Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Sayer Ji:
A "Halálos mellrákgén" csak egy mítosz, erősíti meg a Lancet vizsgálata

Fordította:Váradi Judit

Forrás:Sayer Ji: The "Deadly Breast Cancer Gene" Is A Myth, Lancet Study Confirms

A mellrákot és a rákot rengeteg mítosz lengi körül, melyeket részben az onkológia terjeszt. Az egyik ilyen mítosz -a BRCA gének mutációjával kapcsolatban- immáron sokadszor megcáfolódott. De ugyanilyen súlyosan megtévesztő mítosz az is, hogy a mellrák nem kerülhető el, csak időben felismerhető. Az onkológia közvetve lebeszél mindenkit arról, hogy táplálkozásával, D-vitaminnal és egyéb eszközökkel előzze meg a szerintük megelőzhetetlent.

 

A Google adatkezelési elvei

 

A Lancet új átfogó onkológiai vizsgálata kimutatta, hogy az úgynevezett mellrákra hajlamosító gének - a BRCA 1 és az BRCA 2 - valójában önmagukban nem okoznak mellrákot. Angelina Jolie rákmegelőző emlőeltávolító műtétje értelmetlen volt. A médiában széleskörűen tárgyalt vizsgálat megerősítette, hogy ellentétben az orvosi kar vélekedésével, a mellrákra hajlamosító(nak tekintett) gének nem képesek előidézni a mellrák kialakulását.

A "BRCA-gén mutáció és következménye a fiatalkorban bekövetkezett mellrákban (POSH) elnevezésű követéses kohorsz (életkori csoport) vizsgálat" megállapította, hogy

"Nincsen szignifikáns különbség a BRCA1 vagy BRCA 2 mutációs géneket hordozó betegek illetve az ezen géneket nem hordozó, de mellrákkal diagnosztizált betegek túlélését, illetve a túlélési időt követő betegségmentes életét illetően."

A BBC részletekbe menően közölte a vizsgálat ténymegállapításait "A mellrák túlélését nem befolyásolják a hibás gének" c. online cikkében.

"A Lancet Oncology internetes lapjában megjelent vizsgálat megállapította, hogy az Egyesült Királyságban, 2000 és 2008 között, 127 kórházban mellrákkal kezelt 2733, 18 és 40 év közötti nő 12 százalékának volt BRCA mutációs génje. A nők kórtörténetét 10 éven át követték. Ebben az időszakban 651 nő halt bele a mellrákba, a BRCA géneket hordozók pedig éppolyan nagy valószínűséggel élték túl a két-, öt- és 10-éves határvonalakat, mint az e géneket nem hordozó társaik. Ezt a nők testtömegindexe (BMI) vagy etnikai hovátartozása sem befolyásolta.


A BRCA géneket hordozó betegek kb. egyharmadának mindkét mellét eltávolították a rákdiagnózis után. Úgy tűnik, ez a műtét nem javította életbenmaradási esélyüket a 10-éves határvonalon belül. (Azaz, a nem rákos mell megelőző eltávolítása nem javított a prognózison, magyarán fölösleges csonkítás volt.)"

A vizsgálat nagy horderejű az emlőszűrési programok jövőjét illetően és kijelöli az emlődaganatos betegek kezelésének irányait. Olyan erős a meggyőződés, hogy a BRCA gének okozzák a mellrákot, hogy világszerte milliók tekintik ezt ténynek. Angelina Jolie csak olajat öntött a tűzre, amikor orvosai tanácsára BRCA génjei miatt megelőzés céljából mindkét mellét eltávolíttatta. Sayer Ji korábbi írásaiban - Hibát követett-e el Angelina Jolie, amikor a "Mellrákgén teória" hatására cselekedett? - már kifejtette e döntés megkérdőjelezhető voltát.

Az új Lancet Oncology dolgozat alábbi idézetéből kiderül, a kutatók nemcsak hogy nem találtak oksági kapcsolatot a BRCA gének és a mellrák túlélése között, de azt is észrevették, hogy egyes BRCA- gén hordozók (akiket háromszoros negatív mellrákkal diagnosztizáltak) valójában még sikeresebb túlélők is voltak a génmutációt nem hordozó társaikhoz képest.

"Nem találtunk rá egyértelmű bizonyítékot, hogy a BRCA 1 vagy a BRCA2 génmutációk szignifikánsan befolyásolnák a mellrákos betegek túlélési esélyeit az ismert prognosztikai tényezőkfigyelembe vétele után. A kockázatcsökkentő műtéti beavatkozások eldöntése előtt figyelembe kell venni az elsődleges daganat prognózisát és a beteg választását. A háromszoros negatív mellrákkal diagnosztizált BRCA mutáció hordozóknak jobb túlélési esélyeik lehetnek a diagnózist követő néhány évben a mutációt nem hordozókkal szemben. Az azonnali kétoldali emlőeltávolítás nem magyarázta meg ezt az előnyt. Végül, óvatosan kell elemeznünk a háromszoros negatív mellrákkal diagnosztizált betegek kezelési eredményeit, akik egybenBRCA -mutáns hordozók is, mivel a korai eredményeknél figyelembe kell venni a BRCA mutáció hordozók korai túlélési előnyét."

Jóllehet ezek a megállapítások meglepőek azok számára, akikkel elhitették, hogy a BRCA génmutáció egyenlő a halálos ítélettel, mi az elmúlt éveket azzal töltöttük, hogy ezt a tévinformációt megcáfoljuk a független - nem ipar által finanszírozott- kutatásokból nyert adatokkal.

Asszonyok millióit traumatizálták fölöslegesen a nem rákos, lassan növekedő, felhám eredetű daganatok (pl. az emlő tejcsatornájában kialakuló daganat /ductal carcinoma in situ/) túldiagnosztizálásával és túlkezelésével.

A "BRCA mutáns gén rákot okoz" mém a mítoszgyártás egyik példája, ami az 'életmentés' nevében sok bajt hozott a nőkre. Privát és állami érdekek emelték be a rákszűrő programokba és éppen az ellentétét eredményezte az eredeti célnak, ami a szenvedés megakadályozása lett volna.


Kommentár (Sz. G.): A vizsgálat nem azt állapította meg, hogy a BRCA génmutációkat hordozók védettek volnának a mellrákkal szemben, hanem hogy a kockázatuk nem nagyobb, mint a BRCA génmutációkat nem hordozóknak. Azaz a gyakoribb vizsgálat, amit ilyenkor ajánlanak, nem előny, hanem hátrány, ugyanis a sok mammográfiás szűrés a sugárzás miatt fokozza a mellrák kockázatot. Azaz, önbeteljesítő jóslatként aztán valóban úgy tűnik majd, mintha a BRCA génmutációk miatt valóban gyakoribb volna a mellrák. Mivel élete során minden 10-11. nőnél mellrák alakul ki, a kockázat nem csekély. De a mellrákot sem a BRCA gének, sem más gének nem okozzák, még ha az onkológia ragaszkodik is a rák génteóriájához. A génteória egyetlen alapja, hogy a ráksejteknek valóban módosult a genomja, és a jelenlegi rákkezelés általában genetikai sajátosságokat vesz célba a kezelés során. De ugyanezek a gének még száz évvel ezelőtt is jóval kevesebb mellrákot okoztak, a természeti népeknél pedig ismeretlen a mellrák. A mellrák tehát egy életmód betegség. sok mindent nem tudunk kiszűrni (karcinogén anyagok, ösztrogénhatású anyagok), de a fő hatást valószínűleg nem is ezek jelentik, hanem a nyugati ember magas vércukor és inzulinszintje és magas gyulladásszintje, valamint az alacsony D-vitamin és egyéb vitaminok és ásványianyagok szintje.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre