Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Szedjünk-e táplálékkiegészítőket, és ha igen, milyen formában?

Forrás: Orthomolecular Medicine News Service, 2012 jan. 17.

Fordította: Havasi Ágnes

A táplálkozástudomány a 22-es csapdájában vergődik, amikor a lakosságot a következő, egymásnak ellentmondó állításokkal zavarja össze: "A vitaminok fontosak, a vitaminpótlásra azonban semmi szükség. Csak a táplálékból felvett vitamin használ az egészségnek. Elég, ha helyesen táplálkozunk, nem kell étrend-kiegészítőket szedni. Mellesleg a természetes és a szintetikus vitamin között semmi különbség nincs."

 

 

Itt álljunk meg egy pillanatra! Mégis mi igaz mindebből?

Egy nemrégiben megjelent tanulmány arról számol be, hogy a szívbetegség kockázata annál kisebb, minél magasabb a vér C-vitaminszintje [1]. A C-vitamin (aszkorbát) javára szignifikáns előnyt mutattak ki. Akiknél az aszkorbát plazmaszintje a legalacsonyabb volt, azoknál találták a legnagyobb szívbetegség-kockázatot, míg a legmagasabb C-vitaminszintű egyéneknek volt a legkisebb kockázatuk a szívbetegségre. Ez az eredmény megerősíti azt a - több mint 50 éves - tudásunkat, hogy a C-vitamin elengedhetetlenül fontos szerepet játszik a szív és érrendszer egészségének megőrzésében [2,3]. A tanulmány sok fontos kérdést felvet az étrenddel és a táplálékkiegészítőkkel kapcsolatban.

Az étel hatott vagy a táplálékkiegészítő?

A beszámoló úgy állítja be a C-vitamint, mintha az puszta indikátora volna annak, hogy mennyi gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt valaki. Ironikus módon azonban az eredmények azt mutatják, hogy a gyümölcs- és zöldségfogyasztás vajmi kevéssé csökkenti a szívbetegség kockázatát. Ez azt sugallja, hogy a valódi tényező a kisebb betegségkockázat mögött az elfogyasztott C-vitamin lehetett. Ráadásul a tanulmány szerzői tudomást sem vesznek arról, milyen széles körben használják a C-vitamint a szív és érrendszer egészségének javítására. A vizsgált személyeket a C-vitamin vérplazmaszintje szerint négy csoportba rendezve a legmagasabb C-vitaminszintű csoportban 6-10-szer több C-vitamint fogyasztottak, mint a legalacsonyabban, ezt azonban sehol sem hangsúlyozták. Úgy tűnik, azzal, hogy túlzott figyelmet szentelnek a C-vitamin élelmi forrásainak, miközben a táplálékkiegészítőket nem ismerik el fontos C-vitaminforrásként, a vitaminkészítmények jelentőségét próbálják kisebbíteni.

Számos orvosi és táplálkozástudományi jelentés egyetért abban, hogy a természetes és szintetikus vitaminok nem sokban különböznek. Ez néhány nélkülözhetetlen tápanyagról köztudott. A mindenfelé kapható C-vitamintablettákban lévő aszkorbát azonos a gyümölcsökben és zöldségekben megtalálható formájával [3]. Erre már Linus Pauling felhívta a figyelmet, aki azt is elmagyarázta, hogy a cukorból olcsón szintetizált közönséges C-vitamin miképp javíthatja az egészséget [4]. Valóban, az említett tanulmány specifikusan az aszkorbát vérplazmaszintjét mérte, amelyről kimutatták, hogy fontos szerepet játszik a szívbetegség kockázatának csökkentésében [1,2]. Hangsúlyozzuk, hogy tehát a vizsgálatban nem a gyümölcs és zöldség alkotóelemeinek a vérplazmaszintjét mérték, hanem a C-vitaminét.

A drámai eredménynek az a jól ismert alapja, hogy a C-vitamin számos különböző úton-módon csökkenti az artériák gyulladását. Egyrészt szükséges a kollagén képződéséhez, amely az artériák egyik fontos építőeleme. Másrészt fontos antioxidáns is, amely elősegíti, hogy más antioxidánsok, pl. az E-vitamin vagy a glutation kifejthesse hatását az artériák falában [2,3]. Ezt egy másik tanulmány is megerősítette, amely szerint a C-vitamin magas vérplazmaszintje 50 százalékkal csökkenti a sztrók kockázatát [5].

Igen, a szintetikus C-vitamin klinikailag hatékony

Lehet, hogy sokan hitetlenül csóválják majd a fejüket, és talán lapunkról is leiratkoznak, de ki kell mondanunk: a szintetikus C-vitamin valóban hatásos. Az aszkorbát hatékonyságát igen kevéssé befolyásolja a táplálék bevitele. Egy szélsőséges példa erre annak az új-zélandi tejtermelő gazdának az esete, aki olyan súlyos tüdő- és mellhártya-gyulladásban, veseelégtelenségben, leukémiában és sertésinfluenzában szenvedett egyszerre, hogy már lélegeztetőgépre kellett kapcsolni [6]. Napi 100,000 mg C-vitamint kapott, és életben maradt. Semmi kifogásunk a narancs és egyéb C-vitamindús ételek fogyasztása ellen. A gyümölcsök és a zöldségek számtalan okból egészségesek. De számológépre volna szükség annak eldöntéséhez, hogy hány narancs tartalmazza a szükséges mennyiségű C-vitamint, és aztán még azt is ki kellene találni, hogy hogyan lehetne annyit beletukmálni egy beteg emberbe.

Ismeretes, hogy a C-vitaminbevitel javítja a májfunkciót, és azt is jól tudjuk, hogy a megfelelő C-vitaminszint szükséges az imunnrendszer egészséges működéséhez. A C-vitamin javítja a fehérvérsejtek baktérium- és vírusölő képességét.

A C-vitaminhiány rengeteg embert érint. Az USA mezőgazdasági minisztériumának adatai szerint [7] az amerikaiak közel fele még az USA-ban ajánlott napi C-vitaminbevitelhez sem jut hozzá, ami mindössze 90 mg.

A szintetikus E-vitamin kevésbé hatásos

Egyes tápanyagoknál nem egyformán hatékony a szintetikus és a természetes forma. Az E-vitamin kulcsfontosságú antioxidáns, és egyéb, nem minden részletében ismert funkciókat is ellát a szervezetben. Nyolc különböző biokémiai változatban fordul elő: alfa-, béta-, delta- és gamma-tokoferol, valamint alfa-, béta-, delta- és gamma-tokotrienol. Ezek közül mindegyikre szüksége van szervezetünknek. Az E-vitamin szerepéről egyre többet tudunk, és ma úgy gondoljuk, hogy a nyolc változat mindegyike más feladatot lát el a szervezetben. Például a gamma-tokotrienol hatékonyabban pusztítja el a kialakulóban lévő prosztatarák-őssejteket mint a kemoterápia.

A szintetikus E-vitamin mindenfelé hozzáférhető és olcsó. Kémiailag ez a szintetikus forma nem más, mint "DL-alfa-tokoferol". Kémcsőben végzett kísérletek a természetes "D-alfa-tokoferollal" azonos antioxidáns hatást mutattak ki. A DL-forma biológiai hasznosulása azonban csak 50 százalékos, ugyanis a szervezet csak a természetes D-izomert tudja hasznosítani, ami a szintetikus készítmény felét teszi ki [8]. Ilyen módon azok a tanulmányok, amelyekben DL-alfa-tokoferolt vizsgálnak, és nem vesznek tudomást az előbbi tényről, eleve felezett dózissal dolgoznak, ami természetesen csökkenti a megfigyelt hatékonyságot.

Vannak ezen kívül olyan észterizált formái is az E-vitaminnak, mint pl. az acetát vagy a szukcinát. Ezeknek a formáknak, legyenek akár természetesek vagy szintetikusak, nagyobb a tárolhatósági idejük, mert az észter megvédi az E-vitamint az oxidálódástól és a semlegesítődéstől. Amikor a gyomorsav lehasítja a természetes E-vitaminmolekuláról az acetát vagy szukcinát komponenst, az E-vitamin jelentős hányada felszívódhat a bélben, és így érvényesülhet az antioxidáns hatás a szervezetben. Ha viszont az észterizált E-vitamin acetátját a bőrön próbáljuk gyulladáscsökkentőként alkalmazni, hatástalan, mivel nincsen ott az acetátot eltávolítani képes sav.

