Szendi Gábor:
A mágikus gondolkodásról

Csuda racionálisnak gondoljuk időnként magunkat, pedig a varázslat mindennapi életünk része.

 

A Google adatkezelési elvei

 

 

A világ egy káosz volna, ha nem teremtenénk benne rendet elménkkel. De mivel a világ összességében felfoghatatlan és bejósolhatatlan, a rend és a kontroll csak illuzórikusan valósítható meg. Agyunk evolúciója során, a túlélés érdekében folyamatosan magyarázatokat és értelmezéseket gyárt a körülöttünk és velünk folyó történésekkel kapcsolatban. Ez a mintázat- és összefüggés keresés sokszor valós tapasztalásokhoz vezet, ebből nőtt ki a tudomány. Simon Baron-Cohen szerint a férfi agy különösen ebbe az irányba specializálódott, szerinte a fejlett a szélsőséges férfi agy a rendszerező elme prototípusa. De a tudomány léte is azt bizonyítja, hogy a világ kontrollálása a cél - kontroll bármi áron. Ebben az értelemben a tudomány is vágykivetülés, ahogy a vallás is az. Ókortól napjainkig a versengő elméletek illusztrálják, hogy nincs egy igaz elmélet, csak sok, a kontroll érzését nyújtó magyarázat van.

A cég általam ajánlott kedvezményes termékei itt tekinthetők meg


Mikulástól a háttérhatalmakig

Miért hisznek a gyerekek a Mikulásban, Jézuskában, a Húsvéti Nyusziban, a fognyüvő manócskákban? Ezek a lények vágyteljesítő funkciót töltenek be, s mivel ismételten megerősítődik, hogy létezniük kell, hiszen az ajándékok időre megérkeznek, a hit sokáig megmarad. Hogy az volt a szép világ, amikor a világot a vágyak irányították, azt bizonyítja a nosztalgiázó felnőttek szorgoskodása e hit fenntartásában. De az is világos, hogy a szülők minden igyekezete kevés volna, ha a gyermeki gondolkodásra nem volna jellemző a vágyvezérelt mágikus gondolkodás. Ennek lényege, hogy az egyén elképzelései, gondolatai, vágyai vagy cselekvései hatással vannak a fizikai világ eseményeire.

A mágikus gondolkodásnak természetesen evolúciós előzményei vannak, hiszen az állatok is így "gondolkodnak". Mondhatni, ez a fejlettebb élőlények közös agyi programja. Elliot Aronson Társas lény-ének első kiadásában volt egy szellemes ábra: két egér beszélget egy dobozban, felettük egy fehérköpenyes ember látható. Az egyik egér azt mondja a másiknak: Ezt fehérköpenyest arra kondicionáltam, hogy ahányszor megnyomom a pedált, dobjon be nekem egy finom falatot.

Amikor Cucu, a macskánk enni kér, akkor bejön, leül a konyában és merően nézni kezd minket. Ha nem kapcsolunk, akkor odaül a kamrához vezető ajtóhoz, mert onnan szoktuk előhozni neki a macskatápot. Cucu is kondicionál minket, vagy mi is őt. Mivel a gazdik próbálnak mindig értelmet látni háziállatuk viselkedésében, így akaratlanul is bizonyos viselkedéseket megerősítenek, így kialakul egy sajátos kommunikáció, amit mi úgy értelmezünk, hogy "Cucu enni kér", ő pedig megtanulta, hogy bizonyos viselkedésére ennivaló kerül a tálkájába. Ez a részéről egyfajta varázslás. A kisbaba, amikor éhségében, magányában, vagy a csípős pelenka hatására ösztönösen felsír, és megjelenik a mama és kitalálja, mi a baba baja, a csecsemőben érzet szinten kialakul a kontroll érzése. A sírásával irányítja a világot. Mivel a tárgyállandóság kialakulása előtt a csecsemő sok-sok anyát lát. Van, amelyik jó és gondoskodó, van, amelyik kiabál és megrázza a csecsemőt. Teoretikusok a jó és a rossz anyák harcának végkimenetelével magyarázzák a későbbi személyiségalakulást. Jogosan, hiszen, ha a csecsemő nem képes vágyaival a számára kedvező eseményeket kiváltani, pl. hiába sír, a végén nem enni kap, hanem ordítást vagy verést, akkor ő csődöt mond a varázslásban, és a világ félelmetessé válik a szemében. Ő csak részese a tőle független történéseknek. Itt tehát egy világélmény alapozódik meg. Ami pl. visszaköszön a kontroll helye pszichológiai fogalomban. A kontroll helye egy személyiség dimenzió, és azt mutatja meg, hogy adott ember hogyan értelmezi a sorsát és a világot. Kérdőívvel szokás felmérni, s az eredmények alapján külső vagy belső kontrollos kategóriába szokás sorolni az embereket. A belső kontrollos személyiség élete alakulását, sikereit, kudarcait döntően saját döntésivel és cselekedeteivel magyarázza, míg a külső kontrollos a befolyásolhatatlan hatalmak működésével. Egyes kutatók a külső kontrollosokat további két alcsoportra szokták felosztani: az egyik alcsoport a sorsukat irányító erőket a társadalmi intézményekben és vezetőkben látja, a másik alcsoport megfoghatatlan vagy transzcendentális erőknek tulajdonítja a dolgok alakulását.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A három alcsoport jól beazonosítható: a belső kontrollos tipikus példája a self-made man, a második csoportra jellemző pl. a tüntetés a fennálló hatalommal szemben, a harmadik csoport pedig háttérhatalmakban hisz vagy templomba jár, hogy imával fordítsa jobbra életét. Hogy itt többről van szó, mint egyszerű hiedelmekről, azt fényesen bizonyítja egy másik személyiségdimenzió, a mezőfüggés és -függetlenség, amely erős korrelációt mutat a kontroll helye tulajdonsággal. A mezőfüggést és -függetlenséget több módon is tudják mérni, az egyikben összetett ábrában kell felfedezni rejtett geometriai alakzatot, a másik formában egy dönthető szobában a székhez rögzített személynek meg kell mondania, hogy az eléje vetített vonal függőleges-e. Mivel a szobát a székkel együtt döntik meg, a székben ülő megdöntött helyzetben is ugyanazt látja, külső támpontja igazából nincs a függőlegesség megítélésére. Az első fajta tesztben függetlenedni kell tudni a zavaró grafikai környezettől, a másodikban pedig a belső fülben található egyensúlyszerv jelzéseit kell tudni ütköztetni a látottakkal. A két mérési módszerből jól kiolvasható, hogy a mezőfüggetlenek a percepciójukban képesek függetlenedni a külső zavaró ingerektől. Azaz, nehéz megítélni, mennyire agyműködési sajátság és mennyire tanult a kontroll helye tulajdonság. Mivel a percepció nem mechanikus folyamat, hanem aktív interpretáció, én hajlok arra, hogy a csecsemőkori mágikus kontroll-tapasztalatok hatása csapódik le a kontroll helye személyiségvonásban (Nowicki és mtsi., 2018).

Az illuzórikus kontroll

De a lényeg, amiért szóba hoztam et az egész kérdéskört, annak az illusztrálása, hogy a kontroll helye dimenzió egyik alcsoportja sem jobb, mint a másik, mindegyik a mágikus kontroll egyik megvalósulása. Hiszen, ne legyenek illúzióink, aki abban hisz, hogy maga irányítja a sorsát, az is csak vágyvezérelten értelmezi és csoportosítja élete eseményeit. Pácienseimnek olykor el szoktam magyarázni, hogy minden élet eseményeiből kirakható egy kudarc - és egy sikertörténet. A kudarctörténet arról szól, amikor a bajok kezdődtek. Hát persze, hogy rossz családba születtem, persze, hogy nem tudtam egyetemre járni, persze hogy….A sikertörténet pedig arról szól, hogy oldódtak meg a bajok. Rossz családba születtem, de mégsem lettem alkoholista, nem tudtam továbbtanulni, de sikeres vállalkozó lettem…

A mágikus gondolkodásra két emlékem is van. 4 éves lehettem, nagybátyáméknál nevelkedtem, és egyszer véletlenül eltörtem a játék teáskészlet egyik porcelán tányérkáját. Gyorsan bedugtam a szekrény alá, és onnantól -ahogy teltek-múltak a napok - egyre inkább hinni kezdtem abban, hogy az egészet csak álmodtam. Majd egy nap benyúltam a szekrény alá, és a törött tányérka nem volt ott. Mivel a felnőttek nem faggatództak, hogy ki törte el, még inkább megerősítődött bennem a hit, hogy az egész csak az én fejemben játszódott le. Pár évvel később skarlátos lettem, és felgyógyulásom után anyukám kontrollvizsgálatra vitt.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Vért vettek, vizsgálgattak; az egész utálatos volt. Hallottam - utólag már csak hallani véltem, hogy három hét múlva megismétlik a felülvizsgálatot. Onnantól abban kezdtem reménykedni, hogy az egészet csak félrehallottam. És eltelt a három hét, majd négy hét, de nem mentünk újabb vizsgálatra. Jóval később anyukám azt mondta, fölöslegesnek tartotta az újabb macerát.

A mágikus hitek születése

Hogy a mágikus gondolkodás alapfelszereltségünk, azt bizonyítja, hogy nincs kultúra vallás nélkül. Vannak jóságos istenek, akiknek jóakaratát áldozattal, imával, gyertyagyújtással, erényes élettel magunk felé lehet fordítani, és vannak destruktív Istenek, démonok, ördögök, akiktől csak félni lehet. Ha jó történik, az a jóisten műve, ha rossz, akkor -mentve a menthetőt - a jóisten rejtett célját látják benne, vagy a rossz szellem vagy az ördög művét.

A transzcendentális hatalmakban való hit - elnézést a hívőktől - egyértelműen a mágikus világkép részleteiben kidolgozott rendszere. A vallás a maga mitológiájával, liturgiájával, rítusaival végső soron a világ és az emberek sorsa feletti kontroll illúzióját nyújtja.

A vallások születésének egyik magyarázata szerint a haláltudat okozta szorongás kezelésére alakult ki. Nyilván van egy ilyen aspektusa is, de egy ilyen bonyolult és évezredek óta szilárdan fennálló kulturális képződményt nem lehet egyetlen okra visszavezetni.

Az ősidőkbe ugyan nem tudunk visszamenni, hogy a vallások keletkezését tanulmányozzuk, de a természeti népeknél megfigyelhető jelenségek megvilágítják a folyamatokat.

Amikor a fehér ember gyarmatosítóként megjelent, majd a második világháborúban támaszpontokat létesített Csendes-óceáni szigeteken, az ott élő törzsek irigykedéssel és áhítattal szemlélték a bőséget, a sok érdekes, ismeretlen funkciójú tárgyat, az érkező hajókat és repülőgépeket, amelyek gyomrából nagy ládák formájában kerültek elő a jólét forrásai. Egymástól függetlenül, számtalan szigeten alakult ki "rakomány-vallás" (cargo kult), amelynek lényeges eleme a "megváltó", aki egyszer majd eljön és vele jólét és gazdagság köszönt be a törzsnél. Nem akarok szájbarágós lenni, de végülis minden nagy vallás különféle változatokban hasonlókat ígér. A hit nincs meg az őt fenntartó rítusok és szent kellékek nélkül, így a rakomány-vallások elmaradhatatlan része a repülőgép modell, a leszálló pálya vagy kikötői móló építése, a fehérek fegyvereinek fautánzatai, és a fehérek "ritusainak" mímelései, mint felvonulások, gyakorlatozások.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A kényszerbetegség mágikus vonásai

