Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Sayer Ji:
A búzafogyasztás emésztési zavarokat és irritábilis bélszindrómát okoz

Fordította:Czárán Judit

Forrás: Sayer Ji: Wheat As A Common Cause of Dyspepsia and Irritable Bowel

Lehetséges, hogy az étkezések után tapasztalt puffadás, a gyomortáji diszkomfort érzés, az emésztési zavarok, továbbá a járványosan terjedő és a hagyományos orvoslás által nemes egyszerűséggel csak "irritábilis bélszindrómának" nevezett tünet együttes a búzafogyasztással függ össze?

 

A Google adatkezelési elvei

 

A gyomor- és béltraktus diszmotilitás-szerű emésztési zavarai közé tartoznak a következők: gyomortáji puffadás, folyadék felgyülemlése a belekben, felfúvódás, tapintásra nyomásérzékenység vagy fájdalom. Az angol dyspepsia (emésztési zavar) kifejezés a görög pepsis (emésztés) szóból származik, a dys- előtag pedig azt jelenti, hogy nehéz, rossz. A köznyelvben a jelenségre használják még a "rossz a gyomra", illetve a "rossz az emésztése" kifejezéseket is. A diszmotilitás-szerű emésztési zavarokat szokták még nem-fekélyes illetve funkcionális emésztési zavaroknak is nevezni, a kifejezés arra utal, hogy a panaszok hátterében nincs bizonyítható szervi elváltozás.

Azt már mindenki tudja, hogy a gluténérzékeny enteropátiában szenvedő betegek - ez a vékonybél gyulladásos állapota, amelyet a gluténtartalmú gabonafélék, például a búza fogyasztása okoz - gyakran szenvednek úgynevezett diszmotilitás-szerű (a bélmozgás zavara) funkcionális emésztési zavarokban is, amely szakkifejezéssel a különböző felhasi fájdalmakat illetve diszkomfort érzéseket jelölik, és amelyek a következő tüneteket foglalják magukban: "idő előtti jóllakás, étkezés utáni telítettség érzés, émelygés, gyakori hányinger vagy hányás, evés utáni felhasi puffadás és felhasi diszkomfort érzés". Ezek a tünetek akkor is jelentkeznek, ha a betegnél nem mutatható ki fizikai elváltozás, mint például fekély.

A spanyolországi San Jorge Kórház Huesca-i Gasztroenterológiai és Hepatológiai Osztálya végzett egy kutatást, ahol azt vizsgálták meg, hány diszmotilitás-szerű felhasi fájdalmakkal diagnosztizált betegnek voltak kóros gyomor és bélrendszeri tünetei búza (glutén) fogyasztását követően.

A kutatók visszamenőlegesen megnéztek 142 diszmotilitás-szerű emésztési zavarban szenvedő beteget, akiknél az endoszkópos vizsgálat nem mutatott ki emésztőszervi elváltozást. Először szövettani mintát vettek a patkóbelükből (a vékonybél első szakasza). Másodszor azoknál a betegeknél, akik klinikailag igazolt enteropátiában szenvedtek, specifikusan a gluténérzékenység (pl. transzglutamináz ellenes IgA antitestek) kimutatására szolgáló vérvizsgálatot, valamint a HLA-DQ2/DQ8 gének kimutatására szolgáló genetikai vizsgálatot végeztek. (Az említett gének ugyanis szinte mindig jelen vannak a gluténérzékenységgel diagnosztizált személyekben.) Végül azokat, akiknél ezen vizsgálatok egyike pozitív volt, gluténmentes diétára fogták.

Az eredmény a következő volt:

Ötvenegy beteg (35,9%) szenvedett enteropátiában

  1. Az enyhe enteropátiában szenvedő betegek közül csak 6,7% esetében volt pozitív a gluténérzékenységre vonatkozó vérteszt eredmény.
  2. A súlyosabb enteropátiás eseteknél a gluténérzékenységre vonatkozó pozitív vérteszt eredmény sokkal magasabb volt (50%).
  3. A legtöbb enteropátiában szenvedő beteg (84%) genotípusában kimutatható volt a HLA DQ2 vagy -DQ8 gén (a gluténérzékenységre hajlamosító gének).
Végső soron a vizsgálat arra világít rá, hogy a bélrendszeri betegségek (enteropátiák) előfordulása jóval magasabb azoknál, akik diszmotilitás-szerű emésztési zavarokban szenvednek, közülük háromból egynek (35,9%) volt klinikailag igazolt bélrendszeri károsodása. Az is kiderült, hogy a klinikailag igazolt enteropátiában szenvedők túlnyomó többségénél (84,1%) kimutathatók a gluténérzékenységre hajlamosító gének (a HLA DQ2 vagy -DQ8), ami arra utal, hogy az adott diagnosztizált bélbetegségnek (enteropátiának) lehet genetikai összetevője, és az gyakran nem-diagnosztizált gluténérzékenységre vezethető vissza.

Még figyelemreméltóbb eredmény, hogy "37 betegnél, aki gluténmentes diétába kezdett, 34 esetében (91,9%), a tünetek csökkentek, és 32 betegből 28-nál (87,5%) kórszövettani vagy szerológiai változást is megfigyeltek".

Az említett vizsgálat eredményei felvetik annak lehetőségét, hogy néhány gyakori gyomor- és bélrendszeri tünet, beleértve a leghétköznapibb emésztési zavarokat is, közvetlenül kapcsolatba hozhatók a búzafogyasztással. Az orvos ilyen esetben szinte reflexszerűen savlekötőt ír fel, holott ezek a szerek alig vagy semmit nem segítenek a panaszok enyhítésében. Ugyanis az igazi megoldás az lenne, ha a beteg törölné az étrendjéből a búzát, vagyis a baj okát szüntetné meg.

Hasonló a helyzet az irritábilis bélszindrómával is

A Clinical Journal of Gastroentology and Hepatology által 2007-ben publikált tanulmány rámutat, hogy három hasmenéses tünetekkel járó irritábilis bélszindrómában (IBS) szenvedő betegből legalább egynek a vérképében és a genetikai állományában ugyanazok a jellemzők mutathatók ki, mint a a gluténérzékeny személyek esetében. A tanulmányból az is kiderül, hogy hat hónap gluténmentes diéta után "azon hasmenéses tünetekben szenvedő IBS-betegeknél, akiknél kimutatható volt a HLA-DQ2 gén és a gluténérzékenységre utaló IgG jelenléte, a székelési gyakoriság, illetve a gyomor- és bélpanaszok 60%-ban normalizálódtak, míg azoknál, akiknél ezek a markerek nem voltak kimutathatók, mindössze 12%-ban."

Ez más szavakkal annyit jelent, hogy az általában az "irritábilis bélszindrómával" összefüggésbe hozott hasmenéses panaszok egyharmadát a glutén okozhatja vagy súlyosbíthatja, és hogy a gluténtartalmú ételek kerülése az esetek több mint a felében (60%) megoldja a problémát.

Miért okoz a búza emésztési zavarokat?

A búza glutént tartalmaz, a latin gluten szó pedig magyarul 'kötőanyag'-ot jelent. Ami önmagában sokat elárul arról, hogy függ össze a glutén az emésztésünk és a beleink egészégével.

A búzában található "glutén" fehérje valójában nem egy fehérje, hanem egy fehérjecsoport, amely több mint 23000 különböző biomolekulából áll. Vagyis a búza esetében szervezetünknek nem egy káros anyaggal kell megküzdenie, hiszen minden búzaszem több ezer potenciális antigént tartalmaz. Ezek némelyike, mint például a 33 aminosav hosszú szekvenciák, amelyek 33 tagúakként ismertek, strukturális hasonlóságot mutatnak bizonyos patogén fehérjékkel. A 33 tagúak például majdnem megegyeznek a pertaktinnal, amely a szamárköhögés pertusszisz néven ismert kórokozójának egy különösen toxikus részlete.

A "glutén" fehérjék alfa-gliadin összetevőjének egy másik proteinje fokozza a zonulin nevű hormon mennyiségét a béltraktusban, megnövelve ezáltal a bélfal áteresztőképességét és kinyitva Pandóra szelencéjét egy sor betegség előtt, hiszen a szivárgó bél következtében a gyomortartalom egy részével együtt rengeteg antigén és baktérium kerül a véráramba, hatalmas támadást intézve az immunrendszer ellen. Nem csoda, hogy a búzafogyasztásnak máris 300 különböző egészségkárosító hatása ismert.

Vagyis lassan túllendülhetnénk azon az általános vélekedésen, hogy a búza csak az emberek egy kis csoportjára nézve ártalmas, nevezetesen azokra, akik lisztérzékenységben szenvednek, és ideje magára a bajkeverőre, vagyis a búzára fókuszálnunk, ahelyett, hogy az áldozatban keresnénk a hibát (rosszak a génjei, nem bírja a glutént, ez is csak egy allergia, stb.). Az igazi gond ugyanis az, hogy a búzával szembeni intolerancia fajspecifikus tulajdonsága az embernek, a búza mérgező jellege pedig univerzális probléma, eltérés csak az érintettség mértékében, illetve abban van, ki mennyire észleli magán a búzafogyasztás okozta károkat, különös tekintettel arra, hogy azok még csak nem is feltétlenül csak az emésztőrendszerben jelentkezhetnek.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

 

Források

 

[1] Santos Santolaria, Javier Alcedo, Berta Cuartero, Irene Diez, Manuel Abascal, M Dolores García-Prats, Miguel Marigil, Jesús Vera, Margarita Ferrer, Miguel Montoro. Spectrum of gluten-sensitive enteropathy in patients with dysmotility-like dyspepsia. Gastroenterol Hepatol. 2012 Oct 23. Epub 2012 Oct 23. PMID: 23103052
[2] Ulrich Wahnschaffe, Jörg-Dieter Schulzke, Martin Zeitz, Reiner Ullrich. Predictors of clinical response to gluten-free diet in patients diagnosed with diarrhea-predominant irritable bowel syndrome. Clin Gastroenterol Hepatol. 2007 Jul;5(7):844-50; quiz 769. Epub 2007 Jun 5. PMID: 17553753