Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Dr. Joseph Mercola:
Igaz, hogy a tojás éppen annyira árt az artériáknak, mint a dohányzás?

Forrás: Is it True that Eggs are as Bad for Your Arteries as Smoking? by Dr. Mercola

Fordította: Mezei Elmira

A média újabban izzik az olyan elképesztő információktól, hogy a tojás majdnem annyira ártalmas az artériákra, mint a dohányzás. 1200 idős ember felmérése után a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a tojás sárgájának rendszeres fogyasztása kb. háromnegyed annyira káros az artériákban lévő plakok szempontjából, mint a dohányzás. Ez egy elképesztő állítás, különösen akkor, ha kicsit leásunk a történet mélyére.

 

 

. A "kutatást" sztrókon átesett idős pácienseken végezték, a tojásfogyasztásra és dohányzásra vonatkozó adatokat a személyek elmondás alapján rögzítették.

A szerzők belátják, hogy az eredmények nem megbízhatóak, hiszen a páciensek önkéntes bevallására, memóriájára és őszinteségére támaszkodnak. Azt is kimondják, hogy az az eredmény, hogy a szívbetegek ne egyenek tojást, csupán egy feltevés, amit tovább kell vizsgálni. Persze a médiát ez nem gátolta meg abban, hogy máris világgá kürtölje a hírt, minden további alapos utánajárás nélkül.

A tojás ellen intézett legújabb támadás tele van érdekellentéttel

Először is, a kutatást az Ontáriói és a Kanadai Szív- és Sztrók Alapítvány, szponzorálta. Ez a két szervezet éves beszámolóihoz közös donorlistát használ, és mindkettőt évente több millió dollárral támogatja a gyógyszeripar. "Tanulmányaikban" életmódváltás és a rizikófaktorok csökkentése helyett agresszív gyógyszeres terápiát javasolnak.

Aztán nézzük meg a tanulmány szerzőit. A háromból ketten, David Spence és Jean Davignon, érdekeltek a sztatinüzletben, honoráriumot és előadói díjazást kapnak több sztatinokat gyártó gyógyszergyártól. Gondolják, hogy a sztatinokat gyártó cégeknek érdekében áll az embereket elrettenteni a tojástól és a koleszterintől? Hát persze! A harmadik kutató, David Jenkins, résztvett a vegán alapokon nyugvó "Portfolio Étrend" kialakításában, amely csak tojáspótlókat engedélyez, és azt is csak ritkán.

Lényegében a kutatás összes támogatója és szerzője gyógyszergyári szponzoráció alatt áll, tehát itt csak komoly érdekellentétről lehet szó. Ezzel a háttérinformációval felszerelkezve már akkor tudhatjuk, mire fog kilukadni a tanulmány, mikor még el sem kezdődött.

A bóvli hipotézis nem veszi figyelembe a már megalapozott tudományt

Komoly tévedés, hogy a szív egészsége érdekében el kell kerülnünk a tojást és a telített zsírokat. Koleszterin minden sejtünkben van, segít a sejtmembránok, hormonok, D vitamin, és a zsírok emésztéséhez szükséges epesav termelésében, valamint létfontosságú szerepe van a neurológiai funkciókban és az emlékek kialakításában.

Nézzük, mi még a probléma ezzel a tanulmánnyal. Mark Sisson vicces és találó blogposztot írt róla a blogjában:

"A legtöbb tojást fogyasztók ugyanakkor a legtöbbet is dohányoztak és a legcukorbetegebbek voltak. Meg kell adni, hogy a szerzők megpróbálták kontrollálni ezeket a faktorokat, és még sok egyebet. Bár próbálták kontrollálni az egyéb tényezőket, mint a szex, vérlipidek, vérnyomás, dohányzás, testsúlyindex, és a cukorbetegség, minden zavaró változót nem tudtak figyelembe venni. A saját szavaikkal élve: "több kutatást kell végezni, hogy számításba vegyünk egyéb lehetséges változókat, pl. a sport és a derék körméret."

Hm. "Lehetséges" változók, mi?

  • A sportolás csökkenti az érelmeszesedés gyulladás markereit.
  • A sport még a pre-pubertás korú elhízott gyerekek érelmeszesedés markereit is csökkenti.
  • A sport csökkenti a nyaki artériák falának vastagságát.

A napnál is világosabb, a sport nagyon fontos befolyásoló változó, amit a szerzők nem vettek figyelembe.

  • És mi van a derékmérettel?

Vagy mi van a stresszel, ami szintén nem lett figyelembe véve?

  • A feszültség és a túlterheltség szintén összefüggésben van az érelmeszesedéssel. ?

Ja, persze, nem mintha valakinek a derékmérete, vagy az, hogy saját akaratából mozog-e, vagy naphosszat üldögél, meg hogy mennyi stresszt szenved el bármiféle hatással lenne az érelmeszesedés kialakulására… A szerzők biztos nagyon szerették volna mindezeket a faktorokat figyelembe venni, de sajna nem volt elég hely a kérdőíven. Arról nem beszélve, hogy sem a fizikai aktivitás, sem a mediáció nem lenne képes helyrehozni azt a kárt, amit heti 4,68 bűnös tojássárgája okozott. Hiszen az majdnem fél tucat!"

A vizsgálat adatai azt mutatják, hogy a tojásfogyasztás valójában hozzájárul az egészséghez

Ned Kock, egyenletmodellező specialista készített egy másik érdekes analízist. Egy "moderáló hatást" tesztelő modellt használva kimutatta, hogy a kérdéses vizsgálat tojásfogyasztásra vonatkozó adatai valójában azt bizonyítják, hogy a tojásfogyasztás kifejezetten egészséges.

Megvizsgálta a hetente fogyasztott tojások száma, az LDL koleszterin és a plakk formáció közötti összefüggést, és az eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb mértékű plakklerakódás a legalacsonyabb LDL szinttel függ össze. Ez igazán érdekes, már csak azért is, mert a tojássárgája - a hivatalos álláspont szerint - megemeli az LDL (rossz) koleszterin szintet.

Ned így ír:

"Mi történik itt? Lehet, hogy a tojásfogyasztás egy bizonyos mennyiség fölött megváltoztatja az LDL részecskék méretét kicsiről nagyra, ezáltal ártalmatlanná téve őket. (A telített zsírok, egy tápanyagban gazdag étrendben, egy nem túlsúlyos egyénnél ugyanilyen hatásúak.) Lehet, hogy a tojás olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek a teljes egészséget szolgálják, és megregulázzák az LDL részecskék viselkedését. Lehet, hogy ezek és még egyéb hatások is érvényesülnek."

Más kutatások semmilyen összefüggést nem találtak a tojás és a szívbetegség között

A fent említett vizsgálat egyik furcsasága, hogy miért választották ki a tojást, és miért nem vették figyelembe a többi élelmiszert. Mi van például a transzzsírokkal, amelyekről biztosan tudjuk, hogy magas szív- és érrendszeri rizikót hordoznak? Vagy a finomított cukor és gabonák?

Néhány példa a közelmúlt vizsgálati eredményeiből:

  • Heti 6 vagy annál több tojás nem emeli meg a sztrók és az iszkémiás sztrók kockázatát
  • Egészséges egyéneknél napi két tojás fogyasztása nem hat hátrányosan az érbelhártya funkcióra (a szívbetegség rizikó mércéje)
  • Az emésztőenzimek olyan peptidekké alakítják át a főtt tojásban lévő fehérjéket, amelyek ugyanúgy hatnak, mint a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek
  • Egy Dél-Karolinai felmérésben nem találtak összefüggést a koleszterinszint és a vöröshús-, az állati zsiradék-, a vaj,- tojás-, teljes tej-, bacon-, kolbász- és sajtfogyasztás között.

Nem mindegy, milyen a tojás

Ideális esetben a tojás sárgáját nyersen kellene fogyasztanunk, mivel a hőkezelés roncsolja számtalan nagyértékű tápanyagát. Ezen kívül a benne lévő koleszterin oxidálódhat a túl magas hőmérséklettől, különösen, ha közvetlenül ér a forró serpenyőhöz. Az oxidáció hozzájárul a szervezet gyulladás szintjének emeléséhez, ami érelmeszesedéshez vezethet. Mindenképpen kerüljük el az omega-3-al dúsított tojásokat, mivel ezek a legkevésbé egészségesek. A csirkéket silány minőségű omega 3 zsírsavakkal etetik, amelyek már eleve oxidálódtak.

A szívbetegség az egyik legkönnyebben megelőzhető betegség!

A szívbetegség, csakúgy, mint a II-es típusú cukorbetegség, az egyik legkönnyebben megelőzhető betegség, DE pro-aktívnak kell lennünk. A koleszterin/HDL arány az egyik legfontosabb indikátor.

A közhiedelemmel ellentétben az összkoleszterin szint nem jelzi előre a szívbetegség rizikót. De ami még ennél is fontosabb, hogy tudjuk, hogy nem a koleszterin okozza a szívbetegséget. Ha túlzottan arra koncentrálunk, hogy egy bizonyos meghatározott értékre próbáljuk visszaszorítani a koleszterinszintünket, akkor közben figyelmen kívül hagyjuk a valódi problémát.

A legfontosabb az LDL részecskék mérete, mert az apró részecskék könnyen megakadnak és gyulladást, eltömődést okoznak. A sztatinok nem változtatják meg az LDL részecskék méretét. Az LDL részecskék megfelelő méreten tartását egyedül étrenddel lehet elérni.

Tippek az egészséges szívért

  • Az inzulinszint optimalizálása.
  • A D vitamin szint optimalizálása
  • Az omega-6/omega-3 zsírsav arány kiegyensúlyozása
  • Rendszeres testmozgás
  • A testsúly, különösen a derékméret normalizálása
  • Megfelelő stresszkezelési technikák elsajátítása

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre