Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Chris Masterjohn:
Tapasztalataim a vegetáriánizmussal

Forditás, kivonat: Mezei Elmira

Forrás: Chris Masterjohn: My Experience With Vegetarianism - Updated With New Reflections Published June 9, 2013

Ha sok mindenben nem is értünk egyet a szerzővel (pl. a tej, különösen a nyers tej fogyasztásával), abban biztosan egyet gondolunk, hogy a vegetarianizmust nem embernek találták ki. Az emberi táplálkozási szükségleteket nem erkölcsi elvekből kell levezetni, hanem evolúciós alapon kell meghatározni.

 

 

Élénken emlékszem a pillanatra, amikor rájöttem, hogy minden megváltozott.

Az egyetemi önkiszolgáló étkezdében dolgoztam, amikor kiszúrtam egy fiatalembert, aki gondosan átvizsgálta a feltornyozott tányérokat, míg talált egy számára elfogadható példányt. A legfelső nyilvánvalóan nem felelt meg az elvárásainak. Mintha a legfelső tányér - a többség számára a legkézenfekvőbb választás - két pillanat alatt bepiszkolódott volna a levegőtől, ami az előző tányér leemelése óta érte a felületét.

Zavartan figyeltem. Épp egy pillanattal az előtt, hogy ítéletet formáltam volna abszurd viselkedéséről, rájöttem, hogy néhány hónappal azelőtt én is pontosan ugyanezt tettem. Hosszú percekig szöszmötöltem, mire kiválasztottam egy kielégítően tisztának tűnő tányért vagy poharat, és ennél még sokkal kártékonyabb szorongásos tüneteket is produkáltam. A szorongásom olyan erős volt, hogy gyakran a saját otthonomban is féltem megenni az ételt vagy a saját autómat vezetni. A fizikai egészségem pedig rohamosan romlott.

Ezek a szorongások az elmúlt néhány hónap alatt annyira megszűntek, hogy már el is felejtettem, hogy valamikor életem részét képezték. Ez volt az a pillanat, amikor rájöttem, hogy mind a fizikai, mind a mentális egészségem forradalmian megjavult.

Mi történt velem? Hogy süllyedtem bele a betegségbe és mi mentett meg?

Míg bármely betegségben mind az okok, mind a gyógyulás több dolognak is köszönhető, az én esetemben kulcsszerepet játszott az állati eredetű táplálékok megvonása az étrendemből. Ez a szerencsétlen, elhibázott döntés az addig közepesnek mondható egészségemet hihetetlen mértékben lerontotta. A felépülésemet, a mostani dinamizmusomat és robusztus egészségemet annak köszönhetem, hogy jó minőségű, magas tápanyagsűrűségű állati táplálékokat iktattam be az étkezésembe.

Miért lettem vegetáriánus?

14 évvel ezelőtt elolvastam John Robbins: Diet for a New America (Étrend egy új Amerikának) című könyvét. Akkoriban tele voltam fiatalkori naivitással, amit némelyek akár hülyeségnek is nevezhetnének. Meg akartam változtatni a világot: az állatok kiszabadítása az állattenyésztés szolgaságából tetszett a tekintélyelvűséget elutasító természetemnek.

A Diet for a New America semmiképpen nem egy anti-autoriter könyv, de gyönyörű képet fest az állatvilágról, amely nem csak intelligenciában és szépségben, de könyörületességben is gazdag. Tengeri emlősöket a ragadozó bálnáktól, és embereket hajóroncsokról megmentő delfinekről mesél. Ez tetszett a saját könyörületes természetemnek, amit a szívem mélyén mindig is nagyra értékeltem.

Nagyon bántott a gondolat, ahogy az állatokkal bánnak a modern, ipari mezőgazdaságban. Robbins állította, hogy a megfelelően tartott állatok húsa nagyon nehezen beszerezhető és megbízhatatlan is. A könyv megbotránkoztatott és az ember állatok feletti hatalmát gyalázatosan igazságtalannak tartottam.

A Diet for a New America arról is meggyőzött, hogy az állati termékek fogyasztása ökológialag felelőtlen és az emberi betegségek fő okozója. Vettem egy nagy levegőt és fejest ugrottam az új életmódba. Tofu szakácskönyvet vásároltam, és minden hústerméket kiiktattam az étkezésemből. Hat hónappal később elhagytam a tojást és a tejtermékeket is.

A vegetáriánus és vegán út

Arra számítottam, hogy a vegetáriánus út az ígéret földjére vezet, ahol teljes egészséget találok. Sajnos ez nagyon elhibázott gondolat volt.

Akkoriban a telített zsírokat és a koleszterint a szívbetegség fő okozóinak tartottam. A reggelizőpelyhek dobozán lévő ajánlások napi 20 gr telített zsírt engedélyeztek, az emberek mégis hullottak szívbetegségben. Én ezt úgy interpretáltam, hogy a hivatalos ajánlások túl sokat engedélyeznek ebből a borzalmas zsiradékból. Büszke voltam rá, hogy az étrendemben egyáltalán nem szerepelt koleszterin és napi kevesebb, mint 5 gr telített zsírt tartalmazott. Biztos voltam benne, hogy immunis vagyok a szívbetegségre.

Az FDA (Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer Hatóság) 25 gr szójafehérjét ajánlott a szívbetegség rizikójának csökkentésére. Épp kijött akkoriban az új Zone Diet könyv, ami a szóját ajánlotta legegészségesebb fehérjeforrásként. Rengeteg szóját kezdtem enni, minden lehető formában.

A Diet for a New America arról is meggyőzött, hogy az állati fehérje savasít és kilúgozza a kalciumot a csontokból és a fogakból. A szójatejem dobozán lévő, tudományosnak álcázott marketingszöveg szerint a szója izoflavonjai hivatottak biztosítani a hozzáadott kalcium bejutását a csontjaimba. Megnyugodhattam, hogy ez a táplálkozás tökéletes fogazatot és időskori csontritkulás mentességet fog biztosítani számomra.

De hol marad a vegánok ígéret földje?

Az azt követő két év tapasztalatai azonban lerombolták az elképzeléseimet. Az egészségem sosem volt irigylésre méltó. Már gyerekkoromban nyolc lyukas fogam lett, csecsemőkorom óta voltak emésztési problémáim, és kora tizenévesen szorongásos problémáim kezdődtek. Nyáron mindig szenvedtem a pollenektől. A szorongásomat tudtam kezelni és a fizikai egészségem középszerű volt.

Azonban egy év vegán étrend után az egészségi problémáim megsokszorozódtak. A fóbiáim és alkalomszerű pánikrohamaim most teljes paranoiába fordultak, és szinte már nem volt olyan helyzet, ami nem váltott ki pánikrohamot. A szívem kihagyott, amikor futottam. Letargikus lettem, befelé forduló, gyakran irracionális dühkitöréseim voltak, és rendszeresen a földön fetrengtem a hasfájástól.

Azonban egy fogorvosi látogatás adta meg nekem a végső döfést. A fogorvos több mint 12 lyukas fogat talált és kettőt, ami elhalófélben volt és gyökérkezelést igényelt. Hogy is van ez? Nem úgy volt, hogy az állati fehérje mentes, szója izoflavonokban gazdag étrend megóv a fogromlástól? Én meg ott álltam brutális mértékű fogromlással.

Kétségek

Tudtam, hogy a növényi táplálékokban nincs B12 vitamin, ezért kötelességszerűen szedtem a cianokobalamint. Elkezdtem kételkedni benne, hogy az a tény, hogy én tartózkodom a húsevéstől, vajon változtat-e valamit az állattenyésztés minőségén, vagy ez az egész csak egy illúzió? Végül úgy döntöttem, ha annyira etikus akarok lenni, akkor többre megyek vele, ha a biogazdákat támogatom.

Lassan kezdtem visszaiktatni az étkezésembe az állati táplálékokat: vadlazacot, tejet, és tojást. Ennek ellenére az egészségi állapotom nem javult. Eltelt egy újabb év, és én egyre erősebben kívántam a vörös húst. Folyton éreztem az illatát, akkor is, amikor a közelemben sem volt. Eljött a karácsony, és jól belakmároztam vörös húsból és az azt követktő hetekben minden nap.

Weston Price és a felépülésem útja

A pánikrohamaim két héten belül teljesen megszűntek, viszont még mindig szorongtam, fóbiáim és kényszeres tüneteim voltak. Az áttörés azonban nem volt messze. Az akkori főnököm kezembe adott egy szórólapot egy közeli farmról, amelyben a nyers tej előnyeit ecsetelték. Ekkor hallottam először Weston Price munkásságáról, és hamarosan elolvastam 1945-ben megjelent főművét Nutrition and Physical Degeneration (Táplálkozás és fizikai degeneráció) címmel.

Price volt az Amerikai Fogorvos Társaság első kutatási igazgatója, és 25 év laboratóriumi és klinikai kutatói munka után orvosi antropológussá vált. Körbeutazta a világot, és a természeti népek hagyományosról modern étrendre való áttérésének hatásait dokumentálta. A fehérliszt, a cukor, a rizs, a konzervek, a szirupok, lekvárok, és a növényi olajak minden népnél fizikai degenerációt okoztak. A fizikai degeneráció első jele pedig a fogromlás volt, amivel én bőven rendelkeztem.

Price azt is megmutatta, hogy ezek az egészséges fogazattal rendelkező népek, a legkülönbözőbb magassági és szélességi fokon, nagyon különböző genetikával és éghajlaton, attól voltak ilyen erősek és egészségesek, mert a saját környezetük által kínált, hagyományos étrenden éltek. Ebből az egészségből én is részesülni akartam, ám Price mondanivalójának volt egy olyan aspektusa, amely alapjaiban ingatta meg a világomat: ezek a népek mind különös hangsúlyt fektettek a zsírban oldódó vitaminok bevitelére állati eredetű táplálékokból. Némelyik tenger gyümölcsiből és halból, tejtermékekből, tojásból és belsőségekből, vagy rovarokból. Vegánként én mindezeket az ételeket kizártam a táplálkozásomból, és hirtelen megértettem, hogy miért van az egész szájam tele lukas fogakkal, és hogy a problémának mi a megoldása.

Sally Fallon: Nourishing Traditions (Tápláló hagyományok) című könyvének segítségével (anno ugyanez a könyv segített Chris Kressernek kikászálódni egy tív éve tartó súlyos betegségből) ellkezdtem a Price-nál tanult elveket beiktatni az étkezésembe. Májat és szívet, tojást és vajat, legeltetett tehenek nyers tejét, teljes kiőrlésű magvakat, dióféléket, olajos magvakat ettem. Az utóbbi hármat megfelelő módon áztatva, fermentálva vagy csíráztatva. Fermentált zöldségeket, csontlevest, és tőkehalmájolajat fogyasztottam. Továbbra is ettem gyümölcsöt és zöldséget, de a szóját erősen lecsökkentettem és csak hagyományos, fermentált formában ettem.

És nem sokkal ezután jött el az a pillanat, amikor ott álltam és a tányérokat vizslató fiút szemléltem. Megváltoztattam az étrendemet, hogy ne romoljanak tovább a fogaim és legnagyobb meglepetésemre a szorongásos problémáim is eltűntek. Ez volt az életem során tapasztalt legmarkánsabb változás.

A hangulatom, a mentális egyensúlyom, és az energiaszintem drámai mértékben javult. Most, hogy bőven fogyasztottam tojást és vajat, már nem szenvedtem szívproblémáktól futás közben. (Micsoda irónia!) Úgy éreztem magam, mint akit kicseréltek.

A vegetáriánus és vegán étrendekkel számos potenciális probléma lehet:

  • elégtelen koleszterinbevitel a táplálkozással azoknak, akik nem termelnek eleget
  • pajzsmirigy problémák a túlzott növényi goitrogének bevitelével, pl. a szójával, és elégtelen állati fehérje és B12 vitamin a méregtelenítésükhöz
  • elégtelen B6 vitamin és hosszúláncú esszenciális zsírsav szint
  • elégtelen cink és zsírban oldódó vitaminok, mint az A, a D és a K2
  • elégtelen B12 vitamin, kéntartalmú aminosavak (metionin és cisztein), illetve a metilációhoz szükséges glicin
  • túl sok szénhidrát, pl. szója raffinóz és sztachióz, amelyek emésztési problémákat okozhatnak

Bár a koleszterint nem tartják esszenciális tápanyagnak, bizonyíték van rá, hogy azok számára, akiknél a saját koleszterintermelés hibádzik, konkrétan nélkülözhetetlen.

Az én koleszterinszintem általában nagyon alacsony. Mostanában kb. 4,1 mmol/l, de amikor vegán voltam, akkor csak 2,7 volt. Az orvosom úgy gondolta, hogy ez remek. Nem volt vele tisztában, hogy az alacsony koleszterinszint összefügg a neurológiai problémákkal.

Két éve csináltattam egy genetikai vizsgálatot, ami érdekes genetikai variációkat tárt fel a koleszterinnel kapcsolatban. Kiderült, hogy több olyan faktor játszik nálam szerepet, amelyek nálam nemkívánatos módon csökkentik a koleszterinszintet. Ezért számomra különös fontosággal bír, hogy megfelelő mennyiségben hozzájussak a táplálékból, különben az agyam nem kapja a számára létfontosságú tápanyagot. Az elemzés azt is kimutatta, hogy egy olyan genetikai variánssal rendelkezem, ami csökkenti a K vitamin újrafelhasználó képességemet. Mivel a K2 vitamin aktiválja azokat a fehérjéket, amelyek a kalciumot a lágyszövetekből a csontokba és a fogazatba terelik, így nekem extra dózisra van szükségem belőle.

A vegetáriánus korszakomban szedtem ugyan B12 vitamint, bár olyan formában, aminek a hatékonyságáról nem vagyok meggyőződve. Ez a vitamin különben is csak akkor tudja kifejteni a mentális egészséget védő hatását, ha az összes vele szinergiában lévő partnere is jelen van, különösen a kéntartalmú aminosavak és a glicin, amihez állati táplálék szükséges.

Bár nem tervezem, hogy valaha visszatérek a vegetáriánus táplálkozáshoz, úgy gondolom, hogy van, aki számára megfelelő lehet. Ehhez azonban bizonyos feltételeknek teljesülnie kell. Én ejteném a szóját és a többszörösen telítetlen olajokat, áztatnám, csíráztatnám és fermentálnám a magvakat, vörös pálmaolajat használnék A-vitamin forrásnak, kókuszzsírt telített zsírnak, olíva és makadámia olajat egyszeresen telítetlen zsiradéknak, és bőségesen használnék tojást és legeltetett állatoktól származó tejterméket.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre