Fordította: Szendi Gábor
A túlzott cukorfogyasztás szorosan összefügg az alacsony fokú krónikus gyulladással és az autoimmun betegségek kialakulásával.
Source: www.Freepik.com
Az immunrendszer olyan, mint egy hadsereg, amely védekezik a hazai és külföldi fenyegetések ellen. Amikor azonban az immunrendszer maga ellen fordul, jelentős károkat okozhat, ami az autoimmun betegségekben szenvedő egyéneknél történik. Sokan talán nem is tudják, hogy az ilyen betegségek összefüggésbe hozhatók az étrendjükben található hozzáadott cukrokkal.
Az autoimmun betegségek széles spektruma
Az autoimmun betegség egyetlen kifejezés, de számos állapotra utal. "Ma már körülbelül 100 különböző típusú autoimmun betegséget ismerünk " - mondta a The Epoch Timesnak Aristo Vojdani, a kaliforniai Loma Linda Egyetem Prevenciós Orvostudományi Tanszékének klinikai professzora, az Immunosciences Lab alapítója.
Bizonyos betegségek, köztük az 1-es típusú cukorbetegség, a reumatoid artritisz, a lupusz, a szklerózis multiplex és a gyulladásos bélbetegségek mind az autoimmun betegségek kategóriájába tartoznak. A reumatoid artritisz esetében például az immunrendszer megtámadja az ízületeket, duzzanatot, fájdalmat és akár rokkantságot is okozva. Az 1-es típusú cukorbetegségben az immunrendszer az inzulintermelő béta-sejteket veszi célba, ami inzulinhiányt eredményez.
Még mindig sok olyan ritka autoimmun betegség van azonban, amelynek diagnosztizálása kihívást jelent, és a betegek évekig szenvednek, mielőtt megkapják a megfelelő diagnózist. Ráadásul e betegségek közül sok továbbra is gyógyíthatatlan, némelyik egész életen át tartó kezelést igényel, amely csak a tünetek enyhítését kínálja.
Amikor a hadsereg belharcot vív
"Az immunrendszer olyan, mint a testünk hadserege" - mondta Nicholas Norwitz, aki az Oxfordi Egyetemen fiziológiából, anatómiából és genetikából doktorált, és a Harvard Medical School orvosi doktorjelöltje. Fel van szerelve "mindenféle erőteljes gyulladásos fegyverekkel", hogy megvédjen minket a belső és külső fenyegetésektől egyaránt - mondta a The Epoch Timesnak.
Az immunrendszer hosszú távú kiváltó okai azonban szintén károsíthatják az immunrendszert. "Képzeljük el, hogy valamilyen kiváltó ok (mondjuk a cukor) folyamatosan provokálja az immunhadsereget, hogy aktív maradjon, és jobbra-balra gránátokat dobáljon" - mondta Norwitz, leírva azokat a károkat, amelyeket a túlműködő immunrendszer okozhat a szervezetben.
Az autoimmun betegségekben az immunrendszer vagy nem tud különbséget tenni a szervezet saját szövetei és az idegen sejtek között, ami önmaga megtámadásához vezet, vagy nem tudja szabályozni az immunválasz intenzitását.
Az autoimmun betegségek kialakulását számos tényező befolyásolja, mondta az Epoch Times munkatársa, Datis Kharrazian, a Harvardon végzett klinikai kutató, a funkcionális orvoslás gyakorlója és a Loma Linda Egyetem Orvosi Karának klinikai docense a The Epoch Timesnak. Ezek közé a tényezők közé tartozik a táplálkozás okozta gyulladás, a toxinok, a penészgombák, a vírusok, a paraziták, a krónikus stressz és anyagcserezavarok - mondta. Ezen környezeti és genetikai tényezők kölcsönhatása hozzájárul az autoimmun betegségek kialakulásához.
Az International Immunology 2020-ban megjelent vizsgálata szerint azonban a különböző országokból származó ikervizsgálatok azt mutatták, hogy a genetika önmagában csak a gyakori autoimmun betegségek 22 százalékát képes megjósolni, ami a környezeti tényezők fontosságának növekvő elismeréséhez vezetett (1).
Emellett epidemiológiai tanulmányok megállapították, hogy a nyugati országokban a tradicionális táplálkozási elvektől való eltávolodás összefügg az autoimmun betegségek jellemzően magasabb (2) és folyamatosan növekvő előfordulási gyakoriságával (3).
"A legtöbb ember a mi kultúránkban több cukrot eszik, mint amennyit a teste kezelni tud" - mondta Kharrazian. A túlzott cukorfogyasztás különböző utakon keresztül gyulladást válthat ki, és a krónikus gyulladásból eredő fokozott immunaktivitás "olyan környezetet teremt az agyban és a testben, amely növeli az autoimmunitás kialakulásának kockázatát".
"Közel száz autoimmun betegségben szenvedők közt általában olyan embereket látunk, akik a fokozott gyulladás krónikus állapotában van."
A cukor-autoimmun betegség kapcsolat
Az elmúlt években, amikor egyre több kutató vizsgálta a magas cukortartalmú étrend és a gyulladás közötti kapcsolatot, nyilvánvalóvá vált, hogy a túlzott cukorfogyasztás szorosan összefügg az alacsony fokú krónikus gyulladással és az autoimmun betegségek, például a reumatoid artritisz kialakulásával.
"A sok cukrot vagy cukros üdítőitalokat fogyasztó embereknél nagyobb a reumatoid artritisz kockázata" - mondta Ranjeny Thomas, a Queenslandi Egyetem Frazer Intézetének reumatológus professzornője a The Epoch Timesnak. Ezt számos tanulmány is megerősítette.
Egy nagyszabású prospektív vizsgálat több mint 20 éves követési adatokat elemzett közel 200 000 fiatal és középkorú nőtől (4). A tanulmány megállapította, hogy azoknál a nőknél, akik naponta egy vagy több adag cukorral édesített üdítőt fogyasztottak, 63 százalékkal megnőtt a reumás ízületi gyulladás kockázata azokhoz képest, akik havonta kevesebb mint egy adagot fogyasztottak. Ez az összefüggés még erősebb volt azoknál, akiknél a betegség később (55 éves koruk után) alakult ki, a kockázat akár 164 százalékkal is megnövekedett. Figyelemre méltó, hogy ez a hatás független volt más étrendi és életmódbeli tényezőktől.
Egy több mint 200 reumás ízületi gyulladásos beteget vizsgáló 17 éves vizsgálatból kiderült, hogy körülbelül egynegyedük számolt be arról, hogy az ételek befolyásolhatják a tüneteiket (5). Az említett élelmiszerek közül a cukorral édesített üdítők és desszertek rontották leggyakrabban a tüneteiket.
2020-ban a Nutrients című folyóiratban megjelent egy keresztmetszeti vizsgálat (6), amely 193 szisztémás lupus erythematosusban szenvedő beteg étrendjét vizsgálta. A kutatók megállapították, hogy a szabad cukrok nagyobb mértékű fogyasztása kedvezőtlenül hatott a betegség aktivitására és szövődményeire.
Egy közel 2000, az 1-es típusú cukorbetegség magas genetikai kockázatának kitett gyermek bevonásával végzett követéses vizsgálat (7) kimutatta, hogy az inzulin elleni autoantitestekkel rendelkező gyermekek közül a magasabb cukorbevitellel rendelkezőknél 75 százalékkal növekedett meg az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata az alacsony cukorbevitellel jellemezhető gyermekekhez képest. Az 1-es típusú cukorbetegségre legnagyobb kockázatot jelentő géneket (HLA-DR és HLA- DQ) hordozó gyermekek körében az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata 84 százalékkal volt nagyobb a kevés cukrot fogyasztókhoz képest..
A neuromyelitis optica spektrumzavar egy ritka gyulladásos autoimmun betegség, amely a központi idegrendszert érinti. Egy 2019-ben közzétett esettanulmányban 70, ebben az állapotban szenvedő beteget hasonlítottak össze 164 kontrollszemélyhez (8). Kiderült, hogy a teljes cukorbevitel minden 10 grammos növekedése esetén jelentősen, 72 százalékkal nőtt a betegség kialakulásának valószínűsége.
Norwitz kijelentette, hogy a kutatás során "bár korlátozott, de erős humán adatokra" tett szert, amelyek bizonyos mértékig alátámasztják azt az állítást, hogy a cukor autoimmun betegségeket okozhat vagy súlyosbíthat. Ezen kívül van egy érvényes biológiailag észerű indok a szénhidrátok korlátozására az autoimmun betegségek kezelésében. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy ezen a területen még mindig viszonylag kevés a magas színvonalú vizsgálat, részben azért, mert a diétás beavatkozásokra szánt kutatási finanszírozás lényegesen alacsonyabb, mint a gyógyszerkísérleteké.
Az autoimmun betegségek szorosan kapcsolódnak a bélrendszerhez
"Sok autoimmun betegség a bélben kezdődik" - mondta Vojdani.
Számos káros baktérium, például az Escherichia coli (E. coli) és a Salmonella különösen kedveli a cukrot. "Őrült módon szaporodnak, miközben a cukorból lakmároznak" - mondta. A hozzáadott cukor fogyasztása megbontja a bélmikrobiom egyensúlyát, ami a hasznos baktériumok számának csökkenését és a károsak számának növekedését okozza. Ez az egyensúlyhiány bélgyulladáshoz vezethet, és végül a "bélgát lebontását" eredményezi, mondta Vojdani. (Ez az állapot az áteresztő bélszindróma)
A káros baktériumok közvetlenül is táplálkozhatnak a nyálkahártyából, amely a baktériumok és a bél közötti gátként szolgál. A nyálkahártyaréteg jellemzően vastag és egészséges, így a baktériumok számára kihívást jelentene áttörni. Ha azonban a bélmikrobiomunkban egyensúlyhiány lép fel - amit a tudósok "diszbiózisnak" neveznek -, a nyálkahártyaréteg elvékonyodik.
A cukorral táplálkozó káros baktériumok által termelt toxin, amellett, hogy maga a cukor is az, megzavarja a bélhámsejtek hámsejtjeiben a tight junction (szoros kapcsolódás) fehérjék eloszlását. Ez a zavar fokozott béláteresztő képességhez vezet (9), amit gyakran "szivárgó bélként" emlegetnek (10). Ezek a bélrendszeri elváltozások összefüggésbe hozhatók az autoimmun betegségek kialakulásával.
"Most, hogy az ajtó nyitva van", ahogy Vojdani fogalmazott, az emésztetlen ételmaradékok, mérgező vegyi anyagok és más anyagok beszivároghatnak a véráramba és elterjedhetnek a szervezetben. Amikor ezek az anyagok elérik az ízületeket, ott gyulladást idézhetnek elő - jegyezte meg példaként. Idővel ez az ízületi gyulladás olyan autoimmun betegségekké fejlődhet, mint a reumatoid artritisz.
"A gyulladás (a bélben) egészen az agyig is eljuthat", hozzájárulva az olyan széles körben elterjedt immunbetegségek kialakulásához, mint a szklerózis multiplex. Vojdani elmondta, hogy a véráramba kerülő toxinok a vér-agy gátat is megbontják, hasonlóan ahhoz, ahogyan a bélgátra hatnak.
Ezenkívül a káros baktériumok által termelt toxinok a véráramban terjedhetnek, ami autoimmun betegségeket válthat ki a szervezet különböző részein. Ez olyan állapotokat foglalhat magában, mint a pikkelysömör, ami egy autoimmun bőrbetegség.
A szájban lévő toxinok az agyba jutnak
A fogorvosok gyakran emlékeztetik az embereket, hogy kevesebb cukrot fogyasszanak a fogszuvasodás és az ínybetegségek megelőzése érdekében. A legtöbb ember azonban nincs tisztában azzal, hogy a cukorbevitel a szájüregbe jutva károsíthatja az agyat és az idegrendszert is, mivel a cukor megzavarhatja a szájüregi mikrobiomot.
Más szóval, az autoimmun betegségek kockázata már akkor elkezdődik, amikor a cukor a szájába kerül.
A szánkban vannak jó és rossz baktériumok. A túlzott cukorfogyasztás növelheti a káros baktériumok számát a szájban, és az ezek által kibocsátott méreganyagok a mandulákon keresztül közvetlenül az agyba juthatnak - mondta Vojdani. Állatkísérletek megerősítették, hogy a szájüregben lévő káros baktériumok bejuthatnak a véráramba, mondta Thomas is.
Vojdani szerint továbbá bizonyos, a szájban lévő baktériumok által termelt, igen erős toxinok a lenyelt táplálékkal együtt a bélbe is bejuthatnak, ami bélgyulladást okozhat.
A cukor destabilizálja az immunrendszert
Jól ismert, hogy a T-sejtek hatással vannak az autoimmun folyamatokra. A T-sejteknek különböző típusai vannak, és ezeknek az immunsejteknek mind a túlzott aktivációja, mind az alulműködése autoimmun betegségek kialakulásához vezethet.
Konkrétan, egyes T-sejtek képesek szabályozni az immunrendszert, fenntartva az egyensúlyt a különböző összetevők között, míg mások gyulladást idézhetnek elő.
A káros baktériumok által a szervezetben termelt toxinok polarizálhatják az immunrendszer működését: Az immunrendszer stabilitásának fenntartásáért felelős T-sejtek alulszabályozódnak, míg a gyulladáshoz kapcsolódó T-sejtek túltermelődnek, felborítva az immunrendszer egyensúlyát.
Immunrendszerünket az étrendünk módosításával szabályozhatjuk. Az egészséges táplálkozás nemcsak a káros baktériumok populációjának szabályozásában és a toxintermelésük csökkentésében segít, hanem a bélben lévő jótékony baktériumokat is megóvja. Ezek a jótékony baktériumok egy sor rövid láncú zsírsavat képesek előállítani, amelyek viszont fokozzák a szabályozó T-sejtek működését.
Kharrazian és Norwitz e T-sejtes mechanizmusok mellett kiemelte, hogy a túlzott cukorfogyasztás inzulinrezisztenciához vezethet, ami tovább fokozza az autoimmun betegségek kialakulását. Az inzulinrezisztenciában szenvedő egyének gyakran krónikus gyulladást tapasztalnak. A magas cukorfogyasztás emellett elhízáshoz vezethet, ami természeténél fogva gyulladáskeltő.
Cukorbevitel csökkentése az egészségért
"Szerintem az étrend az egyik leghatásosabb dolog, amit befolyásolni tudunk" - mondta Thomas. Amikor az emberek segítséget kérnek az újonnan kialakult betegségek miatt, ő és kollégái mindig megbeszélik a betegekkel az étrendet, mert "gyógyszerekkel csak korlátozottan tudunk segíteni". Ugyanakkor hangsúlyozta az egészséges táplálkozás megelőző szerepét is, mondván: "Sokkal jobb az étrendet átalakítani, mielőtt betegséget kapnának".
Amikor megkérdezték tőle, hogy az autoimmun betegségek enyhítése érdekében ajánlaná-e betegei számára a cukorbevitel csökkentését, Kharrazian válasza az volt, hogy "Igen, mindig".
Norwitz csatlakozott ehhez a tanácshoz.
"Ha eltávolítjuk a kiváltó okot (ebben a példában a cukrot), az immunrendszer megnyugszik, és a tünetek megszűnhetnek" - mondta Norwitz. A klinikai gyakorlatban megfigyelte, hogy súlyos autoimmun betegségek és gyulladásos állapotok (többek között fekélyes vastagbélgyulladás, Crohn-betegség, lupusz, reumatoid artritisz és mások) remisszióba kerültek, amikor a beteg cukormentes és/vagy ketogén étrendre állt át.
"A gyulladásos vagy autoimmun betegségekben szenvedő betegek számára mit veszítünk, ha nyolc hétig cukor és feldolgozott élelmiszerek nélkül próbálkozunk" - mondta Norwitz.
"Legrosszabb esetben nincs haszna. A legjobb esetben megváltoztatja az életét. Velem is ez történt."