Az ember számára a természetre emlékeztető környezet az optimális
Source: www.magnific.com

Az emberiség történetének több mint 99 százalékában az átlagos emberi élet szorosan összefonódott a természettel. Őseink a szabad ég alatt, a természet erőihez alkalmazkodva éltek, ahol a túlélés záloga a növények, az állatok, az időjárás és a táj jelzéseinek pontos ismerete volt. Ezzel szemben ma egy olyan figyelemre méltó, ugyanakkor paradox korban élünk, ahol a modern társadalom embere idejének átlagosan 90 százalékát zárt térben, épületekben és járművekben tölti. Városokat építettünk, hogy megvédjük magunkat a természet viszontagságaitól, ám ezzel egy időben el is szigeteltük magunkat attól az élettértől, amelyhez a biológiánk, az agyunk és az idegrendszerünk az evolúció során alkalmazkodott.
Ez a drasztikus elszakadás a természettől krónikus stresszhez, fizikai és mentális egészségügyi problémákhoz, valamint a munkahelyi és iskolai teljesítmény csökkenéséhez vezet.
A biofília tudománya
A biofília kifejezést E. O. Wilson biológus tette népszerűvé 1984-ben, amikor úgy definiálta, mint "az életre és az életszerű folyamatokra való összpontosítás velünk született hajlamát".
Ez a hajlam nem csupán egy romantikus vagy esztétikai preferenciát jelent. Evolúciós örökségünk, hogy genetikailag kódolva vonzódunk azokhoz a természeti formákhoz, tájakhoz és élőlényekhez, amelyek a történelem során elősegítették a túlélésünket és a jólétünket.
A tudomány nyolc alapvető biofil értéket különböztet meg, amelyeken keresztül az emberek a természethez kapcsolódnak:
1. Vonzalom (Affection): Érzelmi kötődés a természeti világ bizonyos elemeihez (pl. háziállatok iránti szeretet).
2. Esztétikai vonzerő (Attraction): A szépség és a harmónia felismerése a természetben.
3. Idegenkedés/Félelem (Aversion): Az a hasznos ösztön, hogy elkerüljük a veszélyes természeti elemeket (pl. mérges kígyók, viharok).
4. Irányítás (Control): A természet uralásának és hasznosításának vágya, amely a problémamegoldó képességünket fejleszti.
5. Kizsákmányolás (Exploitation): A természet nyersanyagként való felhasználása a túléléshez.
6. Értelem (Intellect): A természet megfigyelése és a belőle való tanulás.
7. Szimbolizmus (Symbolism): A természet képeinek használata a nyelvben, a kommunikációban és a művészetekben.
8. Spiritualitás (Spirituality): A természet által nyújtott értelem, cél és a teremtéshez való kapcsolódás érzése.
Fontos megérteni, hogy a biofília nem egy automatikus, "gombnyomásra" működő ösztön. Mint sok más emberi tulajdonság, ez is tapasztalatot, tanulást és társadalmi támogatást igényel ahhoz, hogy teljes mértékben kifejlődjön és egészségügyi előnyökké váljon. Ha a modern építészet és városrendezés megfoszt minket ezektől az ingerektől, akkor biológiai értelemben vett "élőhelyünk" minősége drasztikusan leromlik.
A biofil dizájn egészségügyi hatásai
A szkeptikusok gyakran felteszik a kérdést: valóban szükségünk van a természetre a modern, technológiailag fejlett világban? A kutatások egyértelmű és megdöbbentő "igen"-nel válaszolnak.
A természet puszta látványa vagy megtapasztalása mérhető, fiziológiai és pszichológiai javulást eredményez.
A gyógyulás felgyorsulása a kórházakban: A biofil dizájn egyik leghíresebb bizonyítéka Roger Ulrich 1984-es kutatása, amelyben epehólyag-műtéten átesett betegek felépülését vizsgálták. Azokat a betegeket, akiknek a kórházi ablaka egy facsoportra nézett, összehasonlították azokkal, akiknek az ablaka egy téglafalra nyílt. A fákat néző betegek gyorsabban épültek fel, kevesebb és gyengébb fájdalomcsillapítóra volt szükségük, és a nővérek feljegyzései szerint sokkal kevesebb negatív panaszt fogalmaztak meg, mint a téglafalat bámuló társaik.
A munkahelyi termelékenység megnövekedése: Judith Heerwagen környezetpszichológus egy irodabútor-gyártó cég új, biofil elvek alapján tervezett gyárát és irodakomplexumát vizsgálta. Az épület hatalmas ablakokkal, természetes fénnyel, beltéri növényzettel és egy helyreállított préri tájra nyíló kilátással rendelkezett. Kilenc hónappal a beköltözés után a munkások termelékenysége 22 százalékkal nőtt, csökkent a hiányzások száma, és jelentősen javult a dolgozók motivációja és jólléte.
Közösségi és mentális egészség a városokban: Gyakori tévhit, hogy a természet közelsége csak a gazdagok luxusa. Egy chicagói állami lakótelepen, ahol rendkívül szegény lakók élnek, végzett kutatás bebizonyította, hogy a természet mindenkit gyógyít. Azok a lakók, akiknek az épületét fák és fű vette körül, sokkal jobban birkóztak meg a mindennapi stresszel, kevesebb volt az agresszió és a bűnözés a környezetükben, és sokkal jobban ismerték a szomszédjaikat, mint azok, akik teljesen lebetonozott, növényzet nélküli épületekben éltek.
Gyermeki fejlődés és tanulás: A hagyományos, zárt, ablak nélküli vagy mesterségesen megvilágított osztálytermek bizonyítottan rontják a diákok teljesítményét. Egy 1.500 gyermek bevonásával készült nemzeti kutatás kimutatta, hogy azok a gyerekek, akik rendszeresen kapcsolatba kerülnek a természettel, jobb fizikai koordinációval, magasabb önbecsüléssel, fejlettebb problémamegoldó képességgel és nagyobb kreativitással rendelkeznek.
A biofil dizájn három dimenziója és 25 tulajdonsága
A biofil dizájn nem csupán arról szól, hogy beteszünk egy cserepes fikuszt a sötét iroda sarkába. Ez a megközelítés gyakran kudarcot vall, mert a növény csak egy elszigetelt, értelmetlen "fogoly" marad a térben. A sikeres biofil dizájn három fő kategóriába sorolja a természet bevonását az épített környezetbe:
1. A Természet közvetlen megtapasztalása
Ez magában foglalja a természeti környezet alapvető elemeivel való fizikai kapcsolatot.
2. A Természet közvetett megtapasztalása
Amikor a közvetlen kapcsolat nem lehetséges, az emberi agy kiválóan reagál a természet szimbolikus, közvetett megjelenítésére is.
3. A Tér és a Hely Megtapasztalása
Az emberi evolúció során azok az egyedek élték túl a megpróbáltatásokat, akik a megfelelő térbeli elrendezéseket keresték.
Építsük újra az élőhelyünket!
A biofil dizájn elvei nem csak az elit építészek vagy milliárdos cégek kiváltságai. A fenti tudományos alapelveket apró lépésekkel beépíthetjük a mindennapi életünkbe, otthonunkba és munkahelyünkbe is, ezáltal jelentősen javítva az életminőségünket és a mentális ellenálló képességünket.
1. Hozza be a fényt és a levegőt!
2. A Természetes anyagok varázsa
3. Kilátás és menedék kialakítása otthon
4. Használja okosan a növényeket
5. Víz és a hangok ereje
6. Fraktálok és természetes geometriák a dekorációban
7. Személyes kötődés a "Hely"-hez
A túlélésünk érdekében
A biofil dizájn sokkal több egy építészeti divathullámnál, a természet sikeres beépítése az épített környezetünkbe "a legmélyebb emberi önérdek megnyilvánulása". Nem arról van szó, hogy feláldozzuk a kényelmünket a természet oltárán, hanem arról, hogy felismerjük: biológiai állatok vagyunk, akik számára a megfelelő élőhely kritikus a túléléshez, a fizikai egészséghez és a lelki békéhez.
Amikor a természetes anyagokat, a természetes fényt, az organikus formákat és a kilátást száműzzük az életünkből - legyenek azok ablaktalan irodák, lebetonozott iskolák vagy steril bevásárlóközpontok -, önmagunkat szigeteljük el az egészség és az életerő forrásaitól. A biofília azt tanítja nekünk, hogy a természet nem a kinti világ, amit a küszöbön túl hagyunk, hanem a legbelső lényegünk. Ha ezt a tudást felhasználva tervezzük újra az otthonainkat és a városainkat, nemcsak egészségesebbé és termelékenyebbé válunk, de képesek leszünk egy fenntarthatóbb, a bolygót és önmagunkat is tiszteletben tartó jövőt építeni.
Hivatkozások:
Heerwagen, J. H. (2000). Do green buildings enhance the well being of workers? Yes. Environmental Dizájn and Construction.
Kellert, S. R. (2012). Birthright: People and Nature in the Modern World. Yale University Press.
Kellert, S. R., & David J. Case & Associates. (2016). Preliminary Results of a National Study of Children and Nature. Yale University School of Forestry and Environmental Studies.
Kellert, S. R. (2018). Nature by Dizájn: The Practice of Biophilic Dizájn. Yale University Press.
Kuo, F. E. (2010). Parks and other green environments: Essential components of a healthy human habitat. National Recreation and Park Association.
Ulrich, R. S. (1984). View through a window may influence recovery. Science, 224(2), 420-421.
Wilson, E. O. (1984). Biophilia: The Human Bond with Other Species. Harvard University Press.
Wolf, K. L. (2015). Green Cities: Good Health (Web database). University of Washington / USDA Forest Service.