A mágikus gondolkodás erős túlsúlya jellemzi a kényszerbetegséget. Már a pszichoanalítikus szerzők részletesen elemezték, hogy a kényszerbetegek fejében a gondolat és a tett összemosódik, és a szorongást leggyakrabban a szociálisan tiltott, elítélt gondolatok okozzák. Mivel a beteg a gondolatot és a tettet összemossa magában, ezért rettegve gondol arra, mi lesz, ha majd a templomban arra gondol, mi lenne, ha elkáromkodná magát, és egyszercsak valóban káromkodni kezd? Vagy ha kés kerül a kezébe, és arra gondol, ezzel akár le is szúrhatna valakit, és ettől aztán akár ez meg is történhet. A gyufával vagy a bekapcsolva hagyott vasalóval felgyújthatja a házat, stb. Volt páciensem, aki attól félt, hogy ledobja gyerekét az erkélyről, a másik, hogy álmában megöli a gyermekeit, a harmadik, hogy kisgyermeke a "piszkos" padlón csúszkálva belélegez majd valamit, ami súlyos bajt okoz majd neki. A klasszikusok halál klauzuláról írtak, eszerint a kényszeres félelmek titkos záradéka, hogy ők valakinek vagy éppen a világnak gondolataik révén a romlását okozhatják. Freud a Totem és tabuban burkoltan kifejtette, hogy nem szeretne törzsfőnök lenni, mert csak az európai ember képzeli, hogy az azonos a habzsi-dőzsivel. ezzel szemben a törzsfőnökre merev rituális viselkedési szabályok érvényesek, mivel isteni hatalma révén egy rossz mozdulatával is súlyos károkat okozhat a törzsének. Kis időbeli ugrással, ugyanezt látjuk az európai királyi udvarokban is, ahol igencsak sok szertartással volt körülvéve az uralkodó. A szertartásosság és a merev szabályok a mai napig jellemzik az egész nyugati kultúrát, s ennek gyökerei visszavezethetők a dolgok feletti kontroll gyakorlására.

Bár a kényszerbetegek különféle szorongáselhárító rituáléit, mint pl. a tisztaságkényszert vagy, az ellenőrzési kényszereket betegségtünetnek tekintjük, megnézném azt a politikust, aki merészelne öltöny-nyakkendő nélkül bármilyen hivatalos rendezvényen megjelenni.

Bár a mágikus gondolkodást elsősorban a kényszerbetegséggel hozzák kapcsolatba, valójában minden szorongó emberre, sőt minden emberre jellemző. A fóbiás betegek ugyanúgy mágikus erővel ruháznak fel helyzeteket, gondolatokat, és a mindennapi élet is tele van kabalákkal, rituális viselkedéselemekkel, amelyek célja a siker előidézése. Csak fokozati különbségek vannak egészséges és szorongó vagy már az életvitelét korlátozó szorongásban szenvedő ember között.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Le kell-e vetkőznünk a mágikus gondolkodást?

A kérdés rossz, mert agyunk "basic nyelvét" nem tudjuk letenni, csak háttérbe tudjuk szorítani a racionális gondolkodással. Az oktatás pl. jelentősen képes csökkenteni a mágikus gondolkodást (Peltzer, 2003). Persze, vannak terek és idők, amikor elhatalmasodik rajtunk ez az ősi gondolkodás. Elég csak az illuzionisták sikerességére gondolnunk. Tudjuk, hogy nem lehet embereket a színpadon eltüntetni, felfűrészelni, vagy a levegőben lebegtetni, mégis jegyet váltunk az ilyen előadásokra és tátott szájjal nézzük annak a megvalósulását, amiben lelkünk legmélyén hiszünk: hogy igenis vannak csodák.

De a mágikus gondolkodás nagyon is hatással van a dolgok kimenetére, különben nem maradna fenn.

Egy időben rendszeresen összefutottam az utcán egy ismerősömmel. Mindig beszélgettünk pár szót, aztán ment ki-ki a maga útjára. Egy idő után azért kezdtem magamban azon csodálkozni, micsoda véletlen ez a sorozatos találkozás. Néhány évvel később bevallotta, hogy tapasztalata szerint, amikor vizsga előtt találkozott velem, mindig sikerült a vizsgája. Ezért aztán minden vizsga előtt órákat kószált a lakásunk környékén, hátha megint összefutunk. Azt gondolhatnánk, hogy véletlen egybeesés a vizsga sikeressége és a velem való találkozás. Vizsgálatok igazolják, hogy a megterhelő teljesítményt megelőző különféle rítusok valóban növelik a teljesítményt (Damisch és mtsi., 2010).

A self-made man-ek mágikus hite, hogy amit akarnak, azt el is érik, valóban sikeressé tehetik az ilyen személyiségű embereket. Szokás mondani, hogy a depressziósok sokkal realistábban látják a világot, az optimizmus pedig valójában egy pozitív irányba torzított valóságkép. Az optimistákat is, a pesszimistákat is visszaigazolják a tapasztalataik, mivel viselkedésüket az a feltevés irányítja, hogy a dolgok sikerülni fognak vagy eleve kudarcra vannak ítélve. A Kapj el, ha tudsz című film a valódi Frank William Abagnale junior történetét dolgozta fel. A valódi és filmbeli történet szerint is Abagnale 15 és 22 éves kora közt több identitást használva sikeresen adta ki magát pilótának, orvosnak, ügyvédnek, s végül az FBI biztonsági szakértője lett, ahol csekkhamisítási szakértelmét használták fel más csalók leleplezésére. A filmben hangzik el többször a két kisegér története, akik belesnek a tejbe, és az egyikük feladja a kapálódzást és megfullad, a másik addig tapossa a tejet, míg vajat köpül belőle és így kijut a kannából. Esete a "Azzá válsz, aminek hiszed magadat" mondás megvalósulása.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Domján László mesélte egy előadásában, hogy egy rákbeteg hölgy annyira meg akart gyógyulni, hogy egy halom spirálfüzetet teleírt azzal, hogy "meg fogok gyógyulni" - és meggyógyult. A szakirodalom kb. ezer hasonló esetet ismer, ezeket spontán gyógyulásnak nevezik. Mindegyiknek a lényege, hogy a beteg azt hitte, meggyógyították, vagy erősen hitt benne, hogy meg fog gyógyulni. A placebojelenség régóta izgatja az emberek és a kutatók fantáziáját. A placebohatás arra mutat rá, hogy a kontroll illúziója valódi kontrollá tud válni. Placebohatás az állatvilágban is létezik, sőt, mondhatni, ha az evolúciós törzsfa alacsonyabb szintjén nem jelent volna meg, mi sem élvezhetnénk áldásos hatásait. Epilepsziában szenvedő kutyákkal végzett placebo-kontrollos klinikai vizsgálatban a placebocsoportban is komoly hatást mértek (Munana és mtsi., 2010).

A mágikus gondolkodás tehát nagyon is működik, keresztbe-kasul szövi életünket, s nélküle nem is tudnánk boldogulni.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

Aronson, E: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1980.

Baron-Cohen, S: Elemi különbség (férfiak, nők és a szélsőséges férfiagy). Osiris Kiadó, 2006

Damisch L, Stoberock B, Mussweiler T. Keep your fingers crossed!: how superstition improves performance. Psychol Sci. 2010;21(7):1014-1020.

Freud, S: Totem és Tabu. A Vadnépek és a Neurotikusok lelki életének némely Megegyezéséröl. Dick Manó Kiadása, 1918.

Munana K. R. - Zhang, D. - Patterson, E. E.: Placebo effect in canine epilepsy trials. J Vet Intern Med, 2010 Jan-Feb; 24(1): 166-170.

Nowicki,S; Gregory,S; Iles-Caven,Y; Ellis,G;Golding, J: Early Home-Life Antecedents of Children's Locus of Control Front Psychol. 2018; 9: 2032.

Peltzer, K. (2003). Magical thinking and paranormal beliefs among secondary and university students in South Africa. Personality and Individual Differences, 35, 1419-1426.