Fordította: Czárán Judit
Egy új kutatás szerint a kreatin jelentősen fokozhatja a depresszió kognitív viselkedésterápiájának hatékonyságát.
Source: www.Freepik.com
Annak ellenére, hogy létezik egy olyan gyógyszerarzenál, amely a hangulatzavarokért felelősnek tartott agyi neurotranszmittereket célozza, a súlyos depressziós zavarban szenvedő egyének mintegy 30%-a továbbra is rezisztens a kezelésre. Ez rámutat más lehetséges tényezőkre, amelyek hozzájárulhatnak az állapot kialakulásához.
Az eddigi kutatások szerint az energia-anyagcsere zavara a lehetséges bűnös, mivel az agynak hatalmas mennyiségű energiára van szüksége a normális működéshez. Ez viszont azt sugallja, hogy a sejtek energiatermelésének fokozásáról ismert beavatkozások enyhülést hozhatnak a depresszióban szenvedők számára, és a figyelem különösen egy ilyen kiegészítőre irányul: a kreatinra. A kreatin, amely az izmok energetikájában betöltött szerepéről ismert, talán további előnyökkel járhat a depresszió kezelésében?
Miért a kreatin?
A legtöbb hagyományos antidepresszáns a "monoamin hipotézisen" alapul, amely szerint a depresszió a szerotonin, a noradrenalin és/vagy a dopamin kimerüléséből ered. Számos antidepresszáns, köztük az SSRI-k (szelektív szerotonin visszavétel gátlók) és az SNRI-k (szerotonin-noradrenalin visszavétel gátlók) célja ezért ezen neurotranszmitterek hozzáférhetőségének növelése. Ahhoz azonban, hogy a neurotranszmitterek termelődjenek és megfelelően működhessenek az idegi válaszok irányításában, az agynak energiára van szüksége. Az agy különösen energiaigényes szerv, a test energiájának körülbelül 20%-át fogyasztja annak ellenére, hogy a testtömegnek csupán 2%-át teszi ki. Ezt figyelembe véve az agyi energiaegyensúly (vagy "bioenergetika") zavarai befolyásolhatják a monoaminok működését, és így az agyi bioenergetika hiányosságai a hangulatzavarok, köztük a depresszió hátterében állhatnak, vagy hozzájárulhatnak azok kialakulásához (1).
A kreatin, amely széles körben ismert az izmok energia-anyagcseréjében betöltött szerepéről, kritikus szerepet játszik az agyi energiahomeosztázis fenntartásában. Egyszerre szolgál energiapufferként - a sejtek energiáját nagy energiájú kémiai kötések formájában, kreatin-foszfát formájában tárolja - és energiaszállítóként, a mitokondriumok által termelt energiát a neuronokon belüli nagy energiaigényű területekre, például a szinapszisokba szállítja. Mivel a kreatin képes átjutni a vér-agy gáton, az agyi kreatin-tartalékok növelése elméletileg javíthatja az agy bioenergetikáját, és szinergikusan hathat a monoamin-alapú kezelésekkel (mint például az SSRI-kkal).
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a kreatin és az SSRI-k kombinációja javíthatja a kezelés eredményeit. Egy major depressziós zavarban szenvedő nőkön végzett, az elgondolást igazoló vizsgálatban napi 5 g kreatin hozzáadása az eszcitaloprámhoz (Escitalopram márkanév alatt forgalmazott SSRI) gyorsabb és jelentősebb tünetenyhülést eredményezett, mint az eszcitaloprám önmagában.(2,3)
Kisebb, nem placebokontrollos vizsgálatok szintén ígéretes csökkenést mutattak a depressziós pontszámokban, amikor más SSRI-ket és SNRI-ket párosítottak kreatinnal.(4,5) Állatkísérletek még inkább aláhúzzák ezt a szinergiát, feltárva, hogy a szerotoninszintézis blokkolása csökkenti a kreatin antidepresszánsszerű hatását, ami azt jelzi, hogy a kreatin depresszióra gyakorolt előnyeit legalább részben a neurotranszmitter-termelés és -működés fokozására gyakorolt hatása közvetíti (6,7).
A humán vizsgálatok azonban túlnyomórészt a kreatin és az SSRI-k kombinációjára összpontosítottak, miközben számos más - farmakológiai és nem farmakológiai - antidepresszáns kezelést is gyakran alkalmaznak a súlyos depressziós zavarban szenvedők. A kognitív viselkedésterápia (CBT) például a depressziót tápláló negatív gondolkodási minták kezelésére összpontosító, a gondolkodás átformálására és egészségesebb megküzdési stratégiák kialakítására szolgáló eszközökkel történő elsővonalbeli kezelés. Így hát marad egy kulcskérdés: van-e potenciális haszna a kreatinnak a CBT melletti hatásfokozó kezelésként? Egy nemrégiben készült tanulmány erre a kérdésre kereste a választ (8).
A kreatin újonnan felmerülő szerepe a viselkedésterápiában
Ebben a kettős vak, randomizált, kontrollált vizsgálatban a szerzők, Sherpa és mtsi. 100 olyan indiai résztvevőt vizsgáltak, akiknél klinikai súlyosságú depressziót állapítottak meg. A résztvevőket (átlagéletkor 30,4 ±7,4 év, 50% nő) 8 hetes kezelési időszakra véletlenszerűen vagy CBT plusz kreatin (5 g/nap), vagy CBT plusz placebo kezelésben részesítették.(8).A CBT protokoll mindkét csoport esetében összesen öt 45 perces CBT ülésből állt (kéthetente egy), és az elsődleges eredményt - a tünetek súlyosságának javulását - a Patient Health Questionnaire-9 (PHQ-9), a depressziós tünetek értékelésének standard módszerével értékelték. A PHQ-9 pontszámai 0 és 27 között mozoghatnak, a magasabb pontszámok súlyosabb depressziót jeleznek (enyhe depresszió: 5-9 pont, közepes depresszió: 10-14, közepesen súlyos: 15-19, és súlyos: ?20).
Az eredmények azt mutatták, hogy mindkét csoportban jelentősen javult a tünetek súlyossága a 8 hetes határidőig. A kreatin csoport azonban statisztikailag szignifikánsan nagyobb javulást mutatott, a pontszámok további 5,12 ponttal csökkentek a placebóhoz képest. Konkrétan, a CBT-kreatin csoport a közepesen súlyos depresszióról (17,8±6,1) az enyhe depresszióra (5,8±4,8) változott, míg a CBT-placebo csoport a közepesen súlyos tartományban maradt (17,6±6,4 pontról 11,9±6,6 pontra változott). Ezenkívül a CBT-kreatin csoportban tizenkét résztvevő ért el remissziót (PHQ-9 pontszám <5), szemben a CBT-placebo csoport öt résztvevőjével.
Míg ezek az eredmények a kezelési szándékkal kezelt csoportra vonatkoznak (azaz minden olyan résztvevőre, aki megkezdte a kezelést, függetlenül attól, hogy befejezte-e a teljes kezelési protokollt), a lemorzsolódási arány mindkét csoportban magas volt (40% körüli). Ez minden bizonnyal befolyásolhatta az eredményeket, mivel a lemorzsolódóknak lehet, hogy kisebb hasznot jelentett bármelyik kezelés. A szerzők ugyanis protokollonkénti elemzéseket is végeztek (azaz a lemorzsolódók kizárásával), és a csoportok közötti némileg nagyobb különbségről számoltak be (a CBT-kreatin csoport átlagos javulása 6,07 ponttal haladta meg a CBT-placebo csoportét).
