Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
Véd-e az alkohol a szívbetegség ellen?

Újra és újra felröppen a hír: a bor, sőt az alkohol, véd a szívbetegségtől. Vajon micsoda elfajult táplálkozáson él a nyugati ember, hogy még egy idegméreg is védőfaktorrá tud előlépni? A vizsgálat nem az alkohol előnyét, hanem a nyugati étrend hátrányait bizonyítja.

 

 

Egy 15 630 férfi és 25 808 nő bevonásával végzett spanyol vizsgálat átlagosan 10 éven át követte alanyai alkoholfogyasztását és az ez idő alatt bekövetkezett szív és érrendszeri eseményeket (Arriola és mtsi., 2010). A vizsgálat indulásakor csak egészségeseket vettek be a mintába, és az absztinensek közül kizárták azokat, akik valójában valamilyen betegségük miatt nem ittak. Eredményük szerint az alkoholfogyasztás mértékével arányosan csökkent a szív és érrendszeri események száma. Sajnálatos módon a szerzők az infarktust és a hirtelen szívhalált/ill. szívleállást nem vizsgálták külön, holott a szívhalálok 60-70%-a hirtelen szívhalál, melynek hátterében nem eltömődött koszorúér, hanem szívaritmia áll. Azt sem vizsgálták, milyen táplálkozás talaján válik az ártalmas alkohol védőitallá. Összességében a szerzők megerősítették mások korábbi, hasonló színvonalú vizsgálatait, miszerint az alkoholfogyasztás védőfaktor a szívbetegséggel szemben.

Örvendezzünk, ismét egy vizsgálat, amely a nyugati táplálkozás kontextusából kiragadva igazolhatóvá tesz egy káros szokást. A laikus média gondoskodik arról, hogy minden alkoholizáló és alkoholista hátradőlhessen és mondhassa, na ugye, ő csinálta eddig is jól. A hülye absztinensek majd jól meghalnak infarktusban, míg az alkoholisták meg élnek és virulnak. Valóban, a nyugati étrenden élők imigyen megválaszthatják halálnemüket, csak éppen az nem választható opció, hogy sokáig és egészségesen éljenek.
A paleolit táplálkozásról szóló könyvemben idézem egy kutató megjegyzését, miszerint, ha mindenki dohányozna, vagyis a világ legtermészetesebb dolgának tekintenénk a dohányzást, akkor a tüdőrákot valami genetikai rendellenességre vezetnénk vissza. Mivel a civilizált világban mindenki a gyilkos nyugati étrenden él, kijöhet olyan abszurd eredmény, hogy egy káros anyag -az alkohol- védőhatású.
Vajon mi módon véd az alkoholfogyasztás a szív és érrendszeri megbetegedések ellen? Egy epidemiológiai vizsgálatnak nem célja ezt megválaszolni, de más vizsgálatokból tudjuk, hogy az alkohol a szervezetszintű gyulladást csökkenti. Ennek egyik jele, hogy az alkoholizálók vérében alacsonyabb a C-reaktív protein szintje. Tudjuk, hogy a C-reaktív protein az egyik legjobb előrejelzője a szívinfarktusnak és a hirtelen szívhalálnak, míg a koleszterinszint egyiket sem jelzi előre (Lásd. könyvemben részletesen). A népességben általában magas a gyulladásfaktorok szintje, mert a nyugati táplálkozás gyakorlatilag az egész népességben a metabolikus szindróma kialakulásához vezet. Amerikai vizsgálatok szerint a 20-40 közötti lakosság 25%-ban, az idősebbek 40%-ban manifesztálódott már a metabolikus szindróma, és nyilván igen nagy százalékban a megelőző állapot van jelen. Ez egyenes út a szívhalálba. A metabolikus szindrómát az okozza, hogy a nyugati étrend 50-60%-át gyorsan felszívódó szénhidrátok alkotják. A gyorsan felszívódó szénhidrátok (mint gabonafélék, rizs, burgonya, kukorica, cukor) magas vércukor és magas inzulinszintet alakítanak ki, amelynek következménye az inzulinrezisztencia, s ennek folyománya a magas gyulladásszint. Mivel gyakorlatilag mindenkinek magas a gyulladásszintje, ezért az egyébként rendkívül ártalmas alkohol ennek talaján védőfaktorként működik. Ugyanakkor viszont az alkohol számos más megbetegedés oka, s az alkoholizálás fokozott összhalálozással jár. A szív és érrendszeri megbetegedések ellen tehát nem az alkohol, hanem az alacsony glikémiás indexű és telítettségű étrend véd. Az alacsony gyulladásszintű emberekben az alkoholnak már csak ártalmas hatása van.

Aki tehát egészsége védelmében most rá akarna szokni az alkoholra, ne tegye. Az alkoholfogyasztás egyedül arra jó, hogy ne infarktusban, hanem májcirrózisban haljunk meg. A paleo étrend mindkettőtől megvéd.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

  • Arriola L, Martinez-Camblor P, Larranaga N, Basterretxea M, Amiano P, Moreno-Iribas C, Carracedo R, Agudo A, Ardanaz E, Barricarte A, Buckland G, Cirera L, Chirlaque MD, Martinez C, Molina E, Navarro C, Quirós JR, Rodriguez L, Sanchez MJ, Tormo MJ, González CA, Dorronsoro M.: Alcohol intake and the risk of coronary heart disease in the Spanish EPIC cohort study. Heart. 2010 Jan;96(2):124-30. Epub 2009 Nov 19.
  • de Lorgeril M, Salen P: Is alcohol anti-inflammatory in the context of coronary heart disease? Heart. 2004 Apr;90(4):355-7.
  • Albert MA, Glynn RJ, Ridker PM. Alcohol consumption and plasma concentration of C-Reactive Protein. Circulation 2003;107:443-7.
  • Zairis MN, Ambrose JA, Lyras AG, Thoma MA, Psarogianni PK, Psaltiras PG, Kardoulas AD, Bibis GP, Pissimissis EG, Batika PC, DeVoe MC, Prekates AA, Foussas SG; GENERATION Study Group. Heart. 2004 Apr;90(4):419-24.: C Reactive protein, moderate alcohol consumption, and long term prognosis after successful coronary stenting: four year results from the GENERATION study.