Feliratkozás hírlevélre

Leo Galland:
A szivárgó bélszindrómák - törjük meg az ördögi kört!

Fordította és kivonatot készítette: Mezei Elmira

Forrás: Leo Galland: Leaky gut syndromes: breaking the vicious cycle

A szivárgó vagy áteresztő bélszindróma az allergiás és autoimmunológiai természetű civilizációs betegségek egyik fő oka. Az alábbi tanulmánykivonatban az olvasó megismerkedhet a jelenség természetrajzával. A tanulmány forráshelyén a szakirodalmi hivatkozások is fel vannak tüntetve.

 

 

Funkció szempontjából, a bél tartalma a testen kívül helyezkedik el, és mérgező anyagokat is tartalmaz, ami ellen védeni kell a szervezetet. Ezt a védelmet különféle, egymást támogató, összetett mechanizmusok biztosítják: bélrendszeri szekréció (elsősorban nyálka, immunglobulin A, vagy röviden IgA), a bélnyálkahártya, és a bélfalban lévő limfociták. Ezt az elsődleges bélrendszeri védőgátat támogatja a máj, amelyen minden emésztőrendszerből származó anyagnak át kell haladni mielőtt a véráramba kerülve eljutnak egyéb szövetekhez és szervekhez. A májszinuszokban lévő Kupffer sejtek (csillag alakú falósejtek) eltakarítják a felszívódott makromolekulákat. A máj enzimjei oxidációval átváltoztatják a belekből érkező kémiai anyagokat, és az epéhez illetve a vesékhez továbbítják őket. A méregtelenítésnek nagy ára van: reaktív szabadgyökök keletkeznek és antioxidánsok áldozódnak fel. A bélrendszer védőgátjának gyengülése megnöveli az oxigén szabadgyökök és karcinogének termelődését. Az oxidációs folyamatok melléktermékeinek kiválasztása az epébe és ennek a "mérgező" epének a visszaáramlása a hasnyálmirigy vezetékbe lehet a hasnyálmirigy betegségek fő oka.

A bélrendszer védőgátjának csökkent működése immunológiai mechanizmusokon keresztül közvetlenül is okozhat betegséget. A megnövekedett áteresztés stimulálja a klasszikus hiperérzékenységet különböző ételekre és a normális bélflóra elemeire; a bakteriális endotoxinok (belső mérgek), sejtfali polimerek és az étkezési glutén okozhatja a gyulladásos folyamatok "nem-specifikus" aktivizálódását. Kísérleti állatokban a krónikus, kismértékű endotoxémia (belső eredetű mérgek okozta mérgezés) autoimmun rendellenességek megjelenését okozza.

A szivárgó bélszindrómák a belek fokozott áteresztésével összefüggő klinikai betegségek. Ide tartoznak a gyulladásos és fertőző bélbetegségek, a krónikus gyulladásos ízületi betegségek, bizonyos bőrbetegségek, mint pl. az akné, a pszoriázis, és a dermatitisz herpetiformisz (a gluténérzékenység egyik bőrtünete), valamint számos, ételallergia vagy specifikus ételintolerancia betegség, mint pl. az ekcéma, a csalánkiütés, és az irritábilis bélszindróma, a krónikus fáradtsági szindróma, a krónikus hepatitisz, a krónikus hasnyálmirigy gyulladás, a cisztás fibrózis, és a hasnyálmirigy rák. A megnövekedett áteresztés elsődleges szerepet játszhat mindezen betegség evolúciójában, vagy másodlagos következményként immunaktiválódást, májműködési zavart, elégtelen hasnyálmirigy működést eredményezhet, ami egy ördögi kör kialakulásához vezet. Ezekben a betegségekben az áteresztő belek szerepét célzott kivizsgálás nélkül gyakran nem ismerik fel. A vékonybél áteresztőségének biztonságos, nem műtéti és alacsony költségvonzatú módszerei lehetővé teszik pácienseik ilyen irányú vizsgálatát és a kezelés hatékonyságának objektív elemzését. A szivárgó bélszindróma típusú krónikus betegségben szenvedő páciensek beleinek szivárgását ellenőrizve javítani lehet a gyógyulási eredményeket.

A szivárgó belek kiváltói

A szivárgó bélszindrómákat általában a bélnyálkahártyát károsító anyagokkal való érintkezés váltja ki. A leggyakoribb ok a fertőzés (vírus, baktérium és parazita), az alkohol, és a nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (Aszpirin, Algoflex, Advil, Voltaren, stb.). A nyitott szívműtét vagy sokk okozta bélhypoxia (oxigénhiány), a reaktív oxigén metabolitok emelkedett szintje, és a cytotoxikus (kemoterápiás) gyógyszerek ugyancsak megnövelik a sejtek közötti áteresztőséget. (A szivárgó bél jelenséget okozza még a gabonában és hüvelyesekben előforduló lektinek, a gabonafélék gluténje, a kukoricában és burgonyában található különféle fehérjék, a feldolgozott ételekben található tartósítószerek, adalékanyagok, és a finomított szénhidrátok, melyek a bélflórában elszaporítják a nemkívánatos baktériumokat és gombákat. -Sz.G. megj.)

A négy ördögi kör

Az első kör: az allergia

Az ételérzékenységek és a szivárgó belek közötti kapcsolat összetett és oda-vissza ható. Az atópiás ételallergiák okozta ekcémás, csalánkiütéses vagy asztmás gyerekeknek és felnőtteknek eleve fokozottabban áteresztőek a belei. Az allergén élelmiszerekkel való találkozás drasztikusan megnöveli az áteresztőséget. Ennek a megnövekedett áteresztőségnek a nagy részét el lehet hárítani előzetes nátrium kromoglikát kezeléssel, ami arra utal, hogy a megnövekedett áteresztésért a hízósejtekből kiáramló hisztamin és szerotonin felelős. Úgy tűnik, hogy a megnövekedett béláteresztés oka és következménye az ételallergiáknak.

Claude André, e terület vezető francia kutatója indítványozta, hogy a béláteresztőség mérése érzékeny és praktikus szűrővizsgálati eszköz az ételallergiák megállapítására és a kezelésre adott reakció követésére. André protokolljában az ételallergia gyanús páciensek 5-5 gramm ártalmatlan cukrot, laktulózt és mannitolt esznek meg. Az ember nem bontja ezeket a cukrokat és a bevitt mennyiséget a vese hat órán belül teljes mértékben kiválasztja a vizeletbe. A mannitol, ez az egy egyszerű cukor, passzívan áthalad a bélrendszeri kulcs-sejteken; átlag felszívódása a beadott dózis 14%-a (5-25%). Ezzel ellentétben, a bélrendszer áthatolhatatlan a laktulóz számára; az elfogyasztott mennyiség kevesebb, mint 1%-a szívódik fel. Ezután mérik a vizeletben a kétféle cukor különböző mértékű kiválasztódását. A vizeletben található normál laktulóz/mannitol arány kevesebb, mint 0,03. A magasabb arány túlzott laktulóz felszívódást jelez, ami a bélsejtek közötti szoros illeszkedések zavarára utal. A párizsi St. Vincent de Paul klinikán a bél áteresztőségének vizsgálatán keresztül állapították meg, hogy allergiás csecsemők édesanyjánál a szoptatás időszakában milyen táplálkozási változtatásokra van szükség, és hogy melyik "hipoallergén" csecsemő tápszert kell kerülniük ahhoz, hogy a gyermek tünetei enyhüljenek.

