A cukor "táplálja" a rákos sejteket

Fordította: Czárán Judit

Bizonyára hallott már róla, hogy a rákos sejtek imádják a cukrot. De vajon ez igaz?

 

 

Source: www.Freepik.com

Rákos betegek esetében "a cukorbevitel valóban táplálhatja a rákos sejteket" - mondta Mingyang Song, a Harvard T.H. Chan School of Public Health klinikai epidemiológusa és táplálkozástudományi szakembere a The Epoch Timesnak, és hozzátette: "Ezt erős epidemiológiai bizonyítékok támasztják alá."

A PLoS One című szaklapban publikált, 1011 vastagbélrákos beteg bevonásával és több mint hét éves követéssel végzett vizsgálat szerint a havonta kevesebb mint két adag cukros italt fogyasztó betegekhez képest azoknál, akik naponta két vagy több adag ilyen italt ittak, 67 százalékkal megnőtt a vastagbélrák kiújulásának, illetve az abban való elhalálozásnak a kockázata (1).

Egy másik, a Clinical Nutrition című szaklapban közzétett, 2021-ben Spanyolországban több mint 7000 fős mintán végzett vizsgálat szerint minden további napi 5 gramm folyékony formában elfogyasztott cukor 8 százalékkal növelte a rákos megbetegedések számát (2). A legtöbb folyékony cukrot fogyasztó vizsgálati személyeknél 46 százalékos kockázatnövekedést tapasztaltak.

Egy doboz üdítő általában 30-45 gramm cukrot tartalmaz.

A lakosság cukorfogyasztásában bekövetkező változás jelentősen befolyásolhatja a rákos megbetegedések számát. Lewis Cantley, a Harvard Medical School sejtbiológus professzora a The Epoch Timesnak küldött e-mailjében Tajvant hozta fel példaként, ahol a második világháború előtt viszonylag alacsony volt a rák, köztük a vastagbél-, az endometrium- és a mellrák előfordulási aránya. Akkoriban ugyanis a cukorral édesített italok fogyasztása Tajvanon még kevésbé volt általános. Aztán az 1960-as és 1970-es években, a nyugati étrend - különösen a cukros italok - elterjedésével a rákos megbetegedések száma folyamatosan emelkedni kezdett, és mára az Egyesült Államokéhoz hasonló szintet ért el.

A rákos sejteknek jelentős mennyiségű glükózra van szükségük a túléléshez. Az 1930-as években Otto Warburg német biokémikus felfedezte, hogy mind a rákos sejteknek, mind a normál sejteknek szükségük van cukorra, ám ezek metabolikus útvonalai különböznek egymástól: A normál sejtek elsősorban aerob légzéssel alakítják át a glükózt energiává, míg a rákos sejtek oxigén felhasználása nélkül glikolízis útján jutnak energiához.

A rákos sejtek a cukoranyagcseréjük sajátosságai miatt nagyon kevés energiát termelnek és azt is nagyon kevéssé hatékonyan, ezért rengeteg cukorra van szükségük - mintegy 200-szor gyorsabban fogyasztják a cukrot, mint a normál sejtek (3). Ennek a mohó étvágynak széles körű hatásai vannak.

"A rákos sejtek bizonyos értelemben eltérítik a szervezet anyagcsere-folyamatait" - mondja Lorenzo Cohen, az Anderson Rákközpont integratív gyógyászati programjának professzora és igazgatója, valamint az "Anticancer Living" című könyv szerzője a The Epoch Timesnak.

Cukor, elhízás, rák: A legelterjedtebb elmélet

"A cukor és a rák közötti kapcsolat rendkívül bonyolult" - mondja Dr. Jeremy Kortmansky, a Yale School of Medicine docense és a Yale Rákközpont gasztrointesztinális onkológiai részlegének klinikai igazgatója.

Az uralkodó elmélet szerint a cukor nem közvetlenül okoz rákot, inkább közvetve, az elhízáson keresztül növeli annak kockázatát.

A magas energiabevitel, vagyis a túl sok kalória, és az alacsony energiafelhasználás számos ráktípus elsődleges kockázati tényezője, állítja Ellen Kampman, táplálkozás-epidemiológus, a hollandiai Wageningen Egyetem tanszékvezetője a The Epoch Timesnak. Márpedig a magas cukortartalmú étrend növeli az energiabevitelt.

"Az egészséges testsúly megtartása a legfontosabb dolog, amit a rák megelőzése érdekében tehetünk" - mondja.

Egy több mint 35 000 résztvevővel végzett prospektív vizsgálat kimutatta, hogy azoknál, akik naponta többször fogyasztottak cukros üdítőitalokat, 18 százalékkal volt nagyobb az elhízással összefüggő rákos megbetegedések kockázata, mint azoknál, akik ritkán fogyasztottak ilyen italokat (4).

A Cancers 2023-ban megjelent áttekintő tanulmány szerint a rákos megbetegedések mintegy 48 százaléka az elhízással függ össze (5). Az elhízás 13 ráktípusnak, köztük az emlő-, a vastagbél-, a méhnyálkahártya-, a máj-, a gyomor- és a pajzsmirigyráknak is kockázati tényezője.

A magas cukortartalmú étrend a testzsír, különösen a zsigeri háj felhalmozódásához vezethet. A tudósok felismerték, hogy a testzsír szerepe túlmutat az energiatároláson, mivel az rendkívül aktív endokrin szervként is működik, amely különböző anyagok, köztük hormonok kiválasztására képes (6). A nagymennyiségű testzsír ezek egyensúlyának felbomlásához vezethet, ami hozzájárulhat a rák kialakulásához.

Egy komoly kihívást jelentő probléma

A cukorfogyasztás és a rák közötti közvetlen kapcsolat bizonyítása egyrészt etikai okokból, másrészt az ilyen kísérletek elvégzésével kapcsolatos gyakorlati nehézségek miatt rendkívül problematikus.

"Én biztosan nem szeretném, ha a gyermekeim részt vennének egy ilyen kísérletben" -mondta Cantley, akinek munkássága nagy hatással volt a ráksejt kutatásra.

Mindazonáltal a prospektív vizsgálatok - ezek egyfajta megfigyeléses vizsgálatok, amelyek egy adott embercsoportot követnek nyomon egy meghatározott időn keresztül anélkül, hogy beavatkoznának az étkezési szokásaikba - értékes betekintést nyújthatnak a cukorfogyasztás és a rákkockázat közötti összefüggésbe.

Az egyik ilyen, a The American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban 2020-ban publikált vizsgálat több mint 100 000 francia felnőttet figyelt meg több éven keresztül (7), és azt állapította meg, hogy a legtöbb cukrot fogyasztók körében 17 százalékkal több rákos megbetegedés fordult elő, mint a legkevesebb cukrot fogyasztóknál. Ez különösen a mellrák esetében volt szembetűnő, ott 51 százalékkal volt magasabb a kockázat.

Ez az összefüggés még az olyan tényezők, mint a súlyfelesleg és a testtömegindex kiigazítása után is jelentős maradt. A tanulmány azt sugallja, hogy a cukor a súlygyarapodáson kívül más mechanizmusok révén is növelheti a rák kockázatát.

A cukor sokféle módon okozhat rákot

A feldolgozott cukor nagyon hatékony energiaforrás, amely az elhízáson túl is számos olyan változást okoz a szervezetben, amely növeli a rák kockázatát.

Megváltoztatja az anyagcserét

"Egy másik mechanizmus, amelyen keresztül a cukor növeli a rák kockázatát, az anyagcserére gyakorolt hatása" - mondta Song.

A magas cukorfogyasztás megváltoztathatja az anyagcsere-profilt, gyulladást és inzulinrezisztenciát okozhat, mindkettő kockázati tényezőt jelent a daganatok kialakulása szempontjából. (A ráksejteknél nem alakul ki inzulinrezisztencia, ezért a magas vércukorból ők profitálnak a legtöbbet.)

Ez az egyik fő mechanizmus, amelynek révén a cukor az elhízástól függetlenül is rákot okozhat - mondja. Az elhízott emberek hajlamosabbak a gyulladásra és az inzulinrezisztenciára, de sovány egyéneknél is előfordulhat mindkettő.

A szacharóz, a fruktóz és a finomított szénhidrátok jelentős vércukorszint-emelkedést okoznak. A cukoregyensúly fenntartásához a szervezetnek fokoznia kell az inzulintermelését, márpedig Cohen szerint "a túl sok inzulin gyulladást okoz".

Thomas Seyfried, a Boston College biológus professzora a The Epoch Timesnak elmondta, hogy a magas vércukorszint összefügg a szisztémás gyulladással, ami mitokondriális károsodáshoz, és végül rákhoz vezethet (8).

DNS-mutációt okoz

A gyulladás és az inzulinrezisztencia közvetlenül is elősegítheti a génmutációt a sejtekben, ami a sejtek viselkedésének megváltozásához vezet.

Ilyenkor zavar keletkezik a sejtek normális életciklusában, nem kerül sor normális időben a sejthalálra, hanem a sejtek korlátlanul növekednek és szaporodnak, ami tumor kialakulásához vezet.

Számos kísérlet igazolta már ezeket a mechanizmusokat. Például az inzulin jelátvitellel kapcsolatos gének mutációi hozzájárulhatnak a sejtburjánzáshoz bizonyos típusú szövetekben, növelve ezzel egyes daganattípusok, köztük az emlő-, az endometrium- és a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázatát (9).

A Cell Metabolism című szaklapban megjelent tanulmány szerint a hasnyálmirigyrák kialakulásához vezető génmutációk valószínűsége a normál környezethez képest ötszörösére nő magas glükóztartalmú környezetben (11).

Megváltoztatja a bélmikrobiomot

"Csak az utóbbi években kezdik felismerni a bélmikrobiom jelentőségét a rák kockázata szempontjából" - mondja Song.

A cukor megzavarhatja a bélmikrobiom összetételét és működését, és a hasznos baktériumokat károsakkal helyettesítheti, ami végül daganatok kialakulásához vezethet a belekben, de akár máshol is.

Song több olyan mechanizmust is ismertet, amelyek révén a bélmikrobiom befolyásolja a daganatok kialakulását. A legújabb kutatások ezekkel a mechanizmusokkal foglalkoznak.

A cukor serkenti bizonyos káros baktériumok szaporodását, amelyek a felszínükön rákkeltő fehérjéket termelnek, ami génmutációkhoz vezet, és közvetlenül elősegíti a daganatok kialakulását. Egyes káros bélbaktériumok befolyásolhatják az anyagcserét is, ami a sejtek kontrollálatlan növekedéséhez vezethet.

Emellett bizonyos bélbaktériumok károsíthatják az immunrendszert, veszélyeztetve annak felügyeleti funkcióját. Ezek a baktériumok ugyanis olyan specifikus anyagcsere melléktermékeket is termelhetnek, amelyek a bélből a véráramba kerülve akár távoli helyeken is gyulladást és immunrendszeri szabályozási zavart tudnak előidézni, végső soron hozzájárulva tumorok kialakulásához ezeken a távoli területeken.

Aláássa az immunitást

Normális körülmények között az immunrendszer a felelős a problémás sejtek megsemmisítéséért és az egyensúlyi állapot fenntartásáért. A cukor tartós túlfogyasztása azonban felboríthatja ezt az egyensúlyt, így az immunrendszer képtelenné válik arra, hogy elpusztítsa a mutálódott sejteket, vagy blokkoljon más, a rák kialakulását elősegítő útvonalakat.

A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a cukor befolyásolja a rákkal összefüggésbe hozható folyamatokat, például a gyulladást, a glükóz- és a zsíranyagcserét, valamint az immunrendszer szabályozását. "Véleményem szerint az elhízás csak mellékterméke ezeknek a folyamatoknak" - mondta Cohen.

Dr. Kortmansky szerint annak érdekében, hogy jobban megértsük azokat mechanizmusokat, amelyeken keresztül a cukor hatással lehet a rákra, szélesebb körű kutatásokra van szükség.

Fruktóz: a legveszélyesebb cukor

A cukor és a rák közötti lehetséges kapcsolatot vizsgáló elméletek közül a tudósok különösen a fruktóz szervezetre gyakorolt hatását emelik ki.

Amikor általánosságban a "cukrot" említjük, gyakran a szacharózról beszélünk, mondta a The Epoch Timesnak Dr. Jason Fung nefrológus, aki régóta foglalkozik a 2-es típusú cukorbetegséggel és az időszakos koplalással.

Egy szacharózmolekula egy glükózmolekulából és egy fruktózmolekulából áll. A glükózt a szervezet minden sejtje képes felvenni és energiaforrásként használni. A fruktózmolekulákat azonban a szervezet egyetlen sejtje sem használja fel. Ehelyett közvetlenül a májba jutnak, ahol egy részük azonnal zsírrá alakul, ami fokozott inzulinrezisztenciához vezet.

Az Anderson Cancer Center kutatói állatkísérletet végeztek, amelyben mellráksejteket injektáltak különböző étrenden tartott egerekbe (11). A keményítő alapú étrenden tartott egereknél 30 százalékos volt a daganatok kialakulásának aránya, míg a szacharóz alapú étrenden tartott egereknél ez az arány meghaladta az 50 százalékot. Ezeknél az egereknél nagyobb volt a daganat tömege, és gyakoribb volt a tüdőáttétek kialakulása is.

A kutatók felfedezték továbbá, hogy a szacharóz, glükóz, fruktóz, valamint a glükóz és fruktóz kombinációján alapuló étrendek közül a fruktóz alapú étrenden tartott egereknél volt a legsúlyosabb a helyzet a mellrákos daganatok mérete, és a tumor növekedésének sebessége szempontjából. A rák áttétképzése is gyakoribb volt.

"A fruktózt és a glükózt nagyon különböző módon dolgozza fel a szervezet" - mondta Cohen, aki maga is tagja volt a kutatócsoportnak. Ez a kísérlet bebizonyította, hogy a fruktóz közvetlenül elősegíti a mellrák növekedését.

Egy másik vizsgálatból az derült ki, hogy a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup - a feldolgozott élelmiszerekben és italokban gyakran használt másik hozzáadott cukorfajta - közvetlenül elősegíti a vastagbélrákos daganatok növekedését és progresszióját (12).

A 45 százalékban glükózból és 55 százalékban fruktózból álló magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot gyakran használják üdítőitalokban és más édesített élelmiszerekben.

A vizsgálatot vezető Cantley elmondta, hogy az elmúlt években "drámai mértékben megnőtt" a vastagbélrák előfordulása a fiatalabb népesség körében, ami összefügg azzal, hogy az elmúlt fél évszázadban az emberek egyre több magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot fogyasztanak.

A korábban említett spanyolországi vizsgálat rámutatott, hogy a folyékony cukrok, különösen a folyékony fruktóz és a gyümölcslevekben lévő fruktóz a rák kockázatának jelentősebb növekedésével jár, mint a szilárd cukrok fogyasztása. A folyékony fruktóz magas bevitele járt együtt a rákos halálozás legnagyobb mértékű növekedésével.

A feldolgozott élelmiszerekben és italokban található fruktóz különbözik a valódi gyümölcsökben található fruktóztól. Ha megeszünk egy almát, akkor csak kis mennyiségű fruktózt viszünk be a szervezetbe, ráadásul rosttal együtt, ami lassítja az emésztést.

De egy pohár almalé megivása olyan, mintha egyszerre három-négy alma cukortartalmát fogyasztanánk el egyszerre, mondta Cohen.

"Azt javaslom, hogy a veszélyeztetett csoportba tartozó emberek próbáljanak áttérni egy hozzáadott cukrokban szegény étrendre, és fokozzák a fizikai aktivitásukat" - mondja Dr. Kortmansky a The Epoch Timesnak. "Ez a legjobb módja annak, hogy kontroll alatt tartsuk a szervezetünkbe jutó cukor mennyiségét."

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre