Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Zeisel és da Costa:
A kolin nélkülözhetetlen az egészséges élethez

Fordítás, kivonat: Szendi Gábor

Forrás: Zeisel SH, da Costa KA: Choline: an essential nutrient for public health. Nutr Rev. 2009 Nov;67(11):615-23.

A kolin nélkülözhetetlen az egészséges élethez, és bizony megváltozott táplálkozásunk miatt a legtöbb ember kevés kolint fogyaszt. A megfelelő mennyiségű kolin fogyasztása különösen fontos volna terhesség és szoptatás alatt, vagy idős korban. A közös nevező az agy megfelelő működése.

 

Google hirdetés

 

Az amerikai Orvosi Intézet 1998-ban a kolint esszenciális tápanyagnak nyilvánította. A szervezetben a szerepe összetett. Szükséges az acetilkolin szintéziséhez, részt vesz a sejtmembránok felépítésében, a zsírok szállításában, a homociszteinszint csökkentésében. A kolin egész életünkben. magzati kortól az idős korig, alapvető szükségletünk. A magzati életben fontos szerepe van az agyfejlődésben, a memória kialakulásában és a velőcsőzáródási problémák megelőzésében.

Egészséges emberektől egy vizsgálatban megvonták a kolint, és hamarosan az emberek 80%-nál a máj- vagy izomkárosodás előjelei jelentkeztek. A résztvevők 10%-nál akkor is májzsírosodás, izomkárosodás, vagy mindkettő volt tapasztalható, amikor a napi ajánlott mennyiséget, azaz 70 testsúly kilogrammonként 550 mg kolint fogyasztottak naponta. Ennyi kolin kb. napi 4 tojásban található. De ezek szerint egyeseknek ez is kevés, ami bizonyítja az egyénenként eltérő hasznosulást. Azaz, a biztonság kedvéért többet kéne fogyasztani.

A táplálékkal fogyasztjuk el a legtöbb kolint, amit a bélrendszerből a kolin-transzporter veszi fel. Kisebb mennyiségben a szervezet is előállítja, de ez nem elég a normál működéshez. A kolin nagyobb része foszfatidilkolinná alakul, amely minden sejtmaggal rendelkező sejtnek fontos építőeleme, a sejtfal 50%-át alkotja.

Az anyagcserefolyamatokban a kolin, a metionin (egy aminosav) és a folát (B9 vitamin) szorosan együttműködik.

Terhesség és szoptatás

Terhesség alatt a kolinszükséglet különösen nagy, a magzatvízben a kolinszint tízszer magasabb, mint az anya vérében. Terhes nők vérében jóval magasabb a kolinszint, mint normálisan, és a magzatban 6-7-szer magasabb a kolinszint, mint egy felnőttben. Bár terhesség során megnő a szervezet kolinszintézise, mégis, mind terhesség, mind szoptatás alatt jóval nagyobb kolinbevitelre volna szükség.

Velőcsőzáródási probléma

Jól ismert a folsav/folát szerepe a velőcsőzáródási problémák megelőzésében. Kevéssé ismert, hogy három hónappal a terhesség kialakulása előtt már el kéne kezdeni szedni, és azt is kevesen tudatosították még magukban, hogy a folsavat nem mindenki tudja hasznosítani, ezért sokkal jobb folátot szedni (Itt olvashat a folsav/folát problémáról). Azt azonban még kevesebben tudják, hogy a kolinhiány ugyanúgy okozhat velőcsőzáródási problémát, mint a foláthiány. Egy vizsgálatban már a terhesség előtt a legtöbb kolint fogyasztókhoz képest a legkevesebb fogyasztó nőknél négyszer nagyobb volt a velőcsőzáródási problémával született gyerekek kockázata. Ezt a kockázatot nem csökkentette a folsav szedése sem, azaz a kolinhiány önálló kockázati faktora a velőcsőzáródási problémáknak.

Memóriafejlődés

Állatkísérletek alapján arra lehet következtetni, hogy az emberi memória kialakulását nagymértékben befolyásolja a terhesség alatti és születés utáni kolinbevitel. A terhesség alatti nagy kolinbevitel jobb memóriát eredményez a gyermekeknél, és az időskori gyors memóriaromlást is a magzati és az élet során bevitt kolinnal találták arányosnak. Megfelelő memória kialakulásához a gyermekeknek 4 éves korukig sok kolint kéne kapniuk. Idős emberek vizsgálatával igazolták, hogy a kevesebb kolint fogyasztókhoz képest a több kolint fogyasztóknak jobb volt a verbális és vizuális memóriájuk (Poly és mtsi., 2011)

Szívbetegség

Csökkent kolinfogyasztás hatására emelkedik a homociszteinszint, ami károsítja az ereket.

Gyulladás

Egy vizsgálatban a legtöbb kolint fogyasztóknál találták a legalacsonyabbnak a C-reaktív protein, az IL-6 és a Tumor Nekrozis Faktor (ezek gyulladást jelző fehérjék) szintjét. Más vizsgálatok is igazolták, hogy a kolinfogyasztás csökkenti a szervezet gyulladásszintjét.

Mellrák

Több vizsgálat igazolta, hogy a csökkent kolinfogyasztás fokozott DNS károsodással jár. Így nem meglepő, hogy egy vizsgálat a sok kolint fogyasztók körében 24%-os mellrákkockázat csökkenést mutatott ki.

Zsírmáj és májrák

A kolinanyagcserében kulcsszerepet játszik a máj. A máj elzsírosodása, amit szoktak nem-alkoholos zsírmáj betegségnek is nevezni, olyan betegség, amire a hivatalos orvoslás nem ismer gyógymódot. Ha a betegség előrehalad, a májsejtek elhalnak, cirrózis ill. májrák alakulhat ki. Az utóbbi években kiderült, hogy e kórkép egyik oka az alacsony kolinbevitel. A kolinhiány elhízáshoz és inzulinrezisztenciához is vezet (Corbin és Zeisel, 2012).

Változó kolinszükséglet

A jelenlegi kolinajánlás (nőknek 425 mg/nap, terhesség esetén 450 mg/nap, és szoptatáskor vagy férfiaknak 550 mg/nap) nem veszi figyelembe azt, hogy a kolin hasznosulása igen eltérő különböző génváltozatú emberekben. Amikor 1998-ban megállapították az átlagos ajánlást, úgy gondolták, az emberek 5%-a esik azon csoportba, akiknek genetikai okokból jóval többet kéne fogyasztani. Mára kiderült, hogy az emberek 50%-a tartozik ebbe a kategóriába. Ezek az emberek a szükségletükhöz képest akkor is kolinhiányosak lesznek, ha a napi ajánlott adagot beviszik. De az emberek általában még a napi ajánlott adagot sem fogyasztják el.

Milyen gyakori a kolinhiány?

Amikor 1998-ban az ajánlást megfogalmazták, még nem lehetett tudni, hogy sok ember kolinhiányban szenved. ma már tudjuk, hogy igen sokan kolinhiányosak. Ez különösen nagy kockázat terhesség és szoptatás alatt. Egy nagy követéses vizsgálatban a nők 95%-a 410 vagy annál kevesebb kolint fogyasztott naponta. Egy kisebb vizsgálatban csupán az emberek ötöde fogyasztotta el a napi ajánlásnak megfelelő kolin mennyiséget. Egy amerikai nemzeti vizsgálat szerint gyerekektől az idősekig, a népesség 10%-a fogyasztott megfelelő mennyiségű kolint. Különösen igaz volt ez az idősekre, akiknél az átlagos napi kolinfogyasztás 264 mg volt.

Néhány étel kolintartalma:

  • 1 tojás kb. 150 mg
  • Marhamáj 420 mg/100 gr
  • Csirkemáj 320 mg/100 gr
  • Húsok 75 mg/100 gr
  • Champion gomba 60 mg/100 gr
  • Kelbimbó 40 mg/100 gr
  • Napraforgó lecitin 175 mg/1 gr

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

További hivatkozások:

Corbin KD, Zeisel SH. Choline metabolism provides novel insights into nonalcoholic fatty liver disease and its progression. Curr Opin Gastroenterol. 2012 Mar;28(2):159-65.

Poly C, Massaro JM, Seshadri S, Wolf PA, Cho E, Krall E, Jacques PF, Au R. The relation of dietary choline to cognitive performance and white-matter hyperintensity in the Framingham Offspring Cohort. Am J Clin Nutr. 2011 Dec;94(6):1584-91.