A második kör: alultápláltság

A sejtek közötti szoros illeszkedések zavara megnöveli a félig emésztett makromolekulák felszívódását (Ez az oka pl. az autoimmun reakcióknak - Sz.G. megj). Ha maguk a bélhám sejtek károsodnak, csökkent sejten keresztüli felszívódás kísérheti a megnövekedett sejtközötti felszívódást (Ez maga a szivárgó bél szindróma Sz.G. megj.). Mivel a tápanyagok rendesen a sejten keresztül szívódnak fel, tápanyaghiány jöhet létre, amely felépítés- és működésbeli zavarokhoz vezethet. A szivárgó bélszindrómás páciensek tápanyaghiányos állapotát mindenképpen korrigálni kell tápanyagokban gazdag étrenddel és megfelelő táplálék kiegészítők szedésével.
Mivel a megnövekedett béláteresztés és a hasnyálmirigy funkcionális zavara között összefüggés van, hasnyálmirigy enzimpótlásra is szükség lehet.

A harmadik kör: A bakteriális dysbiózis (bélflóra károsodás)

A dysbiózis egy olyan állapot, amelyben a betegség vagy funkciózavar kiváltói olyan alacsony fertőzőképességgel bíró organizmusok, amelyek megváltoztatják a szervezet anyagcsere vagy immunológiai válaszát. A normális bélflóra elleni immuntámadás a dysbiózis egyik fontos formája, amelynek része van a Crohn betegség és a Bechterew-kór kialakulásában. A leggyakrabban vizsgált terület a nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek hatása. Egyetlen adag aszpirin pl. megnöveli a sejtek közötti áteresztőséget, részben a védőhatású prosztaglandinok szintézisét gátolva. E gyógyszerek rendszeres szedése gyulladással kísért krónikus hiperáteresztőséget hoz létre, amelyet antibiotikus (metronidazol) kezeléssel lehet enyhíteni. Mivel pl. rheumatoid artritiszben a bete4gek rendszeresen szednek nem szteroid gyulladáscsökkentőket fájdalomcsillapitás céljára, ill. más autoimmun betegek is gyakran kapnak szteroid kezelést, e kezelések kifejezetten rontják e betegségeket, mert fokozzák az áteresztő bél szindróma súlyosságát. Az autoimmun betegségek fő oka ugyanis a bélfalon rendellenesen átjutó különféle fehérjékre adott autoimmun reakciók.

A metronidazol Crohn betegségben és sokízületi gyulladásban kifejtett terápiás hatásáról rengeteg adat létezik. A bélflóra mesterséges és természetes antibiotikumokkal, probiotikumokkal, és étrenddel való megváltoztatása a harmadik stratégia a szivárgó bélszindrómák ördögi körének megtörésére. (A nyugati táplálkozás a magas szénhidráttartalma miatt olyan bélbaktérium fajok elszaporodását serkenti, amelyek 2.5 millió éven át háttérbe voltak szorítva. Ilyen pl. a Candida gomba és más káros baktériumok, amelyek mérgeket bocsátanak ki, ill. gátolják a számunkra hasznos baktériumok szaporodását. A paleolit táplálkozás pár hónap után kezdi visszaállítani a normál bélflórát. -Sz. G. megjegy.)

A negyedik kör: a máj stressz

A szivárgó bélszindrómás páciensek mája túlórázik, hiszen meg kell próbálnia kiszűrni a makromolekulákat és oxidálni az enterotoxinokat. Ezen erőfeszítései közepette a máj kimeríti a kéntartalmú aminosav tartalékait. Ezek a mechanizmusok legjobban az alkohol által kiváltott májbetegségeknél figyelhetők meg. Bizonyos kutatók úgy gondolják, hogy az alkohol először megnöveli a belek áteresztőségét, ami májmérgezést (endotoxémiát) eredményez. Ez még tovább fokozza az áteresztőséget, megváltoztatja a máj anyagcseréjét, és stimulálja a reaktív elemek májszintézisét, amik az epébe jutnak. Ez a toxikus, szabadgyökökben gazdag epe még jobban megrongálja a vékonybél nyálkahártyáját és fokozza az áteresztőséget.

Praktikus megközelítés

Ha az alábbi betegségek közül bármelyik fennáll, gyanakodni kell a megnövekedett béláteresztőségre: gyulladásos bélbetegség, fertőző enterokolitisz, spondiloartropátia, akné, ekcéma, pszoriázis, csalánkiütés, HIV fertőzöttség, cisztás fibrózis, hasnyálmirigy elégtelenség, AIDS, májrendellenességek, irritábilis bélszindróma ételintoleranciával, nem-szteroid gyulladáscsökkentővel kezelt krónikus artritisz és fájdalom, krónikus fáradtsági szindróma, alkoholizmus, kemoterápiával kezelt daganat, lisztérzékenység, dermatitisz herpetiformisz, autizmus, gyermekkori hiperaktivitás, környezeti betegségek, többszörös étel- és kémiai anyag érzékenység. Először a laktulóz/mannitol teszttel közvetlenül mérni kell az áteresztőséget.

HA A TESZT MINDEN ELEME NORMÁLIS, meg kell ismételni a páciensre jellemző mindennapos ételek elfogyasztása után. Ha a teszt étkezés laktulóz-kiválasztás növekedést (a hiperáteresztőség jele), vagy csökkent mannitol kiválasztást (felszívódási zavar jele) vált ki, specifikus ételintolerancia valószínűsíthető, és további ételallergia tesztek indokoltak. Miután a páciens végigcsinál egy négyhetes elhagyásos diétát, megismételjük a laktulóz/mannitol tesztet az csökkentett étrendben megengedett ételek elfogyasztása után. Ha normális eredményt kapunk, ez bizonyítja, hogy az összes főbb allergént kiszűrtük. Ha az eredmény abnormális, akkor további kivizsgálás szükséges.

Kommentár:

A szivárgó bélszindróma legújabbkori fejlemény, a nyugati táplálkozás terméke. Amint a Paleolit táplálkozás - korunk betegségei könyvemben bemutattam, a ma elterjedt betegségek a 19-20. század során jelentek meg és váltak gyakorivá. Számos táplálkozási irányzat hirdette már meg a "természetes táplálkozást", ám ezeknek az irányzatoknak a legfőbb hibája, hogy "ősinek" a pár ezer éves táplálkozást tekintik, ill. pszeudo-vallásos hiedelmekre alapozzák a táplálkozási elveket. A táplálkozástudománynak evolúciós szemléletűnek kell (kéne) lennie, hiszen az emberi szervezet emésztőrendszere évmilliókon át alakult ki. A paleolit táplálkozás modellje a természeti népek táplálkozása. A természeti népeknél a civilizációs betegségek ismeretlenek. Táplálkozásukat jól ismerjük, könnyű tehát a kapcsolatot meglátni táplálkozásuk és egészségük között. A paleolit táplálkozás egyetlen alapelve: ne együnk olyat, amit évmilliókig nem ettünk. Ebben természetesen nem csak az értendő bele, hogy ne együnk gabonaféléket, burgonyát és egyéb gyorsan felszívódó szénhidrátokat, ne fogyasszunk tejtermékeket és hüvelyeseket, hanem értelemszerűen az is, hogy a különféle vegyszerekkel telített feldolgozott élelmiszereket is kerüljük. Az áteresztő bélszindróma ördögi köre, hogy az általa okozott betegségeket olyan gyógyszerekkel gyógyítják, amelyek tovább fokozzák a bélszivárgást, azaz hosszú távon rontanak a betegségeken. Számos autoimmun és allergiás betegség pusztán attól javulni kezd, hogy az emberek áttérnek a paleolit táplálkozásra, mert ez az étrend pár hónap alatt csökkenti a bél "lyukasságát". A paleolit táplálkozás és a betegségek kapcsolatáról Paleolit táplálkozás és korunk betegségei könyvemben részletesen írok, a főbb betegségeket részletesen tárgyalom.

Szendi Gábor

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre