Nita Jain:
6 tévhit az emberi bélmikrobiomról

Forrás:Nita Jain: 6 Myths About the Human Gut Microbiome

Fordította: Szendi Gábor

Néhány gyakori tévhit eloszlatása

 

 

Source: www.Freepik.com

1. Az élelmi rost az egyetlen olyan tápanyag, amely hatással van a bélflórára.

Míg az élelmi rostok általában a legnagyobb figyelmet kapják, az egyszerű cukrok, zsírok és fehérjék szintén módosítják a bélmikrobiomot. A fruktóz például megakadályozza a Bacteroides thetaiotaomicron (1) bélkolonizációját, amely fajról ismert, hogy fermentálja a gyümölcsökből, zöldségekből és babból származó rostokat, és hozzájárul az egészséges testsúly fenntartásához.

Mivel a fehérjék nitrogénben gazdagok, a fehérjedús étrend az az élővizeknél megfigyelhető módon baktériumok túlszaporodásához vezethet (2), amikor a tavakba és tavakba ömlő műtrágya növeli a nitrogén- és foszforkoncentrációt, ami elalgásodáshoz vezet.

Még a D-vitamin-pótlás is módosítja bélflóránkat azáltal, hogy növeli a bél mikrobiális sokféleségét (3), beleértve az egészséget elősegítő Akkermansia és Bifidobacterium szintjét.

Ahogy Eugene Rosenberg és Ilana Zilber-Rosenberg szakszerűen összefoglalja egy mikrobiom áttekintő cikkében (4):

"Az élelmiszerek, az élelmiszer-adalékanyagok és lényegében minden anyag, ami a szájba kerül, minden életkorban hatással van a bélflórára. Mind a hosszú távú, mind a rövid távú táplálkozás befolyásolja az emberi bélmikrobiótát. Az "állati alapú étrend", amely húsokban, tojásban és sajtokban gazdag, növeli az epetűrő mikroorganizmusok (Alistipes, Bilophila és Bacteroides) bőségét, míg a "növényi alapú étrend", amely gabonafélékből, hüvelyesekből, gyümölcsökből és zöldségekből áll, növeli a táplálékkal bevitt növényi poliszacharidokat metabolizáló Firmicutes szintjét. Nemcsak a makrotápanyagok, hanem az elfogyasztott egyéb összetevők is hatással vannak a mikrobiomra, mint például a vörösbor, a tea és a kávé, a csokoládé, az élelmiszer-emulgeálószerek, a mesterséges édesítőszerek és természetesen az antibiotikumok. "

2. Meg tudjuk határozni az egészséges "normális" mikrobiomot.

Az egyetlen egészséges mikrobiomról alkotott elképzelés tévhit (5). Míg az emberek bélrendszerében legalább 160 egyedi faj él, csak az európaiak körében több mint 1100 elterjedt fajt (6) katalogizáltak (7). Más szóval, sokféleképpen lehet összeállítani egy "jó bélrendszert".

3. A különféle baktériumokat hasznosnak vagy kórokozónak lehet minősíteni.

Az egészséges személyek "normális" bélmikrobiótája gyakran tartalmaz potenciálisan patogén baktériumokat, például E. coli és Enterococcusokat (8). Az "afrikai rejtély" pl., hogy a H. pylori paradox módon elterjedt olyan populációkban, amelyek általában nem szenvednek gyomor-bélrendszeri rákban (9). Ráadásul ugyanazok a baktériumok, amelyek a bélben hétköznapiak, halálos szepszist válthatnak ki, ha a véráramba jutnak (10).

4. Az egészséghez bizonyos baktériumokra van szükségünk

Az egyes bélbaktériumok nélkülözhetetlenségére vonatkozó állítások figyelmen kívül hagyják a bél mikrobiális közösségeiben rejlő funkcionális redundanciát. Általában sok mikroba képes ugyanazt a funkciót ellátni. Vagyis az Oxalobacter formigenes bizonyosan lebontja az oxalátot (11), de ugyanígy tesz számos Bifidobacterium lactis (12), Lactobacillus gasseri (13) és Eubacterium lentum törzs is (14).

Hasonlóképpen, a Butyricicoccus, a Roseburia és a Faecalibacterium nemzetségekbe tartozó baktériumok is képesek vajsavat szintetizálni. (A vastagbélben az emészthetetlen táplálékokból ezek a baktériumok vajsavat állítanak elő, ami egyfelől táplálék a szervezetnek, másfelől számos pozitív hatása is van, pl. csökkenti a bélrák kialakulását.)Ez a beépített redundancia azt jelenti, hogy egy adott törzs vagy faj hiánya nem feltétlenül jelenti a gazdaszervezet metabolikus végzetét.

5. Az antibiotikum-rezisztencia modern jelenség.

Mivel mind a gombák, mind egyes baktériumok antibiotikumokat állítanak elő, hogy elpusztítsák vetélytársaikat, az antibiotikum-rezisztencia valójában ősi jelenség. A 30 000 éves belga gleccserjégből kinyert bakteriális DNS elemzése olyan géneket mutatott ki, amelyek a ß-laktám, tetraciklin és glikopeptid antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát kódolják (15). Számos klinikai antibiotikum természetes úton gombafajokból származik, például a penicillint a Penicillium penészgomba termeli.

6. A probiotikumok helyreállíthatják a bél mikroflóráját az antibiotikumok szedése után

A kereskedelemben kapható probiotikus étrend-kiegészítők túlnyomó többségének nem vizsgálták a hatékonyságát. Először is, a probiotikus étrend-kiegészítőkben található baktériumtípusok és -mennyiségek nem reprezentálják a természetes emberi bélmikrobiótát. Mint korábban említettük, az emberi bél mikroflóra sokfélesége több mint 1000 különböző fajt foglal magában, míg a kereskedelmi forgalomban kapható probiotikumok általában kevesebb mint 10 fajt tartalmaznak.

Másodszor, a probiotikumokban található baktériumok általában nem őshonosak az emberi bélben, ezért nem telepednek meg (16). Mivel a legtöbbjük tejtermékekből származik, az emberi bélrendszer nem természetes környezet ezen organizmusok számára. Egyes kutatások (17) még arra is utalnak, hogy a probiotikumok antibiotikum-kezelés utáni alkalmazása késleltetheti a mikrobiom alapállapotba való visszatérését, beleértve a butiráttermelő fajok visszatérését (18).

Amikor Michael Pollan, a New York Times újságírója a mikrobiom-kutatás szakértőit kérdezte a probiotikumok használatáról (19), a legtöbben azt válaszolták, hogy nem szednek probiotikumokat, hanem a teljes értékű élelmiszereken alapuló megközelítésre összpontosítanak, amely prebiotikumokat tartalmaz, olyan étrendi összetevőket, amelyekről úgy vélik, hogy táplálják a hasznos bélbaktériumok populációit.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre