Sun és mtsi.:
A D-vitamin gyógyír a Hashimoto-ra

Forrás:Sun W, Ding C, Wang Y, Li G, Su Z, Wang X. Vitamin D deficiency in Hashimoto's thyroiditis: mechanisms, immune modulation, and therapeutic implications. Front Endocrinol (Lausanne). 2025 Aug 1;16:1576850.

Fordította: Szendi Gábor

A D-vitamninhiány oka, de legalábbis súlyosbítója a Hashimoto pajzsmirigygyulladásnak

 

A Google adatkezelési elvei

 

Source: www.Freepik.com

1., Bevezetés

A Hashimoto-pajzsmirigygyulladás, egy szervspecifikus autoimmun rendellenesség, amelyet limfocita infiltráció és pajzsmirigy-peroxidáz (anti-TPO) antitest termelés jellemez, s amely világszerte a pajzsmirigy alulműködés vezető okává vált. Újabb bizonyítékok rámutatnak a D-vitamin kettős szerepére a csontanyagcserében és az immunszabályozásban, különösen az immunsejtekben jelenlévő D-vitamin receptorokkal (DVR) való interakcióján keresztül (1, 2). Ez a tanulmány szisztematikusan vizsgálja a D-vitamin-szint, a pajzsmirigy diszfunkció és az autoimmun aktivitás közötti háromoldalú kapcsolatot a Hashimoto-ban, különös figyelmet fordítva három kulcsfontosságú aspektusra: a DVR sokféleségének szerepe a Hashimoto-ra való hajlamban; a D-vitamin által közvetített immunmoduláló mechanizmusok; a D-vitamin-pótló terápia klinikai következményei. A D-vitamin-hiányt számos autoimmun betegséggel, köztük a Hashimoto-val is összefüggésbe hozták.

A tanulmányok azt mutatják, hogy a Hashimoto-ban szenvedő betegek gyakran alacsonyabb D-vitamin-szintet mutatnak, mint az egészséges egyének, ami arra utal, hogy lehetséges kapcsolat van a D-vitamin-hiány és az autoimmun pajzsmirigy-rendellenességek kialakulása között (3). A D-vitamin immunmoduláló tulajdonságait feltehetően a különböző immunsejtekben jelen lévő DVR-rel való kölcsönhatása közvetíti (2). Ez az interakció befolyásolhatja a T-sejtek differenciálódását és működését, elősegítve a gyulladáscsökkentő környezetet és potenciálisan csökkentve a pajzsmirigy szövetére irányuló autoimmun támadást. Például kimutatták, hogy a D-vitamin gátolja a gyulladáskeltő citokinek termelését (4, 5).

Számos klinikai vizsgálatban tanulmányozták a D-vitamin-kiegészítés hatását a pajzsmirigy működésére és az autoimmun markerekre Hashimoto-ban szenvedő betegeknél. Egy tanulmány például arról számolt be, hogy a kolekalciferol (D3-vitamin) kiegészítés jelentősen csökkentette az anti-TPO szintjét D-vitamin-hiányos Hashimoto-ban szenvedő betegeknél, ami az autoimmun aktivitás javulását jelzi (6). Az antitestszint csökkenését a pajzsmirigy működésének javulása kísérte, amit a pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) szintjének csökkenése is bizonyított. Az eredmények alátámasztják a D-vitamin-kiegészítés lehetőségét az autoimmun pajzsmirigy-rendellenességek kezelésének terápiás stratégiájaként, különösen a D-vitamin-hiányban szenvedő betegek esetében.

Ráadásul a D-vitamin szint és a pajzsmirigy működése közötti kapcsolat bonyolultnak tűnik. Egyes tanulmányok negatív korrelációt jelentettek a szérum D-vitamin szint és a TSH között, ami arra utal, hogy az alacsonyabb D-vitamin szint magasabb TSH szinttel és következésképpen nagyobb pajzsmirigy-diszfunkcióval járhat (7). Ez a korreláció arra utal, hogy a D-vitaminhiány szerepet játszhat a Hashimoto-ban szenvedő betegek hypothyreosisának romlásában.

Ezenkívül a D-vitamin receptorok jelenléte a pajzsmirigy sejtekben arra utal, hogy a D-vitamin közvetlenül befolyásolhatja a pajzsmirigy hormon termelését és szekrécióját, ami tovább erősíti a D-vitamin státusz és a pajzsmirigy egészségének kapcsolatát.

Összefoglalva, a jelenlegi szakirodalom alátámasztja azt a hipotézist, hogy a D-vitamin-szint jelentősen befolyásolja a pajzsmirigy működését és az autoimmun aktivitást Hashimoto-ban szenvedő betegeknél. A D-vitamin immunmoduláló hatása miatt a kiegészítő szedése hatékony kiegészítő kezelést jelenthet a Hashimoto kezelésében, különösen D-vitamin-hiányban szenvedő egyéneknél. A jövőbeli kutatásoknak nagyobb, randomizált, kontrollált vizsgálatokra kell összpontosítaniuk az optimális adagolási stratégiák kidolgozása és a D-vitamin pajzsmirigy-autoimmunitásra gyakorolt hatásának mechanizmusainak további tisztázása érdekében. Ez javíthatja a Hashimoto kezelésének megértését és célzott táplálkozási beavatkozások révén javíthatja a betegek eredményeit.

1.1 A Hashimoto epidemiológiai helyzete

1.1.1 A Hashimoto előfordulása és kockázati tényezői

A Hashimoto a pajzsmirigyet érintő leggyakoribb autoimmun rendellenesség, amelyet a limfocita-infiltráció és az autoantitestek jelenléte okozta pajzsmirigysejtek pusztulása jellemez. A Hashimoto előfordulása világszerte változó, magasabb arányt figyeltek meg a nőknél, különösen azoknál, akiknek családjában előfordultak autoimmun betegségek. Számos kockázati tényezőt azonosítottak, köztük a genetikai hajlamot, a környezeti kiváltó tényezőket és a táplálkozási hiányosságokat. Például a D-vitamin-hiányt összefüggésbe hozták a Hashimoto kialakulásának fokozott kockázatával, mivel ez a vitamin döntő szerepet játszik az immunszabályozásban. Tanulmányok kimutatták, hogy az alacsonyabb 25-hidroxi-D-vitamin-szinttel rendelkező egyéneknél nagyobb a valószínűsége a pajzsmirigy-peroxidáz antitestek pozitív eredményének, ami a Hashimoto jellegzetes tünete (8).

Ezenkívül más autoimmun betegségek, például a cöliákia és az 1-es típusú cukorbetegség jelenléte is növelheti a Hashimoto kockázatát, ami az autoimmun rendellenességek közös patogén mechanizmusára utal (9). Ez a multifaktoriális etiológia arra utal, hogy mind a genetikai, mind a környezeti tényezők hozzájárulnak a Hashimoto kialakulásához, ezért átfogó megközelítésre van szükség a megelőzés és a kezelés terén.

1.1.2 A D-vitamin-hiány prevalenciája Hashimoto-ban szenvedő betegeknél

A D-vitamin-hiány különösen gyakori a Hashimoto-ban szenvedő betegek körében, és számos tanulmány rámutat a betegség és a hiány közötti összefüggésre. A kutatások azt mutatják, hogy a Hashimoto-ban szenvedő betegek szérum 25-hidroxi-D-vitamin szintje gyakran jelentősen alacsonyabb, mint az egészséges kontrollcsoporté (10). Ez a hiány súlyosbíthatja az autoimmun folyamatokat, mivel a D-vitamin immunmoduláló tulajdonságairól ismert, amelyek segítik az immunológiai tolerancia fenntartását és a gyulladás csökkentését. Egy szisztematikus áttekintés kimutatta, hogy a D-vitamin-kiegészítés csökkentheti a pajzsmirigy autoantitestek, különösen a pajzsmirigy peroxidáz antitestek szintjét Hashimoto-ban szenvedő betegeknél (11). Ezenkívül a D-vitamin-szint összefüggésbe hozható a pajzsmirigy működésével, ahol az alacsonyabb D-vitamin-szint magasabb TSH-szinttel jár, ami a D-vitamin-hiány és a hypothyreosis közötti lehetséges összefüggésre utal (12). A D-vitamin és a pajzsmirigy autoimmunitás közötti komplex kölcsönhatás arra utal, hogy a D-vitamin-hiány kezelése döntő fontosságú lehet a Hashimoto kezelésében, potenciálisan javítva a klinikai eredményeket és az érintett személyek életminőségét. További kutatásokra van szükség az optimális D-vitamin-szint és a kiegészítés hatékonyságának megállapításához ebben a populációban.

1.2 A D-vitamin biológiai funkciói és mechanizmusai

1.2.1 A D-vitamin szintézise és metabolizmusa

A D-vitamin szintézise akkor kezdődik, amikor a bőr ultraibolya sugárzásnak (UVB) való kitettsége a 7-dehidrokolesterolt pre-D3-vitaminná alakítja, amely hő hatására D3-vitaminná (kolekalciferollá) alakul. A máj hidroxilálja 25-hidroxi-D-vitaminná [25(OH)D], majd a vese aktív 1,25-dihidroxi-D-vitaminná [1,25(OH)2D] alakítja. Ez a hormonális forma kötődik a D-vitamin receptorokhoz (DVR), szabályozva a kalcium homeosztázist, az immunválaszokat és az izom-csontrendszer funkcióit. A szintézis hatékonysága függ az életkortól (az öregedéssel csökken), a bőr melanintartalmától (a sötétebb bőr csökkenti az UVB-abszorpciót), a földrajzi szélességtől és az étrendtől (zsíros halak, dúsított élelmiszerek, kiegészítők) (13). A korlátozott napozás étrend-kiegészítők szedését teszi szükségessé. A D-vitamin-hiány összefüggésbe hozható az oszteoporózissal, az autoimmun rendellenességekkel és a fertőzésekre való hajlammal, ami aláhúzza klinikai jelentőségét a betegségek megelőzésében és kezelésében (14).

1.2.2 A D-vitamin receptor és jelátviteli útjai

A D-vitamin a D-vitamin receptorokhoz (DVR) kötődve gátolja a gyulladást (15, 16). A pajzsmirigyben a D-vitamin fokozza a tiroglobulin antitesttermelés gátlását (17). A DVR gátlódása együtt jár a súlyosbodó pajzsmirigy autoimmunitással (18). Ezek a felfedezések autoimmun betegségekben a DVR jelátvitel helyreállításának terápiás lehetőségeire mutatnak rá.

1.2.3 A D-vitamin szerepe az immunrendszerben

A D-vitamin jelentős szerepet játszik az immunrendszerben, mivel modulálja mind a veleszületett, mind az adaptív immunválaszokat. Fokozza a monociták és makrofágok kórokozókkal szembeni hatását, elősegítve az antimikrobiális peptidek, például a katelicidin és a defenzinek termelését (ezek pl. a légcsőben gátolják a légúti betegségek kialakulását).

Ezenkívül a D-vitamin befolyásolja a T-sejtek differenciálódását és működését, különösen azáltal, hogy gátolja a proinflammatorikus Th1 és Th17 sejtek aktiválódását (A Th1 sejtek a gyulladásért, a Th17 az autoimmunfolyamatokért felelős). Ez az immunmoduláló hatás különösen releváns az autoimmun betegségek esetében, ahol a D-vitamin-hiányt a betegség fokozott aktivitásával és súlyosságával hozták összefüggésbe. Például a Hashimoto esetében az alacsonyabb D-vitamin-szint magasabb pajzsmirigy-autoantitest-szinttel és pajzsmirigy-diszfunkcióval korrelál. Kimutatták, hogy a D-vitamin-kiegészítés csökkenti ezeket az autoantitest-szinteket és javítja a klinikai eredményeket az autoimmun pajzsmirigy-betegségben szenvedő betegeknél. Ezenkívül a D-vitamin szerepe a bélbarrier funkciójának erősítésében, azaz javítja az áteresztő bélszindrómát) és a bélmikrobióm modulálásában szintén hozzájárul a gyulladásos betegségek elleni védő hatásokhoz. Összességében a megfelelő D-vitamin-szint elengedhetetlen az optimális immunfunkcióhoz, és megelőző szerepet játszhat különböző autoimmun állapotokban és fertőzésekben (7, 19, 20).

1.3 A D-vitamin-szint és a pajzsmirigy működése közötti kapcsolat

1.3.1 A D-vitamin-hiány hatása a pajzsmirigy hormon szintézisére

A D-vitamin-hiányt egyre inkább elismerik a pajzsmirigy hormon szintézisét befolyásoló jelentős tényezőként, különösen az autoimmun pajzsmirigybetegségek, például a Hashimoto esetében. A kutatások azt mutatják, hogy a D-vitamin döntő szerepet játszik az immunrendszer szabályozásában, ami elengedhetetlen a pajzsmirigy egészségének fenntartásához. Hashimoto-ban szenvedő betegeknél az alacsony D-vitamin-szint összefüggésbe hozható a pajzsmirigy peroxidáz antitestek (anti-TPO) emelkedett szintjével, ami a pajzsmirigy autoimmunitását jelzi (21). Ezenkívül a D-vitamin immunmoduláló hatással bír, amely enyhítheti az autoimmun betegségekben fellépő gyulladásos folyamatokat, potenciálisan csökkentve a pajzsmirigy szövetének pusztulását és az azt követő hormontermelés csökkenését.

Tanulmányok kimutatták, hogy a D-vitamin-kiegészítés jelentősen csökkentheti az anti-TPO antitestek szintjét és javíthatja a pajzsmirigy működési paramétereit (6). Ez arra utal, hogy a D-vitamin fokozhatja a pajzsmirigy hormonok szintézisét az immunválaszok modulálásával és a pajzsmirigy sejtekre irányuló autoimmun támadás csökkentésével, így kiemelve a megfelelő D-vitamin-szint fenntartásának fontosságát az optimális pajzsmirigy-egészség érdekében.

1.3.2 A D-vitamin és a hypothyreosis közötti összefüggés

A D-vitamin szint és a hypothyreosis közötti összefüggés széles körű kutatások tárgyát képezte, különösen az autoimmun pajzsmirigybetegségek összefüggésében. Számos tanulmány arról számolt be, hogy a hypothyreosisban szenvedő egyének, különösen a Hashimoto-ban szenvedők, gyakran jelentősen alacsonyabb D-vitamin szérumszintet mutatnak, mint az egészséges kontrollcsoport tagjai (22). Egy metaanalízis megerősítette, hogy a D-vitamin-hiány gyakori az autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedő betegek körében, és szignifikáns összefüggés van az alacsony D-vitamin-szint és a megnövekedett TSH-szint között, ami arra utal, hogy lehetséges kapcsolat van a hypothyreosis kialakulásával (23). Ezenkívül kimutatták, hogy a D-vitamin védő szerepet játszik a pajzsmirigy diszfunkció előrehaladásával szemben, amit alátámasztanak azok az eredmények, amelyek szerint a magasabb D-vitamin-szint alacsonyabb hypothyreosis kialakulási eséllyel jár (24). Ez az összefüggés aláhúzza a D-vitamin-kiegészítés terápiás stratégiaként való alkalmazásának lehetőségét a pajzsmirigy rendellenességek kezelésében.

1.4 A D-vitamin hatása az antitestszintre

1.4.1 A D-vitamin és a pajzsmirigy antitestek közötti kapcsolat

A D-vitaminhiány jelentős szerepet játszik az autoimmun betegségek, például a Hashimoto patogenezisében. Számos tanulmány rámutatott arra, hogy a Hashimoto-ban szenvedő betegeknél a D-vitamin-hiány előfordulása magasabb, mint az egészséges egyéneknél. Konkrétan, a kutatások ezeknél a betegeknél negatív összefüggést mutattak ki a 25-hidroxi-D-vitamin (25(OH)D) szérumszintje és a pajzsmirigy-peroxidáz antitestek (anti-TPO) és a tiroglobulin antitestek (anti-Tg) szintje között.

Például egy tanulmány kiemelte, hogy az alacsonyabb D-vitamin-szint magasabb anti-TPO antitest titerekkel társult, ami arra utal, hogy a D-vitamin-hiány súlyosbíthatja az autoimmun válaszokat Hashimoto-betegeknél (20). Továbbá úgy gondolják, hogy a D-vitamin immunmoduláló hatása hozzájárul a pajzsmirigy autoantitestek szintjének csökkentéséhez, valószínűleg a gyulladáskeltő citokinek gátlásával és az immunológiai tolerancia elősegítésével (25). Ez a kapcsolat aláhúzza annak fontosságát, hogy megfelelő D-vitamin szintet tartsunk fenn a pajzsmirigy rendellenességekben szerepet játszó autoimmun folyamatok potenciális enyhítése érdekében.

1.4.2 A D-vitamin-kiegészítés szabályozó hatása az antitestszintekre

A D-vitamin-kiegészítésnek kedvező hatása van az autoimmun pajzsmirigybetegségekben, beleértve a Hashimoto-t is, szenvedő betegek antitestszintjeire. Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a D-vitamin jelentősen csökkentheti a pajzsmirigy antitestek, különösen az anti-TPO és anti-Tg antitestek szintjét. Például egy randomizált kontrollált vizsgálatok meta-elemzése kimutatta, hogy a D-vitamin-kiegészítés jelentősen csökkentette a TPO antitestek titerét, ami közvetlen hatást jelez a pajzsmirigy autoimmunitására (26). Ezenkívül egy tanulmány kimutatta, hogy a D-vitamin-kiegészítést kapó betegeknél az anti-TPO antitestszint 30,5%-kal csökkent, míg a placebo-csoportban csak 16,5%-kal, ami aláhúzza a D-vitamin hatékonyságát az autoimmun válaszok modulálásában (6). Ezenkívül a hosszan tartó (három hónapnál hosszabb) kiegészítés az antitestszint jelentősebb csökkenésével és a pajzsmirigy működésének javulásával járt, ami arra utal, hogy a megfelelő D-vitamin-szint fenntartása fontos terápiás stratégia lehet az autoimmun pajzsmirigybetegségek kezelésében (27). Ezek az eredmények együttesen alátámasztják a D-vitamin-kiegészítés beépítését az autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedő betegek kezelési rendjébe a klinikai eredmények javítása és a pajzsmirigy antitestek által okozott károsodásának csökkentése érdekében.

1.5 A D-vitamin-kiegészítés potenciális hatása a betegek prognózisára

1.5.1 Klinikai vizsgálatok és a kiegészítés hatásainak értékelése

A klinikai kutatások egyre inkább a D-vitamin immunválaszokat moduláló szerepére és különböző autoimmun betegségek, köztük a Hashimoto kezelésében betöltött potenciális terápiás hatására összpontosítanak. Számos tanulmány kimutatta a D-vitamin alacsony szintje és a Hashimoto előfordulása közötti szignifikáns összefüggést, ami arra utal, hogy a D-vitamin-hiány hozzájárulhat ennek az autoimmun rendellenességnek a patogeneziséhez (5). Például egy prospektív tanulmány kimutatta, hogy a D-vitamin-kiegészítés jelentősen csökkentette a pajzsmirigy autoantitestek titerét Hashimoto-ban szenvedő betegeknél, kiemelve annak immunmoduláló tulajdonságait (6). Ezenkívül a D-vitamin immunológiai tolerancia fokozásában betöltött szerepe különösen releváns az autoimmun betegségek esetében, ahol segíthet enyhíteni a pajzsmirigy szövetek autoimmun támadását (28).

A D-vitamin klinikai eredmények javításában betöltött hatékonyságát alátámasztó bizonyítékok meggyőzőek. Egy szisztematikus áttekintés megállapította, hogy a D-vitamin-kiegészítés összefüggésbe hozható a pajzsmirigy-peroxidáz antitestek szintjének csökkenésével, amelyek az autoimmun pajzsmirigybetegség kritikus markerei (29). Ezenkívül egy metaanalízis megerősítette, hogy a Hashimoto-ban szenvedő betegek szérumszintjei szignifikánsan alacsonyabbak voltak a 25-hidroxi-D-vitamin tekintetében, mint az egészséges kontrollcsoporté, megerősítve azt a feltevést, hogy a D-vitamin-hiány súlyosbíthatja az autoimmun folyamatokat (30).

Az elmúlt évtizedben számos vizsgálat kimutatta, hogy a D-vitamin-kiegészítés után az anti- TPO és/vagy anti-TG szintje jelentősen csökkent a különböző populációkban autoimmun pajzsmirigygyulladással diagnosztizált felnőttek körében.

Megbeszélés:

A tanulmány további részében a szerzők a tudományosság igényének megfelelően ismertették a szkeptikusok álláspontját is, mert az mindig van. Az idézett vizsgálatokban alkalmazott napi 1000-4000 NE D-vitaminpótlással javulást el lehetett érni, de a felnőtt szervezetnek való D-vitamin adaggal (8-10 000/nap) valószínűleg sokkal nagyobb javulás volna tapasztalható (lásd. Szendi Gábor: Az orvosok által ajánlott napi D-vitamin adag durva számítási hibából ered). Ha azonban figyelembe vesszük az autoimmunitás és a D-vitaminrezisztencia korábban tárgyalt összefüggését (Lemke és mások: D-vitaminrezisztencia: az autoimmunbetegségek új terápiája), és megismerkedünk a Coimbra protokoll hatásaival (Domene: Az autoimmun betegségek "gyógyszere"), akkor sokkal nagyobb javulást, sőt, egyeseknél gyógyulást lehet előidézni.(Az elpusztult mirigyszövet vissza nem tud nőni, de az autoimmunfolyamat lelassul vagy megáll) A D-vitaminrezisztencia ugyanis a feltevések szerint az egyik oka az autoimmunfolyamatoknak, s ezt a rezisztenciát csak nagy dózisban adott D-vitaminnal lehet leküzdeni. Ehhez azonban fontos a D-vitaminszedés szabályait is követni (Szendi Gábor: A D-vitaminszedés titkai) különös tekintettel a magas K2-vitamin bevitelre a meszesedés kivédésére.

 

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

1. Zhao R, Zhang W, Ma C, Zhao Y, Xiong R, Wang H, et al. Immunomodulatory function of vitamin D and its role in autoimmune thyroid disease. Front Immunol. (2021) 12:574967. doi: 10.3389/fimmu.2021.574967

2. Bikle D and Christakos S. New aspects of vitamin D metabolism and action - addressing the skin as source and target. Nat Rev Endocrinol. (2020) 16:234-52. doi: 10.1038/s41574-019-0312-5

3. Hu S and Rayman MP. Multiple nutritional factors and the risk of Hashimoto's thyroiditis. Thyroid. (2017) 27:597-610. doi: 10.1089/thy.2016.0635

4. Minton K. Vitamin D shuts down T cell-mediated inflammation. Nat Rev Immunol. (2022) 22:1. doi: 10.1038/s41577-021-00663-3

5. Durá-Travé T and Gallinas-Victoriano F. Autoimmune thyroiditis and vitamin D. Int J Mol Sci. (2024) 25(6):3154. doi: 10.3390/ijms25063154

6. Bhakat B, Pal J, Das S, Charaborty SK, SircarMedical NR, Kolkata, et al. A prospective study to evaluate the possible role of cholecalciferol supplementation on autoimmunity in Hashimoto's thyroiditis. J Assoc Phys India. (2023) 71:1.

7. Siddiq A, Naveed AK, Ghaffar N, Aamir M, and Ahmed N. Association of pro-inflammatory cytokines with vitamin D in Hashimoto's thyroid autoimmune disease. Medicina-Lithuania. (2023) 59(5):853. doi: 10.3390/medicina59050853

8. Fang F, Chai Y, Wei H, Wang K, Tan L, Zhang W, et al. Vitamin D deficiency is associated with thyroid autoimmunity: results from an epidemiological survey in Tianjin, China. Endocrine. (2021) 73:447-54. doi: 10.1007/s12020-021-02688-z

9. Yin M, Zhang Y, Liu S, Huang J, and Li X. Gene expression signatures reveal common virus infection pathways in target tissues of type 1 diabetes, hashimoto's thyroiditis, and celiac disease. Front Immunol. (2022) 13:891698. doi: 10.3389/fimmu.2022.891698

10. Sarmiento-Ramón MP, García-Medina JS, Botero-Restrepo D, Lopera-Canaveral MV, and Nino-Serna LF. Characterization of serum vitamin D levels in pediatric patients with chronic lymphocytic thyroiditis. Bol Med del Hosp Infantil Mex. (2022) 79:161-9. doi: 10.24875/BMHIM.21000155

11. Jiang H, Chen X, Qian X, and Shao S. Effects of vitamin D treatment on thyroid function and autoimmunity markers in patients with Hashimoto's thyroiditis-A meta-analysis of randomized controlled trials. J Clin Pharm Ther. (2022) 47:767-75. doi: 10.1111/jcpt.13605

12. Chao G, Zhu Y, and Fang L. Correlation between hashimoto's thyroiditis-related thyroid hormone levels and 25-hydroxyvitamin D. Front Endocrinol (Lausanne). (2020) 11:4. doi: 10.3389/fendo.2020.00004

13. Batacchi Z, Robinson-Cohen C, Hoofnagle AN, Isakova T, Kestenbaum B, Martin KJ, et al. Effects of vitamin D2 supplementation on vitamin D3 metabolism in health and CKD. Clin J Am Soc Nephrol. (2017) 12:1498-506. doi: 10.2215/CJN.00530117

14. Ahmed LHM, Butler AE, Dargham SR, Latif A, Ahmed EA, Hassan A, et al. Relationship between total vitamin D metabolites and complications in patients with type 2 diabetes. Biomed Rep. (2021) 14:18. doi: 10.3892/br.2020.1394

15. Huang D, Guo Y, Li X, Pan M, Liu J, Zhang W, et al. Vitamin D3/DVR inhibits inflammation through NF-?B pathway accompanied by resisting apoptosis and inducing autophagy in abalone Haliotis discus hannai. Cell Biol Toxicol. (2023) 39:885-906. doi: 10.1007/s10565-021-09647-4

16. Daniel C, Schröder O, Zahn N, Gaschott T, and Stein J. p38 MAPK signaling pathway is involved in butyrate-induced vitamin D receptor expression. Biochem Biophys Res Commun. (2004) 324:1220-6. doi: 10.1016/j.bbrc.2004.09.191

17. Bastyte D, Tamasauskiene L, Stakaitiene I, Briede K, Ugenskiene R, Valiukeviciene S, et al. Relation of T cell profile with vitamin D receptor and vitamin D-binding protein gene polymorphisms in atopy. Int J Mol Sci. (2024) 25(16):9021. doi: 10.3390/ijms25169021

18. Matos C, Renner K, Peuker A, Schoenhammer G, Schreiber L, Bruss C, et al. Physiological levels of 25-hydroxyvitamin D3 induce a suppressive CD4+ T cell phenotype not reflected in the epigenetic landscape. Scand J Immunol. (2022) 95:e13146. doi: 10.1111/sji.13146

19. Mikulska-Sauermann AA, Resztak M, KaraŸniewicz-Łada M, Filipowicz D, Ruchała M, and Główka FK. Assessment of vitamin concentrations in patients with hashimoto's thyroiditis and their relationships with thyroid function, biochemical status, and anthropometric parameters-A preliminary study. Nutrients. (2024) 16(11):1694. doi: 10.3390/nu16111694

20. Jamka M, Ruchała M, and Walkowiak J. Vitamin D and Hashimoto's disease. Polski Merkur Lekarski. (2019) 47:111-3.

21. Shimmi SC, Eldosouky HF, Hossain Parash MT, and Wan Saudi WS. Probability of concurrent deficiency of vitamin D and iron in hypothyroidism: A cross-sectional study. Cureus. (2023) 15:e37152. doi: 10.7759/cureus.37152

22. Chukur O, Pasyechko N, Bob A, Smachylo I, and Radetska L. Asso?iation between vitamin D status and metabolic disorders in premenopausal women with autoimmune hypothyroid disease. Wiadomoœci Lekarskie (Warsaw Poland: 1960). (2021) 74:1612-6. doi: 10.36740/WiadLek

23. Taheriniya S, Arab A, Hadi A, Fadel A, and Askari G. Vitamin D and thyroid disorders: a systematic review and Meta-analysis of observational studies. BMC Endocr Disord. (2021) 21:171. doi: 10.1186/s12902-021-00831-5

24. Pleić N, Babić Leko M, Gunjača I, and Zemunik T. Vitamin D and thyroid function: A mendelian randomization study. PloS One. (2024) 19:e0304253. doi: 10.1371/journal.pone.0304253

25. Soda M, Priante C, Pesce C, De Maio G, and Lombardo M. The impact of vitamin D on immune function and its role in Hashimoto's thyroiditis: A narrative review. Life (Basel Switzerland). (2024) 14(6):771. doi: 10.3390/life14060771

26. Zhang J, Chen Y, Li H, and Li H. Effects of vitamin D on thyroid autoimmunity markers in Hashimoto's thyroiditis: systematic review and meta-analysis. J Int Med Res. (2021) 49:3000605211060675. doi: 10.1177/03000605211060675

27. Tang J, Shan S, Li F, and Yun P. Effects of vitamin D supplementation on autoantibodies and thyroid function in patients with Hashimoto's thyroiditis: A systematic review and meta-analysis. Medicine. (2023) 102:e36759. doi: 10.1097/MD.0000000000036759

28. Krysiak R, Kowalcze K, and Okopień B. Gluten-free diet attenuates the impact of exogenous vitamin D on thyroid autoimmunity in young women with autoimmune thyroiditis: a pilot study. Scand J Clin Lab Invest. (2022) 82:518-24. doi: 10.1080/00365513.2022.2129434

29. Kubiak K, Szmidt MK, Kaluza J, Zylka A, and Sicinska E. Do dietary supplements affect inflammation, oxidative stress, and antioxidant status in adults with hypothyroidism or hashimoto's disease?-A systematic review of controlled trials. Antioxid (Basel Switzerland). (2023) 12(10):1798. doi: 10.3390/antiox12101798

30. Štefanić M and Tokić S. Serum 25-hydoxyvitamin D concentrations in relation to Hashimoto's thyroiditis: a systematic review, meta-analysis and meta-regression of observational studies. Eur J Nutr. (2020) 59:859-72. doi: 10.1007/s00394-019-01991-w