Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Dr. Nicole Delépine:
A HPV-vírus elleni vakcina növeli a méhnyakrák kockázatát?

Fordította:Czárán Judit

Forrás: Nicole Delépine (gyermekorvos, onkológus: DRAMATIC AND UNEXPECTED PARADOXICAL EFFECT OF GARDASIL: THE ALERT MUST BE GIVEN TO DECISION MAKERS AND THE MEDIA.

Történt változás a rák természetében: a betegség gyakoribbá vált és gyorsabban jelenik meg

 

A Google adatkezelési elvei

 

Hosszú időnek kell eltelnie, hogy egy preventív intézkedésről kijelenthessük, hogy az valóban hatékony. De, ha ennek az intézkedésnek nincs megelőző hatása, az hamar kiderül. Annak bizonyításához, hogy a Titanic tényleg elsüllyeszthetetlen, az óceánjárónak évtizedekig kellett volna hajóznia a világ legveszélyesebb vizein, ám hogy kiderüljön, hogy nem az, néhány óra is elég volt. Valami hasonló történt a Gardasil nevű oltóanyaggal is.

Ha a beoltottak közül többen betegszenek meg áttétes rákban, mint korábban a nem beoltottak közül, akkor joggal feltételezhetjük, hogy az oltás növeli az áttétes rák kockázatát. Elemezték az áttétes méhnyakrák

előfordulásával kapcsolatos statisztikai adatok azokban az országokban, amelyekben először és legszélesebb körben vezették be a HPV elleni oltást (vagyis Ausztráliában, Nagy-Britanniában, Svédországban és Norvégiában).

Az oltást megelőző időszakban a méhnyakrák szűrésével sikerült látványos eredményeket elérni a betegség visszaszorításában, az áttétes méhnyakrák esetek száma folyamatosan csökkent.

Minden olyan országban, ahol bevezették a rendszeres szűrést, az oltást megelőző időszakban, 1989 és 2007 között, szignifikánsan csökkent a méhnyakrákban megbetegedettek száma.

Ennyivel csökkent kevesebb mint 20 év alatt az áttétes méhnyakrák előfordulások száma 100 000 nőre vetítve:

  • Nagy-Britanniában 13.5 -ről 9.4-re [1]
  • Ausztráliában 13.5-ről 7-re [2]
  • Svédországban 11.6-ról10.2-re [3]
  • Norvégiában 15.1-ről 11-re [4]
  • Az USA-ban 10.7-ről 6.67-reUSA [5]
  • Franciaországban 11 -ről 7.1-re
  • A méhnyakrák szűrést bevezető országokban 1987 és 2000 között évente átlagosan 2,5 százalék, 2000 és 2007 között pedig évi 1 százalék volt a csökkenés, ami 1989 és 2007 között összességében majdnem 30 százalék csökkenést jelentett.

    Az oltások széleskörű elterjedésével azonban megfordult a trend: a Gardasil nem bizonyult hatásosnak a megelőzésben, viszont annulálta a méhnyakrák-szűrés pozitív hatásait, és időben előbbre hozta a méhnyakrák kialakulását.

    Az áttétes rák előfordulásának gyakorisága a leginkább átoltott csoportokban nőtt a legjobban. De nézzük a hivatalos forrásokat.


    AUSZTRÁLIA: ellentétben a média és a politikusok által terjesztett hamis hírekkel, a statisztikai adatok nem a méhnyakrákos esetek számának csökkenését, hanem növekedését mutatják.

    Ausztrália volt az első ország, ahol megszervezték a fiatal lányok rutin oltását (2007 áprilisában egy iskolai program keretében a 12-13 éves lányokat, 2007 júliusában egy időben korlátozott, pótakció keretében a 14-26 éves lányokat/nőket, majd 2013-ban a fiúkat oltották be. Az Ausztrál Egészségügyi és Jóléti Intézet legfrissebb adatai szerint (2018 publikáció írja le a pontos számokat 2014-ig) [6], az összlakosságot tekintve a sztenderd előfordulás nem csökkent, 100000 főre vetítve 2007-ben 7 eset, 2014-ben pedig 7,4 eset volt.

    Ez a globális stabilizáció két ellentétes trend érvényesüléséből fakad, amelyek csak akkor válnak láthatóvá, ha korcsoportonként vizsgáljuk meg az eredményeket.

    A beoltott nőknél a kockázat növekedett, korcsoportonként a következő mértékben:

    100 % növekedés a 15-19 évesek közt (a 2007-es 0,1-ről 2014-re 0,2-re nőtt)

    113 % növekedés (0,7-ről 1,5-re) a 20-24 éves korosztályban, akiknek több mint 80 %-a pótakció keretében volt beoltva 13 és 17 éves kora közt.

