Fordította:Czárán Judit
Forrás: Michael Downey: Anti-Inflammatory Properties of Tart Cherry Life Extension Magazine June 2013
A meggy, ez a finom gyümölcs, elképesztő hatásokkal bír. Több mechanizmuson keresztül gátolja a gyulladást, a rákot, javítja a vér lipidösszetételét, csökkenti a vércukorszintet és a húgysavszintet, fájdalomcsillapító és csökkenti az oxidatív stresszt. Mindezt mellékhatás nélkül.
2005. október 17-én az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) felhívást adott ki, hogy a meggytermelők a jövőben ne állítsanak olyat, hogy a meggy fájdalom- és gyulladáscsökkentő hatású összetevőket tartalmaz,1,2 és ne hivatkozzanak holmi tudományos publikációkra, amelyek arról számolnak be, hogy a meggyben található speciális antocianinok és más vegyületek természetes módon kezelik a gyulladásos folyamatokat.3-6 És az FDA teszi ezt annak ellenére, hogy az említett vegyületek hatékonysága az ibufrofenével (Advil®) és a naproxenével (Aleve®) vetekszik - azok káros mellékhatásai nélkül!
Az izomfájdalmakat és izomgyulladásokat hagyományosan nem-szteroid típusú gyulladáscsökkentőkkel szokták kezelni. Minthogy a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók forgalmának 60%-át ezek teszik ki, és csak az Egyesült Államokban összesen 111 millión élnek velük, elmondhatjuk, hogy a leggyakrabban használt gyógyszerekről van szó.8 Ám, mivel ezeknek adott esetben akár halálos mellékhatásai is lehetnek, a gyomorvérzéstől a szívrohamon át a veseműködés leállásáig, az elmúlt években egyre nagyobb figyelem fordul a természetes hatóanyagok felé, amelyek az említett szereknél biztonságosabbak és hatékonyabbak.9, 10
A meggyben található vegyületek többféle módon is védenek a különböző gyulladásos eredetű betegségek ellen, amilyen a rák, a szív- és érrendszeri betegségek, a metabolikus szindróma és az Alzheimer-kór. 11-14 A meggynek például vannak olyan összetevői, amelyek képesek ki- és bekapcsolni az ebből a szempontból meghatározó géneket,15,16 módosítanak olyan sejt-jelző molekulákat, mint a tumor nekrózis faktor,17 és jótékonyan hatnak kardiovaszkuláris egészségünkre - egy tanulmány szerint ezzel akár 65%-kal is csökkentve korai halál kockázatát!18
Ebben a cikkben a meggyféléknek az egészségünkre gyakorolt áldásos hatásait kívánjuk összefoglalni, amelyeket azonban a FED valami miatt nem akar nyilvánosságra hozni.
Széles spektrumú vegyületek a meggyben
Az antocianinok a leghatékonyabb természetes gyógyhatású szerek. Ez a csodálatos vegyület okozza bizonyos bogyós növények, gyümölcsök és zöldségek szép sötét színét. De mint a többi antocianinokban gazdag táplálékunknak, úgy természetesen a meggyféléknek is van antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatása is.3-6
Ám a meggy azért a leghatékonyabb mindközül, mert olyan különleges antocianinokat is tartalmaz, amelyek más, antocianinokban egyébként gazdag táplálékokból, amilyen például a fekete-áfonya, hiányoznak.7
A meggy kivételes tulajdonságai amúgy is messze túlmutatnak az antocianinokon.
Bebizonyosodott például, hogy rokonánál, a cseresznyénél is jóval nagyobb mennyiségben tartalmaz teljes fenolokat.19 Vagyis magas antocianin-tartalmán túl a meggyben egy sor más, egészségre hasznos vegyület is megtalálható.
A meggy az 50 legtöbb antioxidánst tartalmazó táplálékunk közül az előkelő 14. helyen áll, megelőzve ezzel olyan ismert antioxidáns-forrásokat, mint például a vörösbor vagy a fekete csokoládé,20 komplex tulajdonságai pedig arra ösztönözték a tudósokat, hogy alaposabban is megvizsgálják a bennük található vegyületeknek a biokémiai folyamatokra gyakorolt hatásait.3-7,12, 21-26
Nos, az eredmény megdöbbentő. Itt egy teljesnek távolról sem mondható lista:
A meggyben található bioaktív vegyületek előnyös módon gátolják bizonyos enzimek működését, 5, 7 míg másokat aktivizálnak,12, 21, 22, bekapcsolják a szervezet rákkal szembeni védekező mechanizmusát,23, 24 csökkentik a glukóz felhasználást 25 és fokozzák az elsődleges antioxidánsok hatását.26 Később még részletesebben is tárgyalni fogjuk, hogy ezek a hatások pontosan milyen mechanizmusokon keresztül érvényesülnek.
De most először fordítsuk a figyelmünket arra, hogy milyen hatással vannak ezek a vegyületek bizonyos degeneratív betegségekre. Kezdjük az izomgyulladásokkal.
Védelem az izmoknak
A nagyon intenzív illetve tartós fizikai megterhelés károsítja az izomzatot, oxidatív stresszt, gyulladást, illetve fájdalmat okoz.27-29
Az évek múlásával izmaink tömege és ereje csökken. Ezt a szaknyelvben szarkopéniának nevezik.30 Bár a mozgás segít lassítani a folyamatot, a sportolás után tapasztalt izomfájdalom és a izomgyengeség egyre lassabban múlik el.
A meggy már korábban megfigyelt gyulladáscsökkentő hatása arra ösztönözte a tudósokat, hogy vizsgálják meg, vajon lehet-e szerepe az izmok védelmében, az izomfájdalmak csökkentésében, illetve az izmok regenerálódásának elősegítésében is.
És arra az eredményre jutottak, hogy a meggyből kivont, szájon át beadott antocianinok patkányoknál dózistól függően szignifikánsan csökkentették a gyulladás okozta fájdalmat3, és hogy meggytartalmú levek fogyasztása lovaknál is enyhítette a mozgásterhelés utáni izomfájdalmat.31
Ezután következtek a humán vizsgálatok. A kutatók először arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a meggy embernél is csökkenti-e az intenzív sportolás okozta izomfájdalmat.
Ehhez kettős vak tesztet alkalmaztak, melynek során egy 24 órás futóverseny véletlenszerűen összeválogatott résztvevőivel a verseny előtt egy hétig, illetve a verseny alatt napi kétszer 355 milliliter meggylevet, illetve a placebo-italt fogyaszttattak (Két 355 milliliteres doboz meggyléből legalább napi 80 mg antocianinhoz jut a szervezet, ami 90-100 darab meggy antocianin-tartalmának felel meg.)32
A verseny után mindkét csoport futóinak voltak fájdalmai, de azoknak, akik meggylevet fogyasztottak, a futástól nem fokozódtak olyan mértékben a fájdalmaik, mind a placebo-csoport tagjainak.32 Mindezek alapján a kutatók azt feltételezték, hogy a meggy talán nemcsak az akut izomfájdalommal, hanem az izomkárosodással szemben is védelmet jelenthet.
A hipotézis megerősítésére megvizsgálták az izmok sportolás utáni regenerálódását is. Ahogy az előzőekben, úgy itt is két csoportra osztották egy maratoni futóverseny résztvevőit. Az egyik csoport a verseny előtt öt napon át, a verseny közben és utána két napig minden nap meggyitalt fogyasztott, míg a kontrollcsoport placebót kapott. Azoknak, akik meggylevet kaptak, szignifikánsan alacsonyabbak voltak a gyulladás-biomarkereik (interleukin-6 és C-reaktív fehérje), mint a placebo-csoportnak. A meggy-csoport tagjainak az izometriás ereje is gyorsabban visszatért a kontrollcsoporthoz képest, igazolva a feltételezést, hogy a meggy felgyorsítja az izmok megerőltető sportolást követő regenerálódását.33
Egy másik kutatócsoport 14 olyan egyetemista fiúnak adott nyolc egymást követő napon keresztül naponta kétszer 360 ml meggytartalmú italt illetve placebo italt, akik korábban soha nem sportoltak, majd utána könyökhajlításokat végeztettek velük, ami a tapasztalatok szerint nagyon igénybe veszik az izmokat. Előtte, majd utána négy napon keresztül mérték az izometriás könyökhajlítási erőt, a fájdalom és az izomláz mértékét, és azt tapasztalták, hogy 24 óra elteltével a kontrollcsoport karizom ereje 30%-kal csökkent, míg a meggylevet ivóké csak 12%-kal. Négy nap után a kontrollcsoportnál a csökkenés még mindig 10%-os volt, míg a meggylevet ivóknál meglepő módon 6% -os emelkedést mutatott!34
A kutatócsoport ebből azt a következtetést vonta le, hogy a meggyfogyasztás szignifikánsan csökkenti a testedzés okozta izomlázat és izomerővesztést, vagyis segít fenntartani az izmok megfelelő működését.34
A legutóbbi ilyen kutatásban tíz férfi vett részt, abból öt tíz napon keresztül naponta kétszer 30 ml meggyitalt kapott, a másik öt placebót. Az összes résztvevővel két menetben intenzív, lábizom gyakorlatot végeztettek, az elsőt az egyik lábukkal a tíz napos meggylé-kúra előtt, a másikat a másik lábukkal a meggylé-kúra után, és azt tapasztalták, hogy a térdfeszülés (a maximális akaratlagos kontrakció) gyorsabban elmúlt a meggylét ivóknál, mint a kontrollcsoport tagjainál. Amiből azt a következtetést vonták le, hogy a gyorsabb izomregenerálódás az oxidatív stressz csökkenésével függhet össze.35
Védi az ízületeket
Szakemberek szerint Amerikában minden második ember élete során valamikor oszteoartrózistól (ízületi gyulladástól) fog szenvedni.36 Az oszteoartrózis olyan krónikus betegség, amelynek során az ízületi porc fokozatosan leépül, ami fájdalomhoz és sérülésekhez vezet.37
Az Artritisz Alapítvány jelentésében az olvasható, hogy a betegség leginkább az idősebbeket, a sportolókat, a megerőltető, monoton fizikai munkát végzőket és a túlsúlyosakat érinti.38
Az oszteoartritiszben nagy szerepe van a gyulladásos folyamatoknak.39 Az ízületi gyulladás okozta fájdalmak enyhítésére leggyakrabban acetaminofent (közismertebb nevén Paracetamolt) használnak.40 Csakhogy ez a fájdalomcsillapító a gyulladást nem csökkenti,40 viszont a mellékhatásként vese- illetve májkárosodást okozhat.41
Egy 2007-es vizsgálatban a Baylor Kutatóintézet munkatársai térdízületi artrózisban szenvedő betegeknek tabletta formában adtak meggyet, és 8 hét után azt tapasztalták, hogy az érintettek fájdalmai szignifikánsan csökkentek, ízületeik állapota javult.42
2012-ben az Amerikai Sportorvosi Kollégium éves találkozóján egy randomizált, placebo-kontrollos kettős vakteszt eredményéről számoltak be. A kutatók azt vizsgálták meg, hogyan hat a meggy gyulladásos oszteoartritiszben szenvedő betegek gyulladásos biomarkereinek szérumszintjére (gyulladásos vagy erozív oszteoartritiszről akkor beszélünk, ha a betegnél hirtelen lépnek fel gyulladásos tünetek, például vörösödés, fájdalom, duzzanat).