Az USA mezőgazdasági minisztériumának adatai szerint [9] az amerikaiak 90 százaléka nem jut hozzá az ajánlott E-vitaminbevitelhez, ami - ha hiszik, ha nem - kevesebb, mint napi 23 NE (Nemzetközi Egység), vagyis 15 mg.

A magnéziumhiány sokakat érint

A magnézium példája szintén tanulságos. Az amerikai lakosság több mint kétharmada nem jut hozzá a napi ajánlott magnézium-bevitelhez [10]. A magnéziumhiánynak számos tünete lehet, többek között csontritkulás, magas vérnyomás, szívbetegség, asztma, depresszió és cukorbetegség. A magnézium többféle formában kapható. A leggyakrabban forgalmazott változat a magnézium-oxid, amely azonban nem túlságosan hatékony, mivel csupán kb. 5 százaléka szívódik fel [11]. A magnézium-oxidos étrend-kiegészítők a kisméretű pirulák miatt nagy népszerűségnek örvendenek, és ugyan több magnéziumot tartalmaznak, a legtöbb emberen nem sokat segítenek. Jobban hasznosuló formák a magnézium-citrát és a magnézium-malát, a legjobban pedig a magnézium-klorid szívódik fel. Vizsgálattal olyan esetben is kimutatható a magnéziumhiány, amikor nem is gyanakodnánk rá [12].

Akkor hát melyik a jobb: a természetes vagy a szintetikus?

Míg az E-vitamin természetes formái (természetes tokoferolok és tokotrienolok vegyesen) legalább kétszer olyan hatékonyak, mint a szintetikus forma, ugyanez nem mondható el a C-vitaminról. Az az aszkorbát, amelyhez a gyümölcsökből és zöldségekből juthatunk hozzá, ugyanaz, mint a vitamintablettákban lévő. Lehet, hogy zavarba ejtik az olvasót a C-vitamin sokfelé kapható, úgynevezett "természetes" formái. De jóformán minden olyan vizsgálatban, amely szerint a bevitt C-vitamin sikerrel veszi fel a harcot a különféle betegségekkel, közönséges és olcsó szintetikus aszkorbinsavat használtak. Az aszkorbát egyéb formái, pl. az aszkorbinsav nátrium- és a magnéziumsói némileg másképp dolgozódnak fel a bélben, de felszívódva egyformán hatékonyak. Előnyük, hogy nem savasak, így belsőleg és külsőleg egyaránt alkalmazhatók a test bármely részén a savasság okozta irritáció nélkül.

Tudvalevő, hogy az esszenciális tápanyagok szimbiózisban fejtik ki a hatásukat, tehát megfelelő mennyiségben együtt beszedve sokkal hatékonyabbak. Például az E-vitamin jobban hasznosul, ha C-vitaminnal és szelénnel együtt vesszük be, mert mindegyik javítja a másik kettő hatékonyságát. Hasonlóképpen a különböző B-vitaminokat is együtt érdemes beszedni. Az optimális mennyiségről ingyenesen elérhető információval szolgál a következő weboldal: http://orthomolecular.org/resources/omns/index.shtml.

A táplálék szerepe

A természetes táplálék-összetevők szintén fontos szerepet játszanak. A bioflavonoidok és egyéb, a C-vitamin felszívódását segítő vegyületek, amelyek a friss gyümölcsökben és zöldségekben megtalálhatók (ún. C-komplexet alkotva), valóban egészségesek. Ezekhez a természetes összetevőkhöz könnyen hozzájuthatunk egészséges, feldolgozatlan, teljes értékű táplálékból. Azonban még a jól összeállított étrend sem biztosít elegendő C-vitamint ahhoz, hogy hatékonyan küzdhessünk meg a betegségekkel. Az egészséges étrend napi néhány száz milligrammnyi C-vitaminnal képes ellátni a szervezetet. A szélsőséges nyersételdiéta 2-3000 mg C-vitamint is biztosíthat naponta, de ez a legtöbb ember számára nem tartható. A táplálékkiegészítők szedése megfelelő étrenddel együtt azonban igen.

Az a gyakran hangoztatott elv, miszerint a "természetes" vitaminok jobbak, mint a szintetikusak, valójában azt hivatott elhitetni velünk, hogy kerülni kell a vitaminpótlást. Ez az érvelés logikusnak tűnik, mert a vitaminokat és ásványi anyagokat természetes formájukban a táplálékkal vesszük fel, így feltételezhetjük, hogy jobb, ha nem használunk táplálékkiegészítőket. Sajnos az említett tanulmány szerzői szintén erre alapozhattak, mert a beszámoló alig tesz említést a vitamin mesterséges pótlásáról.

Következtetés

Manapság, a feldolgozott élelmiszerek világában legtöbbünk nem jut hozzá a megfelelő dózishoz a szükséges tápanyagokból. A lakosság túlnyomó többsége számos nélkülözhetetlen tápanyagban hiányt szenved. Ezek a hiányállapotok sok bajt okoznak, többek között szívbetegséget, rákot, idő előtti öregedést, szellemi leépülést, cukorbetegséget, vagy éppen szembetegséget, szklerózis multiplexet ill. asztmát. Az említett tanulmány, amely a C-vitamin hatásosságát mutatta ki a szívbetegség kockázatának csökkentésében, csak egy a vitaminok értékét bizonyító publikációk közül.

Az E-vitamin esetében az egészséges étrend mellett megfelelő dózisban szedett természetes forma a legjobb orvosság. A legtöbb vitaminnál (pl. C-vitamin) azonban a szintetikus forma teljesen egyenértékű a természetessel. Mindkettő biológiailag aktív, klinikailag hatékony, és hatásuk dózisfüggő. Az étrend-kiegészítők képesek biztosítani az optimális tápanyagbevitelt, míg az élelmiszerek önmagukban nem.

Ne hagyja magát félrevezetni: a tápanyaghiány nem a kivétel, hanem a szabály. Ezért van szükség táplálékkiegészítőkre. Ha pedig betegek vagyunk, akkor még többet kell fogyasztanunk belőlük.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Irodalom
1. Pfister R, Sharp SJ, Luben R, Wareham NJ, Khaw KT. (2011) Plasma vitamin C predicts incident heart failure in men and women in European Prospective Investigation into Cancer and Nutrition-Norfolk prospective study. Am Heart J. 162:246-253. See also: http://orthomolecular.org/resources/omns/v07n14.shtml
2. Levy TE (2006) Stop America's #1 Killer: Reversible Vitamin Deficiency Found to be Origin of All Coronary Heart Disease. ISBN-13: 9780977952007
3. Hickey S, Saul AW (2008) Vitamin C: The Real Story, the Remarkable and Controversial Healing Factor. Basic Health Publications, ISBN-13: 978-1591202233.
4. Pauling L. (2006) How to Live Longer And Feel Better. Oregon State University Press, Corvallis, OR. ISBN-13: 9780870710964.
5. Kurl S, Tuomainen TP, Laukkanen JA, Nyyssönen K, Lakka T, Sivenius J, Salonen JT. (2002) Plasma vitamin C modifies the association between hypertension and risk of stroke. Stroke. 33:1568-1573.
6. Watch the Channel 3 New Zealand news report at http://www.3news.co.nz/Living-Proof-Vitamin-C---Miracle-Cure/tabid/371/articleID/171328/Default.aspx or http://www.dailymotion.com/video/xh70sx_60-minutes-scoop-on-new-zealand-farmer-vit-c-miracle_tech [ Note that each video is proceeded by a commercial, over which we have no control, and with which we have no financial connection whatsoever. ]
7. Free, full text paper at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1405127/pdf/amjph00225-0021.pdf
8. Papas A. (1999) The Vitamin E Factor: The miraculous antioxidant for the prevention and treatment of heart disease, cancer, and aging. HarperCollins, NY. ISBN-13: 9780060984434
9. http://lpi.oregonstate.edu/infocenter/vitamins/vitaminE/ ; scroll down to "Deficiency."
10. Free, full text paper at http://www.jacn.org/content/24/3/166.full.pdf+html (or http://www.jacn.org/content/24/3/166.long )
11. Dean, C. (2007) The Magnesium Miracle. Ballantine Books, ISBN-13: 9780345494580
12. http://www.doctoryourself.com/epilepsy.html