Fordította: Czárán Judit
A bőrápolás nem hiúsági kérdés, hanem az egészségét védi általa
Source: www.Freepik.com
Télen a kézfejünk száraz, vörös és repedezett lehet. Sokan ilyenkor hidratáló krémekkel kenegetik a kezüket, mert ha nem teszik, a bőrük viszket és fáj.
Azt gondolná az ember, hogy ez nem nagy ügy: a repedezett bőr bosszantó és kellemetlen, de nem olyan súlyos probléma, mint például a magas vérnyomás. Ám ez a feltételezés, akárcsak az, hogy bőr öregedése természetes, nem biztos, hogy helytálló.
Egyre több bizonyíték utal ugyanis arra, hogy a bőr károsodása a test többi részére is kihat, gyulladást, izom- és csontvesztést, sőt, akár kognitív hanyatlást is okozhat. Minél rosszabb állapotban van a bőrünk, annál nagyobb valószínűséggel öregszik idő előtt a testünk többi része is. A kialakulóban lévő nézet szerint a bőr nem csupán jelzi az öregedést, hanem fel is gyorsítja azt.
Arra is vannak már előzetes bizonyítékok, hogy ha megfelelően ápoljuk a bőrünket, azzal lassíthatjuk az öregedés káros hatásait, és javíthatjuk az általános egészségi állapotunkat.
A bőrünk az egyik első testrészünk, amely öregedni kezd. Ráncossá válik, különösen az aktívan használt területeken, például a szemünk sarkában, és megjelenhetnek az öregségi foltok is. Ezek a változások - szó szerint - felszínesnek tűnnek, pedig nem szabadna alábecsülnünk a bőr fontosságát a szervezet egésze szempontjából. "A bőrünk a testünk legnagyobb kiterjedésű szerve" - mutat rá Wendy Bollag, az amerikai Georgia állambeli Augusta Egyetem munkatársa.
És ez nem csak a méretről szól. A bőr létfontosságú a túléléshez. A külső réteg, az epidermisz vagy felhám, vízhatlan, így biztosítja, hogy az életet adó folyadék ne párologjon el a testünkből a levegőbe. Ha valakinek a bőre felső rétegének nagy része megsérül, vagy más módon megszűnik hatékony gátként működni, komoly életveszélynek van kitéve - mondja Theodora Mauro, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem munkatársa. Ez az egyik oka annak, hogy a hólyagos betegségek és a súlyos égési sérülések miért olyan veszélyesek. "Az emberek ezt már a bibliai idők óta tudják" - mondja.
Ennek ellenére az orvostudomány csak nemrég ismerte fel, hogy a kevésbé súlyos bőrsérüléseknek is súlyos következményei lehetnek. "A szakemberek most kezdenek rájönni, hogy a gyulladásos bőrbetegségek a szervezet egészére hatással lehetnek" - mondja Mauro.
Túl a gátszerepen
A kapcsolatra vonatkozó bizonyítékok nagy része két bőrbetegségből származik: a pikkelysömörből és az atópiás dermatitiszből (amit más néven atópiás ekcémának hívnak). A pikkelysömörben a bőr túl sok új sejtet termel, és hámló, pikkelyes foltok jelennek meg rajta. Atópiás dermatitiszben a bőr egyes területei szárazak, repedezettek és viszketnek. Többnyire mindkettő krónikus állapot, amely egész életen át tartó kezelést igényel.
Az elmúlt évtizedekben felgyűlt bizonyítékok arra utalnak, hogy az említett bőrbetegségek más súlyos betegségek nagyobb kockázatával is együtt járnak. Egy 2018-as, 19 vizsgálatot áttekintő metaanalízis arra a következtetésre jutott, hogy az atópiás dermatitisz "kis mértékben, de szignifikánsan" növeli a szívroham, a sztrók, az angina pectoris és a szívelégtelenség kockázatát. Hasonlóképpen, több más elemzés is arra a következtetésre jutott, hogy a pikkelysömörben szenvedő embereknél nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, mint azoknál, akik nem. A bőrbetegségek az izomvesztéssel, vagyis a szarkopéniával is összefüggésbe hozhatók. "Az összefüggés itt is meglehetősen egyértelmű" - állítja Mauro.
Természetesen a korreláció még nem ok-okozati összefüggés: pusztán annyit jelent, hogy ezek a bőrbetegségek összefüggésbe hozhatók egy sor más egészségügyi problémával, nem biztos, hogy okai is azoknak. Azonban egyre több bizonyíték utal arra, hogy van ok-okozati kapcsolat közöttük. A pikkelysömör és az atópiás dermatitisz egyaránt a bőr barrier funkciójának meghibásodásával jár együtt, mondja Peter Elias, aki szintén a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem kutatója. Válaszul a bőrsejtek megpróbálják helyreállítani a gátat, amihez citokineknek nevezett kémiai jelzőanyagokat bocsátanak ki, amelyek gyulladást okoznak.
"A gyulladás célja az immunrendszer aktiválása és a sebgyógyulás elősegítése" - mondja Bollag. A gyulladt szövet vörös, duzzadt és fájdalmas. Ilyenkor több vér áramlik az érintett területre, ezért annak hőmérséklete megemelkedik. Ez mind annak jele, hogy a szervezet gyógyító rendszerei munkához látnak. "A baj az, hogy a probléma néha nem oldódik meg elég gyorsan" - magyarázza Bollag. A gyulladás rövid távú válaszreakciónak van szánva, de ha tartósan fennáll, káros lehet. Pontosan ez történik az olyan krónikus bőrbetegségek esetében, mint a pikkelysömör.
A gyulladás az öregedésben is szerepet játszik. A kutatók már több mint két évtizede vizsgálják az "inflammaging" (öregedéssel járó magasabb gyulladásszint) nevű jelenséget, amely során az idős embereknél krónikus, alacsony szintű gyulladás figyelhető meg. Vérükben folyamatosan magasabb a citokinek szintje, mint a fiatalabbaknál. Ezt a folyamatos, alacsony szintű gyulladást számos időskori betegséggel, többek között a demenciával, az ízületi gyulladással, a 2-es típusú cukorbetegséggel, de még a szarkopéniával (izomvesztéssel) is összefüggésbe hozták.
"Az intellektuális ugrás, amit a kutatócsoportom végrehajtott, az volt, hogy feltételeztük, hogy ezek a gyulladásos citokinek, amelyek az idős emberek vérében jelen vannak, pontosan ugyanazok, amelyek akkor termelődnek, amikor megsérül a bőrünk" - mondja Mauro.
Ennek bizonyítására 2017-ben Elias-szal és más kutatókkal, köztük Mao-Qiang Man-nal a kínai Guangzhou-i Déli Orvosi Egyetemről együtt úgy sértették fel egerek bőrét, hogy celluxot ragasztottak rá, majd lehúzták azt róla. Három órával később a citokineket kódoló gének aktivitása megnőtt az egerek bőrében, a vérük citokinszintje pedig megemelkedett. Amikor azonban a kutatók glicerinnel vagy vazelinnel helyreállították a bőr gátfunkcióját, a citokinszint a bőrükben és a vérükben ismét csökkent.
A kulcs a felhám legkülső rétegének, a stratum corneumnak, azaz a "szarurétegnek" a károsodása lehet. Ez a réteg elhalt hámsejtekből áll, amely hámsejtek gazdagok a víz megtartása szempontjából létfontosságú keratin nevű fehérjékben. 2023-ban a kutatók Man vezetésével 255 hatvanötéves vagy annál idősebb ember bőrét és vérét vizsgálták meg, és azt találták, hogy azoknak a vérében, akiknek a bőrük szarurétegében kevesebb volt a víz, magasabb volt a citokinek szintje.
Újabb bizonyítékok arra utalnak, hogy a gyulladt bőr a gyulladásos bélbetegségek kialakulásához is hozzájárulhat. A San Diego-i Kaliforniai Egyetem Richard Gallo által vezetett 2021-es vizsgálata például azt nézte meg, hogy a gyulladásos bőrbetegségek és a gyulladásos bélbetegségek miért járnak olyan gyakran együtt. Megállapította, hogy amikor az egerek bőre sérülés vagy fertőzés következtében begyulladt, egy hialuronsav nevű vegyület termelődött a szervezetükben, ami bejutott a beleikbe, és immunválaszt váltott ki.
A szintén a Déli Orvosi Egyetemen dolgozó Wenquan Liang és munkatársai 2022-es vizsgálata szerint a bőrkárosodás a csontvesztéshez is hozzájárulhat. Azok az egerek, amelyek bőrét az öregedés folyamatát imitáló módon károsították, csonttömeget veszítettek. A kutatócsoport ezt azzal hozta összefüggésbe, hogy a bőrsejtek kevesebb cisztatin-A nevű fehérjét bocsátottak ki, amely normális esetben a csontsejtek viselkedését szabályozza. Amikor a sérült bőr kevesebbet termelt ebből a fehérjéből, a csontsejtek abnormálisan kezdtek viselkedni, és a csontok elgyengültek. Az egerek bőrének egy kalcipotriol nevű vegyszerrel való bekenése azonban beindította a cisztatin-A termelődését, és csökkentette a csontvesztést.
Elias szerint a bőrkárosodás hatásai akár az agyat is elérhetik. "Van egy összefüggés, amelyet most meggyőzően kimutattunk az Alzheimer-kór és a demencia esetében" - állítja. Számos vizsgálat megállapította, hogy a gyulladásos bőrbetegségben szenvedő embereknél nagyobb valószínűséggel jelentkezik kognitív károsodás vagy demencia. Más kutatások szerint a gyulladásos folyamatok általában is szerepet játszanak ezen betegségek kialakulásában.
A bőr egészségünkre gyakorolt másik fontos hatása az érintésen keresztül érvényesül. Talán a legnyilvánvalóbb - bár rendre figyelmen kívül hagyott - módja annak, ahogyan ez a szervünk az egészségünket alakítja, az, hogy a gyengébb bőrgát, amelyet akár betegség, akár az öregedés okoz, lehetővé teheti a káros vegyi anyagok és részecskék bejutását a szervezetbe, ahol azok szélesebb körű károkat okozhatnak. "Amin a mi laboratóriumunk dolgozott, és aminek a kimutatásához közelebb jutottunk, az az, hogy az öregedés során van egy további bőrgát hiba, amelynek eredményeképpen ezek az anyagok bejuthatnak a szervezetbe" - mondja Mauro. Itt egy 2021-es vizsgálatra hivatkozik, amely a 2018-as kaliforniai erdőtüzeket követő bőrgyógyászati eseteket követte nyomon. Azok az emberek, akik ki voltak téve a tüzek okozta légszennyezésnek, nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy az atópiás dermatitiszük rosszabbodott.
Annak ellenére, hogy egyre több bizonyíték támasztja alá a bőrünk általános egészségünkre gyakorolt hatását, még mindig rengeteg a témában a bizonytalanság. Először is, nem világos, hogy ezeket a változásokat milyen mértékben a bőr okozza, hiszen az is lehet, hogy a bőr csak belekeveredik valamibe, ami egy másik szervből indul ki.
"Még nem igazán tudjuk, hogy a bőrben mért dolgok a bőrre ható szisztémás egészséget tükrözik-e, vagy a bőr kiterjedése miatt például a bőrben található immunsejtek változásai befolyásolják a szisztémás egészséget" - mondja Rachel Watson, a szingapúri A*STAR Skin Research Labs ügyvezető igazgatója. "Még mindig vita van arról, hogy mi mozgatja valójában a folyamatot".
Mauro szerint a szervezet különböző rendszerei között sok az áthallás, így valószínűleg itt sem vagy-vagy helyzetről beszélünk. Ráadásul úgy tűnik, hogy még a bőrön belül is több mechanizmus működik. Az egyik tényezőt a zombi-szerű elöregedett sejtek jelentik, amelyek idővel felhalmozódnak, mégpedig nem csak a bőrben, hanem az egész testben. "Nem halnak el, de nem is működnek normálisan, és mint kiderült, jellemzően gyulladásosak" - állítja.
Egyre több bizonyíték van arra, hogy a dologban a bőr mikrobiomja is fontos szerepet játszik. Mint testünk más részei, a bőr is rengetegféle mikroorganizmusnak, baktériumnak, gombának és vírusnak ad otthont. "Egészen a közelmúltig nem foglalkoztak vele, hogy a mikrobiom mennyire befolyásolja a bőrt, illetve hogy a bőr mennyire befolyásolja a szisztémás egészséget" - mondja Gallo. Ma már tudjuk, hogy az egészséges bőrmikrobiom segíti az immunrendszer fejlődését a korai életkorban, valamint fokozza a bőr barrierfunkcióját és szabályozza a bőrsejtek aktivitását.
Gallo csapata például éveken át vizsgálta a Staphylococcus aureus nevű baktériumfajt, amely a bőrünkön él, és adott esetben fertőzővé válhat. Az egészséges bőr jól védekezik ez ellen a mikroba ellen, de az atópiás dermatitiszben szenvedő emberek bőrén gyakran nagyobb számban található S. aureus, mint azokén, akik nem. "Ez részben a szervezet immunproblémáival függ össze, amelyek miatt az érintettek fokozottan fogékonyak lehetnek a baktériumok szaporodására" - magyarázza Gallo. Kutatócsoportja megállapította, hogy az S. aureus fertőzés növeli a gyulladást a bőrben, ami aztán a test többi részére is átterjedhet.
De a bőrön lévő többi baktérium is számít. Néhány más Staphylococcus faj, például a Staphylococcus hominis, versenyben áll az S. aureus-szal - és ezáltal védi a szervezetet. Az atópiás dermatitiszben szenvedő emberek bőrén azonban kevesebb ilyen hasznos baktérium található. "Az ebben a betegségben szenvedő emberek esetében az egészséges mikrobiom egyes részei hiányoznak" - mondja Gallo. Ennek következtében a S. aureus elszabadulhat, ami súlyosbítja az atópiás dermatitiszt, és fokozza a gyulladást.
A bőr egészségének javítása
Mindezek nyilvánvaló következménye, hogy a bőrünk állapotát javító kezelések általános egészségi állapotunkat is javíthatják, csökkentve számos betegség, nem utolsósorban a szív- és érrendszeri betegségek és a demencia kockázatát. Erre már vannak bizonyítékok a bőrbetegségben szenvedők esetében. "Ha kezeljük a pikkelysömört, kevesebb a szívroham" - mondja Gallo.
Elméletileg mindenkire igaznak kellene lennie, hogy ahogy a bőrünk öregszik, elkezd gyulladásossá válni, de a bőrkezelések csökkenthetik ezt a hatást. Eddig azonban kevés állítólagosan öregedést gátló bőrkezelést teszteltek szigorúan, jól felépített, randomizált, kontrollált vizsgálatokban. Ritka kivétel a Watson és kollégái által 2009-ben végzett kutatás, amely kimutatta, hogy egy recept nélkül kapható bőrápoló szer (amelynek gyártója finanszírozta a vizsgálatot) javítani tudta a bőr öregedésének külső jeleit, csökkentette a ráncokat és helyreállította a fibrillin-1 nevű létfontosságú fehérje szintjét.
"Ez számunkra is nagy meglepetés volt, akik egészséges szkepticizmussal vágtunk bele a kutatásba" - állítják Watsonék.