E vizsgálat fontos korlátja azonban, hogy nem hasonlították össze a hagyományos farmakológiai antidepresszánsokkal, és így csak korlátozottan vagyunk képesek teljes mértékben megérteni e hatás mértékét. A PHQ-9 skálán öt pontnyi különbség egyértelműen klinikailag jelentős, így a Sherpa és munkatársai ezen új adatai azt sugallják, hogy a kreatin valóban javíthatja a CBT eredményeit a placebóhoz képest (bár érdemes megjegyezni, hogy az itt alkalmazott CBT protokoll kevésbé hatékony volt a tipikusabb heti vagy kétheti ülésekhez képest).
Továbbá egy több mint 50 000 beteget magában foglaló metaanalízis szerint a CBT gyakran ugyanolyan hatékony, mint a farmakológiai terápiák, és a gyógyszereket CBT-vel kombináló egyének jobban teljesítenek, mint bármelyik kezeléssel önmagában (9), de vajon a kreatin és a CBT kombinációja ugyanolyan hatékony, mint az SSRI-k és a CBT kombinációja? Ha igen, akkor ez új utakat nyit az SSRI-kre nem reagáló vagy azok mellékhatásait nem toleráló betegek számára, hogy hasonló enyhülést érjenek el, mint mások a hagyományos gyógyszerekkel. Talán a CBT-hez és az antidepresszánsokhoz hozzáadott kreatin még nagyobb hasznot hozna, reményt adva a depresszió legsúlyosabb formáiban szenvedőknek. Jelenleg nem rendelkezünk közvetlen összehasonlításokkal, amelyekkel megválaszolhatnánk ezeket a kérdéseket, ezért további klinikai vizsgálatok indokoltak.
A tágabb értelemben vett következmények
A kreatin antidepresszív potenciálja több gyakorlati okból is vonzó. A kreatin-monohidrát olcsó, széles körben elérhető és biztonságossága alaposan bevizsgált, az izomműködés és a fizikai teljesítmény szempontjából pedig bizonyítottan előnyös. A depresszió kezelésében betöltött potenciális szerepe a hagyományos antidepresszánsok kiegészítőit kereső egyének számára is elérhetővé teszi a kreatin egy újabb tulajdonságát. Mivel sokan már most is használják a kreatint, mint étrendkiegészítőt, könnyű kiegészítés lehet azok számára, akik nagyobb életmódváltás nélkül szeretnék javítani a mentális egészségüket. A korlátozott erőforrásokkal rendelkezők számára is alacsony költségű lehetőségként szolgálhat, bár az eddigi bizonyítékok csak egy másik első vonalbeli kezeléssel (azaz CBT-vel és antidepresszánsokkal) kombinálva vizsgálták a kreatin-kiegészítés hatását a depresszióra. Így jelenleg a kreatin nem tekinthető a standard ellátás helyettesítőjének.
Azok számára, akik kreatin szedését szeretnék elkezdeni, a leggyakoribb kiegészítésre használt forma a kreatin-monohidrát por, általában ~5 g/nap adagban (ez a leggyakoribb adag a kreatinnal és a depresszióval kapcsolatos vizsgálatokban is). Az enyhe gyomor-bélrendszeri zavarok és a vízvisszatartás (puffadás) a leggyakrabban jelentett mellékhatások közé tartoznak, de a súlyos szövődmények egészséges felnőtteknél ritkák. Mindazonáltal a veseproblémákkal vagy bipoláris zavarral küzdő egyéneknek konzultálniuk kell az orvosukkal, mielőtt elkezdenék a kreatin szedését, mivel náluk nagyobb lehet a mellékhatások kockázata.
A lényeg
A kreatin alacsony kockázat-haszon aránya miatt érdekes lehetőség, amelyet a depresszió szokásos kezelései, például az SSRI-k vagy a CBT mellett érdemes megfontolni. Már most is könnyen elérhető izomnövelő kiegészítőként, így megfelelő orvosi irányítás mellett könnyen kiegészítheti a mentális egészségügyi beavatkozásokat. Lényeges azonban, hogy reális elvárásokat tartsunk fenn. Bár az eddigi bizonyítékok pozitívak, ezek még mindig nagyrészt előzetesek, és ami a kis, speciális vizsgálatokban működik, nem biztos, hogy mindenki számára beválik.
A jövőbeli kutatások központi kérdése, hogy a kreatin szinergikus hatása az antidepresszánsokkal és a CBT-vel még erőteljesebbé válhat-e egy "hármas kombinációs" megközelítésben, valamint hogy miként hathat más hangulati és szorongásos zavarokra. Ahogy nagyobb, változatosabb tanulmányok látnak napvilágot, egyre világosabb betekintést nyerhetünk abba, hogy a kreatin hogyan illeszkedhet a depresszió terápiáinak szélesebb körébe.
Mindent egybevetve, a kreatin potenciálisan értékes eszközt kínál a depresszió kezelésének hatékonyabb, személyre szabott módjainak megtalálására irányuló folyamatos erőfeszítésekben. Az idő - és az alaposabb kutatások - fogják megmondani, hogy pontosan hol a helye a terápiás eszköztárban.
Hivatkozások:
1. Price JB, Bronars C, Erhardt S, et al. Bioenergetics and synaptic plasticity as potential targets for individualizing treatment for depression. Neurosci Biobehav Rev. 2018;90:212-220. doi:10.1016/j.neubiorev.2018.04.002
2. Lyoo IK, Yoon S, Kim TS, et al. A randomized, double-blind placebo-controlled trial of oral creatine monohydrate augmentation for enhanced response to a selective serotonin reuptake inhibitor in women with major depressive disorder. Am J Psychiatry. 2012;169(9):937-945. doi:10.1176/appi.ajp.2012.12010009
3. Yoon S, Kim JE, Hwang J, et al. Effects of creatine monohydrate augmentation on brain metabolic and network outcome measures in women with major depressive disorder. Biol Psychiatry. 2016;80(6):439-447. doi:10.1016/j.biopsych.2015.11.027
4. Kondo DG, Sung YH, Hellem TL, et al. Open-label adjunctive creatine for female adolescents with SSRI-resistant major depressive disorder: a 31-phosphorus magnetic resonance spectroscopy study. J Affect Disord. 2011;135(1-3):354-361. doi:10.1016/j.jad.2011.07.010
5. Kious BM, Sabic H, Sung YH, Kondo DG, Renshaw P. An open-label pilot study of combined augmentation with creatine monohydrate and 5-hydroxytryptophan for selective serotonin reuptake inhibitor- or serotonin-norepinephrine reuptake inhibitor-resistant depression in adult women. J Clin Psychopharmacol. 2017;37(5):578-583. doi:10.1097/JCP.0000000000000754
6. Cunha MP, Pazini FL, Oliveira Á, Machado DG, Rodrigues ALS. Evidence for the involvement of 5-HT1A receptor in the acute antidepressant-like effect of creatine in mice. Brain Res Bull. 2013;95:61-69. doi:10.1016/j.brainresbull.2013.01.005
7. Cunha MP, Machado DG, Capra JC, Jacinto J, Bettio LE, Rodrigues ALS. Antidepressant-like effect of creatine in mice involves dopaminergic activation. J Psychopharmacol. 2012;26(11):1489-1501. doi:10.1177/0269881112447989
8. Sherpa NN, De Giorgi R, Ostinelli EG, Choudhury A, Dolma T, Dorjee S. Efficacy and safety profile of oral creatine monohydrate in add-on to cognitive-behavioural therapy in depression: An 8-week pilot, double-blind, randomised, placebo-controlled feasibility and exploratory trial in an under-resourced area. Eur Neuropsychopharmacol. 2025;90:28-35. doi:10.1016/j.euroneuro.2024.10.004
9. Cuijpers P, Miguel C, Harrer M, et al. Cognitive behavior therapy vs. control conditions, other psychotherapies, pharmacotherapies and combined treatment for depression: a comprehensive meta-analysis including 409 trials with 52,702 patients. World Psychiatry. 2023;22(1):105-115. doi:10.1002/wps.21069