A vizsgálatban húsz 40 és 70 év közötti nő vett részt, akiknek korábban is voltak már legalább közepesen erős ízületi fájdalmaik, és akiknek egyik csoportja 3 héten keresztül naponta kétszer 315 ml meggylevet, a másik csoportja pedig ugyanennyi placebót kapott. A 3 hét leteltével a meggylé fogyasztóknál statisztikailag szignifikáns eltérés mutatkozott a gyulladáscsökkenés tekintetében a kontrollcsoporthoz képest, amit az alacsonyabb C-reaktív fehérje (CRP) szintje jelzett. A csökkenés annál jelentősebb volt, minél magasabb volt az illető hölgy szervezetében a gyulladás szintje a vizsgálat kezdetekor.43
A kutatási eredmények fényében kijelenthető, hogy oszteoartritiszben szenvedő betegeknél a meggyfogyasztás nagymértékben csökkenti a gyulladást, mégpedig a hagyományos szerek kockázatai és káros mellékhatásai nélkül.
Az ízületi gyulladások egy másik fajtája a köszvény, ami a szív- és érrendszeri megbetegedések és halálozások magasabb kockázatával is együtt jár,44 és aminek fő tünete a vér kórosan magas húgysavtartalma.45
A vér húgysavtartalmának csökkentésére jellemzően allopurinolt és probenecidet használnak. Ezeknek a szereknek is számos mellékhatásuk lehet, például nehézlégzés, ismeretlen eredetű vérzés, émelygés és a hányás, illetve kiütések megjelenése a bőrön.46, 47. További hátrányuk, hogy egy sor más gyógyszerrel nem szedhetők együtt.48, 49
Szerencsére mára a kutatók megtalálták ezeknek a gyógyszereknek a biztonságos alternatíváját. A köszvény tüneteinek enyhítésére a népi bölcsesség már évtizedek óta a meggyet ajánlja, ám mára már tudományos bizonyítékok is alátámasztják ennek az ősi gyógymódnak a hatékonyságát.
A Bostoni Egyetem kutatói által végzett vizsgálat szerint meggykivonat szedésével 45%-kal csökkenthető a köszvényes rohamok előfordulásának valószínűsége,50 és ha azt allopurinollal kombinálva kapja a beteg, akkor az eredmény akár 75%-os javulás is lehet a nem kezeltekhez képest. Ráadásul ezek az eredmények nemtől, testsúlytól, a purin beviteltől és az alkoholfogyasztástól függetlenül kimutathatók voltak.50 Vagyis úgy tűnik, a rendszeres meggyfogyasztás természetes és biztonságos módon képes kezelni a köszvényt.
Csillapítja az elhízásból fakadó krónikus gyulladást
A krónikus gyulladások egy sor betegség kockázatát növelik, többek közt a rákét és a szívbetegségekét is.51 Ám azt kevesen tudják, hogy az elhízás lehet oka is és következménye is a szervezet kismértékű, krónikus gyulladásos állapotának.52,53
A zsírsejtek nemcsak tárolják a zsírt, hanem kémiailag is aktívak.52 Elhízott embereknél a hasi háj a citokinoknak54 nevezett gyulladásfokozó sejtjelző molekuláknak egész özönét zúdítja a szervezetre, és ha nem teszünk ellenük, akkor a citokinek olyan folyamatokat indítanak el a testünkben, amelyek végül súlyos degeneratív elváltozásokhoz vezetnek.55, 56
Ám a tudósok rámutattak, hogy ha elhízott vagy túlsúlyos személyek 4 héten keresztül minden nap megisznak 240 ml meggylét, akkor ezzel szignifikánsan csökkenthető a szervezetükben a gyulladás. Ezt támasztotta alá a vörösvértest szedimentáció arányának, a tumor nekrózis faktor szintjének és a monocita kemotaktikus fehérjék mennyiségének csökkenése - melyek a szervezet gyulladásos folyamatainak fő indikátorai.44
Nos, a meggy egyértelműen hatékony eszköz a krónikus gyulladások csillapítására, melyek számtalan betegség okozói lehetnek, sőt, a meggy esetenként még magára az elhízásra is jótékony hatással van!
