Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
A HPV oltás lehetséges szövődményeiről

Szakadék van a HPV elleni oltás szövődményeivel kapcsolatos hivatalos és a szakirodalomban megjelenő álláspont között. Érdemes kicsit megismerkedni a kritikus kutatók álláspontjával is.

 

Google hirdetés

 

Egyre több ország veszi fel a normál oltási programjába a négy komponensű HP (Humán Papiloma) vírusok ( 6, 11, 16, és 18) elleni oltást. Hazánkban az ÁNTSZ honlapja szerint a 16-os és 18-as HP vírus ellen oltanak. 2014-től minden 12. évét betöltő 7-es lány részesülhet ingyenesen az oltásból (és hat hónappal később az emlékeztető oltásból). Túl vagyunk tehát már azon az időszakon, amikor még a mellett lehetett felsorakoztatni érveket, miért fölösleges, mi több, közvetetten miért kockázatos az oltás: a népesség nagyobb hányada már valószínűleg meg van győzve arról, hogy az oltás megvéd a méhnyak ráktól. Az ÁNTSZ honlapján az olvasható, hogy nyolc évig biztosan védelmet nyújt, majd értesítenek minket, ha tovább is.

Az ÁNTSZ honlapján ez áll:
"A méhnyak rák elleni oltóanyaggal már több millió nőt oltottak be világszerte. A leggyakoribb mellékhatás, amelyet a klinikai vizsgálatok kimutattak a HPV elleni védőoltással kapcsolatban az oltás helyén fellépő enyhe duzzanat, bőrpír, múló fájdalom, esetleg fejfájás volt. Az esetek kevesebb, mint 10, de több mint 1 százalékában figyeltek meg émelygést, viszketést, ízületi fájdalmat, illetve hőemelkedést. Ezek a kellemetlenségek rövid időn belül maguktól elmúlnak. "

Majd a "Milyen eszközökkel tévesztik meg az embereket az oltásellenes nézeteket valló csoportok? " részben ez áll:"Fontos rávilágítani, hogy a védőoltások beadását ellenzők tábora nem megalapozott, sokszor rosszindulatúan manipulált, máskor hamis információkra, adatokra hivatkozik. Rendszerint forrás megjelölése nélkül 'idézik' kétes vizsgálatoknak az eredményeit."

Az alábbiakban tehát szakirodalmi forrásmegnevezéssel idézem a HPV oltás esetleges -kutatók által feltárt - következményeit. Azt is megjegyezném, hogy nem vagyok oltásellenes, de nem vagyok oltáspárti sem. E két szélsőséges álláspont közelebb áll az ideológiai nézetekhez, mint a tudományossághoz. A világot nem lehet feketére és fehérre felosztani, nem mindenki oltásellenes, aki nem tör ki hallelújában a védőoltásokról szólva, és nem feltétlen oltáspárti, aki bizonyos oltásokat szükségesnek tart.

Ha a szakirodalomban nézelődünk, nem könnyű elválasztani az oltással kapcsolatban pozitívan elfogult írásokat az objektív beszámolóktól. Nincs módunkban ellenőrizni az oltások ártalmatlanságát bizonygató elemzések hitelességét. Egyet tehetünk, felkutatjuk azokat az írásokat, amelyek kapcsolatot találtak a HPV oltás és az azt követően jelentkező megbetegedések között. Fontos egy dolgot tudomásul venni. A közegészségügynek és az oltóanyag gyártónak az az érdeke, hogy amíg valami nem bizonyosodik be egyértelműen, addig arra a kockázatra úgy tekintsen, mint nem létezőre. Az oltást megkapó, vagy beadatni szándékozó ember számára azonban a valószínűsíthető eshetőségek is fontos információt jelentenek, különösen, ha a következmények súlyosak és maradandóak. Ahogy Manuel Martínez-Lavín írja, szakadék tátong a hivatalosan elismert és a személyes beszámolókban megjelenő súlyos oltási mellékhatások között. A hivatalos álláspont folyton véletlenszerű egybeesésről beszél, sőt nem egy kutató tömeghisztériáról ír (Martínez-Lavín, 2015).

Az alábbi szemle tehát vállaltan egyoldalú; az igazoltan felmerülő kockázatok jobban érdekelnek, mint az ezek ellenében az oltás ártalmatlanságát bizonygató elemzések. Az, hogy egy vizsgálatban nem érhető tetten például autoimmun megbetegedés, az nem cáfolja azt, hogy egy másik vizsgálatban viszont az átlagnépességhez képest többszörös kockázat mutatható ki. Egy normális világban már a veszély eshetőségére is figyelnének, nem várnák meg, amíg többszörösen beigazolódik a veszély komolysága. A mi világunkban a látást elhomályosítják az üzleti megfontolások.

Arnheim-Dahlström és munkatársai a Dániában és Svédországban 2006 és 2010 között beoltott 300 ezer lány adatait hasonlította össze 700 ezer nem oltott lányéval. Az oltást követő 180 napban 3.4-szer gyakoribbá vált a Bechet betegség, amely az erek gyulladásával jár, és tünetei a szájban, nemi szerveken jelentkező fekélyek, szemgolyó gyulladást, de a belső szerveket is érintheti, sőt halált is okozhat. A Raynaud kór 1.67-szer vált gyakoribbá, míg az 1-.es típusú cukorbetegség gyakorisága 29%-kal nőtt. A szerzők megvizsgálták, vajon 180 napon túl van-e változás, de a Bechet betegség gyakorisága gyakorlatilag nem változott (3.5-ra nőtt), a Raynaud kór gyakorisága 1.5-re, a diabétesz 1.18-ra csökkent (Arnheim-Dahlström és mtsi., 2013). Ez értelmezésemben azt jelenti, hogy a HPV oltásnak sokkal később is jelentkezhet negatív hatása, ami a lassan kibontakozó autoimmunbetegségek esetén nem meglepő. Sok kutató osztja azt az álláspontot, hogy az autoimmun és gyulladásos idegrendszeri megbetegedések az oltások után évekkel is jelentkezhetnek (Tomljenovic és Shaw, 2012; Perricone és mtsi., 2013). (lásd. még Hepatitisz B oltás és SM )

Sutton és munkatársai 2.2 millió beadott Gardasil oltás eredményeként 5 nőt találtak, akiknél demielinizációs (a myelin hüvely károsodását okozó) autoimmun folyamat alakult ki az oltást követő 26 napon belül. Az ilyen típusú megbetegedések egyik ismert változata a multiplex szklerózis (Sutton és mtsi., 2009).

Chang és mtsi. (2010) két demielinizációs esetet ismertettek. Oltást követően az egyik nőnél multiplex szklerózis, a másiknál autoimmun látóideg gyulladás lépett fel, valamint a gerincvelőben is károsodások léptek fel.

Menge és mtsi. (2012) négy oltás után bekövetkező látóideg károsodást szenvedett fiatal lány esetét ismertetik. A látásvesztést különféle egyéb neurológiai tünetek is tarkították.

Wildemann és mtsi. (2009) egy agyvelőgyulladásos esetről számoltak be. Schäffer és mtsi. (2008) egy 15 éves lánynál írtak le agyvelőgyulladást a második HPV oltást követő 23. napon. Pellegrino és mtsi. (2013) rámutatnak arra a furcsaságra, hogy miközben a HPV oltások száma egyre nő, a jelentett agyvelőgyulladás esetek (Acute disseminated encephalomyelitis, ADEM) száma egyre csökken. Ez a szerzők szerint arra utal, hogy lankad a figyelem e lehetséges mellékhatások észlelésére. Tegyük hozzá, ha az orvosokat folyamatosan arról győzködik, hogy az oltásoknak nincs káros mellékhatása, vonakodni fognak az észlelt tüneteket mellékhatásként értelmezni és jelenteni.

Egy másik ausztrál vizsgálatban 11 allergiás esetet találtak 270 ezer oltás során. ezek közül 3 generalizált allergiás, 7 pedig anafilaxiás (súlyos allergiás válasz, viszketéssel, gégeödémával, vérnyomáseséssel, esetleges halállal) reakció volt (Brotherton és mtsi., 2008). DiMario és mtsi. (2010) egy 16 éves lány esetét ismertetik, akinél az oltást követően gyakorlatilag teljes látásvesztés lépett fel agyideg gyulladás következtében.

Ugyancsak súlyos neurológiai betegség a Guillain-Barré szindróma, amely teljes bénulással és halállal is járhat. Souayah és mtsi. (2011) a 2006-2009 között történt HPV oltások mellékhatás jelentései közt 69 G-B esetet azonosított. Az oltás oki szerepét a tünetek oltáshoz közeli megjelenése támasztja alá.


Az oltást követőn megjelenő Guillain-Barré esetek időbeli eloszlása

Slade és mtsai. (2009) a 2006-2008 közt a VAERS (Vaccine Adverse Event Reporting System) mellékhatást nyilvántartó rendszerbe érkező 12 424 mellékhatás jelentést elemezték. Ebből 772 minősült súlyosnak. A súlyosnak minősülő esetek közt 32 haláleset, 39 trombózis (összesen 56 esetet jelentettek), 93 komoly ájulás (összesen 1900 ájulást jelentettek), 9 hasnyálmirigy gyulladás, 14 tüdőembólia, 68 epilepsziás roham, 42 Guillain-Barré szindróma, 143 vetélés fordult elő. A 32 halálesetből 20 volt boncolással is igazolva, nyolc eset másodkézből származó információ volt. A haláleseteknek nem az oltás volt a közvetlen oka, de az oltás követő 47 napon belül következett be. 4 megmagyarázatlan halál, 6 szívhalál, 2 epilepszia, 3 tüdőembólia, kettő diabéteszes ketoacidózisból, két neurológiai megbetegedésből, 1 gyógyszer túladagolásból fakadó halál történt. A WHO Ad Hoc bizottsága az ájulást a HPV oltás mellékhatásaként ismerte el (Martínez-Lavín, 2015). Tudni kell azt is, hogy a mellékhatás jelentés önkéntes és az orvosok nincsenek motiválva a jelentések írására, ezért a VAERS rendszer (de más nemzeteké is) a mellékhatások 1-5%-át fedi le.)

Tomljenovic és Shaw (2012) két HPV oltást követő halálesetről számolt be. A halált az agyi erek gyulladása okozta, s a szerzők immunvizsgálatokkal igazolták, hogy az oltóanyag egyik összetevője idézte elő az erek gyulladását. A szerzők a VAERSmellékhatás jelentő rendszerben még további 6 súlyos, és 3 nem súlyos érgyulladásos esetet találtak. Az egyik esetben az oltást követő napokban piros pöttyökkel kezdődött, majd lábdagadással folytatódott, hogy a nő járni sem tudott. Egy másik eset egy orvos 15 éves lányával történt, a kórlefolyás leírása tehát hiteles. Az oltás után fáradtság, hányinger, majd később magas láz, ájulás, izomgyulladás. Hónapokkal később szívritmus zavarai támadtak, majd később kézremegés, beszédképtelenség, majd epilepsziás roham és mozgászavarok jelentkeztek. Később sztrókot kapott és szisztémás lupus erythematous alakult ki, amely az agyat is érintette. Egy harmadik esetben agyi érgyulladás és pszichotikus tünetek jelentkeztek, s a kezelések ellenére a beteg állapota nem javult (Tomljenovic és Shaw, 2012).

Melo Gomes és mtsi. két érgyulladásos esetről számoltak be. Mindkét eset az oltás helyén a kiserek gyulladásával kezdődött, majd fokozatosan súlyosbodtak a tünetek (dagadás, viszketés, a vizeletben vér).

Della Corte és mtsi. (2011) egy 11 éves kislánynál oltást követő autoimmun májgyulladásról számoltak be.

Gatto és mtsi. (2013) oltást követő 6 lupus erythematosus esetről számolnak be. A lupus egy súlyos autoimmun betegség. A szerzők kiemelték, hogy az érintettek többségénél már az első oltás után jelentkeztek figyelmeztető tünetek, de ezeket figyelmen kívül hagyták. A másik fontos észrevételük, hogy a hat esetből négynél a családban autoimmun betegség előfordult. Soldevilla és mtsi. (2012) 3 lupuszos esetet ismertettek, mindegyik HPV oltás után jelent meg. Ebből az egyik eset előzmény nélküli volt, a másik két esetben tünetmentes rheumatoid arthritis, ill. 8 éve tünetmentes lupusz volt a hajlamosító előzmény. E két esetbeszámolóból is következik, hogy autoimmun betegség fennállása, vagy autoimmun családi előtörténet esetén a HPV oltás komoly kockázatot jelenthet.

A HPV oltás kockázatok új arcát mutatja az elsődleges petefészek leállást (Primary ovarian failure) eseteinek ismertetése. Colafrancesco és mtsi. (2013) három fiatal lány esetét ismertetik. A HPV oltást követően mindegyiknek közérzeti zavaraik (fejfájás, alvászavar, izomgörcsök, égő érzés az oltott karban, stb.) támadtak, majd fokozatosan gyengülő, végül elmaradt a menstruáció alakult ki, amely hormonpótlásra sem állt helyre. A szerzők a tünetek alapján egyértelműen az ASIA szindróma eseteiként azonosították be betegeiket. (Az ASIA szindróma az oltóanyaghoz adott alumínium adjuváns hatására kialakuló autoimmun tünet együttes. (Erről lásd. bővebben itt) Little és mtsi. (2012) további három ilyen esetet ismertetnek, és rámutatnak arra, hogy a VAERS rendszerben 2013-ig 104 ilyen esett jelentettek (Ezek különféle oltások hatására következtek be.), s ezen esetek kevesebb, mint 9%-ában tért vissza ismét a menstruáció.

Martínez-Lavín elemzésében megállapítja, hogy a HPV oltásokat követően sokkal gyakoribbak a negatív következmények. A szerző a különféle, egymással látszólag össze nem függő panaszok hátterében a kis idegek károsodását látja. Ennek lényege, hogy az autonóm idegrendszer (az idegrendszer nem akaratlagos működésekért felelős ága) idegrostjai károsodnak, ami nehezen diagnosztizálható zavarokat okoz, ezért kevés orvos, még kevesebb laikus ismeri fel őket. Pedig több jellegzetes tünet származik az idegek rejtett sérüléséből. Az egyik gyakori panasz az oltások után a felálláskori hirtelen vérnyomás esés, ilyenkor a szívfrekvencia hirtelen felgyorsul (tachikardia), a személy megszédül, akár el is eshet. A másik jellegzetes tünetcsoport a különféle "oknélküli" fájdalmak, ami gyakran fibromialgiaként diagnosztizálható. A perifériás idegek károsodása a tulajdonképpeni neuropátia, amely un, fonákérzésekhez (érzéketlenséghez, zsibbadáshoz, fájdalomhoz, tűszúrás, hangyamászás érzéshez, stb.) vezet. Ha a belső szerveket vezérlő idegek károsodnak, a belső szervek működésében állhat elő zavar (Martínez-Lavín, 2015).

A felsorolást folytathatnám, de nem a teljesség a cél. További adatok nyerhetők pl. Pellegrino és mtsi. (2014) összefoglalójából.

Sokkal fontosabb a tanulságok levonása.

Lucija Tomljenovic és Christopher A. Shaw (2013) a következő fontos szempontokra hívja fel a figyelmet. Az oltás biztonságosságát tesztelő vizsgálatokban a placebo oltást kapó személyek oltása ugyanúgy tartalmazott alumínium adjuvánst, mint az oltás maga. Mivel legvalószínűbben az alumínium okozza az oltási mellékhatásokat, amikor az oltóanyaggal és a "placebóval" oltottak oltás okozta tüneteit összehasonlították, az megegyezett. Ez finoman szólva csalás.

1, A HPV oltásról nem bizonyosodott be, hogy megelőzi a méhnyakrákot, az ugyanis 20-40 év alatt fejlődik ki, s az oltás védőhatását követő leghosszabb vizsgálat max. 10 éves. Meglehet, az oltás (ami egyszer elveszíti majd a védőhatását) csupán időben kitolja a rák kialakulását, nem pedig megelőzi. Ezért nem éri meg az oltás különféle kockázatainak kitenni egészséges embereket.

2, A fertőzések 90%-a 2 éven belül spontán megszűnik, a rákhoz több évtizedes folyamatos fertőzöttség szükséges. A veszély egyedül a nagyon legyöngült immunrendszerű nőknél áll fenn. Ismét felmerül, megéri-e olyan ellen oltással védekezni, ami spontán is megszűnik.

3, A négy komponensű oltás is csak 4 vírussal szemben véd, holott legalább 15 okozhat rákot. Guo és munkatársai kimutatták, hogy az oltott nőkben másfélszer gyakrabban fordulnak elő az oltásban nem szereplő, de rák szempontjából nagy kockázatú vírusok (Guo és mtsi., 2015).

4, Már fennálló fertőzést, vagy 2-3 stádiumú méhnyak elváltozást nem szüntet meg az oltás, sőt, ha fertőzöttet oltanak be (márpedig nincs előszűrés), akkor nő a rákkockázat

5, A fejlett országokban a méhnyak rák ritka betegség, 1.7 halál jut évente 100 ezer emberre. A súlyos mellékhatások 2.5-szer gyakoribbak, mint a HPV okozta halálozás. Az oltás mellett ráadásul (a többi HPV vírus miatt) ugyanolyan fontos a rendszeres szűrés, ami viszont fölöslegessé teszi magát az oltást.

Diana Harper szerkesztői állásfoglalásában négy, oltási szövődményként kialakult amyotrophic lateral sclerosis-ban meghalt lány esetét kommentálva azt írta, hogy életmentő gyógyszerek esetén elfogadható kockázat az esetleges súlyos szövődmény, de nem olyan oltás esetén, ami majdani, esetleges, kis valószínűséggel bekövetkező eseménnyel szemben nyújt védelmet. Álláspontja szerint fontos volna ezeket a kockázatokat a döntés előtt álló szülőkkel ismertetni (Harper, 2009). Írta ezt hat évvel ezelőtt!

A kétes hatású oltás nagyon drága (ha "ingyen" is adják, az egészségügytől von el súlyos milliárdokat), sokkal hatékonyabban lehetne felhasználni életek mentésére

Összefoglalóm célja nem az oltásról való lebeszélés. Fontos azonban a tájékozott beleegyezés, azaz tudja mindenki a lehetséges kockázatokat, ha másért nem azért, hogy ha oltás után jelentkezne bármilyen tünet, érezze fontosnak az orvoshoz fordulást és annak újragondolását,m érdemes-e a következő, megerősítő oltást is beadatnia. Nagyon sok esetben azért alakult ki súlyos oltási szövődmény, mert az első oltást követő figyelmeztető jeleket negligálták. Ezek a mellékhatások igen ritkák, de akinél fellép valamelyik, azt nem fogja vigasztalni, hogy kicsi volt az esélye arra, hogy pont nála jelenjen meg.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

 

Felhasznált irodalom:

 

  • Arnheim-Dahlström L, Pasternak B, Svanström H, Sparén P, Hviid A. Autoimmune, neurological, and venous thromboembolic adverse events after immunisation of adolescent girls with quadrivalent human papillomavirus vaccine in Denmark and Sweden: cohort study. BMJ. 2013 Oct 9;347:f5906.
  • Brotherton JM, Gold MS, Kemp AS, McIntyre PB, Burgess MA, Campbell-Lloyd S; New South Wales Health HPV Adverse Events Panel. Anaphylaxis following quadrivalent human papillomavirus vaccination. CMAJ. 2008 Sep 9;179(6):525-33.
  • Chang J, Campagnolo D, Vollmer TL, Bomprezzi R. Demyelinating disease and polyvalent human papilloma virus vaccination. J Neurol Neurosurg Psychiatry. 2011 Nov;82(11):1296-8
  • Colafrancesco S, Perricone C, Tomljenovic L, Shoenfeld Y. Human papilloma virus vaccine and primary ovarian failure: another facet of the autoimmune/inflammatory syndrome induced by adjuvants. Am J Reprod Immunol. 2013 Oct;70(4):309-16.
  • Della Corte C, Carlucci A, Francalanci P, Alisi A, Nobili V. Autoimmune hepatitis type 2 following anti-papillomavirus vaccination in a 11-year-old girl. Vaccine. 2011 Jun 24;29(29-30):4654-6.
  • DiMario FJ Jr, Hajjar M, Ciesielski T. A 16-year-old girl with bilateral visual loss and left hemiparesis following an immunization against human papilloma virus. J Child Neurol. 2010 Mar;25(3):321-7.
  • Gatto M, Agmon-Levin N, Soriano A, Manna R, Maoz-Segal R, Kivity S, Doria A, Shoenfeld Y. Human papillomavirus vaccine and systemic lupus erythematosus. Clin Rheumatol. 2013 Sep;32(9):1301-7.
  • Guo F, Hirth JM, Berenson AB (2015) Comparison of HPV prevalence between HPV-vaccinated and non-vaccinated young adult women (20-26 years) [abstract] In: Proceedings of the 106th Annual Meeting of the American Association for Cancer Research, Philadelphia, {Abstract # 844}.
  • Harper DM. Gardasil needs a new consent form. Expert Rev Vaccines. 2009 Dec;8(12):1613-4.
  • Little DT, Ward HR. Premature ovarian failure 3 years after menarche in a 16-year-old girl following human papillomavirus vaccination. BMJ Case Rep. 2012 Sep 30;2012.
  • Melo Gomes S, Glover M, Malone M, Brogan P. Vasculitis following HPV immunization. Rheumatology (Oxford). 2013 Mar;52(3):581-2.
  • Menge T, Cree B, Saleh A, Waterboer T, Berthele A, Kalluri SR, Hemmer B, Aktas O, Hartung HP, Methner A, Kieseier BC. Neuromyelitis optica following human papillomavirus vaccination. Neurology. 2012 Jul 17;79(3):285-7.
  • Pellegrino P, Carnovale C, Perrone V, Pozzi M, Antoniazzi S, Clementi E, Radice S. Acute disseminated encephalomyelitis onset: evaluation based on vaccine adverse events reporting systems. PLoS One. 2013 Oct 16;8(10):e77766. doi: 10.1371/journal.pone.0077766.
  • Pellegrino P, Carnovale C, Pozzi M, Antoniazzi S, Perrone V, Salvati D, Gentili M, Brusadelli T, Clementi E, Radice S. On the relationship between human papilloma virus vaccine and autoimmune diseases. Autoimmun Rev. 2014 Jul;13(7):736-41.
  • Perricone C, Colafrancesco S, Mazor RD, Soriano A, Agmon-Levin N, Shoenfeld Y. Autoimmune/inflammatory syndrome induced by adjuvants (ASIA) 2013: Unveiling the pathogenic, clinical and diagnostic aspects. J Autoimmun. 2013 Dec;47:1-16.
  • Schäffer V, Wimmer S, Rotaru I, Topakian R, Haring HP, Aichner FT. HPV vaccine: a cornerstone of female health a possible cause of ADEM? J Neurol. 2008 Nov;255(11):1818-20.
  • Slade BA, Leidel L, Vellozzi C, Woo EJ, Hua W, Sutherland A, Izurieta HS, Ball R, Miller N, Braun MM, Markowitz LE, Iskander J. Postlicensure safety surveillance for quadrivalent human papillomavirus recombinant vaccine. JAMA. 2009 Aug 19;302(7):750-7.
  • Soldevilla HF, Briones SF, Navarra SV : Systemic lupus erythematosus following HPV immunization or infection? Lupus 2012, 21:158-161
  • Souayah N, Michas-Martin PA, Nasar A, Krivitskaya N, Yacoub HA, Khan H, Qureshi AI. Guillain-Barré syndrome after Gardasil vaccination: data from Vaccine Adverse Event Reporting System 2006-2009. Vaccine. 2011 Jan 29;29(5):886-9.
  • Sutton I, Lahoria R, Tan I, Clouston P, Barnett M. CNS demyelination and quadrivalent HPV vaccination. Mult Scler. 2009 Jan;15(1):116-9.
  • Tomljenovic L, Shaw CA. Death after quadrivalent human. Papillomavirus (HPV) vaccination: causal or coincidental? Pharmaceut Reg Affairs 2012;S12:S001.
  • Tomljenovic L, Shaw CA. Human papillomavirus (HPV) vaccine policy and evidence-based medicine: are they at odds? Ann Med. 2013 Mar;45(2):182-93.
  • Wildemann B, Jarius S, Hartmann M, Regula, J. U., Hametner, C: Acute disseminated encephalomyelitis following vaccination against human papilloma virus. Neurology 2009;72:2132-3.