    Ám mivel itt nagyon kis számokról van szó, a növekedés statisztikailag nem szignifikáns.

    Nagyjából egy harmadnyi volt a növekedés a 25-29 éves korcsoportban (5,9-ről 8-ra,p=0.06) és a 30-34 éves korcsoportban (9,9-ről 12,4-re c=0.80 p=0.01) akik közül kevesebbet oltottak be. Ezek a számok statisztikailag szignifikánsak, és nem tekinthetők véletlennek .

    A híres evezős, Sarah Tait tragikus esete

    A rák kockázatának megnövekedését az oltást követően jól példázza Sarah Tait, a 2012-es londoni olimpia evezős bajnokának szomorú története, akinek dicsősége csúcsán, néhány évvel a beoltását követően megbetegedett invazív méhnyakrákban, majd mindössze 33 évesen meghalt. Természetesen nem tudhatjuk, van-e direkt ok-okozati összefüggés az oltás és a betegsége közt, de a statisztikailag nézve egy a kettőhöz esély van rá, hogy igen, hiszen az adatok szerint a beoltottak körében 113%-kal magasabb a rákos megbetegedés előfordulásának aránya, ráadásul náluk a rák sokkal korábbi életkorban jelentkezik, mint a nem beoltottaknál.


    A nem beoltott nők esetében továbbra is hatásos megelőzés a méhnyakrák szűrés

    Ugyanebben az időszakban az idősebb (és ezért nem beoltott) nők körében a rákkockázat további szignifikáns csökkenést mutatott.

    NAGY-BRITTANNIA: a gardasil paradox módon növeli a rákkockázatot

    Az Egyesült Királyságban 2008-ban vezették be a HPV vírus elleni rutinszerű oltást 12-13 éves iskolás lányok körében, valamint lehetővé tették a pótlólagos oltást 18 éves korig. A brit nemzeti programban eredetileg a bivalens HPV vakcinát, a Cervarixet használták, ám 2012 után áttértek a négykomponensű Gardasilre. A HPV elleni átoltottság Nagy-Britanniában a 12-13 korosztályban 80% fölötti, a pótlólagos oltást kevesebben, (39-76%) kapták meg.

    Mióta a lányokat oltják, a méhnyakrák sztenderd előfordulási aránya az össznépesség körében a 2007-es 9,4 -ről 2015-re 9,6-ra nőtt százezer lakosonként. A különböző korcsoportokban azonban nagy eltérések mutatkoznak.

    Az oltás hívei azt várták, hogy 2014-re a 20-24 éves nők körében csökken a rákos megbetegedések száma, hiszen a beoltott korosztály ekkorra léptek bele élete második évtizedébe. Ezzel szemben a 2016-os országos statisztikák azt mutatták, hogy egyértelmű és szignifikáns növekedés volt megfigyelhető a rákos megbetegedések előfordulásában ebben a korcsoportban. Ám ezt a 2016-os adatot sajnálatos módon nem publikálták. Pedig ez már komoly vészjelzés lehetett volna.

    A 20-24 éves korosztályhoz tartozó nőknek, akiknek több mint 85 százalékát 14 és 18 éves kora között oltották be, 70 százalékkal nőtt a rákkockázata


    mindössze két év alatt. (A 2012-es 2,7-ről 4,6-ra 2014-ben 100000 főre vetítve, p=0,0006), a 25 és 30 év közötti korosztálynak pedig (akik az oltási kampány idején 18-23 évesek voltak) 2007 és 2015 között 100 százalékkal nőtt a megbetegedés kockázata

    (11-ről 22-re 100000 főre vetítve.) [7].

    A 25 és 34 év közötti, kevésbé átoltott korosztályban, akiknél csak néhány pótlólagos oltás történt, 18 százalékkal nőtt a rákkockázat 2007 és 2014 között (17-ről 20-ra 1000000 főre vetítve.)

    Az idősebb, nem oltott korosztályban a rákos megbetegedések előfordulása mind Nagy-Britanniában, mind Ausztráliában csökkent

    (a 65 és 79 közötti nőknél 13, a 79 felettieknél 10 százalékkal), minden valószínűség szerint a szűréseknek köszönhetően.

    Ugyanez a paradox jelenség figyelhető meg a Gardasil esetében Svédországban is: a rákban megbetegedettek száma a beoltott korosztályban nőtt. Figyelem!

    Svédországban 2006 óta használják a Gardasilt. Az oltási program 2010-ben futott ki, ezt követően a 12 éves lányok körében az átoltottság megközelítette a 80 százalékot. 2012-2013-ban pedig egy pótprogram keretében szinte minden 13-18 év közötti lány megkapta az oltást.

    Svédországban a méhnyakrák sztenderd előfordulása az oltási program óta az egész populációt tekintve folyamatosan nő, a 2006-os 9,6-ról 2009-re 9,7-re, 2012-re 10,3-ra és 2015-re 11,49-re 100 000 lakosra vetítve [8]. Ez a növekedés elsősorban abból adódik, hogy a 20-24 éves nők körében megduplázódott az áttételes méhnyakrákok előfordulási aránya

    . (A 2007-es 1,86-tól 2015-re 3,72-re nőtt p<0,001) [9] , a 20-29 év közötti nőknél pedig 19 százalékkal (6,69-ről 8,01-re).

    Viszont az 50 év feletti nőknél, vagyis abban a korosztályban, akiket még nem oltottak be, Nagy-Britanniához és Ausztráliához hasonlóan itt is csökkent az áttétes méhnyakrákok száma, az 50-59 éves nők körében 6 százalékkal (14,24-ről 13,34-re), a 60-69 éves korcsoportban 4 százalékkal (12,63-ról 12,04%-ra), a 70-79 éveseknél 17 százalékkal (15,28-ról 12,66-ra), a 80 felettieknél pedig 12 százalékkal (15,6-ról 13,68-ra) 100 000 lakosra vetítve.

    NORVÉGIA

    Norvégiában a statisztikák szerint az áttétes méhnyakrák sztenderd előfordulási aránya 2007 és 2009 közt 11,7-ről 12,2 re, 2012-re 13,2-re és 2015-re 14,9-re emelkedett 100000 lakosra vetítve 2015 [10].

    Ez a növekedés szinte kizárólag a fiatal, beoltott nők körében megnövekedett megbetegedések számának tudható be, az átlagéletkor, amelyben a nőket megtámadta a rák a 2002 és 2006 közti 48 évről 2012 és 2016 közt 45 évre csökkent.


    2007 és 2015 között az áttétes méhnyakrák előfordulása a 20-29 éves nők körében 8 százalékkal

    (7,78-ról 8,47-re) nőtt. [11]

    Ugyanebben az időszakban az idősebb korosztályban, vagyis azok közt a nők közt, akik még nem voltak beoltva, csökkent az áttétes méhnyakrák előfordulások aránya

    : az 55-64 év közötti korosztályban 11 százalékkal (15,47-ről 13,7-re), a 65 és 74 év közöttieknél 16 százalékkal (17,7-ről 14,71-re), a 75 és 85 közöttieknél 29 százalékkal (18,39-től 13-ra) 100000 főre vetítve.

    EGYESÜLT ÁLLAMOK

    Az Egyesült Államokban az átoltottság alacsonyabb, mint a fent említett országokban (nem egészen 60%).

    Az országos rákstatisztika szerint 1975 és 2015 között az áttétes méhnyakrák sztenderd előfordulási aránya nem változott (+0,1%) az oltások óta.

    Korcsoportokra lebontva azonban az USA-ban is hasonló eltérések figyelhetők meg, csak kisebb amplitúdóval. Az 50 év feletti korosztályban a kockázat 5 százalékkal csökkent (a 2007-es 10,37-tel szemben 2015-ben 9,87 megbetegedés történt 100 000 főre vetítve), míg a fiatal nők esetében, akik közt sokan már be voltak oltva, 4 százalék kockázatnövekedés volt megfigyelhető (a 2007-es 5,24-gyel szemben 2015-ben 5,47 megbetegedés történt 100000 főre vetítve),

    ÉS A LEGFŐBB BIZONYÍTÉK: FRANCIAORSZÁG

    Az említett országok mindegyikében magas volt az átoltottság, úgyhogy most nézzünk egy olyan országot, az európai Franciaországot, ahol csak kevesen vannak beoltva HPV vírus ellen

    (mindössze kb. 15%). Ezért Franciaország esetünkben joggal tekinthető kontrollcsoportnak. Franciaországban a méhnyakrák előfordulása folyamatosan csökken: 1995-ben 15, 2007-ben 7,5, 2012-ben 6,7 és 2017-ben 6 volt 100000 főre vetítve, vagyis sokkal kevesebb megbetegedés történt, mint azokban az országokban, ahol magas az átoltottság.[13]


    A megbetegedések számának csökkenése mellett a mortalitás is csökkent, az 1980-as 5-ről 2012-re 1,8-ra, 2017-re pedig 1,7-re.

    Roppant ellentmondásos és nagyon aggasztó, hogy ezt a kiváló eredményt, vagyis a méhnyakrákos megbetegedések számának, illetve a betegség mortalitásának csökkenését veszélybe sodorhatják azok az intézkedések, amelyeket a közeljövőben akar bevezetni az állam néhány félrevezetett vagy a vakcinaiparhoz kötődő ember (politikusok, egészségügyi szakemberek) kedvéért [14].

    A GARDASIL drámai és senki által nem várt hatása: hangosabban kell kiabálnunk, hogy a média és a döntéshozók is meghallják

    Minden olyan országban, ahol magas a HPV vírus elleni átoltottság, a hivatalos rákstatisztikák szerint nőtt az áttétes méhnyakrák előfordulásának aránya.

    A 20 év alatti nők esetében a számok még annyira alacsonyak, hogy statisztikailag nem tekinthetők szignifikánsnak, ám az, hogy az összes vizsgált országban hasonló tendencia, vagyis emelkedés figyelhető meg, mindenképpen indokolja, hogy meghúzzuk a vészharangot.

    A 20-30 év közötti korosztályban a pótoltást követően a betegség előfordulása nő, mégpedig szignifikánsan (p<0.01vagy 0.001). Ugyanezekben az országokban, ugyanebben az időszakban az idősebb, nem beoltott nők körében tovább csökkent a méhnyakrákos esetek száma.

    Hasonlóképpen az európai Franciaországban, ahol az átoltottság alacsony, a méhnyakrákos megbetegedések száma tovább csökken, nagyjából olyan mértékben, ahogy az oltás előtti időszakban.

    Ezeknek az ellentmondásos adatoknak a tükrében sürgősen revideálni kellene a HPV-oltásokkal kapcsolatos ajánlásokat, és intenzív kutatásokba kellene fogni annak kiderítésére, hogy mi az oka ezeknek a katasztrofális eredményeknek.

    A témában lásd még: Szendi Gábor: Gondolatok a "HPV oltás fokozza a méhnyakrákot?" című publikáció kapcsán

     

    A Google adatkezelési elvei

     

    Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

    Feliratkozás hírlevélre

     

     

    Hivatkozások:

    [1] Cancer Research UK, Cervical Cancer (C53): 1993-2015, European Age-Standardized Incidence Rates per 100,000 Population, Females, UK Accessed 08 [ 2018 ].

    [2] AIHW [2]. 13. AIHW 2017. Cancer in Australia 2017. Cancer series no. 101. Cat. No. CAN 100. Canberra: AIHW.

    [3] NORDCAN, Association of the Nordic Cancer Registries 3.1.2018

    [4] Bo T Hansen, Suzanne Campbell, Mari Nyg?rd Long-term incidence of HPVrelated cancers, and cases preventableby HPV vaccination: a registry-based study in Norway BMJ Open 2018; 8: e019005

    [5] Table 5.1 Cancer of the Cervix Uteri (Invasive) Trends in SEER Incidence and US Mortality SEER Cancer Statistics Review 1975-2012

    [6] Australian Institute of Health and Welfare (AIHW) 2017 Australian Cancer Incidence and Mortality (ACIM) books: cervical cancer Canberra: AIHW. .

    [7] A Castanona, P Sasienia Is the recent increase in cervical cancer in women aged 20-24 years in

    England a cause for concern? Preventive Medicine 107 (2018) 21-28

    [8] Nationellt Kvalitetsregister für Cervix cancer prevention (NKCx), http://nkcx.se/templates/_rsrapport_2017.pdf [in Swedish]

    [9] Engholm G, Ferlay J, Christensen N, Hansen HL, Hertzum-Larsen R, Johannesen TB, Kejs AMT, Khan S, Olafsdottir E, Petersen T, Schmidt LKH, Virtanen A and Storm HH: Cancer Incidence, Mortality, Prevalence and Survival in the Nordic Countries, Version 8.1 (28.06.2018). Association of the Nordic Cancer Registries. Danish Cancer Society. Available from http://www.ancr.nu, accessed it 30 / 09 / 2018 .

    [10] Cancer in Norway 2016

    [11] Engholm G, Ferlay J, Christensen N, Hansen HL, Hertzum-Larsen R, Johannesen TB, Kejs AMT, Khan S, Olafsdottir E, Petersen T, Schmidt LKH, Virtanen A and Storm HH: Cancer Incidence, Mortality, Prevalence and Survival in the Nordic Countries, Version 8.1 (28.06.2018). Association of the Nordic Cancer Registries. Danish Cancer Society. Available from http://www.ancr.nu, accessed is 1 / 10 / 2018

    [12] SEER 9 National Center for Health Statistics, CDC

    [13] Francim, HCL, Public Health France, INCa. Projections of Cancer Incidence and Mortality in Metropolitan France in 2017 - Solid Tumors [Internet]. Saint-Maurice: Public health France [updated 02/01/2018; viewed on the 09/05/2018

    [14] https://www.agoravox.fr/tribune-libre/article/gardasil-alerte-risque-imminent-d-206314 Gardasil, alert, imminent risk of mandatory vaccination against HPV unnecessary, and sometimes dangerous , for girls and boys.