Kocsis Richárd:
A természetkövető tervezés művészete és tudománya

Az ember számára a természetre emlékeztető környezet az optimális

 

A Google adatkezelési elvei

 

Source: www.magnific.com

Az emberiség történetének több mint 99 százalékában az átlagos emberi élet szorosan összefonódott a természettel. Őseink a szabad ég alatt, a természet erőihez alkalmazkodva éltek, ahol a túlélés záloga a növények, az állatok, az időjárás és a táj jelzéseinek pontos ismerete volt. Ezzel szemben ma egy olyan figyelemre méltó, ugyanakkor paradox korban élünk, ahol a modern társadalom embere idejének átlagosan 90 százalékát zárt térben, épületekben és járművekben tölti. Városokat építettünk, hogy megvédjük magunkat a természet viszontagságaitól, ám ezzel egy időben el is szigeteltük magunkat attól az élettértől, amelyhez a biológiánk, az agyunk és az idegrendszerünk az evolúció során alkalmazkodott.

Ez a drasztikus elszakadás a természettől krónikus stresszhez, fizikai és mentális egészségügyi problémákhoz, valamint a munkahelyi és iskolai teljesítmény csökkenéséhez vezet.

A biofília tudománya

A biofília kifejezést E. O. Wilson biológus tette népszerűvé 1984-ben, amikor úgy definiálta, mint "az életre és az életszerű folyamatokra való összpontosítás velünk született hajlamát".

Ez a hajlam nem csupán egy romantikus vagy esztétikai preferenciát jelent. Evolúciós örökségünk, hogy genetikailag kódolva vonzódunk azokhoz a természeti formákhoz, tájakhoz és élőlényekhez, amelyek a történelem során elősegítették a túlélésünket és a jólétünket.

A tudomány nyolc alapvető biofil értéket különböztet meg, amelyeken keresztül az emberek a természethez kapcsolódnak:

1. Vonzalom (Affection): Érzelmi kötődés a természeti világ bizonyos elemeihez (pl. háziállatok iránti szeretet).

2. Esztétikai vonzerő (Attraction): A szépség és a harmónia felismerése a természetben.

3. Idegenkedés/Félelem (Aversion): Az a hasznos ösztön, hogy elkerüljük a veszélyes természeti elemeket (pl. mérges kígyók, viharok).

4. Irányítás (Control): A természet uralásának és hasznosításának vágya, amely a problémamegoldó képességünket fejleszti.

5. Kizsákmányolás (Exploitation): A természet nyersanyagként való felhasználása a túléléshez.

6. Értelem (Intellect): A természet megfigyelése és a belőle való tanulás.

7. Szimbolizmus (Symbolism): A természet képeinek használata a nyelvben, a kommunikációban és a művészetekben.

8. Spiritualitás (Spirituality): A természet által nyújtott értelem, cél és a teremtéshez való kapcsolódás érzése.

Fontos megérteni, hogy a biofília nem egy automatikus, "gombnyomásra" működő ösztön. Mint sok más emberi tulajdonság, ez is tapasztalatot, tanulást és társadalmi támogatást igényel ahhoz, hogy teljes mértékben kifejlődjön és egészségügyi előnyökké váljon. Ha a modern építészet és városrendezés megfoszt minket ezektől az ingerektől, akkor biológiai értelemben vett "élőhelyünk" minősége drasztikusan leromlik.

A biofil dizájn egészségügyi hatásai

A szkeptikusok gyakran felteszik a kérdést: valóban szükségünk van a természetre a modern, technológiailag fejlett világban? A kutatások egyértelmű és megdöbbentő "igen"-nel válaszolnak.

A természet puszta látványa vagy megtapasztalása mérhető, fiziológiai és pszichológiai javulást eredményez.

A gyógyulás felgyorsulása a kórházakban: A biofil dizájn egyik leghíresebb bizonyítéka Roger Ulrich 1984-es kutatása, amelyben epehólyag-műtéten átesett betegek felépülését vizsgálták. Azokat a betegeket, akiknek a kórházi ablaka egy facsoportra nézett, összehasonlították azokkal, akiknek az ablaka egy téglafalra nyílt. A fákat néző betegek gyorsabban épültek fel, kevesebb és gyengébb fájdalomcsillapítóra volt szükségük, és a nővérek feljegyzései szerint sokkal kevesebb negatív panaszt fogalmaztak meg, mint a téglafalat bámuló társaik.

A munkahelyi termelékenység megnövekedése: Judith Heerwagen környezetpszichológus egy irodabútor-gyártó cég új, biofil elvek alapján tervezett gyárát és irodakomplexumát vizsgálta. Az épület hatalmas ablakokkal, természetes fénnyel, beltéri növényzettel és egy helyreállított préri tájra nyíló kilátással rendelkezett. Kilenc hónappal a beköltözés után a munkások termelékenysége 22 százalékkal nőtt, csökkent a hiányzások száma, és jelentősen javult a dolgozók motivációja és jólléte.

Közösségi és mentális egészség a városokban: Gyakori tévhit, hogy a természet közelsége csak a gazdagok luxusa. Egy chicagói állami lakótelepen, ahol rendkívül szegény lakók élnek, végzett kutatás bebizonyította, hogy a természet mindenkit gyógyít. Azok a lakók, akiknek az épületét fák és fű vette körül, sokkal jobban birkóztak meg a mindennapi stresszel, kevesebb volt az agresszió és a bűnözés a környezetükben, és sokkal jobban ismerték a szomszédjaikat, mint azok, akik teljesen lebetonozott, növényzet nélküli épületekben éltek.

Gyermeki fejlődés és tanulás: A hagyományos, zárt, ablak nélküli vagy mesterségesen megvilágított osztálytermek bizonyítottan rontják a diákok teljesítményét. Egy 1.500 gyermek bevonásával készült nemzeti kutatás kimutatta, hogy azok a gyerekek, akik rendszeresen kapcsolatba kerülnek a természettel, jobb fizikai koordinációval, magasabb önbecsüléssel, fejlettebb problémamegoldó képességgel és nagyobb kreativitással rendelkeznek.

A biofil dizájn három dimenziója és 25 tulajdonsága

A biofil dizájn nem csupán arról szól, hogy beteszünk egy cserepes fikuszt a sötét iroda sarkába. Ez a megközelítés gyakran kudarcot vall, mert a növény csak egy elszigetelt, értelmetlen "fogoly" marad a térben. A sikeres biofil dizájn három fő kategóriába sorolja a természet bevonását az épített környezetbe:

1. A Természet közvetlen megtapasztalása

Ez magában foglalja a természeti környezet alapvető elemeivel való fizikai kapcsolatot.

  • Fény: A természetes napfény, az árnyékok játéka és a napszakok váltakozásának érzékelése.
  • Levegő: A természetes szellőzés, a hőmérséklet és a páratartalom finom, természetes ingadozása, amely ellentétben áll a modern légkondicionálók merev, állandó, "halott" levegőjével.
  • Víz: A víz látványa, hangja és mozgása, amely evolúciósan az élet és a bőség jele.
  • Növények és Állatok: Az épületekbe integrált zöld falak, belső kertek, akváriumok vagy a helyi vadvilágot vonzó külső kertek.
  • Táj és Időjárás: A kilátás és a külvilág időjárásának vizuális és akusztikus megtapasztalása.
  • Tűz: A tűz uralása az emberi evolúció egyik legnagyobb lépése volt. A kandallók vagy a tűzrakó helyek látványa ma is a biztonság, a melegség és a közösség érzését kelti.

2. A Természet közvetett megtapasztalása

Amikor a közvetlen kapcsolat nem lehetséges, az emberi agy kiválóan reagál a természet szimbolikus, közvetett megjelenítésére is.

  • Képek és anyagok : Természetfotók, festmények, valamint a fa, a kő, a bőr vagy a gyapjú használata, amelyek textúrája és illata a természetre emlékeztet.
  • Természetes geometriák : Az egyenes, merev vonalak ritkák a természetben. A biofil dizájn a fraktálokat (olyan mintázatok, amelyek minden mérettartományban ismétlik önmagukat, mint egy falevél erezete vagy a brokkoli rózsája) és a Fibonacci-sorozatot használja a harmónia megteremtésére.
  • Színek: Az "ökológiai színvegyérték" elmélete szerint az emberek ösztönösen vonzódnak az egészséges természet színeihez: az ég és a tiszta víz kékjéhez, a virágzó növények zöldjéhez és az élő föld tónusaihoz, miközben taszítják őket a rothadó anyagok (bizonyos barnák, sárgák) színei.
  • Az idő patinája : A természetes anyagok (pl. a fa, a réz) öregedése, kopása, amely az idő múlását és a változás természetességét sugallja, szemben a műanyagok örök, de élettelen sterilitásával.

3. A Tér és a Hely Megtapasztalása

Az emberi evolúció során azok az egyedek élték túl a megpróbáltatásokat, akik a megfelelő térbeli elrendezéseket keresték.

  • Kilátás és menedék : Evolúciósan arra vagyunk programozva, hogy olyan helyeket keressünk, ahonnan nagy távolságokat láthatunk be, jó a kilátás - pl. közeledő ragadozók vagy zsákmány észlelésére, de mi magunk egy védett, biztonságos, zárt helyen vagyunk. Egy ablak melletti, kuckós olvasófotel tökéletes példája ennek.
  • Rendezett komplexitás : A természet rendkívül részletgazdag, mégsem kaotikus, gondoljunk egy erdőre vagy a gótikus katedrálisok boltíveire. Az agyunk imádja a részleteket, ha azok egy felismerhető rendszert alkotnak.
  • Helyhez való kötődés : Az a fajta tervezés, amely tiszteletben tartja a helyi történelmet, kultúrát és a helyi földrajzi/ökológiai adottságokat, szemben az arctalan, bárhol a világon felépíthető üveg-beton plázákkal és irodaházakkal.

Építsük újra az élőhelyünket!

A biofil dizájn elvei nem csak az elit építészek vagy milliárdos cégek kiváltságai. A fenti tudományos alapelveket apró lépésekkel beépíthetjük a mindennapi életünkbe, otthonunkba és munkahelyünkbe is, ezáltal jelentősen javítva az életminőségünket és a mentális ellenálló képességünket.

1. Hozza be a fényt és a levegőt!

  • A modern élet egyik legnagyobb hibája a statikus, változatlan környezet. Reggel húzza el a függönyöket, és ha az időjárás engedi, nyisson ablakot! A friss levegő áramlása, a kinti zajok és a napfény mozgása a falakon életben tartja az érzékszerveit.
  • Munkahelyen: Ha ablak nélküli irodában dolgozik, próbáljon meg olyan lámpákat használni, amelyek színhőmérséklete állítható ,napközben hideg, kékes fény, késő délután meleg, sárgás fény, ezzel szimulálva a nap járását.

2. A Természetes anyagok varázsa

  • Amikor bútort, szőnyeget vagy dekorációt választ, részesítse előnyben a természetes anyagokat: fát, követ, kerámiát, gyapjút vagy lenvásznat a laminált padlókkal, műanyagokkal és szintetikus anyagokkal szemben. A természetes anyagok tapintása és öregedése tudat alatt megnyugtatja az idegrendszert. Még ha egy fa felület kezelve is van, a benne lévő, ismétlődő, mégis egyedi fraktálmintázatok folyamatos intellektuális stimulációt nyújtanak az agynak.

3. Kilátás és menedék kialakítása otthon

  • Rendezzük át a bútorokat az evolúciós biológiánk szerint! Az emberek ösztönösen rosszul érzik magukat, ha egy nyitott ajtónak háttal kell ülniük. Alakítsa ki a pihenő- vagy munkaterületét úgy, hogy a háta mögött szilárd fal legyen, miközben rálátása nyílik a szobára vagy - még jobb esetben - az ablakon át a kinti világra . Ez a fajta térrendezés drasztikusan csökkenti a tudatalatti szorongást.

4. Használja okosan a növényeket

  • Egyetlen cserépnyi elhervadt növény a sarokban nem biofil dizájn, sőt, inkább a pusztulás érzetét kelti. Ehelyett hozzon létre "zöld szigeteket" vagy növény csoportokat, amelyek különböző magasságú és textúrájú növényekből állnak, imitálva a természetes ökoszisztémák, aljnövényzet, cserjék, fák rendezett komplexitását. Ha kertje vagy erkélye van, telepítsen őshonos fajokat, amelyek vonzzák a helyi rovarokat, méheket és madarakat .

5. Víz és a hangok ereje

  • A víz jelenléte az egyik legnyugtatóbb biofil elem. Ha nincs lehetősége valódi vizet, egy kis beltéri csobogót vagy akváriumot, beépíteni a térbe, használja a hallását! Egy csendes irodában a madárcsicsergést, az esőkopogást vagy a hullámok zaját imitáló háttérhangok, applikációkból vagy okoshangszórókból, bizonyítottan javítják a koncentrációt és segítik a stressz levezetését.

6. Fraktálok és természetes geometriák a dekorációban

  • Ha olyan helyiségben tartózkodik, ahol nincs kilátás a természetre, használjon festményeket, fotókat vagy akár tapétákat, amelyek aprólékos természeti formákat ábrázolnak. A levelek, faágak, hullámok vagy akár gótikus építészeti minták,amelyek a faágak boltozatait utánozzák, látványa nyugtatóan hat az elmére. Kerülje a végtelen, sivár, monoton, sima felületeket.

7. Személyes kötődés a "Hely"-hez

  • A modern kor "helytelensége" elveszi az identitásunkat. Díszítse az otthonát vagy az irodáját olyan tárgyakkal, emlékekkel és helyi motívumokkal, amelyek az Ön kultúrájához, múltjához és a földrajzi környezetéhez kötik. Legyen a tere személyes és autentikus, ne pedig egy katalógus steril másolata!

    A túlélésünk érdekében

    A biofil dizájn sokkal több egy építészeti divathullámnál, a természet sikeres beépítése az épített környezetünkbe "a legmélyebb emberi önérdek megnyilvánulása". Nem arról van szó, hogy feláldozzuk a kényelmünket a természet oltárán, hanem arról, hogy felismerjük: biológiai állatok vagyunk, akik számára a megfelelő élőhely kritikus a túléléshez, a fizikai egészséghez és a lelki békéhez.

    Amikor a természetes anyagokat, a természetes fényt, az organikus formákat és a kilátást száműzzük az életünkből - legyenek azok ablaktalan irodák, lebetonozott iskolák vagy steril bevásárlóközpontok -, önmagunkat szigeteljük el az egészség és az életerő forrásaitól. A biofília azt tanítja nekünk, hogy a természet nem a kinti világ, amit a küszöbön túl hagyunk, hanem a legbelső lényegünk. Ha ezt a tudást felhasználva tervezzük újra az otthonainkat és a városainkat, nemcsak egészségesebbé és termelékenyebbé válunk, de képesek leszünk egy fenntarthatóbb, a bolygót és önmagunkat is tiszteletben tartó jövőt építeni.

     

     

    A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

Heerwagen, J. H. (2000). Do green buildings enhance the well being of workers? Yes. Environmental Dizájn and Construction.

Kellert, S. R. (2012). Birthright: People and Nature in the Modern World. Yale University Press.

Kellert, S. R., & David J. Case & Associates. (2016). Preliminary Results of a National Study of Children and Nature. Yale University School of Forestry and Environmental Studies.

Kellert, S. R. (2018). Nature by Dizájn: The Practice of Biophilic Dizájn. Yale University Press.

Kuo, F. E. (2010). Parks and other green environments: Essential components of a healthy human habitat. National Recreation and Park Association.

Ulrich, R. S. (1984). View through a window may influence recovery. Science, 224(2), 420-421.

Wilson, E. O. (1984). Biophilia: The Human Bond with Other Species. Harvard University Press.

Wolf, K. L. (2015). Green Cities: Good Health (Web database). University of Washington / USDA Forest Service.