Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Sayer Ji:
A glutén bárkinek okozhat bélpanaszokat

Az a mítosz, hogy "rossz gének" kellenek ahhoz, hogy a gabonától bélrendszeri károsodásunk alakuljon ki, már évek óta megdőlt.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Elterjed hiedelem, hogy a gabona csak a ritka cöliákia betegséget okozó génekkel rendelkezőknél okozhat immunológiai okokra visszavezethető bélkárosodást. Egy 2007-es, relatív még mindig ismeretlen kutatás tisztán kimutatta, hogy bárkinek a teste károsodhat a glutén vagy gliadin fogyasztástól.

Ami a cöliákia betegséget illeti, a speciális mechanizmus, ami révén a gabona károsodást okoz, jól ismert, és a következőképpen néz ki:

Cöliákia betegségben a gabona gliadinja a transzglutamináz enzim hatására részlegesen lebomlik és ez arra hajlamosaknál egy immunválaszt vált ki, melynek következtében az immunrendszer támadni kezdi a bélbolyhokat, mintha azok idegen betolakodók volnának. Ez az erősen roncsoló hatású autoimmun folyamat igazolható vérteszttel, vagy az "arany standardnak" nevezett bélbiopsziás vizsgálattal, amely kimutatja a roncsolt bélbolyhokat és/vagy a kisimult bélfelszínt, ami a biztos jelen a cöliákia betegségnek.

A valóságban azonban nem szükséges cöliákia betegnek lenni vagy részleges genetikai mutációban szenvedni ahhoz, hogy a gabona gliadinja károsodást okozzon.

Egy 2007-ben a GUT-ban (Bélrendszer) publikált vizsgálatban a kutatócsoport azt a kérdést tette fel: "A gliadin valóban biztonságos a cöliákiában nem szenvedő emberek számára?" Hogy teszteljék hipotézisüket, miszerint a gliadinra adott veleszületett immunválasz mind a cöliákia betegeknél, mind az egészséges kontrolloknál kimutatható, mindkét csoporttól szövetmintát vettek a bélfalból és a gliadin két változatának tették ki őket.

Az eredmények azt mutatták, hogy mindegyik alany, akár cöliákia beteg volt, akár nem, a különféle gliadin változatokra egyaránt Interleukin-15 közvetítette immunválaszt adtak. A kutatók arra következtettek, hogy:

"Jelen elővizsgálat adatai alátámasztják azt a hipotézist, miszerint a glutén káros hatást vált ki Interleukin-15 veleszületett immunválaszon keresztül minden emberben".

Az elsődleges különbség a két csoport közt az volt, hogy a cöliákia betegek mind veleszületett és tanult immunválaszt adtak a gliadinra, míg a nem cöliákia betegek csak veleszületett választ produkáltak. (Az immunrendszernek vannak velünkszületett, előre programozott válaszai, és vannak tanult válaszai, amit az élet során elszenvedett "támadások" során sajátít el.)

A kutatók feltételezték, hogy a két csoport közti különbséget a cöliákia betegek nagyobb genetikai érzékenysége okozza, ami a 6-os kromoszómán található HLA-DQ résznek tulajdonítható. Ez a génszakasz okozza a nagyobb tanult immunválaszt, a magasabb ellenanyag szintet és esetleg a cöliákia betegekre jellemző nagyobb bélfal átjárhatóságot.

Az is lehetséges, hogy túl a genetikai hajlamon, a két csoport közti eltéréseket olyan epigenetikus (a gének működését befolyásoló) hatások eredményezik, mint pl. bizonyos tápanyagok jelenléte vagy hiánya, bizonyos baktériumtörzsek jelenléte a bélflórában és a környezetben. Pl. a nem szteroid gyulladáscsökkentők (a recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók többsége) és az aszpirin durván fokozzák a bélfal áteresztő képességét a cöliákiában nem szenvedőknél is, hajlamossá téve őket a gliadin által kiváltott másodlagos, tanult immunválaszra is. (Az immunrendszer tanult válasza akkor alakul ki, ha a gliadin átjut a szivárgó bélfalon és bekerül a véráramba.)

Ez megmagyarázhatja, miért nem mutatható ki a klasszikus cöliákia betegek több, mint 5%-ban a cöliákiában általában jellemző HLA-DQ mutáció. Azonban ez a kérdés másodlagos ahhoz képest, hogy bizonyítást nyert: a gliadin mindenkiben egységesen veleszületett immunválaszt vált ki, azaz természetéből fakadóan az emberekre nézve toxikus.

Más szavakkal, ahelyett, hogy a gabona, vagy pontosabban a gliadin hatására kialakuló bélkárosodás után kutatnánk, s úgy tekintenénk erre, mint egy ritka, genetikailag meghatározott, normálistól való eltérésre, újra kéne inmkább gondolnunk azt az elterjedt, kulturálisan újra és újra megerősített nézetet, miszerint a gabona eredendően egészséges tápanyag, amely csak az emberiség egy "abnormális alcsoportjának" okoz megbetegedést. E nézettel szemben a gabona gliadin immunválaszt kiváltó hatása azt bizonyítja, hogy az egész emberi fajra specifikus intolerancia áll fenn, és a gliadinra kialakuló immunválaszt nem egy "egészséges" ételre adott "rendellenes", hanem egy eredendően egészségtelen (vagy evolúciósan az emberiséggel összeférhetetlen) ételre adott természetes reakciónak válasznak kell tekintenünk.

Végső soron a bélrendszer károsodása csupán a cöliákiás és nem-cöliákiás gluténérzékenység jéghegyének a csúcsa.

A GreenMedInfo.com több mint 300 kedvezőtlen, a gluténnel kapcsolatos egészségügyi hatást gyüjtött eddig össze a PubMed elektronikus orvostudományi adatbázisból. Lásd itt. www.greenmedinfo.com/toxic-ingredient/wheat

Irodalom

1., Bernardo D, Garrote JA, Fernández-Salazar L, Riestra S, Arranz E. Is gliadin really safe for non-coeliac individuals? Production of interleukin 15 in biopsy culture from non-coeliac individuals challenged with gliadin peptides. Gut. 2007 Jun;56(6):889-90.

2., Mustalahti K, Holopainen P, Karell K, Mäki M, Partanen J. Genetic dissection between silent and clinically diagnosed symptomatic forms of coeliac disease in multiplex families. Dig Liver Dis. 2002 Dec;34(12):842-5.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre