Gorvett-Gretchen:
A fogamzásgátlók mellékhatásai

Forrás: Zaria Gorvett:The strange truth about the pill and Kerry Gretchen: Why Aren't Women Tested for Factor V Leiden and Other Clotting Disorders?

Fordította: Czárán Judit

A fogamzásgátló tabletták kilenc különböző hormont tartalmaznak - közülük némelyik enyhén 'maszkulinalizáló' hatású. Ráadásul szedésük komoly trombóziskockázattal jár.

 

 

Az egész egy mexikói jamgyökérrel kezdődött.

1942-ben történt, hogy egy pennsylvaniai vegyészprofesszor olcsó progeszteronforrás után kutatott. Ezt a hormont abban az időben sok mindenre használták, többek közt a vetélés megelőzésére, illetve klimaxos nők kezelésére.

Valójában egy Russel Marker nevű vegyész addigra már feltalált egy módszert, amellyel egy növényi vegyületből progeszteront lehet előállítani. Az egyik lehetőség a vadon élő japán jam gumója volt. Csakhogy ezek a gumók túl cingárak voltak - egyszerűen nem tartalmaztak eleget a hormonból.

Marker járta a vidéket alternatíva után kutatva, megvizsgált több mint 400 fajt, mindhiába. Aztán rábukkant egy rajzra egy elsárgult botanikakönyvben. Az azon látható jamnak kövér gumója volt, amely állítólag akár 100 kilósra is megnőhet. Elutazott hát a növény lelőhelyére, Mexikóba, és kicsempészett egyet az országból.

Miután megtalálták a megfizethető progeszteronforrást, a kutatók elkezdtek azon gondolkodni, hogy miként lehetne azt fogamzásgátlóként használni, és nem egészen egy évtizeddel később már piacra is kerültek a tabletták. Marker viszont rejtélyes módon eltűnt a közéletből, állítólag az ezüstgyűjtés lett a szenvedélye (1).

A tabletta gazdasági és társadalmi mellékhatásai ugyanolyan mélyrehatóak voltak, mint amennyire jól dokumentáltak. Például attól fogva félelem nélkül lehetett szerelmeskedni. A nők a 20-as, 30-es éveiket házimunka és a pelenkamosás helyett immár a saját képzésüknek és a karrierjüknek szentelhették.

Ám a tablettának kezdettől fogva volt egy rejtélyes tulajdonsága.

Az elmúlt években a tudósok rájöttek, hogy a fogamzásgátló tablettákat szedő nők agya alapvetően másképp néz ki. Azokkal összehasonlítva, akik nem szednek hormonokat, az agyuk bizonyos területein sokkal több 'férfias' jelleg figyelhető meg. (2) És ez sokszor viselkedésbeli különbségekben is megnyilvánul. Például bizonyos típusú fogamzásgátlókat szedő nőknek rosszabbak a verbális képességeik, pedig ebben a nők általában sokkal jobbak, mint a férfiak. Másfelől viszont könnyebben tudnak képzeletben elforgatni tárgyakat, ami inkább a férfiakra jellemző. Más típusú tablettákat szedő nők viszont könnyebben ismernek fel arcokat, ami ugyancsak a nőkre jellemző.

Sikerült összezavarnom? Nos, a tudósok sem értik a dolgot. Mi ez az egész?

Gyakran halljuk, hogy a fogamzásgátlók ösztrogént és progeszteront tartalmaznak. Pedig egyik hormon sincs bennük.

Ez azért van, mert szájon át szedve az ösztrogén is és a progeszteron is túl gyorsan elbomlik. Úgyhogy a tabletták ezek szintetikus változatait tartalmazzák, amelyek sokkal stabilabbak (3), és amelyek ezeket a hormonokat imitálják.

A piacon lévő kombinált tabletták összes márkája ugyanolyan típusú szintetikus ösztrogént, etinilösztradiolt és a nyolc szintetikus progeszteron egyikét, úgynevezett progesztineket tartalmaz. Az etinilösztradiol gátolja a peteérést, míg a progesztinek megvastagítják a nyálkahártyát a méhnyak bejáratánál, barátságtalan környezetet teremtve a petesejt megtelepedéséhez.