Megelőzi a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását
Az érelmeszesedés és más szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában nagy szerepet játszik a magas LDL koleszterin szint.57
Az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) szintjének csökkentésére az orvosok hagyományosan sztatinokat vagy fibrátokat szoktak felírni.58 Csakhogy ezeknek a szereknek egy sor mellékhatásuk van, az izomfájdalomtól (mialgia) kezdve egészen az olyan súlyos komplikációkig, mint a májfunkció zavar és a rabdomiolízis (izomsejtszétesés), mely utóbbi a vázizomzat sokszor vesekárosodással együtt járó leépülését jelenti.59,60
Patkányokon végzett kísérletek azonban azt igazolják, hogy a meggyfélékben gazdag táplálkozás révén jelentős javulás érhető el az olyan kardiovaszkuláris rizikófaktorok tekintetében, mint a koleszterinszint, a testháj tömeg, a testsúly illetve a hasfalon lerakódó háj. A meggy ott is enyhítette a gyulladást - a has- és a szívtájon -, ahol az különösen nagy kockázatot jelent a szívbetegségek kialakulása szempontjából.61-63
Egy 2011-es kutatás arról számol be, hogy meggykivonattal etetett egerek koleszterinszintje 26%-kal csökkent, és közülük a kontrollcsoporthoz képest 65%-kal kevesebben pusztultak el idő előtt, amit a tudósok az egerek jobb szív- és érrendszeri állapotával magyaráztak.62
Később embereken is megvizsgálták, hogy a rendszeres meggylé fogyasztás milyen hatással van a szérum triglicerid szintre, és azt találták, hogy azoknak a vérében, akik rendszeresen elfogyasztottak napi 240 ml meggylevet, átlagosan több, mint 17%-kal csökkent a triglicerid szintje.44
Vagyis az idézett kutatások mind azt a hipotézist erősítik, hogy a rendszeres meggyfogyasztás jót tesz kardiovaszkuláris egészségünknek, mivel biztonságos módon csökkenti vérünk koleszterin és triglicerid szintjét, és segít más rizikófaktorok kiküszöbölésében is.
Ellene hat a ráknak
Azt is több kutatás igazolja, hogy a bogyós gyümölcsökben - főként a meggyben - található antocianinok képesek hatástalanítani bizonyos, a rák kialakulásában szerepet játszó géneket.
Ezek közé tartoznak a sejtosztódásért és a gyulladásokért felelős gének, továbbá azok, amelyek az angiogenezist (a tumor táplálását végző új erek képződését) segítik elő.14,64, 65
Az antocianinok képesek beindítani az apoptózist, azaz programozott sejthalált, illetve a rákmegelőző állapotban levő sejtek önmegsemmisítését.64,66
A vizsgálatok azt igazolják, hogy az antocianinok számtalan módon segítik a szervezet rákkal szembeni természetes védekező mechanizmusait. A meggyben az antocianinok és fenolsavak között páratlan együttműködés figyelhető meg, ami arra ösztönözte a tudósokat, hogy kutatásokat végezzenek annak rákmegelőző hatásával kapcsolatban.7
Egerek esetében a meggyfélék fogyasztása az adenómáknak (jóindulatú mirigydaganatok) mind az előfordulását, mind a méretét csökkentette a vakbélben, amely a vastagbél bevezető szakasza közelében található, ahol a vastagbélrák általában ki szokott alakulni. Ugyanez a tanulmány arról is beszámol, hogy emberben a vastagbélrák sejtek számát is sikerült csökkenteni meggy antocianinok segítségével.
Az 2011-es összefoglaló tanulmány tehát arra a következtetésre jut, hogy a meggyféléknek széles körű antikarcinogén hatásuk van.11
Gátolja a metabolikus szindróma kialakulását
A metabolikus szindróma, amit sokan a II. típusú cukorbetegség előszobájának tekintenek, a fenotípusok (fizikai és biokémiai tulajdonságok összessége) olyan spektrumaként értelmezhető, amit a zsírban gazdag táplálkozással szoktak kapcsolatba hozni.
Elhízásra hajlamos patkányoknál egy sor metabolikus szindróma fenotípus akár már 90 nap alatt is szignifikánsan csökkenthető volt meggykivonatnak a táplálékukhoz keverésével. Ennek eredményeképpen a kísérleti patkányok zsírtömege, különösen a hastáji zsírtömegük, valamint magas vérzsír szintjük (hiperlipidémia) jelentősen csökkent, és javulás mutatkozott gyulladás markereik, tumor nekrózis faktoruk és egy sor más metabolikus kockázati tényező tekintetében is.17
Ebből a kutatócsoport arra következtetett, hogy "a meggyfogyasztás csökkenti a metabolikus szindróma, és ezzel a II típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát."17
Egy 2005-ös kutatás során cseresznyéből és meggyből kivont fenolokat elemeztek, és arra jutottak, hogy a meggy lényegesen magasabb koncentrációban tartalmaz fenolikokat, mint a cseresznye, ami az előbbi magasabb antocianin tartalmával függ össze.19
Védelem a neurodegeneratív betegségekkel szemben
Az öregedés és az oxidatív stressz együttes hatására az agy bizonyos területein az idegsejtek egy része elhalhat, ami hozzájárul egy sor olyan neurodegeneratív betegség68 kialakulásához, mint az Alzheimer-kór, 69 a Parkinson-kór, 69 a Hantington-kór,70 az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) avagy Lou Gehrig-betegség, illetve a kognitív képességek általános hanyatlása68.
A népesség elöregedésével egyre nagyobb figyelem fordul az antioxidánsoknak az idegrendszerre gyakorolt védő hatása felé,71 és ma már létezik olyan vizsgálati eredmény, amely szerint a polifenol vegyületekben gazdag táplálékok, például a meggy fogyasztásának ebben szerepe lehet.68
Mind a cseresznyéről, mind a meggyről ismert, hogy egy sor olyan bioaktív összetevőjük van, amelyek védenek több degeneratív betegség ellen.11, 19
Ám a legújabb vizsgálatok rámutatnak, hogy a meggy a bevitt mennyiségtől függően a cseresznyénél jobban védi az idegsejteket a sejtkárosító oxidatív stressz ellen.19
Vagyis a meggy gazdag fenoltartalma illetve antocianin tartalma révén "kifejezetten véd a neurodegeneratív betegségek ellen".19
Milyen konkrét mechanizmusok alapján védik a meggyfélék az egészségünket?
Annak megértéséhez, hogy a meggy hogy lehet hatásos ennyi különböző betegség ellen, ismernünk kell azokat a biokémiai mechanizmusokat, amelyek ezt a hatást megalapozzák. A tudomány jelenlegi állása szerint ezek a következők:
Összefoglalás
Azonban egyre több tudományos bizonyíték van arra, hogy a meggyfélékben levő antocianinok, fenolok, flavonoidok és más összetevők gyulladásgátló hatásuknak köszönhetően védenek az izomsérülések ellen.
Míg a nem-szteroid gyulladáscsökkentő szereknek, mint az ibufrofen (Advil®) és a naproxen (Aleve®), akár halálos mellékhatásai is lehetnek, mint például a veseműködés leállása, addig a meggyben található vegyületek biztonságos módon csökkentik a gyulladást.
A meggyfélékben található egyedülálló vegyületek nemcsak az izmainkat, hanem az egész testünket védik a gyulladások okozta betegségektől. Kimutatták, hogy a meggyfogyasztás szignifikánsan csökkenti az oszteoartritisz, a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a metabolikus szindróma és a különböző neurodegeneratív betegségek kockázatát.
A jó hír az, hogy manapság már léteznek olyan több összetevős táplálékkiegészítők, amelyek meggyből kivont antocianinokat is tartalmaznak.
Irodalom
