Edward Sanford:
A keresztesvirágúak és a rák

Fordította:Czárán Judit

Forrás:Edward Sanford: New Strategy to Reduce Cancer Risk LEF Magazine, 2019 szeptember

A keresztes virágú zöldségek, például a brokkoli, hatásos rákellenes vegyületeket tartalmaznak. Egy új módszer lehetővé teszi, hogy ezekből a rákellenes hatóanyagokból több szívódjon fel a véráramba.

 

A Google adatkezelési elvei

 

A "rák ellen vívott háborút" még mindig nem sikerült megnyerni, hiszen az NCI, az amerikai Rákkutató Intézet becslései szerint tavaly is 1,7 millió amerikait diagnosztizáltak rákkal.1 Úgy tűnik, nem sokat javult a helyzet azóta, hogy az Egyesült Államok kormánya 1971-ben meghirdette a harcot a betegség ellen. De van remény a győzelemre, és ez a prevenció. Tudósok egyetértenek abban, hogy a rák ellen vívott küzdelemben a legjobb stratégia a megelőzés.

A rákbetegségeket nagyjából 90%-át környezeti hatások és életmódbeli problémák okozzák.2,3 Egy folyamatban lévő kutatás szerint a brokkoli és más keresztes virágú növények rákellenes vegyületeket tartalmaznak. Vizsgálatok szerint a sok keresztesvirágú zöldség fogyasztása összefüggést mutat többféle ráktípus kockázatának csökkenésével.4,5

Ám ahhoz, hogy ezeknek a rákellenes hatóanyagoknak a hatását maximalizáljuk, hatalmas mennyiségű nyers zöldséget kéne fogyasztanunk. Ám a tudósok felfedeztek egy módszert a probléma megoldására. Kifejlesztettek egy olyan rendszert, amellyel maximalizálni tudják a véráramba jutó, keresztes virágú növényekből kinyert rákellenes hatóanyagok mennyiségét.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A keresztes virágú zöldségek kémiája

A keresztes virágú zöldségek az ehető növények olyan csoportja, amelybe beletartoznak a brokkoli, a kelkáposzta, a fehér- és a vöröskáposzta, a karfiol és a kelbimbó. Ezek a zöldségek tele vannak olyan mikrotápanyagokkal, amelyek bizonyíthatóan segítenek megelőzni számos gyakori betegséget.

A keresztes virágú zöldségeknek átlagon felüli képességük van arra, hogy megvédjék a sejteket azon folyamatoktól, amelyek során az egészséges sejtek rosszindulatú tumorsejtekké alakulnak.4,5 Két keresztes virágú mikrotápanyag ebből a szempontból különösen hatékonynak bizonyult: a szulforafán és a 3,3'-diindolil-metán (DIM), melyeknek jótékony hatásáról számos orvosi szaklap beszámol.6-8A DIM egy stabil vegyület, amely könnyen felszívódik az emésztőrendszerből, a szulforafán azonban instabil, ami azt jelenti, hogyha nem szívódik fel azonnal, vagy, ha a zöldséget túl soká főzzük, a hatóanyag gyorsan lebomlik. A természet azonban talált megoldást a problémára.

Hogyan állítanak elő a növények szulforafánt?

A brokkoli és a káposzta magát a szulforafánt nem tartalmazza, viszont tárolnak a sejtjeikben egy glukorafanin nevű elővegyületet, valamint egy mirozináz nevű enzimet, amely a glukorafanint szulforafánná alakítja. A nyers zöldség a glukorafanint és a mirozinázt különböző részeiben tárolja, és ezek csak a zöldség elfogyasztása után, félig megemésztett állapotban vegyülnek a szervezetben, ott lesz belőlük szulforafán, ez a jótékony hatású vegyület. Miután létrejött, a szulforafánnak gyorsan fel kell szívódnia a vékonybélből, különben eltűnik.

A természet által inspirált megoldás

A kutatók találtak egy módszert, amellyel brokkoliból izolált glukorafanint és mirozinázt tudnak juttatni a vékonybélbe. A vékonybélben aztán a két komponens összekeveredik, és szulforafánt alkot, amely azonnal fel tud szívódni, és ezzel a rákellenes szulforafánból nagyobb mennyiség kerül a véráramba.

Egy, a Johns Hopkins Egyetemen végzett kutatás során a tudósok egészséges embereknek adtak glukorafanint magában vagy kombinálva a mirozináz enzimmel, majd megvizsgálták a vizelet szulforafán anyagcseretermékeinek mennyiségét, hogy megmérjék a biológiai hasznosulást. Azok esetében, akik glukorafanint és mirozinázt is kaptak, a biohasznosulás 35% volt, azok esetében pedig, akik csak glukorafanint 10%.9

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Szulforafán és DIM kutatás

Az elmúlt évtizedek során számos kutatás bizonyította, hogy a keresztes virágú zöldségek nagy mennyiségben történő bevitele csökkenti a különböző rákfajták kialakulásának a kockázatát, beleértve a leggyakrabban előfordulók rákokat, amilyen a tüdő- vagy a végbélrák.5,10,11

A tudósok külön is megvizsgálták azokat a vegyületeket, amelyeket ezekből a zöldségekből nyertek ki, elsősorban a szulforafánt és a DIM-et. A Johns Hopkins Egyetem orvosi karának kutatói két különböző patkánycsoportot hasonlítottak össze. Az egyiknek adtak szulforafánt, a másiknak nem.12 Mindkét csoportot egy erős rákkeltő anyag, egy olyan kemikália hatásának tették ki, amely nagy arányban okoz rákos elváltozást. A vizsgálatban azt találták, hogy azoknál az állatoknál, akik szulforafánt kaptak, 39%-kal kevesebbszer alakult ki daganat. Azok a daganatok pedig, amelyek mégis kialakultak, kisebbek voltak és lassabban nőttek.

Humán vizsgálatokból is az derült ki, hogy a szulforafán gátolja bizonyos ráksejtek növekedését, beleértve a mellrákot és a leukémiát is, illetve megöli a tumorsejteket.8 A DIM bevitel jótékony hatását két, mellrákon átesett nőket vizsgáló tanulmányban nézték meg.13,14 Mindkét esetben random választották ki, hogy ki kap DIM-et (az egyik csoportban 108, a másikban 300 milligrammot naponta) vagy placebót. A vizsgálat szerint a DIM szignifikánsan megváltoztatta az ösztrogén típusok arányát, támogatva a "jó" ösztrogén szintjének növekedését, illetve a "rossz" ösztrogén szintjének csökkenését, mely utóbbi a rák kialakulásával hozható kapcsolatba.

A DIM-et a női méhnyakrák megelőzésének szempontjából is vizsgálták.6,10 A méhnyaki intraepiteliális neoplázia a méhnyakrák egyik előjelzője. Egy kutatásban random adtak méhnyaki intraepiteliális neopláziás nőknek 100 vagy 200 milligramm DIM-et vagy placebót. 90-180 napig tartó bevitel után a kutatók azt találták, hogy a napi 200 milligrammos DIM adagtól az összes méhnyaki intraepiteliális neoplázia eltűnt. A 100 milligrammos DIM dózistól pedig 90,5% visszafejlődött.6

Ez azt mutatja, hogy mindkét keresztes virágú zöldségekből kinyerhető összetevő meg tudja előzni a rákot, illetve vissza tudja fordítani a kóros sejtek burjánzását.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Amit tudni érdemes:

A keresztes virágú zöldségek, beleértve a brokkolit, a káposztát, a kelbimbót és a kelkáposztát, összefüggésbe hozhatók a rák és más korral járó betegségek kockázatának csökkenésével.

Két zöldségekből kivont vegyületnek, a szulforafánnak és a DIM-nek erős rákellenes hatása van.

Ahhoz, hogy maximalizálni lehessen ezeket a hatásokat, igen nagy mennyiségű nyers zöldség elfogyasztására lenne szükség.

A DIM-mel ellentétben a szulforafán nem stabil vegyület, vagyis gyorsan lebomlik, ha nem szívódik fel azonnal.

A kutatók találtak egy módszert, amellyel glukorafanint és mirozinázt juttatnak a belekbe, hogy növeljék a rákellenes vegyület, a szulforafán mennyiségét a vérben.

Négy mód, ahogy a keresztes virágú zöldségek védenek a ráktól

A rákot a gének olyan károsodása okozza, amelyeknek a hatására a sejtek kontrollálatlanul burjánzani kezdenek.

A belélegzett levegőben, az ivóvízben és az elfogyasztott ételeinkben levő mérgek és szennyező anyagok mind okozhatnak ilyen károsodást. Még a saját anyagcserénk is termelhet potenciálisan mérgező anyagokat és okozhat oxidatív stresszt. Az olyan káros szenvedélyek pedig, mint a dohányzás, nagyban fokozzák az okozott károkat.

A rák kockázata a következő módokon csökkenthető:

A DNS megvédése a mutációktól (azaz a károsodástól)

A gyulladások csökkentése

Az abnormális sejtek burjánzásának akadályozása

A keresztesvirágú növényekben levő vegyületek négy fontos módon előzik meg a rákot.

Védenek az epigenetikus változásokkal szemben

A rákot okozhatja epigenetikus változás, a gének "fel-lekapcsolódásának a képessége". Ezek nem változtatják meg a DNS-t, de megváltoztathatják a génműködés mintázatait. Vizsgálatok igazolják, hogy a szulforafán és a DIM vissza tudják állítani ezeknek a rák által okozott elváltozásoknak egy részét.15 A szulforafán a génregulációban szerepet játszó hiszton fehérjék károsodását is helyreállítja, ami egy másik olyan epigenetikus változás, ami rákot okozhat.16,17

Támadást intéznek a rákos sejtek ellen

A folyamat még akkor is megállítható vagy visszafordítható, ha már elindult a sejtek kóros burjánzásának a folyamata. A DIM és a szulforafán kimutatottan gátolja a tumor növekedését, mégpedig azáltal, hogy akadályozza az abnormális jelzőfaktorok működését, amelyek a rákos sejteket gyors osztódásra ösztönzik.12A DIM azáltal is lassítja a tumorsejtek burjánzását, hogy blokkolja a kóros véredények, az új erek képződését.18 A tumoroknak erős véráramlásra van szükségük, hogy a megfelelő mennyiségű oxigénhez és tápanyaghoz jussanak, és ezáltal agresszívan tudjanak növekedni. Azzal, hogy ezt az újér képződést gátolják, a keresztes virágú növények segítenek kiéheztetni a daganatos sejteket. A DIM és a szulforafán direkt módon is pusztítják a rákos sejteket az apoptózis, vagyis a programozott sejthalál folyamata révén.19,20 Azáltal, hogy bekapcsolják az apoptózissal összefüggő géneket, a keresztes virágú zöldségek öngyilkosságra késztetik a rákos sejteket, miközben az egészséges, normális sejteket védik.

A szexhormonok módosítása

Az ösztrogén hormon bizonyos fajtái stimulálhatják a mellrák kialakulását nőkben. Azáltal, hogy módosítja az ösztrogén anyagcserét, a DIM eltolja az ösztrogén egyensúlyt a hormon egészségesebb formái felé.21

A megfelelő ösztrogénegyensúly idősödő férfiak esetében is fontos. Megfigyelték, hogy azoknak a férfiaknak, akiknél jóindulatú prosztatanagyobbodást vagy prosztatarákot diagnosztizáltak, magasabb volt a vérükben az ösztrogén szintje.22,23 Az ezt követő klinikai és laboratóriumi vizsgálatok később meg is erősítették ezeket a korai megfigyeléseket.24-28 A DIM gátolja a prosztatarák sejtek ösztrogén által okozott stimulációját. 29-30

Az NF-kB megakadályozása

Az NF-kB (nukleáris faktor-kappa B) egy olyan sejtekben található szabályozó, amely aktiválja a gyulladásokat, beleértve a krónikus, alacsony intenzitású gyulladásokat is, amelyek fontos kiváltó okai a legtöbb időskori betegségnek, beleértve a rákot is. A szulforafán blokkolja az NF-kB-t és ezzel csökkenti a rák növekedésében szerepet játszó gyulladást.31Az NF-kB aktivitás csökkentésével a szulforafánnak erős hatása van más krónikus betegségekre is, illetve az öregedésre általában. Állatkísérletekben például a szulforafán csökkentette a gyulladást az agyban, amely gyulladás az Alzheimer- és a Parkinson-kór kialakulásában is szerepet játszik.32,33

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Összegzés

A nagy keresztesvirágú nyers zöldségek, például a brokkoli, a káposzta és a karfiol fogyasztása, összefügg számos rákfajta és más betegség kockázatának a csökkenésével. Vizsgálatok igazolják, hogy számos rákellenes hatás két komponensnek köszönhető, amelyeket ezekből a zöldségekből lehet kinyerni: a szulforafánnak és a DIM-nek. Ezek a keresztes virágú vegyületek a rákot a kifejlődésük és növekedésük különböző pontjain támadják meg, amivel egyrészt csökkentik a rák kialakulásának a kockázatát, másrészt megállítják bizonyos daganatos sejttípusok növekedését.

Míg a DIM stabil és szájon át szedve könnyen felszívódó vegyület, a szulforafán gyorsan inaktívvá válik. Hogy ezt a problémát megoldják, a tudósok kifejlesztettek egy rendszert (glukorafanin plusz mirozináz), amelynek segítségével maximalizálni tudják a véráramba jutó szulforafán mennyiséget.

Azáltal, hogy elválasztjuk egymástól ezeket a növényi elővegyületeket, sokkal több szulforafán jut a vékonybélbe, ahonnan gyorsan felszívódik, megnövelve ezzel a véráramban keringő rákellenes szulforafán vegyület mennyiségét.

 

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

1. Available at: https://www.cancer.gov/about-cancer/understanding/statistics. Accessed June 7, 2019.

2. Anand P, Kunnumakkara AB, Sundaram C, et al. Cancer is a preventable disease that requires major lifestyle changes. Pharm Res. 2008 Sep;25(9):2097-116.

3. Wu S, Powers S, Zhu W, et al. Substantial contribution of extrinsic risk factors to cancer development. Nature. 2016 Jan 7;529(7584):43-7.

4. Dinkova-Kostova AT, Fahey JW, Kostov RV, et al. KEAP1 and Done? Targeting the NRF2 Pathway with Sulforaphane. Trends Food Sci Technol. 2017 Nov;69(Pt B):257-69.

5. Verhoeven DT, Goldbohm RA, van Poppel G, et al. Epidemiological studies on brassica vegetables and cancer risk. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. 1996 Sep;5(9):733-48.

6. Ashrafian L, Sukhikh G, Kiselev V, et al. Double-blind randomized placebo-controlled multicenter clinical trial (phase IIa) on diindolylmethane's efficacy and safety in the treatment of CIN: implications for cervical cancer prevention. EPMA J. 2015;6:25.

7. Kyung SY, Kim DY, Yoon JY, et al. Sulforaphane attenuates pulmonary fibrosis by inhibiting the epithelial-mesenchymal transition. BMC Pharmacol Toxicol. 2018 Apr 2;19(1):13.

8. Su X, Jiang X, Meng L, et al. Anticancer Activity of Sulforaphane: The Epigenetic Mechanisms and the Nrf2 Signaling Pathway. Oxid Med Cell Longev. 2018;2018:5438179.

9. Fahey JW, Holtzclaw WD, Wehage SL, et al. Sulforaphane Bioavailability from Glucoraphanin-Rich Broccoli: Control by Active Endogenous Myrosinase. PLoS One. 2015;10(11):e0140963.

10. Higdon JV, Delage B, Williams DE, et al. Cruciferous vegetables and human cancer risk: epidemiologic evidence and mechanistic basis. Pharmacol Res. 2007 Mar;55(3):224-36.

11. Tang L, Zirpoli GR, Jayaprakash V, et al. Cruciferous vegetable intake is inversely associated with lung cancer risk among smokers: a case-control study. BMC Cancer. 2010 Apr 27;10:162.

12. Zhang Y, Kensler TW, Cho CG, et al. Anticarcinogenic activities of sulforaphane and structurally related synthetic norbornyl isothiocyanates. Proc Natl Acad Sci U S A. 1994 Apr 12;91(8):3147-50.

13. Thomson CA, Chow HHS, Wertheim BC, et al. A randomized, placebo-controlled trial of diindolylmethane for breast cancer biomarker modulation in patients taking tamoxifen. Breast Cancer Res Treat. 2017 Aug;165(1):97-107.

14. Dalessandri KM, Firestone GL, Fitch MD, et al. Pilot study: effect of 3,3'-diindolylmethane supplements on urinary hormone metabolites in postmenopausal women with a history of early-stage breast cancer. Nutr Cancer. 2004;50(2):161-7.

15. Wong CP, Hsu A, Buchanan A, et al. Effects of sulforaphane and 3,3'-diindolylmethane on genome-wide promoter methylation in normal prostate epithelial cells and prostate cancer cells. PLoS One. 2014;9(1):e86787.

16. Tortorella SM, Royce SG, Licciardi PV, et al. Dietary Sulforaphane in Cancer Chemoprevention: The Role of Epigenetic Regulation and HDAC Inhibition. Antioxid Redox Signal. 2015 Jun 1;22(16):1382-424.

17. Bayat Mokhtari R, Baluch N, Homayouni TS, et al. The role of Sulforaphane in cancer chemoprevention and health benefits: a mini-review. J Cell Commun Signal. 2018 Mar;12(1):91-101.

18. Chinnakannu K, Chen D, Li Y, et al. Cell cycle-dependent effects of 3,3'-diindolylmethane on proliferation and apoptosis of prostate cancer cells. J Cell Physiol. 2009 Apr;219(1):94-9.

19. Pledgie-Tracy A, Sobolewski MD, Davidson NE. Sulforaphane induces cell type-specific apoptosis in human breast cancer cell lines. Mol Cancer Ther. 2007 Mar;6(3):1013-21.

20. Kim SM. Cellular and Molecular Mechanisms of 3,3'-Diindolylmethane in Gastrointestinal Cancer. Int J Mol Sci. 2016 Jul 19;17(7).

21. Thomson CA, Ho E, Strom MB. Chemopreventive properties of 3,3'-diindolylmethane in breast cancer: evidence from experimental and human studies. Nutr Rev. 2016 Jul;74(7):432-43.

22. Gann PH, Hennekens CH, Stampfer MJ. A prospective evaluation of plasma prostate-specific antigen for detection of prostatic cancer. Jama. 1995 Jan 25;273(4):289-94.

23. Krieg M, Nass R, Tunn S. Effect of aging on endogenous level of 5 alpha-dihydrotestosterone, testosterone, estradiol, and estrone in epithelium and stroma of normal and hyperplastic human prostate. J Clin Endocrinol Metab. 1993 Aug;77(2):375-81.

24. Giton F, de la Taille A, Allory Y, et al. Estrone sulfate (E1S), a prognosis marker for tumor aggressiveness in prostate cancer (PCa). J Steroid Biochem Mol Biol. 2008 Mar;109(1-2):158-67.

25. Prins GS, Korach KS. The role of estrogens and estrogen receptors in normal prostate growth and disease. Steroids. 2008 Mar;73(3):233-44.

26. Singh PB, Matanhelia SS, Martin FL. A potential paradox in prostate adenocarcinoma progression: oestrogen as the initiating driver. Eur J Cancer. 2008 May;44(7):928-36.

27. Ho CK, Nanda J, Chapman KE, et al. Oestrogen and benign prostatic hyperplasia: effects on stromal cell proliferation and local formation from androgen. J Endocrinol. 2008 Jun;197(3):483-91.

28. Matsuda T, Abe H, Suda K. [Relation between benign prostatic hyperplasia and obesity and estrogen]. Rinsho Byori. 2004 Apr;52(4):291-4.

29. Smith S, Sepkovic D, Bradlow HL, et al. 3,3'-Diindolylmethane and genistein decrease the adverse effects of estrogen in LNCaP and PC-3 prostate cancer cells. J Nutr. 2008 Dec;138(12):2379-85.

30. Chen D, Banerjee S, Cui QC, et al. Activation of AMP-activated protein kinase by 3,3'-Diindolylmethane (DIM) is associated with human prostate cancer cell death in vitro and in vivo. PLoS One. 2012;7(10):e47186.

31. Sturm C, Wagner AE. Brassica-Derived Plant Bioactives as Modulators of Chemopreventive and Inflammatory Signaling Pathways. Int J Mol Sci. 2017 Sep 1;18(9).

32. Hernandez-Rabaza V, Cabrera-Pastor A, Taoro-Gonzalez L, et al. Neuroinflammation increases GABAergic tone and impairs cognitive and motor function in hyperammonemia by increasing GAT-3 membrane expression. Reversal by sulforaphane by promoting M2 polarization of microglia. J Neuroinflammation. 2016 Apr 18;13(1):83.

33. Subedi L, Cho K, Park YU, et al. Sulforaphane-Enriched Broccoli Sprouts Pretreated by Pulsed Electric Fields Reduces Neuroinflammation and Ameliorates Scopolamine-Induced Amnesia in Mouse Brain through Its Antioxidant Ability via Nrf2-HO-1 Activation. Oxid Med Cell Longev. 2019;2019:3549274.