Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
A 2-es típusú diabétesz lowcarbra gyógyul, kezelésre romlik

Újabb vizsgálat igazolta a lowcarb gyógyhatását diabéteszben

Több cikkben beszámoltam már arról, hogy a 2-es típusú cukorbetegség visszafordítása nem hagymázas kitaláció, hanem szakfolyóiratokban megjelent sikeres vizsgálatok igazolják ezt, melyeknek a végén a sok éve inzulinos cukorbetegek is meggyógyultak. Volna mire alapozni tehát a gyógyítási tervet.

 

A Google adatkezelési elvei

 

2018 februárjában egy újabb nagyszabású vizsgálat jelent meg, amely bebizonyította, hogy a 2-es típusú cukorbetegség visszafordítható, vagy a gyógyszerelés jelentősen csökkenthető (ami a későbbi szövődményeket jelentősen csökkenti). (Ezúton is köszönet Prof. Dr. Boros G. Lászlónak (Kalifornia,Los Angeles, https://goo.gl/m8Yo78), hogy felhívta figyelmemet a tanulmányra.)

A szerzők, Sarah Hallberg és munkatársai, bevezetőjükben rámutatnak, hogy 1980 és 2014 között a világon megnégyszereződött a cukorbetegek száma. Az új kezelési módszerek mellékhatásai, a kezelés követése, árra és a betegség változatlan romlása jelzi a mai kezelések korlátait. Elvileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelési ajánlásai tartalmazzák az életmódváltást és fogyást, a valóságban a betegek közül alig néhányan fogynak le, s a betegség visszafordulása pedig nem jellemző. Az ajánlott étrendek (mediterrán, vegetarianus, DASH /az Amerikai SzívTársaság vérnyomáscsökkentő étrendje/) nem alkalmasak a cukorbetegség visszafordítására. A 4-800 Kcal/ nap diéták rövid távon igen gyorsan helyreállítják a cukoranyagcserét, de ismét leromlik, amint a beteg visszaáll a megszokott étrendjére. Ezzel szemben a sok fehérjét, zsírt, és jelentősen lecsökkentett (növényekből származó) szénhidrátokat tartalmazó étrend szintén helyreállítja a normál vércukorszintet, de a betegnek nem kell koplalnia, ehet eleget.


A vizsgálat kiinduló feltevése, hogy az életmódváltás támogatás nélkül nem megy. Azaz olyan napi kezelési metódust dolgoztak ki és tesztelték, amely támogatja a cukorbeteget a ketózis elérésében és megtartásában. Ez lényegében folyamatos támogatást, ellenőrzést jelent(ene). Ezt el tudnánk képzelni, de nemcsak Magyarországon nincs ennek realitása.

Mint Nita Forouhi és mtsi. (2018) rámutattak: Bár a legtöbb diabétesz irányelvi ajánlás először a táplálkozás és fizikai aktivitás megváltoztatását javasolja, a gyógyszeres kezelés bevezetése előtt, ezt a napi gyakorlatban nem mindig követik. A legtöbb orvos nem képzett az étrendi megközelítésben és ez gátja a pácienssel való konzultációnak. Továbbá, a táplálkozásról beszélgetni a pácienssel időt rabló tevékenység. A diabetológiai centrumokat leszámítva, a táplálkozási tanácsokat általában egy brosúra átadása jelenti. Az erőforrásokban szegény rendelőkben, a 2-es típusú diabétesz diagnózisának felállítása után a beteg egy rakás gyógyszerrel távozik." Elemezve a diabetológia étrendi ajánlásait, problémának tekintik, hogy zsírszegény étrendet javasolnak, sok gyümölccsel, zöldséggel és teljes kiőrlésű gabonafélékkel. Ehhez hozzátehetjük, hogy a diabétesz és az elhízás kezelésében leghatékonyabb étrend az alacsony szénhidrát-, nagy zsír- és fehérjetartalmú étrend. Jól tetten érhető, hogy a teljesen abszurd koleszterinhipotézis hogyan torzítja el a megfelelő emberi táplálkozásról való gondolkodást. Ebbe az étrendbe nem fér bele a sok gyümölcs és a teljes kiőrlésű gabonafélék sem.

A cukorbeteg, ha olvas is a lowcarb étrendről, tájékozatlan orvosa lebeszéli róla, ijesztgetve a magas koleszterinszinttel és állapota súlyosbodásával. Kinek higgyen a beteg: orvosának, vagy a sokszor összezavaró internetes információknak? Világos, hogy inkább hajlik orvosa véleményét elfogadni, elvégre ő a "szakember", és a cukorbeteg beteg marad, hiába a megannyi sikeres vizsgálat, amelyek mellesleg azt is igazolják, hogy a lowcarb még a koleszterinhipotézisben hívőket is meggyőzi arról, hogy a sok zsír nem ront, hanem javít a HDL/LDL arányon. Az egyik legnagyobb probléma tehát maga az orvos és a dietetikus, akik ajánlásaikkal a szegeket verik be a beteg koporsójába.


E kitérő után vissza a vizsgálathoz, koncentrálva az elért eredményekre.

A HbA1c (a háromhavi átlagos vércukorszintet mutatja) jelentős csökkenést mutatott a lowcarb csoportban, míg a hagyományosan kezelt csoportban nem változott vagy tovább nőtt A grafikonon látszik, hogy akiknek induláskor magasabb volt a HbA1c értékük, azoknál kisebb mértékű a csökkenés, de a második és harmadik oszloppár azt mutatja, hogy akiknek alacsonyabb volt, azoknak egy év alatt egészséges vagy majdnem egészséges szintre csökkent az értékük. (A diabetes valószínűsége 5,8% alatti értékek esetén alacsony, 6,4% feletti értékek esetén nagy az 5,8 és 6,4% között a folyamatosan nő a betegség kockázata.)

kép: hallberg-hba1c.jpg

Az eredmény értékelésekor azt is figyelembe kell venni, hogy miközben a lowcarb csoportban javult a HbA1c érték, eközben pl. az a 78 személy, akik eredetileg inzulinos cukorbetegek voltak, közülük 31 (40%) elhagyta az inzulint, a többi 60%-nál pedig felére csökkent a napi inzulinadag. Ezzel szemben a hagyományos kezelésben részesülő inzulinos betegeknél átlagosan 15%-kal nőtt a napi inzulinadag.

A lowcarb csoportban folyamatosan csökkent a testsúly, átlagosan 14%-kal, de sokan 20-40%-kot fogytak a testsúlyukból. (Nyilván volt, aki nem követte rendesen az étrendet, az keveset fogyott.)

A cukoranyagcsere pozitív változásai gyorsan elindultak, a résztvevők 84%-nál már az első 70 napban csökkent a HbA1c értéke, 90%-nál csökkent az éhgyomri vércukorszint.


Az étrend biztonságosságát jelzi, hogy a 262 résztvevőből 1-nek emelkedett meg számottevően a kreatinin szintje (ami romló vesefunkciót jelez), de egyetlen új köszvény sem alakult ki. Nem fordult elő kezelést igénylő hypo- vagy hyperglikémia, nem változott a vese- és májfunkció.

Természetesen folyamatos orvosi segítség nélkül sokaknak nehéznek tűnhet a lowcarbra való áttérés, mert pl. hogyan csökkentsék az inzulinjukat, mikor merjék elhagyni a gyógyszerüket. Természetesen és óvatosan. Az inzulinosok úgyis gyakran mérik a vércukrukat, van némi gyakorlatuk annak becslésére, egy-egy étkezés miként befolyásolja inzulinigényüket. Mivel a hypoglikémia veszélyesebb, az inzulincsökkentésében arra kell törekedni, hogy inkább kicsit magasabb legyen aktuálisan a vércukorszint, mint a célértéknél alacsonyabb. Próba-szerencse alapon azért érdemes egy orvost beavatni a gyógyulási tervbe, mit lehet tudni, esetleg az orvos partner lesz ebben. Ha nem, akkor sem kell kétségbeesni, megfelelő körültekintéssel mindenki véghez tudja vinni az átállást és az öngyógyítást. Legyen az orvoslás szégyene, hogy egy cukorbetegnek partizán módszerekkel kell meggyógyulnia.


 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

Forouhi NG, Misra A, Mohan V, Taylor R, Yancy W. Dietary and nutritional approaches for prevention and management of type 2 diabetes. BMJ. 2018 Jun 13;361:k2234.

Hallberg SJ, McKenzie AL, Williams PT, Bhanpuri NH, Peters AL, Campbell WW, Hazbun TL, Volk BM, McCarter JP, Phinney SD, Volek JS. Effectiveness and Safety of a Novel Care Model for the Management of Type 2 Diabetes at 1 Year: An Open-Label, Non-Randomized, Controlled Study. Diabetes Ther. 2018 Apr;9(2):583-612.