(Yamasoba és mtsi., 2013)

A nagyothallás korrekt definícióját mellőzőm, tudjuk milyen az, nem mondana többet ha Herzekben és decibelekben adnám meg a diagnózis kritériumait. A lényeg, hogy az 50-es életévekben kezd gyakorivá válni, s a 70-80 éve közöttiek körében már minden második embert érint, a 80 felettieknél már 10 emberből 8 nagyothall. Túl a kommunikációs nehézségeken, a halláscsökkenés veszélyes az utcán, hisz a személy nem hallja a közeledő járművet, de olykor még a dudálást sem, s otthonunkban is a különféle zajok (csobog a kádban a víz, kifutott a leves, csöngetett a mikró, vagy szól a telefon, kivágódott az ablak) sokat segítenek a tájékozódásban.

Ha a nagyothallás és siketség rohamosan növekvő gyakoriságának okát kutatjuk, természetesen a génektől a zajártalomig olvashatunk mindenféléről. A gének eleve gyanúsak, hiszen a nagyothallás elég komoly szelekciós tényező volt a nagyothallást okozó génekkel szemben. A zajártalom is kérdéses a ma 70-80 évesek körében, hiszen körükben valószínűleg alulreprezentáltak az útfúrók és a présüzemi dolgozók, és fiatalkorukban még a hangos zenehallgatás sem volt annyira jellemző.

Ami viszont a 20 század során egyre jellemzőbbé vált, az a finomított szénhidrátok fogyasztása.

2010-ben jelent meg Bamini Gopinath és munkatársai vizsgálata, melyben a Kék Hegyek Hallás Vizsgálat eredményeit foglalták össze. Összesen háromezer személyt vizsgáltak meg 5 majd 10 év múltán. Az idősek körében a legmagasabb glikémiás indexű és legke4vesebb rostot fogyasztó személyeknek 70%-kal volt nagyobb esélyük a közepes halláskárosodásra a legalacsonyabb GI-jű és legtöbb rostot fogyasztókhoz képest. A legkevesebb cukrot fogyasztóknak a legtöbbet fogyasztókhoz képest 56%-kal kisebb volt az esélye a nagyothallás kialakulására. A 70 évnél idősebbek körében a legmagasabb átlagos GI-jű ételeket fogyasztóknak 90%-kal volt nagyobb az esélyük a közepes-súlyos (40 dB-nél nagyobb) halláskárosodásra, mint a legalacsonyabb átlagos GI-jű szénhidrátokat fogyasztóknak.

Ha azt firtatjuk, miért okoznak a rendszeresen fogyasztott magas GI-jű szénhidrátok nagyothallást, akkor gondolhatunk a magas vércukor és inzulinszintre, de még inkább a magas gyulladásszintre (Gopinath és mtsi., 2010a).

Ez utóbbit erősíti áll összhangban Gopinath és mtsi. egy másik elemzése, amelyben az omega-3 fogyasztás hatását vizsgálták a halláskárosodás kialakulásában (Gopinath és mtsi., 2010b). Eredményük szerint a több omega-3-at fogyasztóknak 53%-kal kisebb volt a kockázata nagyothallás kialakulására. Dullemeijer és munkatársai szintén azt mutatták ki, hogy minél magasabb valakinek a vérében az omega-3 szint, annál kisebb az esélye a halláskárosodásra (Dullemeijer és mtsi., 2010).

Carl Verschuur és mtsi., (2012) szignifikáns kapcsolatát találtak a hallásromlás és a szervezet gyulladásszintje (C-reaktív fehérjét és az IL-6-t mérve) között. Ezt egy későbbi vizsgálatukban ugyancsak megerősítették (Verschuur és mtsi., 2014).

A nagyothallás és hallásromlás tehát megelőzhető a szervezetszintű gyulladás megelőzésével vagy lecsökkentésével. Ennek útja a csökkentett szénhidrátbevitel, a magas glikémiás indexű szénhidrátok, azaz a finomított szénhidrátok, mint gabonafélékből, burgonyából, rizsből, cukorból, fruktózból készült ételek kerülése. A lowcarb vagy a paleo két lehetséges választás az egészséges öregkor biztosítására. Mert természetesen, ahol halláskárosodás van, ott szív- és érrendszer, csontrendszer és egyéb szervrendszerek károsodása is garantált.

Az adatokból az is nyilvánvaló, hogy a hallásromlás olyan progresszív folyamat, amely lassítható, megállítható, sőt esetenként vissza is fordítható.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

 

Irodalom

 

  • Dullemeijer C, Verhoef P, Brouwer IA, Kok FJ, Brummer RJ, Durga J. Plasma very long-chain n-3 polyunsaturated fatty acids and age-related hearing loss in older adults. J Nutr Health Aging. 2010 May;14(5):347-51.
  • Gopinath B, Flood VM, McMahon CM, Burlutsky G, Brand-Miller J, Mitchell P. Dietary glycemic load is a predictor of age-related hearing loss in older adults. J Nutr. 2010a Dec;140(12):2207-12
  • Gopinath B, Flood VM, Rochtchina E, McMahon CM, Mitchell P. Consumption of omega-3 fatty acids and fish and risk of age-related hearing loss. Am J Clin Nutr. 2010b Aug;92(2):416-21.
  • Verschuur CA, Dowell A, Syddall HE, Ntani G, Simmonds SJ, Baylis D, Gale CR, Walsh B, Cooper C, Lord JM, Sayer AA. Markers of inflammatory status are associated with hearing threshold in older people: findings from the Hertfordshire Ageing Study. Age Ageing. 2012 Jan;41(1):92-7.
  • Verschuur C, Agyemang-Prempeh A, Newman TA. Inflammation is associated with a worsening of presbycusis: evidence from the MRC national study of hearing. Int J Audiol. 2014 Jul;53(7):469-75.
  • Yamasoba T, Lin FR, Someya S, Kashio A, Sakamoto T, Kondo K. Current concepts in age-related hearing loss: epidemiology and mechanistic pathways. Hear Res. 2013 Sep;303:30-8.