Ezért aztán, ha véletlenül sikerül is egy érett petesejtnek kiszabadulnia és megtermékenyülnie, nem tud megtapadni és növekedni.

Ez eddig rendben is van. A baj csak az, hogy bár ezek a hormonok hatékonyan gátolják a teherbeesést, nem illeszkednek tökéletesen a természetes hormonjainkhoz. A végeredmény pedig az, hogy a szintetikus változatoknak olyan hatásai is vannak, amilyeneket a természetes progeszteron esetében soha nem tapasztalnánk.

Az internet tele van olyan történetekkel, hogy miután elkezdték szedni a tablettát, a nők pattanásos lettek, verejtékeztek, másoknak meg nemkívánt helyeken szőrösödni kezdett a testük. Valaki például arról számol be, hogy szőrszálak nőttek ki az arcából (4), míg egy másiknak "pizza arca" (5) lett, mikor áttért egy új márkára. Ezeket a 'maszkulin hatásokat' régóta vizsgálják a kutatók, és kiderült, hogy ezek valóban léteznek: bizonyos fajta tablettáknak valóban lehet ilyen hatásuk, különösen az erre érzékeny nőkre.

Az ok azonban meglepő

Egy 2012-es tanulmány szerint (6) a fogamzásgátlót használó amerikai nők 83%-a olyan tablettát szed, amelyek férfi hormonokból előállított progesztineket tartalmaznak. Ezek közé tartoznak többek közt az olyan népszerű márkák, mint az Ortho Tri-Cyclen, a Loestrin FE 1/20 és a Tri-Sprintec®.

A nandrolon nevű férfi hormon, amelyet ezekhez a tablettákhoz használnak, a tesztoszteron közeli rokona, és ugyancsak erősen androgén, vagyis a tipikusan férfi jelleget erősíti.

"Ezt a hormont néha doppingszerként használják férfi sportolóknál" - mondja Belinda Pletzer, az osztrák Salzburgi Egyetem kognitív idegtudósa. A nandrolon ugyanis segít az izomépítésben, ezért különösen népszerű a súlyemelők és a bokszolók körében: a korábbi nehézsúlyú világbajnok, Tyson Fury például azért kapott két év felfüggesztést, mert 2015-ben pozitív lett a szteroid tesztje (7) (ő azt állította, hogy a hormon akkor került a szervezetébe, mikor evett egy nem ivartalanított vaddisznó húsából).

Ezekről a mellékhatásokról évtizedek óta tudunk: az első progesztin, amit valaha előállítottak, a norethindron is androgén volt.

Az 1940-es, '50-es és '60-as években a terhes nők néha a vetélés megelőzése céljából szedtek nagy dózisú norethindront, amely azonban nem egyszer nyugtalanító változásokat idézett elő a testükben. Jobban izzadtak, szőrösebbek és pattanásosabbak lettek, néha még a hangjuk is mélyebb lett. Majdnem minden ötödik lánybabának (8), aki olyan anyától született, aki szedte ezt a hormont, férfias nemi szerveik voltak. Ezek közül a szerencsétlen gyermekek közül néhányat műteni kellett. (9)

Napjainkban az androgén progesztinek sokkal kevésbé androgének. A fogamzásgátló tabletták most már jóval kisebb dózisban tartalmazzák ezeket a hormonokat, és azokat is többnyire szintetikus ösztrogénnel kombinálják, amely a maszkulin hatást nagyrészt semlegesíti.

De még mindig vannak mellékhatások

"A progesztinek, amelyeknek a mennyisége az évek során csökkent a tablettákban, kémiai felépítésükben továbbra is a tesztoszteronra hasonlítanak. Az összes származékuk benne van a levonorgesztrelben, amely a legismertebb és leggyakrabban használt progesztin" - mondja Regine Sitruk-Ware, a New York-i Population Council endokrinológusa. "Amely önmagában ugyanúgy androgén, mivel képes kötődni az androgén receptorokhoz."

Az évek során a progesztinek számos generációja volt forgalomban. Bár a régebbiek szinte mind androgének, az utóbbi időben a tudósok kifejlesztettek olyan változatokat is, amelyeket szintetikus progeszteronból állítanak elő. Ezek pont ellenkező hatásúak: a női jelleget erősítik, ezért gyakran írják fel őket pattanások vagy túlzott szőrösödés ellen. (Bár a hormonális egyensúly megbillenése miatt ezeknek is lehetnek nemkívánatos mellékhatásaik (10)) Ilyen fogamzásgátlók például a Yasmin® és az Ocella^TM.

Általánosságban igaz, hogy a régebbi, olcsóbb fogamzásgátlók többnyire androgén hormonokat tartalmaznak, míg az újabb, drágább márkákban anti-androgéneket használnak. A magasabb ár lehet az oka, hogy Amerikában a kombinált tablettákat szedő nőknek csak 17%-a szedi az anti-androgén készítményeket.

Androgén receptorok sok helyen vannak az emberben, különösen a verejtékmirigyekben és a szőrtüszőkben, ami megmagyarázza, hogy az androgén progesztinektől miért lesznek egyes nők izzadósabbak, szőrösebbek vagy pattanásosabbak. De ezek az erős, gender-módosító szteroidok az agyra is hatással vannak.

Férfiaknál a pubertáskorban felszabaduló androgén hormonok közismerten változásokat idéznek elő az agyban (12). Ez a nőkre is igaz, akiknél már viszonylag kis mennyiségű tesztoszteron is bizonyos agyi régiók zsugorodásához, más régiók növekedéséhez vezet. (13)

Tekintettel arra, hogy tudjuk, mire képesek ezek a hormonok, talán meglepő, hogy egészen a legutóbbi időkig senki nem vizsgálta, hogy a férfi hormonokból előállított progesztineknek milyen hatásuk lehet az agyra.

"Rengeteg kutatást végeztek a testi mellékhatásokról" - mondja Pletzer. "Az érzelmekre gyakorolt hatásokkal is sokat foglalkoztak, mivel a nők gyakran panaszkodtak ilyenekre. De az agyra és a kognícióra gyakorolt hatásokat eddig alig vizsgálták."

Az első ilyenre mindössze nyolc évvel ezelőtt került sor (14) - akkor, amikor már 50 éve forgalomban voltak a fogamzásgátlók. Pletzert akkor az foglalkoztatta, hogy vajon milyen változások történnek a nők agyában a menstruációs ciklus alatt. (15).

Később rájött, hogy a fogamzásgátlókat szedő nőket kihagyta a vizsgálatból, és azt kérdezte magától: miért? "Tudjuk, hogy a saját testünk által előállított szteroidok, amilyen a progeszteron és a tesztoszteron, hatással vannak az agyunkra. Úgyhogy logikus azt feltételezni, hogy a szintetikus hormonoknak is van ilyen hatásuk" - mondja.

Pletzer ekkor lemondott az eredeti elképzeléséről, és inkább a fogamzásgátlók hatását kezdte tesztelni. A vizsgálathoz férfiakat és nőket toborzott, utóbbibak közt voltak olyanok, akik szedtek hormonális fogamzásgátlót és olyanok is, akik nem, majd képalkotó eljárással megvizsgálta az agyukat.

Az eredmény megdöbbentő volt. A felvételekből az derült ki, hogy a fogamzásgátlót szedő nők agyának számos területe nagyobb volt, mint azoknak, akik nem szedték a tablettát. Történetesen éppen azok a területek, amelyek a férfiaknál nagyobbak, mint a nőknél.

A vizsgálatot Pletzer viszonylag kis mintán végezte, és nem tett különbséget az androgén és az anti-androgén fogamzásgátlók közt, ezért óva intett attól, hogy túl sokat lássunk bele az eredményeibe. De más kutatások is arra utaltak, hogy mindkét típusú hormon megváltoztathatja a viselkedést.

Kiderült, hogy az androgén progesztineket tartalmazó fogamzásgátlókat szedő nők verbális kifejezőképessége rosszabb volt (16). Viszont jobbak voltak a tárgyak elforgatásában. Ez tulajdonképpen logikus, hiszen ismert, hogy a férfiaknak bizonyos helyzetekben kevésbé tudják kifejezni magukat, mint a nők (17), viszont jobb térbeli tudatossággal rendelkeznek (18).

Más vizsgálatok azt találták, hogy a szájon át szedhető fogamzásgátlókat (19) használó nők jobban fel tudnak idézni érzelmes történeteket, mint a férfiak (20) - inkább emlékeznek a lényegre, mint a részletekre. Viszont a férfiakhoz hasonlóan (22) nem túl jók abban, hogy felismerjék mások emócióit - haragját, szomorúságát vagy undorát (21). Vagyis felmerül a gyanú, hogy a fogamzásgátlók bizonyos fajtái 'maszkulinizálják' a nők agyát.

A legmegdöbbentőbb talán egy 2015-ben publikált vizsgálat eredménye volt. Pletzer ezúttal a kétféle fogamzásgátlót szedő nők agyát hasonlította össze azokéval, akik nem szedtek fogamzásgátlót (23), és azt találta, hogy az új típusú, anti-androgén progesztineket tartalmazó tablettákat szedő nők agyának számos területe nagyobb volt.

Ezek a változások a viselkedésükre is hatással voltak

Két agyi régió volt különösen érintett: a fusiform terület, egy borsó nagyságú terület, amely az arccal kapcsolatos információkat dolgozza fel (a barátokról készült fényképektől a karikatúrákig), valamint a parahippokampális helyterület, amely egy-egy hely (például városkép) felismerésében játszik szerepet. Ezek a nők az arcok felismerésében is jobbak voltak.

Az arcfelismerés egyébként is erőssége a nőknek (24) - már csecsemőkorban is (25) -, ami egybevág azzal a szubtilis hatással, amit bizonyos orális fogamzásgátlók fejthetnek ki az agyra. Ebben az esetben az anti-androgén tabletták "nőiesítő" hatásával.

Csakúgy, ahogy korábban az androgén tablettákat szedő nőknél is több agyterület volt nagyobb, köztük számos olyan, amely jellemzően a férfiaknál nagy. És minél tovább szedte valaki a tablettát, annál nagyobbak voltak ezek a területek.

Hogy a dolog még bonyolultabb legyen, minden kombinált fogamzásgátló tabletta tartalmaz szintetikus ösztrogént is, aminek feminizáló hatása van. Ez azt jelenti, hogy a tablettát szedő nők agya egyszerre lesz nőiesebb és férfiasabb azokénál, akik nem szednek fogamzásgátlót.

Ki gondolta volna, hogy egy ronda jam gumó feminista forradalmat fog elindítani? A fogamzásgátlót sokan a 20. század legnagyobb vívmányának tartják (26), amely állítólag egyharmad részben (27) járul hozzá a nők munkabérének 1960 óta tartó folyamatos emelkedéséhez.

De a fogamzásgátlóknak vannak árnyoldalai is. Ahogy Pletzer írja 2014-ben, ha az atlétákkal szteroidokat szedetnek, azt doppingolásnak hívjuk - amit a társadalom visszaélésnek tekint és mélyen elítél. Annak viszont tapsolunk, hogy nők millió napi rendszerességgel szedik ezeket a hormonokat - sokan a pubertáskortól egészen a klimaxig.

A tudósok egyelőre nem tudják, hogy a fogamzásgátlóknak vannak-e olyan agyra gyakorolt hatásai, amelyek megváltoztatják a viselkedést. De talán érdemes lenne ezt is megvizsgálni egyszer.

De a fogamzásgátlóknak van egyéb -veszélyesebb-árnyoldala is.

Kerry Gretchen:

Vajon a nőknél miért nem vizsgálják a V Leiden faktort, és más véralvadási rendellenességeket? (29)

Mi az V. faktor Leiden mutáció?

A V. faktor Leiden mutáció (VFL) egy, az átlag populációban gyakran előforduló, 20 ezer évvel ezelőtt megjelent mutáció, a trombózis legfontosabb genetikai kockázati tényezője. Ez a leggyakoribb genetikai véralvadási rendellenesség, az esetek mintegy felét teszi ki. Leggyakrabban fehér bőrűeknél fordul elő (3-8%) (30).

A V. faktor Leiden mutációt hordozó személyek lehetnek

• heterozigóták: az egyik szülőtől örököltek egy mutáns gént, vagy
• homozigóták: két mutáns gént örököltek, egyet-egyet mindkét szülőtől.

Mit csinál a V. faktor Leiden mutáció?

A hematológusom ezt úgy magyarázta, hogy a VFL maga nem okoz vérrögöt, de ha aktiválódik, akkor veszélyes mértékben felgyorsulhat a véralvadás. A tudósok még nem tudják pontosan, mi az oka, hogy a VFL az egyik emberben aktiválódik, a másikban meg nem, de szinte mindig van valami kiváltó tényező: műtét, trauma, mozgásképtelenség, hormonszedés, stb.

Egy, az Amerikai Hematológiai Társaság lapjában, a Blood-ban (31) megjelent áttekintő tanulmány szerint orális fogamzásgátlót szedő VFL heterozigóta nőknek 30-50%-kal nagyobb az esélyük vérrögök képződésére, míg VFL homozigóta nőknél ez a kockázat akár több százszoros is lehet.

Nőknél ez a leggyakoribb genetikai oka (32) az elsődleges, illetve a visszatérő vénás tromboembóliának.

Tudjuk, hogy nőknél az ösztrogén szedése növelheti a vérrögképződés, a sztrók és a szívroham kockázatát. De ha VFL mutációt hordozó nő szed ösztrogént, az szignifikánsan tovább növelheti a kockázatot. Akár fogamzásgátló formájában szed egy nő szintetikus ösztrogént, akár hormonpótló terápia keretében, akár egy terhesség miatt nő meg a szervezetében az endogén ösztrogének koncentrációja, mindenképpen fokozott vérrögképződési kockázatnak van kitéve.

A terhesség alatt kialakuló vénás tromboembóliák 25-50%-áért (33) a VFL mutáció a felelős. Az Egyesült Államokban a vénás tromboembóliák a vezető halálok a kismamák körében (34). A mutáció - túl azon, hogy trombózist okozhat terhes nőknél, a vetélések és a terhességi toxémia kockázatát is növeli.

A vérrögök kialakulása szempontjából a legnagyobb kockázatnak mégis azok a nők vannak kitéve, akik hormonpótló terápiában (HRT) részesülnek. Számos vizsgálat eredményeinek legutóbbi áttekintéséből (35) kiderül, hogy a hormonpótló szereket szedő nőknél megnő a vérrögök és a sztrók kialakulásának a kockázata. Még rosszabb a helyzet azoknál, akik a VFL mutánst is hordozzák és hormonpótlókat is szednek, az ő trombózis kockázatuk akár 14-16 szoros is lehet (36).

Mindezek ellenére sem a fogamzásgátló tabletták felírása előtt, sem a terhesség előtt vagy alatt, sem pedig a hormonpótló terápia megkezdése előtt nem végeznek kötelező VFL tesztet a nőkön.

Mit tudnak a nők a születésszabályozás és a vérrögképződés összefüggéséről?

A szakdolgozatomhoz végzett kutatásaim részeként végeztem egy felmérést (37) arról, hogy mennyit tudnak a nők a fogamzásgátló tabletták szedése és a véralvadási zavarok kockázata közti kapcsolatról. Több mint 300 nő vett részt a vizsgálatban, akik mindannyian szedtek fogamzásgátlót, és azt találtam, hogy a legtöbben nem tudnak a hormonális fogamzásgátlók mellékhatásairól, továbbá nem ismeri a trombózis tüneteit sem (38).

A véralvadási zavarokról a nők közel 60%-ának semmilyen ismerete nem volt, és mikor megkérdeztem, hogy tudtak-e ezekről a kockázatokról MIELŐTT elkezdték szedni a tablettát, ez a szám jelentősen tovább nőtt.

A nők több mint 80%-a úgy szedte ezeket a tablettákat, hogy fogalma sem volt róla, hogy lehet egy olyan nem-diagnosztizált genetikai mutáció a szervezetében, amely exponenciálisan megnöveli a fogamzásgátlók szedésének a kockázatát.

Hogy miért nem végeznek a nőknél VFL-tesztet? Nos, a leggyakoribb indok, amit a kutatásaim során hallottam, az volt, hogy a ráfordítás-haszon (vagyis az egy haláleset megelőzéséhez szükséges költség) elve szerint ez a vizsgálat nem kifizetődő.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre