Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Dr. Mercola:
A gluténmentes étrend nem csak a cöliákiások számára hasznos

Fordította: Mezei Elmira

Forrás: Dr. Mercola: Gluten-Free Diets Are Beneficial for Many — Not Just Those With Celiac Disease. 2016. szept. 21.

Az orvosok és a dietetikus érthetetlen okokból folyamatosan igyekeznek nevetségessé tenni a gluténmentes étrendre törekvőket. Mondhatnák azt is: hát ha ez valakinek a heppje, csinálja. Ráadásul nem egyszerűen divathóbortról van szó, hanem sok embernek vannak tisztázhatatlan eredetű közérzeti panaszai, érthető hát, ha sokan közülük megragadják a lehetőséget egy minőségibb élet elérésére. És sokaknak be is válik, mégha a mai diagnosztikus eljárásokkal nem is lehet náluk kimutatni semmit.

 

Google hirdetés

 

Az elmúlt években egyre többen tapasztalják a gluténmentes étkezés előnyeit, és noha a cöliákiások száma 2009 óta nem növekedett, sokan térnek át erre az étrendre.( 1,2,3,4)

2009-ben az amerikaiak kb.0,5 százaléka tartott gluténmentes étrendet. 2014-re ez a szám több mint megháromszorozódott, 1,69 százalék lett.

A gluténmentes étrend különösen a kaukázusi, 20 és 39 év közötti nők körében népszerű. Sokan azért követik, mert egyszerűen jobban érzik magukat tőle. Fontos megjegyezni, hogy bár a gluténmentesség kétségtelen előnyökkel jár, önmagában attól, hogy valami gluténmentes, még nem feltétlenül egészséges.

 

Sokak számára a felszívódó szénhidrát bevitel drasztikus csökkentése az optimális egészség kulcsa, ebbe pedig beletartoznak a gluténmentes gabonák fogyasztásának korlátozása is, hiszen ezek fogyasztása meredeken felviszi az inzulinszintet, és ez hozzájárul az inzulin- és leptinrezisztencia kialakulásához. Ha lecsökken a szénhidrátbevitel, a szervezet inkább zsírt, mint szénhidrátot fog használni elsődleges üzemanyagként, ami optimalizálja a mitokondriumok működését és segíti a fogyást.

A gluténmentesség csupán egy értelmetlen hóbort?

 

Egyes orvosok és dietetikusok divatos hóbortnak tartják a gluténmentes étkezést,(5) amit sok híresség népszerűsít, és számos könyv is megjelenik, amelyek a búzát és a glutént egy sor egészségügyi problémával kapcsolják össze: pl. bélrendellensségek, allergiák, neurológiai és autoimmun betegségek.

Ilyen könyv például Dr. David Perlmutter: Gabonaagy című műve, amelyben a neurológus szerző leírja, hogy hogyan járulnak hozzá a finomított gabonák a demencia kialakulásához.

Saját könyvem, a " The No-Grain Diet ," (A gabonamentes étrend) 2003-ban jelent meg. Még gyakorló orvosként azt javasoltam pácienseimnek, hogy mielőtt tovább finomítanánk az étrendet, először hagyják el a glutént. Meggyőződésem, hogy lényegében mindenki profitálhat a gabonák elhagyásából.

 

A makacs szkeptizimus ellenére a vizsgálatok egyre azt bizonyítják, hogy sokan tapasztalnak kedvezőtlen reakciókat a gluténre, akkor is, ha nem kimutathatóan gluténérzékenyek. Ez azt sugallja, hogy itt komoly problémáról van szó,( 6) és hogy a gluténmentes étrend sokak számára lehet segítség.

Cöliákia kontra búzaallergia és glutén intolerancia

A cöliákia egy autoimmun rendellenesség, amely súlyos bélrendszeri tünetekkel és felszívódási zavarokkal jár. Ez a betegség szigorú, 100%-ban gluténmentes étrendet kíván.

A cöliákiát általában úgy diagnosztizálják, hogy megmérik a transzglutamináz 2 (TG2) antitestek számát.

Ha valakinek búzaallergiája van, akkor immunreakciót fog kiváltani a fogyasztása, és ezt az IgE és egyéb antitestek számlálásával lehet diagnosztizálni.

Ugyanakkor az ételintoleranciák általában egy olyan enzimhiányból adódnak, ami annak a bizonyos ételnek a lebontásához kell, kevesebb és lassabbak kialakuló tünetet okoznak, így a diagnózisuk is nehezebb. A hasmenés vagy a székrekedés, a puffadás, a fejfájás, a szorongás és a fáradtság mind gyakori tünet, de van, hogy csak órákkal vagy akár napokkal a problémás étel elfogyasztása után jelentkezik.

