Fordította: Czárán Judit
1987 óta egyértelmű, hogy ezt az édesítőszert nem lett volna szabad engedélyezni
Dióhéjban
Az Egészségügyi Világszervezet végre elszánta magát, hogy a népszerű mesterséges édesítőszert, az aszpartámot potenciálisan rákkeltő anyagnak nyilvánítsa.(1)
Hogy helyére tudjuk rakni ezt a "potenciálisan rákkeltő" besorolást, érdemes idézni az IARC meghatározását, milyen anyagok kerülhetnek ebben a kategóriába. A leírás szerint, többek között "Akkor is használható a 2B besorolás, ha az emberre vonatkozó rákkeltő hatásra nincs elegendő bizonyíték, de a kísérleti állatokban a rákkeltő hatásra vonatkozóan elegendő bizonyíték áll rendelkezésre." Mint látni fogjuk, az aspartamra pontosan illik ez a leírás.
Én magam (azaz Mercola) már több mint 25 évvel ezelőtt felhívtam a figyelmet az aszpartám veszélyeire a honlapomon, az "Édes megtévesztés - miért veszélyes a Splenda, a NutraSweet és az FDA az egészségünkre" című, 2006-ban megjelent bestselleremben, valamint a The Huffington Postnak írt cikkemben.(2)
Amit azóta töröltek- de ebből is látható, milyen régóta ismert a veszély.
A döntésről a WHO Nemzetközi Rákkutató Ügynökségének (IARC) forrásaiból tudhatunk, az aszpartám a szervezet szerint 2023 júliusában kerül fel az "emberre nézve valószínűleg rákkeltő anyagok" listájára.(3)
További adatok várhatók a WHO és a FAO élelmiszer-adalékokkal foglalkozó közös szakértői bizottságától (JECFA), amely éppen most végzi az aszpartám kockázatértékelésének frissítését. (4)
Donald Rumsfeld szerepe az aszpartám jóváhagyásában
A JECFA évtizedek óta jótáll az aszpartám biztonságosságáért, 1981 óta állítja, hogy az elfogadott napi határértékeken belül fogyasztva az aszpartám veszélytelen.(5)
Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) 1981-ben engedélyezte az aszpartám használatát.(6)
Abban az időben a néhai Donald Rumsfeld, az Egyesült Államok korábbi védelmi minisztere volt a G.D. Searle, az aszpartám gyártójának elnöke, és állítólag ő is szorgalmazta az engedély megadását.
1980-ban az FDA az egyik vizsgálóbizottsági ülésén elutasította az aszpartám jóváhagyását, mivel aggályosnak tartotta, hogy az édesítőszer esetleg agydaganatot okozhat.(7)
Az azóta már ugyancsak elhunyt neves idegtudós, John Olney is megpróbálta megakadályozni, hogy az aszpartám engedélyt kapjon, amennyiben 1987-ben levelet írt az FDA vizsgálóbizottságának, és ebben az aszpartám neurotoxikus hatására figyelmeztetett, amely növelheti az agydaganatok kialakulásának kockázatát, valamint gyermekeknél az agykárosodás veszélyét.(8)
A Rense.com beszámolója szerint:(9)
"Az FDA a fenti aggályok miatt tulajdonképpen betiltotta az aszpartámot, ám a Searle elnöke, Donald Rumsfeld ... megígérte, hogy 'minden befolyását latba fogja vetni' (10) hogy a cég megkapja az engedélyt.
1981. január 21-én, Ronald Reagan beiktatásának másnapján a Searle újra engedélyt kért az FDA-tól az aszpartám édesítőszerként élelmiszerekben történő használatára, Reagan elnök új FDA-megbízottja, Arthur Hayes Hull, Jr. pedig 5 tagú tudományos bizottságot nevezett ki a vizsgálóbizottság döntésének felülvizsgálatára.
A testület azonban 3-2 arányban továbbra is a tilalom fenntartása mellett szavazott, amire Hull úgy reagált, hogy kinevezett egy hatodik bizottsági tagot is, és ezzel a szavazás holtpontra jutott. A szavazategyenlőség problémáját végül személyesen Hull oldotta meg, mégpedig az aszpartám javára.
Hull később szabálytalanságok vádja miatt távozott az FDA-tól, és utána rövid ideig a New York-i Orvosi Főiskolát vezette, majd a Burston-Marsteller cégnél helyezkedett el, amely a Monsanto és a GD Searle vezető PR-cége volt."
Az aszpartám és a rák kapcsolata évtizedek óta ismert
Az aszpartám engedélyezése ellenére 1987-re egy sor oknyomozó jelentés aggályokat vetett fel azzal kapcsolatban, hogy a vegyület engedélyezésének folyamatát érdekellentétek, az ipar által finanszírozott, rossz minőségű kutatások és az FDA és az élelmiszeripar közötti összefonódások nehezítették.(11)
1996-ra a Washingtoni Egyetem Orvosi Karának pszichiátriai tanszékén kutatók egy csoportja megvizsgálta, hogy az agydaganatok növekvő száma összefüggésben van-e az aszpartámfogyasztással. Megállapították, hogy "az aszpartámmal etetett patkányoknál az aszpartámmal nem etetett patkányokhoz képest sokkal nagyobb arányban fordult elő agydaganat" - majd hozzátették:(12)
"Más környezeti tényezőkkel összehasonlítva, amelyek feltételezhetően ugyancsak kapcsolatban állnak az agydaganatokkal, az aszpartám nevű mesterséges édesítőszer az, ami a legnagyobb valószínűséggel tehető felelőssé a rosszindulatú agydaganatok előfordulási gyakoriságának közelmúltbeli növekedéséért".
Aztán 2006-ban egy Dr. Morando Soffritti nevű olasz rákkutató, az Európai Ramazzini Onkológiai és Környezettudományi Alapítvány vezetője és kollégái által végzett vizsgálat megállapította, hogy állatoknál még kis dózisú aszpartám fogyasztása is megnövelte többféle ráktípus kialakulásának kockázatát.(13)
Akkor a csoport arra a következtetésre jutott, hogy az aszpartám "potenciálisan többszörösen rákkeltő anyag, még 20 mg/testtömeg-kilogramm napi dózisban is, ami jóval kevesebb, mint a jelenleg elfogadhatónak tekintett napi bevitel", és kijelentette, hogy az aszpartámfogyasztás egészségügyi hatásainak újraértékelése "nem halogatható".(13)
Egy 2007-es utóvizsgálat megerősítette az aszpartám "többszörösen rákkeltő hatásáról" szóló megállapításokat, még az emberek számára elfogadhatónak tekintett napi bevitelhez közeli dózisban is. Továbbá az is kiderült, hogy a méhen belüli expozíciót is vizsgálva az aszpartám "rákkeltő hatása tovább nőtt."(15)
2010-ben Soffritti és munkatársai ismét felhívták a figyelmet, hogy az aszpartám patkányokban és egerekben rákkeltő hatású.(16)
Az aszpartám rákkeltő hatását alátámasztó kutatások ma már széles körben ismertek
Ezek a vizsgálatok csak a kezdetét jelentették az aszpartám rákkeltő potenciálját bizonyító kutatásoknak. A Harvard tudósai 2012-ben a The American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban publikáltak egy tanulmányt, amely a következőket állapította meg:(17)
"A tudomásunk szerinti legátfogóbb hosszú távú epidemiológiai vizsgálatban, amelyben az aszpartámfogyasztás és a rákkockázat közötti összefüggést vizsgáltuk emberekben, férfiaknál pozitív összefüggést találtunk a diétás üdítőitalok, illetve a teljes aszpartámbevitel és az non-Hodgkin limfóma és a myeloma multiplex kockázata között, valamint mind férfiaknál és nőknél egyaránt a leukémia kockázata és az aszpartám fogyasztása között.".
Az aszpartám biztonságosságával kapcsolatos további aggodalmakat növelve a U.S. Right to Know (Jogunk van tudni, egy nonprofit oknyomozó kutatócsoport, amely a közegészségügy átláthatóságának előmozdításán dolgozik) a következőkről számolt be:(18)
"Az American Journal of Industrial Medicine című folyóiratban (19) 2014-ben megjelent kommentárjukban a Cesare Maltoni Rákkutató Központ kutatói azt írták, hogy a G. D. Searle által a piaci engedélyeztetés érdekében benyújtott vizsgálati eredmények nem tekinthetők tudományos bizonyítéknak az aszpartám biztonságosságára.
Mindeközben a patkányokon és egereken végzett, a teljes élettartamra vonatkozó rákkeltő hatást vizsgáló biotesztek közelmúltbeli eredményei, amelyek szakmailag lektorált folyóiratokban jelentek meg, valamint egy prospektív epidemiológiai vizsgálat egyértelmű bizonyítékot szolgáltatnak az aszpartám rákkeltő potenciáljára. "
Egy másik, 2020-as tanulmány ugyancsak alátámasztja a Ramazzini Intézet eredeti eredményeit, amelyek az aszpartámnak kitett nőstény patkányoknál statisztikailag szignifikáns növekedést mutattak ki a vérképző- és nyirokszöveti daganatok (HLT-k), valamint a leukémiák és limfómák számában.
"A HLT esetek újraértékelése után a kapott eredmények összhangban vannak a Ramazzini Intézet korábbi publikációjában közöltekkel, és megerősítik azt a hipotézist, hogy az aszpartám leukémiát és limfómát okozhat" - magyarázták a kutatók.(20)
2021-ben a Ramazzini Intézet adatainak ismételt felülvizsgálata megint megerősítette, hogy az aszpartám rágcsálókban rákkeltő hatású. A kutatók megjegyezték, hogy eredményeik "megerősítik azt az igen aggasztó megállapítást, hogy az aszpartámnak való prenatális kitettség növeli a rák kockázatát a rágcsálók utódainál. Vagyis az eredeti Ramazzini Intézet vizsgálatok következtetései továbbra is érvényesek."(21)
Ezért felszólították az amerikai és a nemzetközi egészségügyi hatóságokat, hogy vizsgálják felül az aszpartám kockázatait, különös tekintettel a szülés előtti és a szülés utáni korai expozíció veszélyeire.(22)
A mesterséges édesítőszerek 13%-kal növelik a rák kockázatát
Egy 2022-es, 102 865 franciaországi felnőtt bevonásával végzett, a PLOS Medicine-ben közzétett tanulmányban a mesterséges édesítőszerek étrendi bevitelét és fogyasztását vizsgálták, és elemezték a rák előfordulási gyakoriságával való összefüggésükben. A nagyszabású vizsgálat megállapította, hogy a mesterséges édesítőszereket nagyobb mennyiségben fogyasztó embereknél magasabb volt az általános rákkockázat, mint a mesterséges édesítőket nem fogyasztóknál.(23)
A vizsgált mesterséges édesítőszerek közül különösen az aszpartám és az aceszulfám-K volt összefüggésbe hozható a megnövekedett rákkockázattal, ezen belül a mellrák és az elhízással összefüggő rákos betegségek, köztük a gyomor-, a máj-, a vastagbél- és a végbélrák kockázatával.
Míg a mesterséges édesítőszereket fogyasztók körében az összes rákos megbetegedés kockázata 13%-kal volt nagyobb, a mellráké 22%-kal, az elhízással összefüggő rákos megbetegedéseké pedig akár 15%-kal is megnőtt.(24)
"Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a világszerte számos élelmiszer- és italmárkában használt mesterséges édesítőszerek módosítható kockázati tényezőt jelenthetnek a rákmegelőzésben" - állítják a szakemberek,(25) majd hozzáteszik:
"A közegészségügyi hatóságok az állatkísérletekben, az in vitro vizsgálatokban és kisebb mértékben a humán vizsgálatokban megfigyelt régi és új eredmények alapján az aszpartám rák kialakulásában betöltött szerepének újraértékelését sürgetik. Az egyéb mesterséges édesítőszerekkel kapcsolatos in vivo vizsgálatok is vetnek fel kérdéseket azoknak a rák kialakulásában betöltött lehetséges szerepével kapcsolatban."
A WHO óva int attól, hogy mesterséges édesítőszerekkel próbáljunk fogyni
Az aszpartám rákos megbetegedésekkel való kapcsolata azért különösen aggasztó, mert a diétás ételekben és italokban is gyakran előfordul. Az aszpartámot Franciaországban 1400 élelmiszeripari termékben, világszerte pedig több mint 6000 termékben használják. A vegyület gyakran megtalálható olyan élelmiszerekben, mint a cukormentes rágógumik, a diétás italkeverékek és üdítők, a csökkentett cukortartalmú ételízesítők és az asztali édesítőszerek, köztük az Equal és a NutraSweet.(26)
Az aszpartám nagyon erős édes íze - 200-szor édesebb, mint a cukor (27) - és alacsony kalóriatartalma miatt nagyon népszerű azok körében, akik hasonló mennyiségű cukor kalóriatartalma nélkül szeretnék édesebbé tenni az ételeiket és italaikat.
De túl azon, hogy ezt a mesterséges édesítőszert potenciálisan rákkeltőnek minősítette, 2023 májusában még a kétségkívül korrupt WHO is kiadott egy irányelvet, amelyben azt tanácsolja, hogy testsúlykontroll céljából ne használjunk mesterséges édesítőszereket, mivel azoknak sem felnőttek, sem gyermekek esetében nincsenek hosszú távú előnyei a testzsír csökkentésében.(28)
Korábban a WHO egy szisztematikus áttekintés és metaanalízis alapján arra a következtetésre jutott, hogy "nincs egyértelmű konszenzus arról, hogy a mesterséges édesítőszerek hatékonyak-e a hosszú távú fogyás vagy a testsúlykontroll szempontjából, illetve hogy az engedélyezett napi bevitel okozhat-e hosszú távú egészségügyi károsodást."(29)
A szisztematikus áttekintés azt is felvetette, hogy "a mesterséges édesítőszerek hosszú távú használatának lehetséges nemkívánatos hatásai közé tartoznak a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és a halálozás megnövekedett kockázata felnőtteknél". Még a rákra is felhívják a figyelmet az elemzésben, amely 283 tanulmányt vizsgált át, és megállapította, hogy a mesterséges édesítőszerek összefüggésbe hozhatók a következők megnövekedett kockázatával:(30)
Továbbá a WHO tanulmánya szerint:(31)
"Azokat a mechanizmusokat, amelyek révén a mesterséges édesítők, mint vegyületcsoport növeli az elhízás és egyes [nem fertőző] betegségek kockázatát, széles körben áttekintették, és ezek között szerepel a bélrendszerbeli ízreceptorokkal való kölcsönhatásuk, továbbá a bélmikrobiom megváltoztatása.
Mivel mind a cukrok, mind az összes ismert mesterséges édesítőszer feltehetően a TAS1R édes íz receptoron keresztül váltja ki az édes íz érzetét, amelyet nemcsak a szájüregben, hanem más glükózérzékelő szövetekben is azonosítottak, nem meglepő, hogy a nagymértékben eltérő kémiai anyagok hasonló egészségügyi hatásokért lehetnek felelősek. "
A mesterséges édesítőszerek nem érik meg a kockázatot
Nem világos, hogy a WHO most hirtelen miért kezdte el félteni az emberek egészségét ezektől a termékektől, amelyeket az egészségügyi hatóságok már olyan régóta népszerűsítenek. Egy biztos: hogy magam (azaz Mercola) már a kezdetektől fogva elleneztem a használatukat. Az édesség utáni sóvárgás mögött gyakran érzelmi okok állnak, ezért továbbra is ajánlom az Érzelmi Felszabadítás Technikájának (EFT), egy pszichológiai akupresszúrás módszernek az elsajátítását, amely segít legyőzni ezt a sóvárgást.
Megjegyzés (SzG): az eritrit, a xylit, a stevia, a szerzetes gyümölcs és hasonló, növényekben is megtalálható édesítőszerekre a fenti kutatások nem vonatkoznak! A fruktóz esete más, mert bár "növényből" vonják ki, koncentráltan rosszabb, mint a cukor!
Hivatkozások:
4. WHO, IARC
6. U.S. Right to Know July 3, 2023
7. Rense
8. SCRIBD, Dr. John Olney Statement Aspartame - l987
9. Rense.com
10. News With Views May 9, 2004
11. U.S. Right to Know July 3, 2023
13. Environ Health Perspect. 2006
14. Environ Health Perspect. 2006
15. Environ Health Perspect. 2007
17. The American Journal of Clinical Nutrition
18. U.S. Right to Know July 3, 2023
21. Environmental Health volume 20,
22. Environmental Health volume 20,
23. PLOS Medicine March 24, 2022
25. PLOS Medicine March 24, 2022
27. PLOS Medicine March 24, 2022
28. WHO May 15, 2023