A fokhagyma rendkívüli hatásai

Fordította: Czárán Judit

Minél többet vizsgálják, annál több előnye igazolódik be a fekete fokhagyma fogyasztásának

 

A Google adatkezelési elvei

 

A nyugati világ felnőtt lakosságának majdnem a fele magas vérnyomásban szenved. Vizsgálatok szerint az érlelt fekete fokhagyma fogyasztása vérnyomáscsökkentő hatású.

DIÓHÉJBAN

  • Az érlelt fekete fokhagyma étrendi változtatásokkal kiegészítve csökkenti a hiperkoleszterinémiás férfiak diasztolés vérnyomást.
  • A fokhagyma közismerten gyógyító hatással van a kardiovaszkuláris, illetve anyagcsere betegségekre, például az érelmeszesedésre, a trombózisra és a cukorbetegségre. Már két gramm friss fokhagyma elfogyasztása növeli a vérben a nitrogén-oxid szintjét, amely elengedhetetlenül szükséges az érfalak megfelelő működéshez.
  • Az inzulinnak akár 80%-a is eltűnik a májon történő első áthaladáskor, ami a vércukorszint szabályozására is hatással van. A fokhagyma akadályozza az első áthaladáskor történő lebomlást, és ezzel növeli a rendelkezésre álló inzulin mennyiségét.
  • A fokhagymában található szerves kénvegyületek is hozzájárulnak azokhoz az előnyös hatásokhoz, amelyeket a fokhagyma gyakorol a bélflóránkra, az agyunkra és a memóriánkra. A fokhagyma ezen kívül antibakteriális és antivirális tulajdonságokkal is bír, továbbá csökkenti bizonyos rákfajták, például a mellrák kialakulásának a kockázatát.

Egy vizsgálat szerint férfiak esetében az érlelt fekete fokhagyma étrendi változtatásokkal kiegészítve csökkentheti a diasztolés vérnyomást. (1, 2) És ez nem az első vizsgálat ebben a témában. A fokhagyma egészségre gyakorolt előnyös hatásait évszázadok óta ismerjük, sőt, már az i. e. 2600-ból származó sumér agyagtáblákon is találhatók rá utalások. (3) Az ókori Egyiptomban a dolgozó osztályokkal etették, hogy jobban bírják a kemény fizikai munkát, és az első olimpiai játékokon is fokhagymával próbálták fokozni a sportolók állóképességét.

A hagyományos kínai orvoslásban az emésztési zavarok, a hasmenés és a bélférgesség kezelésére használták a fokhagymát, Indiában pedig a betegségből lábadozóknak, a krónikus fáradságtól szenvedőknek, az emésztési zavarokkal illetve szívbetegségekkel küzdőknek, valamint az ízületi gyulladásban szenvedőknek adták.. A Journal of Nutrition(4) című folyóiratban is megjelent egy cikk arról, hogy számos kultúrában jutottak az orvosok ugyanarra a következtetésre a fokhagyma egészségre, ill. betegségekre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Ezt írják: (5)

"A reneszánsz kori Európában fokozott figyelem fordult a növények orvosi alkalmazása felé. A 16. század híres orvosa, a sziénai Pietro Mattioli sokat írt erről, műveit számos nyelvre le is fordították. Ő emésztési zavarok, bélférgesség és veseporblémák esetén írt fel fokhagymát a betegeinek, valamint szülő nőknek adta nehéz szülések esetén.

Angliában a fokhagymát sokáig csak az alsóbb néposztályok fogyasztották, de terápiás hatásait a jómódúak is ismerték, és használták is, például székrekedés, fogfájás, vízkór, állatharapás vagy pestis esetén. "

A Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (6) szerint a felnőtt amerikai lakosság 47%-a magas vérnyomásban szenved. Ez a jelenlegi meghatározás szerint azt jelenti, hogy a szisztolés vérnyomásuk 130, a diasztolés 80 fölött van. A vizsgálatok szerint az fermentált fokhagyma fogyasztása jótékony hatású lehet magas vérnyomás esetén. (7)

Az érlelt fekete fokhagyma csökkenti a diasztolés vérnyomást

Egy kutatás szerint (8) az érlelt fokhagyma fogyasztásával csökkenteni lehet a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát, ami a fokhagymában zajló érési folyamatokkal, illetve a benne található vegyületekkel függ össze.

A vizsgálat célja annak elemzése volt, hogy a standardizált S-allyl-L-ciszteint (SAC) tartalmazó fekete fokhagyma-kivonat napi bevitele milyen módon befolyásolja a kardiovaszkuláris kockázati tényezők alakulását enyhe hiperkoleszterinémiában szenvedő, meghatározott étrendi ajánlásokat követő személyeknél.

A kettős-vak, keresztezett, hosszú távú, kontrollált intervenciós vizsgálatban 67 személy vett részt, akikkel hat héten keresztül naponta vagy 250 mg SAC-érlelt fokhagyma kivonat kombinációt vagy placebót szedettek. Ezután egy háromhetes kiürülési időszak következett, majd a két csoport cserélt.

Az eredménye az volt, hogy a kardiovaszkuláris kockázat bizonyos biomarkerei javultak azoknál, akik az érlelt fekete fokhagyma kivonatot szedték. Ezek közé tartozott a diasztolés vérnyomás 5,85 Hgmm-es csökkenése a placebo csoporthoz képest, különösen azoknál a férfiaknál, akiknek a diasztolés vérnyomásuk 75 Hgmm fölött volt. (9)

A kutatócsoport egyik tagja, Rosa M. Valls, Ph.D., a spanyolországi Reusben működő Universitat Rovira i Virgili munkatársa a Medscape-ben a következőképpen kommentálja az eredményeket: "Az érlelt fekete fokhagyma-kivonat ugyanolyan hatékonyan csökkentette a diasztolés vérnyomást, mint azok az étrendi változtatások, amelyeket a DASH-diéta (angol rövidítés: a Magas Vérnyomás Étrenddel Történő Csökkentése) javasol." (10)

A szerzők megjegyzik, hogy a korábbi kutatások nem az érlelt fekete fokhagymára, hanem más típusú érlelt fokhagymákra fókuszáltak, és a kutatásoknak voltak tervezési, illetve módszertani hibáik. Az említett vizsgálatban a kutatók állítása szerint a résztvevők 96,5%-a tartotta magát a protokollhoz, és senki nem számolt be mellékhatásokról. A diasztolés vérnyomás csökkenése három hét után még nem, hat hét után azonban már szignifikáns volt.

A Medscape azt is írja, hogy a tudósok szerint a magas szisztolés vérnyomás is növeli kardiovaszkuláris kockázatot, és hogy a szisztolés és a diasztolés vérnyomás egymástól függetlenül is növeli a szívbetegségek kialakulásának a kockázatát. A vizsgálat eredményéből arra következtetnek, hogy: (11)

"A diasztolés vérnyomás 5 higanymilliméterrel történő csökkentése 40%-kal csökkenti a szrókhalálozás, valamint 30%-kal az iszkémiás szívbetegségben vagy egyéb érrendszeri betegségben való elhalálozás kockázatát. "

A fokhagyma jó hatással van a szívre és a vércukorszintre

A fokhagyma nemcsak a vérnyomást csökkenti, hanem jó eredménnyel alkalmazható szív- és érrendszeri, illetve anyagcsere betegségekben, például érelmeszesedésben, trombózisban vagy diabéteszben szenvedő betegeknél. (12) A fokhagyma erős antibakteriális (13) , illetve antioxidáns (14) hatással is bír, ezáltal támogatja az immunrendszer működését és segíti az egészség megőrzését. A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy az érlelt fokhagyma erősebb antioxidáns, mint a friss fokhagyma. (15)

A fokhagymakivonatról továbbá az is kiderült, hogy idősebb korban segít megőrizni az aorta rugalmasságát. Az aorta a test legnagyobb artériája, amely közvetlenül a szívből indul. Az aortamerevség gyakori idős korban, és növeli a szívroham, a szívelégtelenség, a sztrók és a szívbetegségek kockázatát. (16) Egy vizsgálat (17) kimutatta, hogy azoknak az idős emberek, akik rendszeresen szedtek fokhagymaport, kevésbé volt merev az aortájuk.

Egy másik vizsgálatból (18) az derült ki, hogy azoknak a vérében, akik napi 2 gramm friss fokhagymát fogyasztottak, megnövekedet a nitrogén-oxid (NO) koncentrációja. A NO egy oldható gáz, amelyet a szervezet az L-arginin nevű aminosavból állít elő. Bár ez egy szabadgyök, egyben fontos biológiai jelzőmolekula is, amelyre a szervezetnek szüksége van az egészséges endoteliális működéshez (19), és amely védi a mitokondriumokat. (20)

A nitrogén-oxidnak erős értágító (21) hatása van, ezáltal javítja a vérkeringést, illetve a szövetek és szervek oxigénellátását, valamint segíti a salakanyag és a szén-dioxid kiürülését a szervezetből. A nitrogén-oxid fokozza továbbá az agy neuroplaszticitását (22) , mégpedig azáltal, hogy javítja egy, a demencia korai szakaszában gyakran érintett agyterület, a mozgásokért felelős agyterület oxigénellátását.

Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint (CDC) (23) az Egyesült Államokban több mint 37 millió ember szenved cukorbetegségben. A 2-es típusú cukorbetegség általában 45 év fölött alakul ki, és eleinte alig vannak tünetei. Az egyik ezek közül vércukorszint megemelkedése.

Ha a sejtjeink rendszeresen nagy mennyiségű cukornak vannak kitéve, akkor inzulinrezisztenssé válnak. Márpedig inzulin nélkül a szervezet nem tudja továbbítani a glükózt a véráramból a sejtek felé. Az egyik módja a vércukorszint szabályozásának az, ha több inzulin marad a véráramban. Ám a májon történő első áthaladáskor az inzulinnak akár a 80%-a is lebomolhat, (24) ami csökkenti a rendelkezésre álló inzulin mennyiségét.

A kutatások szerint a fokhagymában található vegyületek gátolják az inzulin lebomlását, ezáltal több inzulin szabadul fel a szervezet számára. (25) A fokhagymában levő egyik vegyületnek, az alliinnak a vércukorszintre gyakorolt hatását állatkísérletekben vizsgálták meg. Az egyik vizsgálatban (26) nyolc héten keresztül alliint tartalmazó, illetve alliint nem tartalmazó vizet itattak egerekkel.

Az egerek testsúlyában, valamint energia- illetve zsírtárolásában nem figyeltek meg változást, viszont az alliin tartalmú vizet ivó egereknek javult mind az inzulinérzékenységük, mind a zsírprofiljuk. A kutatók szerint ez azzal függhet össze, hogy a vegyület megváltoztatta az állatok bélflóráját.

Szerves kénvegyületek is hozzájárulnak a fokhagyma előnyös hatásaihoz

A szerves kénvegyületek olyan fitokemikáliák, amelyek mind a hagymában, mind a fokhagymában megtalálhatók. Epidemiológiai vizsgálatok szerint ezeknek a vegyületeknek rákmegelőző hatásuk van. (27) A kénnek ez az alosztálya a környezetben mindenhol megtalálható, és fontos összetevőjét képezi az enzimeknek, a fehérjéknek és a vitaminoknak. (28)

Egyelőre nem tudjuk, hogy a szerves kénvegyületek pontosan milyen mechanizmus alapján védik a sejteket. Az viszont ismert, hogy gátolják az olyan DNS-szakaszok (29) , vagy DNS szegmensek képződését, amelyek gyakran kapcsolódnak rákkeltő vegyületekhez, ami a rák kialakulásához vezet (30). A szerves kénvegyületek ezenkívül gátolják a daganatokban a sejtburjánzást, amely a programozott sejthalál beindulásával függhet össze. (31)

A kénvegyületeknek gyulladáscsökkentő, antioxidáns illetve antibakteriális hatásuk is van, (32) valamint akadályozzák a koleszterin szintézisét a májban (33). és ezáltal csökkentik a teljes koleszterinszintet. Lombikkísérletekben a kénvegyületek a vérlemezkék összetapadását is gátolták (34), ami azt jelenti, hogy csökkenthetik a trombotikus események, köztük a sztrók és a tüdőembólia előfordulásának a kockázatát, valamint védik a szívet és az ereket.

A fokhagyma hasznos a beleknek, az agynak és a memóriának

Egy a Louisville-i Egyetem kutatói által az Amerikai Élettani Társaság 2019-es éves találkozóján a bemutatott vizsgálat (35) tovább erősítette a fokhagyma szuperélelmiszer státuszát, és újabb bizonyítékkal szolgált annak kivételes élettani hatásaira. A vizsgálatot 24 hónapos egerekkel végezték, ami emberi életkorban számolva 56-69 évnek felel meg.

Az egerek egy részével allilszulfidot etettek, ami javította a rövid távú memóriájukat, és egészségesebbé tette a bélflórájukat a kontrollcsoport egereihez képest, akik nem kaptak étrendkiegészítőt. A fokhagymavegyülettel kezelt egereknél javult a Neuronális Eredetű Nátriumürítő Faktor (NDNF) (36) nevű gén aktivitása; ez a gén az emlékek bevéséséért felelős.

Az NDNF gén csökkent működése kognitív hanyatláshoz vezethet. A tanulmány egyik szerzője erről a következőket mondta egy sajtóközleményben: "Az eredményeink azt mutatják, hogy idős korban az allilszulfid tartalmú fokhagyma bevitele segít az egészséges bélflóra fenntartásában, és javítja a kognitív teljesítményt" (37)

Azt, hogy a bélflóra és az idegrendszer egészsége közt kapcsolat van, eddig is tudtuk. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a demenciában szenvedő idősek mikrobiomja más mintázatú, mint a nem demenseké. Ezt a kutatók a Protein & Cell című folyóiratban a következőkkel magyarázzák: (38)

"A gasztrointesztinális traktus mikrobiótája közvetlen kapcsolatban van a demencia kialakulásával, mégpedig azáltal, hogy anyagcsere-betegségeket és kisebb gyulladásos folyamatokat indíthat el. Ezen rendellenességek kézbentartására, illetve a demencia és más betegségek pszichiátriai kezelésének kiegészítéseként olyan új stratégiát kell kidolgozni, amelynek lényege a baktériumflóra módosítása (például probiotikumok szedésével) "

Egy kutatás szerint az érlelt fokhagyma kivonat állatoknál javítja a rövid távú memóriát és enyhíti az Alzheimer-kór-szerű betegségekre jellemző idegrendszeri gyulladást. (39) A vizsgálatban friss fokhagymából érleléssel kivonatot készítettek, illetve S-allyl-L-ciszteint állítottak elő, amely sokkal nagyobb mennyiségben van jelen az érlelt fekete fokhagymában, mint a nyers fokhagymában. Az érlelt fokhagyma kivonat más módokon is védi az agyat, például azáltal, hogy (40)

  • véd a neurodegeneratív betegségektől
  • véd az iszkémiát követő agykárosodástól
  • védi az idegsejteket a programozott sejthaláltól
  • véd a β-amyloid-okozta oxidatív sejthaláltól.

A Nutrients című folyóiratban a kutatók azt állítják, hogy érlelt fokhagyma kivonat - vagy S-allyl-L-cisztein kezeléssel "megelőzhető a homloklebeny degenerációja, javítható a memória és a tanulási képesség, illetve meghosszabbítható az élet." (41) Ugyanez a kivonat mindössze három hónap alatt helyreállítja a bélflóra sokszínűségét és változatosságát (42) Úgy tűnik, hogy a friss fokhagyma is javítja a memória működését, sőt, egy állatkísérlet tanúsága szerint az emlékek megőrzésében is segít. (43)

A fokhagyma segít leküzdeni a fertőzéseket és a rákot

Mint említettük, mind a fokhagyma, mind a hagyma rákmegelőző hatással bíró fitokemikáliákat tartalmaz. Puerto Ricóban (44) végeztek egy lakossági kutatást, mert megfigyelték, hogy a szigeten alacsonyabb a mellrák előfordulási aránya, mint a szárazföldön.

A buffalói egyetem kutatói arra próbáltak bizonyítékot találni, hogy a hagyma- és a fokhagymafogyasztás segít a mellrák megelőzésében. A hagyma- és a fokhagymabevitel valamint a tüdő-, a prosztata- és a gyomorrák között ugyanúgy fordított összefüggést találtak, mint korábban.

A kutatás vezetője, Gauri Desai a következőkről számolt be egy sajtóközleményben: (45) "Azt találtuk, hogy a Puerto Rico-i nők körében a hagyma és a fokhagyma, valamint a sofrito fogyasztása csökkentette a mellrák kialakulásának kockázatát." A sofrito egy paradicsom alapú szósz, amit Puerto Ricóban rengeteg ételhez használnak.

A vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy "azok a nők, akik naponta egynél többször fogyasztottak sofritót, 67%-kal kisebb eséllyel betegedtek meg mellrákban, mint azok, akik soha nem ettek ilyen szószt." Desai(46) kiemeli, hogy ez a védő hatás nem önmagában a sofritónak köszönhető, hanem a hagyma- és fokhagyma teljes mennyiségének, amit ezek a nők elfogyasztottak.

A vizsgálatból az is kiderül, hogy a fokhagyma természetes vírusölő és baktériumölő szer, a táplálkozástudományi szakemberek szerint fokhagyma kivonatot célszerű lenne használni a hamburgerek előállításához is, mert ezzel csökkenteni lehetne annak a kockázatát, hogy staphylococcus aureus baktériumok induljanak szaporodásnak a burgerekben.(47) A fokhagyma ízesítésre is jól használható, de antibakteriális hatással is bír bizonyos gram-pozitív és gram-negatív baktériumokkal szemben.

A fokhagymakivonatok antivirális tulajdonságai

A fokhagyma vírusölő tulajdonságát nagyon régóta tanulmányozzák. Egy 1985-ös vizsgálat(48) bebizonyította, hogy a fokhagyma hatásos lehet az influenza B és a herpesz szimplex vírus ellen. Egy 146 résztvevő bevonásával influenzaszezonban végzett vizsgálat azt mutatta, hogy azok, akik fokhagymakivonatot szedtek, kisebb eséllyel betegedtek meg, és ha mégis megbetegedtek, akkor gyorsabban meggyógyultak. A placebo csoport tagjai között nagyobb eséllyel voltak olyanok, akik a 12 hét alatt egynél többször is betegek lettek.

A szakirodalom történelmi áttekintéséből az derül ki, hogy a fokhagyma számos vírus ellen alkalmazható hatásosan, az influenza mellett a közönséges megfázás, a HIV, az I-es és II-es típusú herpesz vírus, valamint a rhinovirusok ellen is. (49) A COVID-19 járvány elején vietnámi kutatók (50) igazolták a fokhagyma antivirális hatását, és bebizonyították, hogy az esszenciális fokhagymaolajban található két leggyakoribb szerves kénvegyület a SARS-CoV-2 ellen is hatásos.

A kutatók azt írták, hogy a laboratóriumi vizsgálat eredményei "azt sugallják, hogy az esszenciális fokhagymaolaj értékes természetes vírusölő szer, amely megakadályozhatja, hogy a koronavírus gyorsan elszaporodjon az emberi szervezetben." (51)

Egy, a pandémia későbbi szakaszában publikált török vizsgálat (52) arról számol be, hogy a fokhagyma hatással van arra, hogy a zsírszövetek mennyi leptint bocsátanak ki,. A leptin az étvágy szabályozásában, illetve a gyulladásos citokinok fokozott termelésében is szerepet játszik. Ebből a tudósok arra következtetnek, hogy a fokhagyma segíthet "elnyomni a gyulladáskeltő citokinok, valamint a zsírszövetekből származó, gyulladáskeltő leptin hormonok termelődését és kiválasztását".(53)

A fokhagymaevéssel nem követhetünk el hibát. Ám ha valaki nincs oda annak csípős ízéért, vagy fokozni akarja a fokhagyma egészségre gyakorolt pozitív hatásait, akkor szedjen fekete fokhagymát, amelyet a friss fokhagyma egész gumóinak ellenőrzött körülmények között történő fermentálásával állítanak elő. A fermentált fokhagyma ízét még a fokhagyma legádázabb ellenségei sem fogják utálni. A Molecules című folyóiratban a kutatók megjegyzik, hogy az fermentált fokhagyma egy olyan fokhagyma készítmény, "amelynek édeskés-savanykás az íze, és egyáltalán nincs erős szaga." (54) És kapható kapszulás változatban is!

De ha maradna a friss fokhagymánál, akkor gondoljon rá, hogy a gerezdeket fel kell aprítani, vagy össze kell zúzni, hogy felszabaduljon belőle az az enzim, amely elősegíti az allicin termelődését.

A fokhagymaevés okozta kellemetlen lehelet pedig bizonyítottan megszüntethető egy nyers alma, vagy egy pár menta- vagy salátalevél elrágcsálásával. (55) És akkor nem kell attól tartania, hogy a fokhagymaszagát a környezetében levő emberek biológiai támadásként értékelhetik.

 

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

1, Medscape, April 15, 2022

2, Nutrients, 2022

3, Nutrition Journal, 2002

4, The Journal of Nutrition, 2001

5, The Journal of Nutrition, 2001

6, Centers for Disease Control and Prevention, September 27, 2021

7, Nutrients, 2022

8, Nutrients, 2022

9, Nutrients, 2022

10, Medscape, April 15, 2022

11, Medscape, April 15, 2022

12, Food and Nutrition Research, 2017

13, Frontiers in Microbiology, 2021

14, Phytotherapy Research, 2003

15, Food Science and Biotechnology, 2018

16, Integrated Blood Pressure Control, 2014

17, Circulation, 1997

18, Journal of Interferons and Cytokine Research, 2007

19, Current Vascular Pharmacology, 2012

20, Frontiers in Physiology, 2015

21, Circulation, 1996

22, Journal of Neuroscience, 2011

23, Centers for Disease Control and Prevention, Type 2 Diabetes

24, Physiology, 2019

25, Diabetes.co.uk, October 17, 2011

26, Scientific Reports, 2018

27, Molecular Aspects of Medicine, 2010

28, Encyclopedia Britannica, Organosulfur Compounds

29, Saudi Pharmaceutical Journal, 2010

30, Journal of Pharmacy and Bioallied Sciences, 2015

31, Saudi Pharmaceutical Journal, 2010

32, Oregon State University, Garlic and Organosulfur Compounds

33, Lipids,1996

34, Thrombosis Research,2002

35, Science Daily, April 8, 2019

36, Science Daily, April 8, 2019

37, Science Daily, April 8, 2019

38, Protein Cell. 2017

39, Nutrients, 2017

40, Nutrients, 2017

41, Nutrients, 2017

42, Frontiers in Nutrition, 2018

43, Journal of Medicinal Food, 2008

44, University at Buffalo, September 23, 2019

45, University at Buffalo, September 23, 2019

46, University at Buffalo, September 23, 2019

47, Jundishapur Journal of Microbiology, 2014

48, Plant Medica, 1985

49, International Journal of Medicine and Medical Science, 2013

50, ACS Omega, 2020

51, ACS Omega, 2020

52, Medical Hypothesis, 2020

53, Medical Hypothesis, 2020

54, Molecules. 2017

55, J Food Sci. 2016