A gluténérzékenység valós

Ahogy a WebMD beszámol:(7

"Vannak, akik gluténfogyasztás után változásokat tapasztalnak a szervezetükben, és ezek a tünetek elkülöníthetően mások, mint a cöliákia vagy a búzaallergia tünetei”…

“Nem tudjuk, hogy mi okozza ezeket a reakciókat, de ebben a vizsgálatban tisztán kimutatható biológiai elváltozásokat lehetett tetten érni. Vannak emberek, akik nem cöliákiások, vagy búzaallergiások, de érzékenyek a gluténre. Ez egy valós állapot.” – mondja Armin Alaedini, a Columbia Egyetem kutatója.

Azoknál, akik a gluténre reagáltak, kimutatható az áteresztő bél, ami az immunaktivációt okozza. A bélfalon át a vérben megjelenő mikrobák hatására az immunrendszer megnöveli a gyulladásos reakciót.

A gluténérzékenység és a FODMAP reakciók

Míg a búzaallergia bizonyos búzában lévő fehérjékre adott reakció, addig a nem-cöliákiás glutén intolerancia összefüggést mutathat a fehérjékre adott reakcióval, vagy bizonyos szénhidrátok gyenge felszívódásával (fermentábilis oligo-di-mono-saccharidok és poliolok) ( FODMAP-ek).(10) Ezekhez tartozik a fruktóz, a laktóz, a galaktánok és a poliolok.)

A FODMAP-ek hasznosak is lehetnek a bél mikrobái számára (a FODMAP-ekről bővebben itt olvashat, és itt) de azoknál, akik érzékenyek rájuk, (pl. az irritábilis bélszindrómában szenvedők), nagyon komoly bélrendszeri tüneteket tudnak okozni.

A gluténérzékenység a többséget érintheti

A glutén egy glutenin és gliadin molekulákból felépülő fehérje, ami folyadék jelenlétében rugalmas kötőanyagot képez (sikér). Glutén a búzán kívül egyéb gabonákban is található, pl. a rozsban, az árpában, a zabban és a tönkölyben.

Feldolgozott élelmiszerekben mindenféle álnév alatt is megbújhat, pl.: maláta,(11) keményítők, hidrolizált zöldségprotein (HVP vagy TVP), és természetes ízesítő.

Dr. Alessio Fasano, vezető cöliákia kutató szerint a gluténérzékenység sokkal gyakoribb, mint azt korábban hittük.(13) Szerinte valamilyen mértékben mindannyian érintettek vagyunk, hiszen a gluténra adott válaszként zonulint termelünk a belekben, ez a hormon pedig áteresztőbbé teszi a beleket, így a fehérjék átkerülhetnek a véráramba, ami gyulladást és autoimmunitást provokál. Dr. Fasano új könyve (Gluten Freedom) megjelenése apropóján így nyilatkozott: (14)

"Kimutattuk, hogy gluténérzékenység valóban létezik. Egy orvosok által bagatellizált, homályos állapotból egy határozottan felismerhető állapottá vált, ami különbözik a cöliákiától. A gluténérzékenyeség 6-7-szer annyi embert érint, mint a cöliákia."

A búza egészségre gyakorolt hatásai

A búza a nyugati világban a leggyakrabban termesztett gabona. De a mai búza nagyon eltér az ősbúzától, és ezek a különbségek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ennyire gyakorivá vált a glutén intolerancia. A növénynemesítés, a gyomirtó szerek egyre növekvő használata mind hozzájárul ahhoz, hogy egyre többen reagálnak rosszul a búzára. Az egyik leggyakrabban használt gyomirtószer a glyphosate nevű anyag; ez elpusztítja a bélbolyhokat, ez pedig csökkent tápanyag felszívódáshoz vezet.

Ezen kívül a belekben normális körülmények között a triptofánra válaszként szerotonin termelődik. A búza jó triptofán forrás, de a glyphosattal kezelt búza addig irritálja a bélsejteket, amíg túl sok szerotonint nem kezdenek termelni, amitől hasmenés alakul ki (a cöliákia egyik tünete).

A bélfal védőhámját alkotó sejtek között egyre nagyobb hézag keletkezik, ami azt jelenti, hogy emésztetlen táplálékrészecskék, baktériumok és végtermékek kerülnek be a véráramba. Ezért hívják áteresztő bélnek. Ezek az idegen anyagok kihívást jelentenek az immunrendszer számára, és gyulladásfokozók.(17)

A glutén olyan egészségügyi problémákkal is összefüggésbe hozható, amelyeknél nem gondolnánk erre a forrásra, pl. az akne(18,19,20) (lásd. még erről L. Cordain írását), az atópiás dermatitisz(21), a visszatérő afta(22)(lásd. erről összefoglalómat) és a vitiligo, ami egy pigmentvesztést eredményező bőrbetegség.(23)

A gliadin számos kedvezőtlen hatása

A búzában található anyagok közül sok sejtszintű problémáért a gliadin és a lektinek a felelősek. A megnövekedett gliadinszint különféle pszichiátriai rendellenességekkel mutat összefüggést, mint pl. a skizofrénia. A gliadin antitestek felfedezése a cöliákiások és a skizofrének vérében arra utal, hogy az emésztetlen gliadin antigénként működik, és provokálja a szervezet immunválaszát.

Az immunrendszer a gliadin hatására megtámadhatja az idegrendszer, ami a különféle neurológiai problémák kialakulásához vezethet, mint a neuropátiához, epilepsziához és viselkedészavarokhoz.(25) A gliadin az autizmusban is szerepet játszhat. Egy 2004-es vizsgálatban azt találták, hogy az autista gyerekeknél megnövekedett mértékben találhatók antitestek a gliadin ellen.(26)

Sok figyelemzavaros gyerek (ADHD) is rosszul reagál a gabonákra, különösen a búzára. Mivel az ADHD pszichológiai és viselkedéses tünetei hasonlóak a cöliákiáéhoz és a gluténérzékenységhez, a kutatók azt javasolják, hogy a cöliákia legyen része az ADHD tünetlistájának. Ez az ajánlás egy 2011-es vizsgálat után született(27), amelyben azt találták, hogy azok a figyelemzavaros emberek, akiknél kimutatható volt a cöliákia, 6 hónap gluténmentes étrend hatására sokat javultak. A gliadinnal a pszoriázist is összefüggésbe hozták.

A lektinek hatása

A lektinek a legnagyobb koncentrációban a magvakban találhatók, és emésztőrendszeri irritációt okoznak. Ellenállnak a hőkezelésnek, a csíráztatásnak, és a fermentálásnak.

A búzacsíra agglutinin (WGA), ami a teljes kiőrlésű búzában található nagyobb mennyiségben, különösen kemény dió, mivel ugyanazokból a diszulfid kötésekből áll, mint amelyek az emberi haj erejét és ellenálló képességét adják. Mivel annyira nehezen emészthető, felhalmozódik a szervezetben és megzavarja a biológiai folyamatokat. A WGA különösen problémás, a vizsgálatok a következő problémákat mutatták ki vele kapcsolatban:

  • Gyulladáskeltő, a krónikus bélgyulladás fenntartója (30)
  • Autoimmunitást vált ki
  • Neurotoxin, átlépi a vér-agy gátat (33)
  • A búza, a tejtermékek és a szója kiugróan sok glutamin- és aszparagin savat tartalmaz, amik az idegsejtek izgalmát kiváltó méregként működik.
  • Sejtméregként viselkedhetmind a normál, mind a rákos sejtekben.
  • Megzavarja a hormonrendszert, hízáshoz, inzulin- és leptin rezisztenciához vezethet.
  • A szív- és érrendszerre is negatív hatással lehet, mert megzavarhatja a vérlemezkék összetapadását.(37)
  • Az emésztőrendszerben felgyorsíthatja a sejtvesztést és károsíthatja a bélbolyhokat.

Hogy kezeljük a glutén intoleranciát és a cöliákiát?

 

A kezelés elsősorban a gluténmentes étrendből áll. 2013-ban az FDA hivatalosan kiadott egy közleményt, amelyben lefektette a gluténmentes termékcímke kritériumait. E szerint az élelmiszernek természetes módon gluténmentesnek kell lennie.

A gluténmentes gabonák közé tartozik a rizs, a kukorica, a quinoa, a cirok, a len és az amaránt.

A gluténtartalmú gabonáknak olyan finomítási folyamatokon kell keresztül menniük, hogy a végtermék ne tartalmazzon 20 ppm-nél több glutént.

A diagnosztizált cöliákia életre szóló, szigorú gluténmentességet igényel. Glutén intoleranciában nem muszáj ennyire szigorúnak lenni.

 

Tapasztalatom szerint, mindentől függetlenül, a magas felszívódó szénhidrát tartalmuk miatt mindenki számára hasznos a gabonák elhagyása, mert ezzel segíthetjük a mitokondriumok működését. A mitokondriumok elégtelen működése inzulinrezisztenciához, túlsúlyhoz, magas vérnyomáshoz, 2-es típusú cukorbetegséghez, sőt, rákhoz és szívbetegséghez is vezethet.

 

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre