Sharyl Attkisson:
A H1N1 influenzás esetek száma túlbecsült?
Forrás: CBS News
Az amerikai Betegségfelügyeleti és Megelőzési Központ (CDC) még júliusban leállította a H1N1 laboratóriumi tesztelését, mondván, ha járvány van, úgyis tudjuk, hogy aki megbetegszik, az influenzás. Ez a logika azonban csak azoknak kedvez, akik szeretnék - ha már egyszer beharangozták - igazolni is, hogy mindent elsöprő járvány dúl a világon. A CBS televízió utánajárt a dolgoknak, és az eredménye igen csak meglepő.
Ha az utóbbi időben H1N1-el diagnosztizálták, talán meglepheti, de lehet, hogy valójában nem is volt H1N1 influenzás. Sőt, talán nem is volt egyáltalán influenzás. Ez derült ki a CBS államoktól bekért influenza statisztikáiból. Vajon honnan ered ez a bizonytalanság?
Júliusban a CDC (Betegségfelügyeleti és Megelőzési Központ) váratlanul beszüntette a H1N1 tesztelését és az egyedi esetek követését, arra hivatkozva, hogy ha a kormány járványt jelentett be, akkor minek számlálgatni a H1N1 esetek számát. A laboratóriumi diagnosztizálás és esetkövetés beszüntetése azonban problematikus,mert a virus változhat, a természete mostanság más, mint régen, eltérő a kockázati csoport és a halálozási arány is. A mérése leállítása oly drasztikus, hogy már az egyes államokból sem fogadják el a benyújtott adatokat.
A CBS, miután a CDC nem reagált kérésre, az Információ Szabadság törvényre hivatkozva az Egészségügyi Minisztériumtól kért adatokat, de két hónap alatt sem reagáltak kérésükre. A mérések leállítása előtti adatokat sem voltak hajlandók kiadni. A CBS így 50 államtól kérte meg egyenként az adatokat. Ezekből meglepő dolgok derültek ki. Amikor valakit laboratóriumban tesztelnek az influenza vírusra, akkor az már a tünetei alapján meglehetős bizonyossággal influenzában szenved. Az adatokból azonban az derül ki, hogy a tünetek alapján influenzásnak gondolt emberek igen csekély százaléka szenved influenzában, s még kisebb százaléka H1N1-ben.
E statisztikák alapján az derül ki, hogy a járványt totálisan túlértékelték az USA-ban. Akiket most úgy jelentenek, hogy "ismét megbetegedett 250 diák H1N1-ben", esetleg nem is influenzában betegedtek meg.
A bizonytalanság olyan fokú, hogy a CDC azt javasolja mindenkinek, aki pedig vélhetően már megkapta a H1N1-et, hogy azért csak oltassa be magát.
Kommentár:
Ha az USA-ban így áll a helyzet, kérdés, mi az ábra nálunk. Úgy tűnik, a közegészségügy az egész világon elkötelezte magát az iránt, hogy márpedig járvány van, súlyos járvány van, s innentől úgy érzi, presztízsveszteség nélkül nem vonulhat vissza, hogy "mégsem lett akkora járvány". Kétségtelen, hogy a közegészségügy Magyarországon a médián keresztül egyre súlyosabban és visszavonhatatlanul kötelezte el magát a súlyos világjárvány állítás mellett. Ez már csak azért is ostobaság, mert nem szégyen bevallani, ha a dolgok nem úgy alakultak, ahogy előre feltételezték. Erről a vírus tehet, nem a közegészségügy. Ám a dolog ott kap gellert, hogy a közegészségügy igazolni akarja tévedhetetlenségét, és felvonultat mindenkit, akit így vagy úgy rá lehet venni arra, hogy kampányoljon az oltás mellett. Ezt egyesek oly vehemenciával teszik is, hogy kockára teszik érte a szakmai becsületüket is. Ekkora erőbedobás után viszont már nincs visszavonulás. Aki viszont ellene beszél a közegészségügynek, azt szakmai inkompetenciával vádolják, árulónak kiáltják ki, s gondolom, majd szakmailag is keresztbetesznek neki. Hol itt a tudomány? És hol itt a tudományban oly szükséges vitakészség? Valójában ismét a közegészségügyi dogmahintés folyik teljes gőzzel.
Úgy tűnik, a közegészségügy egyre inkább begörcsöl, a szeme már vérben forog és tűzön-vízen át el akarja érni, hogy az oltásokat beadják. Miért is?
Pl. azért, mert ha tényleg olyan enyhe a járvány, mint az előrejelzések, vagy akár a CBS nyomozása mutatja, akkor -ha sikerülne elsózni a hatmillió vakcinát-, azt lehet mondani, hogy a közegészségügy mentette meg az országot. Így viszont, látva a lakosság ellenállását, a közegészségügy egyre idegesebb, hogy oltás nélkül is meg lehet úszni a járványt. Ez alapjaiban kérdőjelezné meg a hozzáértésüket, szükségességüket.
Nyomjuk bele tehát hatmillió emberbe a megfelelően nem tesztelt, hatékonyságában kétséges, terhesekre veszélyes oltást, hogy igazoljuk a közegészségügy nemzetmentő erejét.
Az egész oltási kampány egyre inkább a közegészségügy dühéről szól. A tisztviselőket és érintett szakembereket dühíti, hogy az emberek gondolkodnak, felelősen akarnak dönteni egészségükről. Ehhez persze kevés az információ, mert minden plusz információ növelné az esélyét annak, hogy valaki az oltás ellen döntsön. Az embereknek viszont úgy tűnik, elege van abból, hogy felülről mondják meg nekik, mit tegyenek az egészségükért.
Ha valaki kórházba kerül, nem dönthet a kezeléséről, csak elszenvedi a körülményeket. Elszenvedi a hiányt, a téves diagnózist, a téves kezelést, az orvos és ápolónő hiányt, mert mit tehet mást. De az oltás az a kérdés, ahol végre hallathatja szavát. Eldöntheti, odatartja-e a karját vagy sem. Az egészségügy és a közegészségügy ebben az oltás elleni lázadásban kapja vissza azt a haragot és neheztelést, amit az emberek régóta csak magukba nyelnek.
|
|