De vajon a bőrkrémek hatása túlmutathat-e a bőrön? 2019-ben Man, Mauro, Elias és kollégáik ezt próbálták kideríteni. Egy kísérleti vizsgálatban 33 idős embernek adtak 30 napon át naponta kétszer háromféle bőrlipidet - koleszterint, szabad zsírsavakat és ceramidokat - tartalmazó bőrkrémet. (Man és Elias a kutatás idején a termék gyártójának tanácsadói voltak). A kontrollcsoporttal összehasonlítva a krémet használók bőrének vízmegtartó képessége javult, és vérükben csökkent a citokinek szintje.
Ebből kiindulva 2022-ben Elias, Man és kollégáik visszatértek a sérült bőr, a gyulladás és az agyműködés közötti állítólagos kapcsolat vizsgálatához, és úgy döntöttek, megnézik, vajon az idősek bőrének kezelésével enyhíthető-e a kognitív hanyatlás. Vizsgálatukhoz két kínai városból összesen 200 hatvanötév feletti személyt toboroztak. Felüknek bőrápoló krémet adtak, amelyet a hidegebb hónapokban - vagyis november és május között - három éven keresztül naponta kétszer kellett alkalmazniuk. Az alanyok másik fele nem kapott semmit. A három év alatt a kontrollcsoportnál a bőr fokozódó kiszáradását és folyamatos kognitív hanyatlást figyeltek meg. A krémet használóknak hidratáltabb volt a szarurétegük, és a kognitív teljesítményük is stabilabb maradt a kontrollcsoporthoz képest.
Mauro hangsúlyozza, hogy itt csak egy próbavizsgálatról van szó, így bár az eredményeket "ígéreteseknek" nevezi, azt is hozzáteszi, hogy "nem hiszem, hogy a bizonyítékok elég erősek ahhoz, hogy azt mondhassuk, abszolút előnyökről van szó". Watson rámutat egy további bizonytalansági tényezőre, és ez az etnikai hovatartozás. Tudjuk, hogy a különböző bőrszínű emberek bőrszerkezete finoman szólva is eltérő, és a bőrük másképp öregszik, így a leghatékonyabb kezelések is eltérőek lehetnek az egyes embereknél.
Az is kérdés, hogy a rendelkezésre álló hatalmas választékból melyik szert vagy krémet használjuk. A bőrhidratáló krémek hagyományosan kőolajtermékeken alapulnak, amelyek egy víztaszító lipidréteggel vonják be a bőrt. Az utóbbi időben azonban kifejlesztettek olyan "bőrgát javító" készítményeket, amelyek azokat a speciális lipideket tartalmazzák, amelyek a bőrünk külső rétegének kiszáradásakor kimerülnek, és a jelek szerint ezek a hagyományos hidratálókrémekhez képest sokkal nagyobb előnyöket nyújtanak.
Egyes bőrgyógyászok a glicerintartalmú termékeket ajánlják, amelyek bőrhidratálóként működnek, és vizet vonzanak a bőrbe. "Mielőtt valamilyen krémet kenünk magunkra, győződjünk meg róla, hogy elég glicerint tartalmaz-e" - javasolja Bollag. Mint mondja, évtizedes bizonyítékok vannak arra, hogy a glicerin javítja a bőr barrierfunkcióját. Ezen túlmenően bizonyos életmódbeli változtatások is segíthetnek. "Ehhez nagyrészt elég a józan eszünkre hallgatni" - mondja Watson. Szükségünk van valamennyi napfényre, mert az serkenti a bőr D-vitamin termelését, de ne vigyük túlzásba a napozást, és kerüljük a leégést.
A távoli jövőben egyszer talán majd képesek leszünk teljesen megfiatalítani a bőrünket: 2022-ben kutatók olyan módszert dolgoztak ki, amely bizonyos molekulák alkalmazásával 30 évvel visszafordíthatja a bőrsejtek biológiai óráját. Addig azonban érdemes nagyobb figyelmet fordítanunk az irritált bőrünk megnyugtatására.