12 ok, hogy ne legyünk cinkhiányosak

Fordította: Czárán Judit

A cink létfontosságú ásványi anyag, nélkülözhetetlen az egészséges és hosszú élethez.

 

 

A szervezetnek számos mikrotápanyagra van szüksége, ezek egyike a cink. A cink gyulladáscsökkentő, immunmoduláló, antioxidáns hatású, védi az idegrendszert és a szívet, továbbá elleállóbbá teszi a szervezetet a fertőzésekkel szemben. A cinkhiány, illetve a cink kívánatosnál alacsonyabb szintje a szervezetben - amit okozhat a helytelen táplálkozás, a környezet oxidatív stresszfaktorai, a sztatinok szedése, de akár a természetes öregedés is - számos betegség kockázatát növeli.

A megfelelő cinkszint csökkentheti a fertőzések, a rákos megbetegedések és a szívbetegségek kockázatát, javíthatja a szervezet ellenállóképességét, és ezáltal növelheti az élettartamot, valamint segíthet az olyan gyulladásos betegségek, mint az asztma, a cukorbetegség, az idegrendszeri rendellenességek és a metabolikus szindróma kezelésében.

Az egészséges cinkszint eléréséhez tanulmányozza a cinkben gazdag élelmiszereket tartalmazó alábbi táblázatunkat. Az ajánlott napi cinkbevitel férfiaknál 11 mg, nőknél 8 mg.

1. Cinkhiány

A cinkhiány rontja az immunrendszer működését, és növeli a fertőzések kockázatát. Egy vizsgálatban 32 dengue-láz nevű vírusfertőzéssel kórházba került gyermekből 47% bizonyult cinkhiányosnak. Náluk a láz időtartama és a kórházban töltött idő is hosszabb volt, mint azoknál, akiknek a szervezetében normális volt a cink szintje [i].

Egy vizsgálatban, amelynek során egy 1253 szívkoszorúér-betegséggel diagnosztizált betegből és egy 2288 egészséges személyből álló csoportot hasonlítottak össze, az alacsony cinkszint független kockázati tényezőnek bizonyult a szívkoszorúér-betegség szempontjából. [ii]

Egy prehipertóniával kapcsolatos kutatás során 142 egészségesnek tűnő személyt vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy a cinkhiány összefüggésbe hozható a magas vérnyomást megelőző prehipertónia tényezőivel [iii].

Egy guatemalai falvakban végzett vizsgálat során, amelyben 182 csecsemő és 207 óvodáskorú gyermek táplálkozásának egészségre gyakorolt hatását nézték meg, a csecsemők 56%-a és az óvodások 12%-a vérszegénynek bizonyult. A vérszegénység hátterében vas- és cinkhiányt mutattak ki [iv].

Egy átfogó kutatás szerint mind a lombik, mind az élő szervezetben végzett vizsgálatok összefüggést mutattak ki a cinkhiány és a neurológiai rendellenességek fokozott kockázata között. [v]

Egy patkánykísérletben négy héten keresztül cinkhiányos étrenden tartott állatoknál epilepsziás rohamot idéztek elő, és azt találták, hogy a cinkhiány súlyosbította a rohamok hosszú távú káros hatásait, viszont a négy héten át tartó cinkpótlás jelentősen csökkentette az idegsejtek membránjának a károsodását, illetve javította a kogníciót [vi].

2. Oxidatív stressz

Bizonyos környezeti hatások, mint a környezetszennyezés, alkohol, dohányfüst, nehézfémek, átmeneti fémek (réz, króm, vas…), ipari oldószerek, növényvédő szerek, bizonyos gyógyszerek, mint a paracetamol, illetve a sugárzás egyensúlyhiányt idézhetnek elő a szervezetben, ami a szabad gyökök révén oxidatív stresszt okozhat. Márpedig az oxidatív stressz összefüggésbe hozható a 2-es típusú cukorbetegséggel, a neurodegeneratív rendellenességekkel, a szív- és érrendszeri betegségekkel, a légzőszervi betegségekkel, a szürkehályog kialakulásával, az ízületi gyulladásokkal és a különböző rákos megbetegedésekkel [vii].

A cink antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatása miatt az oxidatív stressz és a gyulladás hatékony csökkentéséhez, és ezáltal az immunrendszer erősítéséhez fontos, hogy a vérben megfelelő legyen a cink szintje. [viii]

A növényvédőszereknek való túlzott kitettség hatását jelentősen csökkentette a cink pótlása. [ix]

Egy 105 cukorbeteg részvételével végzett klinikai vizsgálatban egy 600 mg ?-liponsavat, 165 mg L-karnozint, 7,5 mg cinket, valamint B-vitaminokat tartalmazó étrendkiegészítőt hasonlítottak össze egy placebóval. A cinket tartalmazó étrendkiegészítő javította a vizsgálati személyek glikémiás kontrollját, lipidprofilját és antioxidatív stresszmarkereit [x].

86 pajzsmirigy alulműködésben szenvedő betegnél egy 10 héten keresztül tartó, napi rendszerességgel történő cink (30 mg), A-vitamin (25 000 NE) és magnézium (250 mg) pótlás javította az érintettek pajzsmirigyműködését, csökkentette az oxidatív stresszt és a gyulladást. [xi]

3. Öregedés és öregedő bőr

Az öregedés természetes jelenség, amely biológiai és fizikai változásokkal jár, és ezek a változások betegségekhez vezethetnek. Ám bizonyos mikrotápanyagok, például a cink, a szelén és a niacin fokozott bevitele segíthet abban, hogy egészségesebben öregedjünk és tovább éljünk.

Emberi sejteken "in vitro" és cinkhiányos egereken "in vivo" végzett kísérletek kimutatták, hogy a cinkpótlás fontos az immunrendszer hatékony működése, a anyagcsere egyensúlyának fenntartása és az antioxidáns aktivitás szempontjából..[xii]

Egy 48 napig tartó vizsgálatban a cinkpótlás javította a vizsgálatban résztvevő egészséges idős személyek immunválaszát azáltal, hogy pozitív hatással volt az öregedéssel járó stresszreakciókra, és az immunrendszer öregedést gátló mechanizmusaként működött [xiii].

Egy öregedő egerekkel végzett kísérletben az életkorral összefüggő cinkveszteség hozzájárult a T-sejtek működészavarához és a krónikus gyulladáshoz. Ezt az időskori immunrendszeri diszfunkciót a nem megfelelő étrendi cinkbevitel súlyosbítja, a cinkpótlás pedig javítja. [xiv]

A kutatások átfogó elemzése alapján megállapítható, hogy mind a szelén, mind a cink pótlása antioxidáns hatású az időseknél, mivel gátolja az immunrendszer és a kognitív funkciók hanyatlását, valamint az időskori krónikus betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását. [xv]

4. Koronavírus fertőzés

Egy kórház intenzív osztályán (ICU) 269 beteg megfigyeléses vizsgálata során megállapították, hogy a súlyos akut légzési problémával küzdő, koronavírussal fertőzött, kritikus állapotú betegeknek gyakrabban volt alacsony a vérük cink szintje. [xvii]

Egy kontrollcsoportos vizsgálatban, amelyben 90 koronavírussal fertőzött beteget és 30 kontrollszemélyt hasonlítottak össze, azt találták, hogy a koronavírusos betegek átlagos cinkszintje szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoportba tartozóké. A betegek közül az alacsonyabb cinkszinttel rendelkezőknek közel kétszer nagyobb volt a kockázatuk arra, hogy hipoxiássá - oxigénhiányossá - váljanak, és végül oxigénpótlásra szoruljanak. [xviii]

5. Gyulladás és neuroinflammáció

Az élelmiszerek és a mikrotápanyagok gyógyító hatással lehetnek a szervezetre. Például a D-vitamin, az E-vitamin, a cink és a probiotikumok bizonyítottan csökkentik a fertőzések számát, míg a zöld tea, a D-vitamin és az n-3 többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA-k) segítenek az autoimmun és a gyulladásos betegségek leküzdésében. [xix]

A kutatók szisztematikusan áttekintették, hogy milyen szerepet játszhat a táplálkozás a légúti vírusokra, például a rhinovírusra, a koronavírusra, az influenzára és az adenovírusra adott gyulladásos és immunválaszok megfékezésében, és arra jutottak, hogy az érintetteknek a fertőzés tüneteinek csökkentése és a gyógyulás idejének lerövidítése érdekében célszerű sok kurkumát, gyömbért, fokhagymát, hagymát, sáfrányt, C-vitamint, D-vitamint, cinket és omega-3-at tartalmazó gyulladáscsökkentő étrendre áttérniük. [xx]

Egy 56 akut shinellosisban - egy hasmenéssel és alultápláltsággal járó súlyos bakteriális fertőzésben - szenvedő gyermek körében végzett vizsgálat során egy 14 napos, napi 20 mg cinket tartalmazó kúra javította a gyermekek szervezetének a betegségre adott gyulladásos, illetve immunválaszát. [xxi].

A cink homeosztázisról kiderült, hogy fontos szerepet játszik a veleszületett immunrendszer, különösen a makrofágok megfelelő működésének fenntartása szempontjából. A makrofágokban a cinkhiány csökkent fagocitózishoz - ilyenkor a fagocita sejtek nem tudják felfalni, illetve elpusztítani a kórokozókat és a fertőzött sejteket -, illetve kóros gyulladásos válaszhoz vezet [xxii].

Egy in vitro kísérletben, amelynek során egerekben ideggyulladást idéztek elő, a cinkpótlás gátolta a mikroglia sejtek által közvetített idegi gyulladásos válaszokat.[xxiii]

6. Makula degeneráció

A szem más szövetekhez képest szokatlanul magas cinkkoncentrációval rendelkezik. A kutatások szerint a szem cinkkoncentrációja az életkor előrehaladtával csökken, különösen ha az illető más, életkorral összefüggő betegségekben is szenved. [xxiv]

Egyes kutatások szerint napi 8-11 mg cinkpótlás lassíthatja az időskori makuladegeneráció (AMD) - egy öregkori szembetegség - progresszióját. [xxv]

Egy humán donorszemekkel végzett vizsgálat során az AMD-szemekben csökkent retinális pigmenthámot, cinket és rezet találtak. A cink plusz réz pótlás csökkentette az AMD progressziójának a kockázatát, és a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a fémhomeosztázis szerepet játszhat az időkori makuladegenerációban és a retina egészségi állapotában [xxvi].

Egy cinkvegyület napi kétszeri 25 mg-os pótlása jól tolerálhatónak bizonyult, és a placebóhoz képest a makulafunkció javulásával járt száraz AMD-ben szenvedő betegeknél.[xxvii]

7. Sebgyógyulás

Világszerte probléma a gyakori cinkhiány. A cink az emberi genom által kódolt fehérjék több mint 10%-ának (~3000 fehérje/enzim) működéséhez létfontosságú kofaktort jelent A cink számos olyan fémet tartalmazó enzim kofaktora, amely a sejtmembránok javításához, a sejtosztódáshoz, a növekedéshez és az immunrendszer működéséhez szükséges.. A cinkhiány gyakori oka az alultápláltság. A betegség/fertőzés és a magas fitáttartalmú élelmiszerek a cink biohasznosulását akadályozzák a felvétel gátlásával Az égési sérülések, a sebészeti és traumás sebek, a diabéteszes alsó végtagi fekélyek és a bőrsérülések kezelése jelentős orvosi kihívást jelent, mivel a jelenlegi terápiák nagyrészt a gondozásra összpontosítanak. A sikeres sebgyógyuláshoz szorosan összehangolt lépések sorozatára van szükség, beleértve a varképződést, a gyulladást, az új erek képződését, az új szövetképződést és a szövetszerkezet újjá alakulását. A cinknek a bőrben való bőséges előfordulása miatt az enyhe cinkhiány a bőr érdesedéséhez és a sebgyógyulás károsodásához vezet A cinkhiányt a sebgyógyulás lassulásával hozták összefüggésbe, és alacsony szérumcink-szintekről számoltak be kritikus állapotú betegeknél az intenzív osztályokon A cinkhiány kezelése a cinkhiányban szenvedőkhöz képest jobb sebgyógyulást eredményez. A felfekvéses és diabéteszes fekélyek gyógyulását felgyorsítja a 1-3%-os cinkpakolás. [xlvii]

8. Alacsony tesztoszteronszint

A cinkhiányt már korábban összefüggésbe hozzák a herék csökkent működésével, beleértve az alacsonyabb tesztoszteronszintet is. [xxix]

Az étrendi cinkbevitelt 5 férfi önkéntes esetében, akiknek az átlagéletkora 57 év volt, 24-40 héten keresztül napi 2,7-5,0 mg-ra korlátozták. A kiindulási spermiumkoncentráció és az ejakulátumonkénti összes spermiumszám mind az 5 személynél jelentősen csökkent a cinkbevitel csökkentésének hatására, majd a cinkpótlás után hat-tizenkét hónappal visszaállt a normális szintre, ami jól mutatja a cink hereműködésre gyakorolt hatását. [xxx]

40 mérsékelten cinkhiányos, egészséges idős férfi tesztoszteronszintje hat hónap cinkpótlás után közel a duplájára nőtt. [xxxi] A cinkterápia dózistól függően már két hét után javította a hím patkányok szexuális teljesítményét. [xxxii]

9, Meddőség, spontán vetélés

Egy vizsgálatban az adatok azt mutatták, hogy a réz és a cink szérumszintje a kontrollokhoz képest alacsonyabb volt az spontán abortuszos esetekben. A spontán abortuszok száma szignifikánsa összefüggött az alacsony cink és réz szinttel. A réz/cink arány magasabb volt a kontrolloknál és a legalább egy gyermeket vállaló nőknél, mint az spontán abortuszt elszenvedőknél és a gyermektelen nőknél. A terhes nőknél a nyomelemek szintje magasabb volt, mint a nem terhes nőknél.

Az adatokból kiderült, hogy a nyomelem fémek, mint például a cink és a réz pozitív szerepet játszanak a terhesség kimenetelében, és a cink és a réz optimális szintje más tényezők mellett csökkentheti az spontán abortuszok előfordulásának esélyét. [xlvi]

10. Tüdőgyulladás

Az immunrendszerünknek több specifikus mikrotápanyagra is szüksége van, például A-, D-, C-, E-, B6- és B12-vitaminokra, folátra, cinkre, vasra, rézre és szelénre, amelyek létfontosságú, gyakran egymást erősítő szerepet játszanak az immunválasz minden szakaszában. A kutatások szerint az immunrendszert leginkább támogató mikrotápanyagok a C- és a D-vitamin, valamint a cink, melyek pótlása még inkább elengedhetetlen, ha valaki az átlagnál érzékenyebben reagál a stresszre, a környezetszennyezésre vagy a fertőzésekre.[xxxiii]

Idősek otthonában 998 élő ember bevonásával végzett vizsgálatban az érintettek vérének cinkkoncentrációja a kiegészítő kezelés után normális lett, ritkábban kaptak tüdőgyulladást, és közel 50%-kal kevesebb antibiotikumra volt szükségük, mivel gyorsabban felépültek a betegségből, és körükben az összhalálozás is csökkent.[xxxiv]

2216 súlyos tüdőgyulladásban szenvedő beteg bevonásával végzett 6 randomizált vizsgálat áttekintéséből az derül ki, hogy a cinkpótlás a súlyos tüdőgyulladás kezelésének kiegészítéseként hatékonyan csökkenti a betegség halálozási rátáját. [xxxv]

11. Rák (az összes ráktípus)

A cink rákellenes hatását leggyakrabban antioxidáns tulajdonságaival, az immunrendszerre, a sejtdifferenciálódásra és sejtburjánzásra gyakorolt hatásával, a DNS- és RNS-szintézissel és -helyreállítással, valamint a sejtszerkezet és a membránok stabilizálásával hozzák összefüggésbe. [xxxvi]

A magasabb cinkszint 12 ráktípus, a húgyhólyag-, az emlő-, a vastagbél-, a nyelőcső-, a gyomor-, a végbél-, a gége-, az orrnyálkahártya-, a szájüregi rák, a bőr- és a szeméremtestrák, valamint a Hodgkin-limfóma esetében csökkentette a rák kockázatát. [xxxvii]

Egy 47 405 személy részvételével végzett táplálkozási vizsgálatban 201 nyelőcső laphámsejtes karcinómás (ESCC) esetet találtak, melyek áttekintéséből az derült ki, hogy a magasabb kalcium- és cinkbevitel csökkentette az ESCC kockázatát. [xxxviii]

Cinkhiányos patkányoknál a kutatók azt találták, hogy a cinkbevitel csökkentette a nyelőcsőrákhoz vezető gyulladást, és így cink alkalmas lehet ennek a ráktípusnak a megelőzésére és kezelésére. [xxxix]

12. Asztma

Egy metaanalízis szerint a vér alacsonyabb cink- és szelénszintje az asztma fokozott kockázatával jár. [xliii]

Egy 60 asztmás és 30 egészséges önkéntes bevonásával végzett vizsgálatban a szérum cinkszint szignifikánsan alacsonyabb volt az atópiás asztmás betegeknél - asztmájukat külső allergének, például por, ózon, antibiotikumok, állatok, pollenek és élelmiszerek váltják ki -, mint a nem atópiás asztmás betegeknél és az egészséges kontrollszemélyeknél. [xliv]

Egy 76 asztmás gyermek bevonásával végzett kutatásban 72 -nél figyeltek meg magas oxidatív stressz szintet, minden résztvevő cinkhiányos, és közel 40%-uk C-vitamin-hiányos volt. A C-vitamin hiánya súlyos asztmával és légúti elzáródással járt. A C-vitamin és a cinkpótlás javította az asztmát és a tüdőfunkciókat. [xlv]

Nyomós okok a cinkbevitel optimalizálására

Tehát legalább 12 nyomós okunk van arra, hogy több cinkben gazdag élelmiszert fogyasszunk, vagy legalább szerves cinkvegyület rendszeres bevitelével fenntartsuk a normál cinkszintünket. Amellett, hogy csökkenti számos súlyos betegség, például a rák, a szívroham, az asztma, az agyi rendellenességek, a cukorbetegség, a tüdőgyulladás és a vírusfertőzések kockázatát, a cink javítja a bőr minőségét és a szem egészségét, növeli a tesztoszteronszintet és segíti az egészségesebb öregedést.

A cink hatékonysága antioxidáns, gyulladáscsökkentő és immunrendszert serkentő tulajdonságával függ össze.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre