Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Raatikainen és mtsi.:
A házasságnak ma is védőhatása van a terhességre nézve

Forrás: Marriage still protects pregnancy by Kaisa Raatikainen, Nonna Heiskanen, Seppo Heinonen: BJOG: an International Journal of Obstetrics and Gynaecology October 2005, Vol. 112, pp. 1411-1416

Fordítás, kivonat: Mezei Elmira

A vizsgálat célja a házasságon kívüli terhességek rizikó faktorainak és kimenetelének vizsgálata az 1990-es években - Finnországban - a teljes állapotos populáció által igénybe vett, magas színvonalú terhességi ellátás mellett.

 

A Google adatkezelési elvei

 

25,373 terhesség vizsgálata történt, házasságban, illetve életközösségben élőknél. Az egyedülálló státusz szorosan összefüggött különböző szociális hátrányokkal és rizikó faktorokkal, mint pl. a munkanélküliség, a dohányzás, vagy a korábbi terhességmegszakítás, amelyek azután visszahatottak a terhesség kimenetelére. Szignifikánsan több alulfejlett (abszolút különbség 45%), koraszülés (17,5%), és alacsony születési súlyú (26 %) csecsemő volt az egyedülálló, mint a házasságban élő anyák között. A magzat elhalása illetve a kora csecsemőkori halálozás is gyakoribb egyedülálló nőknél.

A nyugati társadalmak változásban vannak: a házasság nélküli együttélés egyre gyakoribb, és a nem házasságban történő gyermekvállalás manapság már nem megbélyegző. Európán belül még mindig nagy a megoszlás, míg Skandináviában pl. 40% a házasságon kívül született gyermekek aránya, addig Görögországban vagy Olaszországban csak 10%. A tendecia mindenhol azt jelzi, hogy növekszik a nem házasságban született gyermekek száma: 1989-ben 22,9% volt, 2001-ben már 39,2%. Bizonyos vizsgálati eredmények szerint a nem házas nők terhessége kimenetelének a rizikója magasabb olyan országokban, ahol ez kevésbé elfogadott.

Lehet, hogy a hajadon státusz nem önálló rizikófaktor, hanem egyéb rizikófaktorokat tükröz. Nagyon keveset tudunk azokról a mechanizmusokról és háttérről, amelyek a nem-házas nőknél a terhesség nemkívánatos kimeneteléhez vezetnek. A társadalmi-gazdasági feltételek, az érzelmi stressz, a társadalmi segítség hiánya mind közrejátszik a házasságon kívüli terhességek kimenetelében.

Korábbi vizsgálatok szerint a megnövekedett rizikó részben a terhesgondozás nehezebb elérhetősége miatt van. Azonban Finnországban a terhesgondozás mindenki számára ingyen elérhető és lényegében a teljes állapotos populáció igénybe is veszi. Ennek a vizsgálatnak a célja a házasságnak a terhesség kimenetelére tett hatásának vizsgálata volt, egy olyan társadalomban, ahol nagy százalékban fordulnak elő nem házasságon belüli terhességek, magas színvonalú terhesgondozás mellett.

A résztvevőket ezekbe a csoportokba osztottuk: férjezett, élettársi közösségben élő, özvegy, elvált, egyedülálló. A "nem-házas" csoport minden egyéb kategóriát tartalmazott, újabb két alcsoportra osztva: "élettársi közösségben élő" és "egyedülálló". Az utóbbi kategóriába soroltuk az özvegyeket és elváltakat is.

A terhességi problémákat különböző kategóriákba soroltuk: koraszülés, 37.-ik hét előtti szülés, túlhordás, 42.-ik hét utáni szülés, terhességi mérgezés (preeklampszia), többszörös 149/90-et meghaladó vérnyomás, és kissúlyú csecsemő (2500 g alatt).

Egyéb faktorok felmérése is megtörtént: dohányzás, alkoholfogyasztási szokások, kábítószerhasználat (elenyésző volt), alacsony hemoglobin szint, túlsúly, 35 év feletti vagy 17 év alatti életkor, terméketlenség a múltban, munkanélküliség, vetélések, magzatelhalás, abortuszok, az előző terhesség óta eltelt idő, fogamzásgátlás használata a terhesség előtt, korábbi műtéti hegek a méhen, gesztációs diabétesz, vagy bármilyen krónikus betegség.

Eredmények

A Kuopio kórházban 1989. január és 2001. december között szülő nők 32,5%-a volt hajadon. Ebből 74,6% együtt élt a társával, és 25,3% volt hajadon, elvált, vagy özvegy. Az időre született házas nők csecsemői nagyobb súllyal születtek, mint a nem-házasoké. Az egyedülálló anyáknál több szociális rizikó faktor állapítható meg, pl. kamaszkor, munkanélküliség, második terhesség kevesebb, mint 12 hónapon belül az első után, több abortusz, a terhesség előtti és alatti dohányzás, alkoholfogyasztás. A terhességi cukorbetegség is gyakoribb volt az egyedülálló csoportban. Azonban a hajadonok csoportjában kevesebb előzetes nőgyógyászati probléma, vetélés, méhen belüli elhalás, múltbeli terméketlenség vagy műtéti heg volt, mint a házas nőknél, és a férjezett nőknél gyakoribb volt a terhességet komplikáló krónikus betegség.

A korioamnionitisz (magzatburok gyulladást okozó bakteriális fertőzés) előfordulása statisztikailag különböző volt a házas és egyedülálló nők körében, a házas nők javára. Az Rh immunizáció szignifikánsan magasabb volt a házas nőknél. Az egyedülálló nőknél több koraszülés, alulfejlett és alacsony születési súlyú csecsemő volt.

A férjes asszonyok és az összes többi csoport között, beleértve az együttélőket is, jelentős különbség volt a korához képest alulfejlett, a kis súllyal született, a koraszülött és az intenzív osztályra került nők száma között. Az egyedülálló nőknél sokkal gyakoribbak voltak ezek a problémák, de érdekes módon az együttélőknél is rosszabb statisztikák mutatkoztak, mint a házasoknál.

Megbeszélés

A vizsgálat célja a nem férjezett státusz hatásának vizsgálata volt a terhességre nézve. Azt találtuk, hogy a házasságon kívül hordott terhesség még 1990-ben is jelentősen megnövelte a problémás terhességek rizikóját. Eredményeink ellentmondanak a közelmúlt néhány olyan vizsgálati eredményének, amely azt állította, hogy a házasságnak már nincs olyan jelentősége a terhesség kimenetelére nézve, mert a szokások változásával egyre több együttélő, de nem házas pár van. A mi vizsgálatunk mást mutat. A házasságon kívüli terhességeknél több korához képest alulfejlett csecsemő, több koraszülés, több kissúlyú gyermek születik, valamint a magzati és csecsemőkori halálozás is magasabb. Vizsgálatunk egyik erőssége, hogy a Kuopio Kórházban alkalmunk volt kiértékelni a nők terhességet megelőző szokásait és életformáját is, mert a kórház adatbázisában szerepelnek ezek a változók.

A házasság azáltal is védi az egészséget, hogy redukálja a kockázatos szexuális viselkedést, viszont megnöveli az egészséges viselkedést a hagyományos házasságban élő családmodell iránti pozitív attitűd által. A terhesség alatti fertőzések, különösen a bakteriális vaginózis és a korioamnionitisz, szintén gyakoribb a nem házas, mint a férjezett nőknél. A házasság növeli a szociális támogatottságot, és egy stabil házasság valószínűleg kevésbé vezet érzelmi stresszhez, mint az egyedülálló státusz. A stressz terhességre tett negatív hatása pedig számos vizsgálat által jól dokumentált jelenség. Egyre növekszik az egyedülálló anyák száma, ami sajnos ezt a tendenciát erősíti.

Következtetés

Konklúziónk, hogy még a mai modern terhességi ellátás mellett is, a nem házasságban kihordott terhességeknél szembetűnő, összesen 20%-os emelkedett kockázat van. Az emelkedett kockázat az élettársi közösségben élő nőknél is jelentkezett, tehát a házasság intézményének szekularizációja nem változtatta meg a házasság védőhatását a terhességre nézve.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre