A bőr aktívan alakítja a test egészségét

Fordította: Szendi Gábor

Nemcsak a test öregedése hat a bőrre, hanem a bőr öregedése is a testre

Ma még megnézik azt, aki feltűnően kerüli a napot, mert ez természetellenesnek tűnik. Van is ebben valami, hiszen a Nap alatt alakult ki az emberiség, és a D-vitamin nélkülözhetetlen a szervezetünk számára. Ám mióta létezik D-vitaminpótlás, a napozás és a nap károsító hatásának elszenvedése egy nagyobb egészségügyi haszon reményében már nem feltétlen szükséges. Előtérbe kerültek olyan szempontok is, amelyek már a bőr épségének fontosságát emelik ki.

A legújabb kutatások szerint a bőrünk nem csupán életmódunk tükre, amely tükrözi a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a napozás és a stressz hatásait, hanem belső egészségünkre is utal. Ebben az új, feje tetejére állított világban a test legnagyobb szerve, a bőrünk, aktív alakítója fizikai jólétünknek. Ez egy furcsa új valóság, ahol a ráncok, a száraz bőr és a napfoltok okozzák az öregedést, nem pedig fordítva.

Egy különös felismerés

1958-ban, ugyanabban az évben, amikor az Egyesült Államok elfogadta azt a törvényt (1), amely a Holdraszálláshoz és a Nasa létrehozásához vezetett, csendben (2) egy másik nagyszabású projekt is megszületett (3). A Baltimore Longitudinal Study az öregedés tudományos vizsgálata volt, merész és meglehetősen szokatlan feltevéssel (4).

Ezt megelőzően bevett tudományos gyakorlat volt, hogy az élő emberek működését a felajánlott holttestekből próbálták megismerni - ez a gyakorlat a 19. századi sírrablás hagyományában gyökerezik, amikoris orvostanhallgatók eltemetett emberek tetemét szerezték meg, hogy boncolni tudjanak (5). Manapság azonban az alanyokat valamivel korábban vizsgálják meg, amikor a szívük még dobog, és a testük még nagyon is él. A kutatás évtizedeken át több ezer felnőtt férfit (és később nőt) követett, hogy vizsgálja, hogyan alakul az egészségük - és hogyan befolyásolják ezt a génjeik és a környezetük.

Alig két évtizeddel ezelőtt a tudósok máris jutottak néhány újszerű felismerésre, kezdve annak felfedezésétől, hogy az érzelmileg labilabb férfiaknál nagyobb valószínűséggel diagnosztizálnak szívbetegséget (6), egészen addig, hogy a problémamegoldó képességünk csak kis mértékben csökken a korral(7).

Az egyik legmegdöbbentőbb eredmény azonban megerősítette azt, amit az emberek már régóta sejtenek: azaz, mennyire fiatalosan néz ki valaki, az meglepő pontossággal fejezi ki a belső egészségét (8). 1982-re azok a férfiak, akiket a vizsgálat kezdetén, 20 évvel korábbi korukhoz képest különösen öregnek ítéltek, nagyobb valószínűséggel haltak meg. Ezt erősíti meg egy újabb kutatás is, amely akiket legalább 10 évvel idősebbnek láttak a valódi koruknál, azok 99%-nál egészségügyi problémáik álltak fenn (9).

Kiderült, hogy a bőr egészsége számos, látszólag nem összefüggő tényezőt előre jelezhet, a csontsűrűségtől (10) kezdve a neurodegeneratív betegségek (11) kialakulásának vagy a szív- és érrendszeri betegségekben való elhalálozás kockázatáig (12). A csontsűrűség szoros összefüggést mutatott a bőr öregedésével. A neurodegeneratív betegségek és a bőr kapcsolatát már eleve sugallja az, hogy magzati korban a bőr és az idegrendszer ugyanabból a csíralemezből fejlődik ki. Amikor a homlok ráncosságának a mértékét vetették össze a szívhalálozás kockázatával, a ráncosabb homlokúaknak 5-szörös, az erősen ráncos homlokúaknak 10-szere volt a szívhalálozás kockázata.

Ahogy azonban a bizonyítékok kezdtek összeállni, a történet egy meglepő fordulatot vett. Vajon a bőr egyszerűen a felhalmozott károsodások élő számlálója, vagy ennél bonyolultabb a helyzet? Lehet, hogy valójában az egészséges embereket a fiatalos bőr tartja egészségesen - és az egészségteleneket az elöregedett bőrük még jobban lehúzza?

Egy másfajta születésnap

Egy személy életkorát két fő módon lehet mérni. Az első a szabványos módszer, az úgynevezett kronológiai életkor, amelyet a napok múlásával mérünk. De van a biológiai életkor is, amely azt mutatja meg, hogy milyen ütemben öregszik egy ember fizikailag - azaz mennyire öregedtek meg a szervei és sejtjei. Ez a kor nagyon eltérő lehet különböző emberek között, sőt, még ugyanazon a testen belül is az egyes szervek és szövetek eltérő életkorúak lehetnek.

Ahogy múlnak az évek, a népi bölcsesség szerint a kronológiai életkorunk végül megjelenik a külsőnkön is: a bőr vékonyabbá és kevésbé egyenletes tónusúvá válik, rugalmassága csökken, mivel a pigment- és kollagéntermelésért felelős sejtek elhalnak vagy "öregednek" - vagyis nem újulnak meg, hanem egyfajta alvó állapotban léteznek tovább.

De a környezet az, ami hajlamos az igazi károkat okozni. Bár az ultraibolya B (UVB) sugárzás károsíthatja a DNS-ünket - ami leégéshez, mutációkhoz és bőrrákhoz vezethet -, a Föld felszínére jutó UV-sugárzás 95%-a ultraibolya A (UVA). A napsugarak ezen része hosszabb hullámhosszú, ami lehetővé teszi, hogy mélyen behatoljon a bőrbe (13) - ahol lebontja a kollagént és a sejteket melanin termelésére serkenti (14).

Mikroszkopikus szinten a fénykárosodott bőr - a napsugárzás okozta bőröregedés miatt - megvastagszik, és az elasztin- és kollagénrostok rendellenes csomói alakulnak ki. Látványra gyakran szabálytalanul pigmentált és jelentősen ráncosabb. Ez igaz akár nagyon világos, barnulásra képtelen bőrrel rendelkezőknél is, amelyet a Fitzpatrick-skálán (15) egyes típusnak neveznek, akár nagyon sötét (16), hatos típusú bőrre is, amelyet a skála pontatlanul úgy jellemez, hogy soha nem ég le (17). Még a mélyen pigmentált bőr is leéghet, és hajlamos a fénykárosodásra, bár a ráncok kialakulásához hosszabb időre van szükség (18).

Valójában úgy gondolják, hogy "öregedés" klasszikus bőrtüneteinek csekély hányadáért felelősek a belső tényezők, ezzel szemben az UV-fény okozza a látható bőrelváltozások több mint 80%-át (19, 20). Ha valaki egész életét zárt térben, behúzott függönyökkel töltené el, 80 éves koráig valószínűleg nem is tapasztalna komolyabb elváltozásokat a bőrén (21).

A legfontosabb azonban az, hogy e hatások mellett a bőr biokémiai átalakuláson is átesik. És ez az, ami mélyreható módon befolyással lehet az általános egészségi állapotunkra.

Kémiai koktél

2000-ben, az új évszázad születésekor egy radikálisan új koncepció jelent meg (22). Az olaszországi Bolognai Egyetem kutatócsoportja az élőlények stresszreakcióit elemezve az öregedés új felfogását fogalmazta meg.

Egy fiatal, egészséges embernél az immunrendszer rutinszerűen a normál működés fenntartását szolgálja - helyreállítja a sérüléseket és kivédi a fertőzéseket. De ahogy öregszünk, vagy amikor rossz egészségi állapotba kerülünk, ezek a gyulladásos reakciók meghaladva egy bizonyos kritikus küszöböt vegyi anyagok áradatát indítják el, amely rombolja a szervezetet, elpusztítva az egészséges sejteket és károsítva a DNS-t. Vessünk egy pillantást az "inflammaging"-re (életkorral együtt járó szervezetszintű gyulladás) - az öregedési folyamatot kísérő gyulladásos folyamatokra.

Itt lép be a képbe a bőr. A legújabb kutatások szerint a ráncos, beteg vagy sérült bőr a gyulladásos rendszer részévé válik, és olyan kémiai koktélt bocsát ki, amely további károsodáshoz és gyulladáshoz vezet. "A kronológiailag öregedő bőrben fokozódik a gyulladásos citokinek és kemokinek termelődése" - mondja Mao-Qiang Man, a san franciscó-i Kaliforniai Egyetem kutatója, aki szerint ugyanez igaz a fénykárosodott bőrre is.

Helyileg ezek a vegyi anyagok lebontják a kollagént és az elasztint, ami további bőrelvékonyodást, ráncosodást eredményez és csökkenti a bőr rugalmasságát - magyarázza Tuba Musarrat Ansary, a japán Jichi Orvosi Egyetem posztdoktori kutatója. "Ezek is megzavarják a bőr védvonalát, növelve a vízveszteséget és a stresszhatásokkal szembeni érzékenységet" - mondja. E bőrből induló folyamatok visszahatnak magára a bőrre is, tovább súlyosbítva azt a folyamatot- ami vagy a természetes öregedés vagy az UV-károsodás következtében jön létre -, és ez tovább fokozza a gyulladáskeltő vegyi anyagokat kibocsátását.

De ez még csak a kezdet. A bőr, mint a test legnagyobb szerve, mélyreható befolyást gyakorolhat a szervezet egészére. A beteg és diszfunkcionális bőr által felszabaduló vegyi anyagok hamarosan a véráramba kerülnek, amin keresztül eljutnak mindenhova, károsítva a többi szövetet. Az ezt követő szisztémás gyulladás közepette a bőrből származó vegyi anyagok elérhetik és károsíthatják a látszólag teljesen független szerveket, beleértve a szívet (23) és az agyat is (24).

Ennek eredménye a felgyorsult öregedés, és megnő a legtöbb - vagy akár az összes (25) - ebből fakadó betegség kialakulásának a kockázata. Eddig az elöregedett vagy beteg bőrt összefüggésbe hozták a szív- és érrendszeri betegségek (26), a 2-es típusú cukorbetegség (27) és a kognitív zavarok, valamint az Alzheimer- (28) és Parkinson-kór (29) kialakulásával.

Egy vizsgálatban pl. 44 kardiológiai beteget hasonlítottak össze korban és nemben azonos arányokat mutató 44 egészséges emberrel. A szívpanaszokkal kórházban került embereknek szignifikánsan öregebbnek bizonyult a bőre a bőröregedést mérő skála alapján (26).

A bőrszövetekben felhalmozódó fejlett glikációs végtermékek (AGE-k, azaz fehérjék és cukrok összekapcsolódásából kialakuló molekulák) szintje szignifikáns kapcsolatot mutatott cukorbetegeknél a neuropátia kialakulásával (27).

A Parkinson betegség kockázata meglepő összefüggést mutat a bőrtípussal és a különféle bőrbetegségekkel. A világos haj, különösen a vöröshaj, ami melanomára is hajlamosít, egyben a Parkinson kockázatai faktora is. Parkinson betegeknél kétszer gyakoribb a rozacea és gyakori körükben a seborrhea. A Parkinson egyik okának tekintett ?-synuclein fehérje, nem csak a betegek agyában, de a bőrében is felhalmozódik (29).

Bár mindannyian ismerjük a dohányzás, az ivás, a túlevés és a mozgáshiány kockázatait, azt is mondhatnánk, hogy a bőr rossz egészségi állapota az elefánt a szobában - az egyetlen tényező, amelyet rendszeresen figyelmen kívül hagyunk. A jó hír az, hogy sokat tehetünk a javításáért.

A nedvesség kérdése

A bőr - és így az új elmélet szerint az általános egészség - védelmének első lépése az, hogy távol tartjuk magunkat a naptól. A leghíresebb módszer a "Slip, Slop, Slap" (Öltözz be, kend be, vegyél kalapot) protokoll, amelyet először Ausztráliában vezettek be 1981-ben (30). Ma már öt központi tételt tartalmaz: húzzunk fel egy pólót (és ideális esetben más védőruházatot), kenjük be magunkat magas faktorszámú naptejjel, tegyünk fel egy széles karimájú kalapot, húzzunk fel egy napszemüveget, és keressünk árnyékot a nap elől. (Ez a túlzó közegészségügyi ajánlás azon a tévhiten alapszik, hogy a melanomát az UV sugárzás okozza. Ugyanakkor kétségtelen, hogy érdemes kerülni a túlzott napártalmakat.)

Ráadásul, ha a bőrkárosodás és az időskori betegségek közötti kapcsolat nem elég meggyőző ahhoz, hogy rávegye az embereket arra, hogy elővegyék a horgászkalapot és a naptejet. Van két nagyon jó ok azonban arra, hogy ezt kipróbálják. Az első az, hogy a bőr naptól való védelme rendkívül hatékony az öregedés látható jeleinek megelőzésében.

Egy korai vizsgálatban azok, akik négy és fél éven át minden nap széles spektrumú SPF15 fényvédő krémet alkalmaztak bőrükön, ez idő alatt nem mutatták a bőr további öregedésének jeleit (31). Ez annak ellenére van így, hogy ez az alacsony faktor jellemzően csak 15-ször hosszabb ideig véd a leégéstől, mint ami nélküle bekövetkezne (32) - tehát ha a bőre általában 10 perc alatt elkezdene kipirosodni, akkor mindössze 150 percig (két és fél óráig) maradhat a napon (33).

Ráadásul a kísérletben használt naptejen nem adták meg az UVA-sugárzás elleni védelem szintjét, ami pedig a bőr öregedéséhez vezet. A világ legtöbb részén a széles spektrumú védelemhez a termékeknek bizonyítaniuk kell, hogy nemcsak az UVB-sugárzást (amit az SPF-érték jelez), hanem az UVA-sugárzást is elnyelik vagy visszaverik. Az azonban, hogy ezt milyen mértékben érik el, jelentősen eltér. A bőrgyógyászok azt javasolják, hogy mindig ellenőrizze a címkén az UVA minősítést is, amelyet általában az UV-PF (UVA protective factor) vagy PPD (Persistent Pigment Darkening) jelez (34).

A második ok az, hogy a fényvédő krémek meggyőzően bizonyítják, hogy megelőzhetik a bőr napoztatásakor fellépő gyulladások nagy részét (35), amelyek az első lépést jelentik az időskori betegségek kialakulásához.

De nem ez az egyetlen módja annak, hogy bőrét jó állapotban tartsa. Valójában messze a legegyszerűbb módja e szerv egészségének javítására a hidratálás. És közvetlen bizonyíték van arra, hogy ez valóban csökkenti a gyulladást - és ezzel segíthet megelőzni a demenciát (36).

Az egyenetlen bőrtónus és a ráncok mellett mind a kronológiai, mind a fénykárosodás miatt öregedő bőr jelentősen szárazabb. Az emberi bőr nedvességtartalma a 40. életévben (37) éri el a csúcspontját, majd ezután meredeken zuhan, és egyre kisebb mennyiségben termel természetes hidratáló anyagokat - lipideket, filaggrint, faggyút és glicerint. Ez azért probléma, mert a kiszáradt bőr kevésbé hatékony gátként működik a testünk belseje és a külvilág között. Ha bőrünk kiszáradt és hámlik, szokásos feladatai - a fertőző ágensek, környezeti toxinok és allergének távoltartása, a nedvesség megtartása - jelentősen megnehezülnek.

A nedvesség visszapótlása azonban nem különösebben bonyolult dolog, bármit is sugalljanak a kozmetikai reklámok (38). Pedig az öregedéssel kapcsolatban ez az egyszerű beavatkozás figyelemre méltó eredményeket mutathat fel.

Egy vizsgálatban egy nemzetközi kutatócsoport - köztük Man - arra kérte az idősebb önkénteseket, hogy egy hónapon keresztül naponta kétszer alkalmazzanak helyi hidratáló krémet. A kezelésben nem részesülő idősebb résztvevőkhöz képest az alanyok bőre jelentősen visszafiatalodott, és a gyulladáskeltő vegyi anyagok három különböző osztályának lecsökkent a szintje (39).

Ezeket az ígéretes eredményeket gyorsan követte ugyanannak a kutatócsoportnak egy másik vizsgálata, amelyben 65 év feletti felnőtteket hidratáló krémmel kezeltek három éven át naponta kétszer. A résztvevők kognitív funkcióit a vizsgálat elején és végén is megmérték - és három év elteltével, míg a kontrollcsoportnál jelentősen romlott a helyzet, azoknál, akik hidratálták a bőrüket, nem romlott a helyzet (40).

" A gyulladásnak fő oka valószínűleg a szaruréteg [a felhám külső rétegének] csökkent hidratáltsági szintje" - mondja Man, aki elmagyarázza, hogy mivel a száraz bőr hajlamos a magasabb gyulladásra, viszketést érezhet. Ha pedig engedünk a vakarózási késztetésnek, a gyulladás még rosszabb lesz.

De Man szerint sok természetes összetevő segíthet. Ezek közé tartozik a glicerin, a vazelin, a hialuronsav és a lipidek, amelyek általában a bőrnek ebben a rétegében találhatók - ezek még a legalapvetőbb hidratáló krémeknek is normál összetevői.

Lehetséges, hogy egyszerűen a több víz fogyasztása is segíthet a bőr hidratálásában, bár a bizonyítékok ellentmondásosak - egyes tanulmányok szerint ez még nincs kellően alátámasztva (41), míg mások azt állítják, hogy ez igenis segíthet (42). Azt direktben nem vizsgálták még, hogy a gyulladást vagy az ezzel járó betegségeket megelőzhetjük-e vele.

Annak érzékeltetésében, hogy a bőr milyen mértékben képes befolyásolni a test többi részét, segíthet, ha végiggondoljuk azt, hogy mennyi bőrünk van. A felnőtt ember bőrének felülete átlagosan 1,5 - 1,8 m², tömege kb. 10 kg (a testtömeg 10-12%-a). Utána gondoljunk arra, hogy az összes bőrfelületünknek van egy belső, szervezet felé néző része, amely ugyanakkor, mint kívül. És ha a bőre bármilyen módon megsérül, minden egyes négyzetcentimétere képes sok ártalmas vegyi anyagok kibocsátani.

Tehát a bőr naptól való védelme valóban kifizetődő - de ne feledkezzünk meg a hidratáló krémről sem.

A Google adatkezelési elvei

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre