Nita Jain:
A modern ember életmódja okozza a krónikus betegségeket?

Fordította:Czárán Judit

Forrás:Nita Jain: Do Modern Lifestyles Drive the Development of Chronic Diseases?

A nyakra-főre szedett antibiotikumok, a mesterséges világítás, a napfényhiány és a folyamatos táplálékbőség mind szerepet játszhat a krónikus nem-fertőző betegségek terjedésében. Forrás: https://medium.com/medical-myths-and-models/do-modern-landscapes-drive-the-development-of-chronic-diseases-1583bd5007c4

 

A Google adatkezelési elvei

 

Az elmúlt néhány évszázadban megfigyelhető világméretű urbanizálódás, illetve a modern civilizáció számtalan tudományos és technikai eredménnyel ajándékozta meg az emberiséget. Csakhogy ezek az előnyök együtt járnak olyan hátrányokkal, mint a krónikus nem-fertőző betegségek, például az allergia, a cukorbetegség, a depresszió, a metabolikus szindróma és a szív- és érrendszeri betegségek egyre gyorsabb terjedésével, ami legalábbis részben minden bizonnyal összefügg a modern ember életmódjával. René J. Dubos (1901-1982) mikrobiológus már évtizedekkel az előtt, hogy az efféle krónikus betegségek terjedése járványos méreteket öltött volna, figyelmeztetett az urbanizáció, a biodiverzitás csökkenése és az inkább a kényelemből, mint szükségből született technológiai újítások káros következményeire.

Dubos tulajdonképpen az első klinikailag tesztelt antibiotikum, a gramicidin 1939-es feltalálásával vált híressé (1). Az ő találmánya keltette fel újra az addigra már kihűlt érdeklődést Alexander Fleiming penicillinje iránt, amely elindította az antibiotikumok korszakát. Dubos úttörője lett annak a tudományterületnek, amely a globális fejlődésnek az egészségre illetve a betegségekre gyakorolt hatásával (angol rövidítés DOHaD) foglalkozik.

A cég általam ajánlott kedvezményes termékei itt tekinthetők meg


Ironikus módon valószínűleg éppen Dubos találmánya gyorsította fel azokat a folyamatokat, amelyektől ő maga óva intett. A biodiverzitással kapcsolatos vitában Dubos a következőket mondta:

"Az ember, ahogy a Föld összes növény- és állatfaja, maga is része annak az evolúciós láncolatnak, amely a mikrobiális élettel kezdődött… (az ember) nemcsak a többi embertől és a fizikai világtól függ, hanem más élőlényektől is - állatoktól, növényektől, mikrobáktól - amelyek vele együtt fejlődtek. És ha meggondolatlanul megsemmisíti azokat az élőlényeket, amelyek mind létfontosságú láncszemek az élet roppant komplex és törékeny hálójában, amelynek maga is részese, akkor végül saját magát pusztítja el. "

Egy 2019-es tanulmány egy 2016-os, járóbetegek antibiotikum felírásait tartalmazó adatbázisra támaszkodva azt állítja, hogy minden negyedik antibiotikum felírás orvosilag indokolatlan (2). Az első szerző, Kao-Ping Chua, a Michigani Egyetem Gyerekgyógyászati Klinikájának kutatója és gyerekgyógyásza szerint azonban a fölösleges antibiotikum felírások valódi aránya még ennél is nagyobb lehet, mivel sok felírás vagy nem kapcsolódik dokumentált diagnózishoz, vagy a gyógyszert eleve csak potenciálisan tekintették hatékonynak az adott betegségre.

Bár az antibiotikumok, ha indokolt esetben és megfontoltan használják őket, valóban életet menthetnek, túl gyakori szedésük számos szempontból lehet problematikus. A felelőtlen antibiotikum alkalmazása haszonállatok hízlalására például rengeteg káros következménnyel járhat, mint például az antibiotikum-rezisztens mikroorganizmusoknak, pl. a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus-nak (MRSA) (3), a patogén Salmonella fajoknak (4) és az antibiotikum-rezisztens E.coli fajtáknak (5) az elterjedése, melyek közül az utolsó hozzájárulhat a gyógyszerekkel szemben ellenálló húgyúti fertőzések kialakulásához.

Vigyázzunk a beleinkben élő lakótársainkra

Túl a jól dokumentált, antibiotikum-rezisztens baktériumok okozta életveszélyes fertőzéseken, a túlzott antibiotikum használatnak szerepe van abban is, hogy a nyugati országokban az emberek bélbaktériumainak biodiverzitása nagymértékben csökken. A belek baktériumflórájának a táplálkozással és a túlzott antibiotikum használattal összefüggő időszakos pusztulása (6), különösen gyerek- és fiatal korban, hosszú távú egészségügyi konzekvenciákkal járhat, és hajlamossá teheti az egyént arra, hogy a későbbiekben allergiák (7), autoimmun betegségek (8) vagy anyagcserezavarok (9) alakuljanak ki nála.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Ám a bélflóra pusztulásának modernkori problémájára nem az a megoldás, hogy időről időre megpróbáljuk mesterségesen helyreállítani a bélflóránkat, miközben az okok ellen, amik az egyensúly megbomlásához vezettek, nem teszünk semmit. Ne csak bélflóra helyreállító terápiákban és gyógyszeres beavatkozásokban gondolkodjunk, hanem próbáljunk ökológiai megoldásokat találni. Hasonlóképpen, ahogy a közegészségügy javításáért sem elég csak oltási programokkal küzdeni, hanem figyelmet kell szentelni az egészséges táplálkozásnak, a megfelelő higiéniás viszonyoknak, a tiszta ivóvízhez való hozzáférésnek, és más olyan tényezőknek, amelyekkel erősíthetjük immunrendszert annak érdekében, hogy elkerülhetővé váljanak a fertőző betegségek.

Éjszakai baglyok lettünk

De a modern embernek nemcsak a gyógyszerhasználata, hanem az életmódja is drámai változásokon ment keresztül, gondoljunk csak az alvás és az ébrenlét ritmusára. Őseink még a nappal keltek és a nappal feküdtek. Nekünk ma lámpáink vannak, és ezen kívül ki vagyunk téve a tévéképernyők és a számítógép monitorok villódzásának és számos más mesterséges fénykibocsátó eszköznek, miközben az az idő, amit napon töltünk, nagymértékben lerövidült.

Ráadásul a nyugati emberek 15-20 százaléka rendszeresen éjjel, mesterségesen megvilágított környezetben dolgozik (10). A villanykörte, illetve a mesterséges fények megjelenése a 19. században kétségtelenül technikai csoda volt, de egyben azzal is járt, hogy megtört az emberek addigi természetes napi életritmusa, ami anyagcserezavarokhoz (11), az inzulinérzékenység csökkenéséhez (12) és az elhízás kockázatának a megnövekedéséhez (13) vezetett. Dubos a következőket írja erről:

"A múlt századig az emberek hosszú-hosszú órákat sötétségben töltöttek, a modern ember ezzel szemben a nap 16 órájában erős fényben él. És tekintettel arra, hogy a fénysugarak számos hormon működését befolyásolják, továbbá hogy rengeteg, ha nem az összes élettani működésünk cirkadián (napi), illetve szezonális ciklusokhoz kötött, elképzelhető, hogy ennek az életmódváltozásnak messze ható következményei lesznek az emberi fajra nézve."

Az egészséges napi ritmust a centrális és perifériás cirkadián órák egymáshoz igazítása alakítja ki. A centrális cirkadián óra (a napi ritmus szabályozza), amely a hipotalamusz szuprakiazmatikus magjában található, a világosság-sötétség ciklusokat vezérli, míg a szövetekben, például a májban, az izmokban és a hasnyálmirigyben levő perifériás órákat az evés-böjtölés ciklus szabja meg. Ezeknek az óráknak az összehangolása számos egészségügyi előnnyel jár (14), például javítja az inzulinérzékenységet, az alvásminőséget, illetve csökkenti a metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A mesterséges világítás nemcsak az alvás-ébrenlét ciklust, hanem az evés-nem evés ciklust is befolyásolja, hiszen a legtöbb ember naplemente után eszik. Ennek a látszólag teljesen ártalmatlan szokásnak sokkal károsabb egészségügyi hatásai lehetnek, mint eddig gondoltuk, mivel a késő esti evés (15) akadályozza a cirkadián órák összehangolását, mikrobiális diszbiózishoz (16) (a bélflóra káros összetételének kialakulása) és végső soron metabolikus szindróma kialakulásához vezet.

A szénhidrátfogyasztás, különösen naplemente után, megnövelheti a vércukorszintet, mivel a melatonin gátolja a hasnyálmirigy inzulintermelését, ami evolúciós alkalmazkodás eredménye, és azt volt hivatott meggátolni, hogy őseinknek éjjel, mikor nehéz volt táplálékhoz jutni, leessen a vércukorszintje. És fordítva, ha a napi kalóriaszükségletünk nagy részét a korai órákban vesszük magunkhoz, azzal segítjük a cirkadián összehangolást, ami jót tesz az anyagcserének (17), mivel a glukóztolerancia és az étkezéssel járó hőképződés erősebb a reggeli órákban, mint este.

A cirkadián órák nem kielégítő egymáshoz hangolása a bennünk élő mikrobákra is hatással van, mivel a bélflóránk a nap folyamán változik, aszerint, hogy mikor eszünk, hogy éjjel mennyi ideig nem eszünk és mennyi fény ér minket. Egy 2018-as egereken végzett vizsgálatból az derült ki, hogy ha az egerek nem napi 12, hanem 24 órát töltenek mesterséges fényben, akkor megnő a beleikben a Ruminococcus torques nevű baktériumok száma, amelyek felelősek a bélfal szivárgásáért, viszont csökkent a Lactobacillus johnsonii baktériumaik száma, amelyek viszont a bélfal zárását erősítik (18). Ezek az eredmények segíthetnek megérteni, hogy milyen mechanizmus révén károsítja az egészséges cirkadián ritmus megtörése a gyomor-és bélrendszert és vezethet későbbi egészségügyi problémákhoz.

Napfény? Jaj, csak azt ne!

A modern ember mesterséges fényeknek való fokozott kitettsége általában a Nap ultraibolya sugaraival való jóval ritkább találkozással társul, aminek számos negatív élettani hatása van. Az ipari forradalom előtt őseink sokkal több tevékenységet végeztek a szabadban, míg ma a fejlett országok populációjának nagy része épületen belüli munkát végez. A második világháború óta pedig az autók, a televíziók, a számítógépek, a videó játékok és más műszaki eszközök széles körű elterjedése is mind a házon belüli tevékenységeknek kedvez, és csökkenti a szabad levegőn töltött időt.

Az ezen technológiai fejlesztéseket megelőző évezredben az emberek bőrének pigmentje adott klímaviszonyok között mindig olyan volt, ami az ideális egyensúlyt tükrözte a napsugarak hasznos illetve káros hatásainak való kitettség tekintetében. A sötét bőr véd a leégéstől és talán a foláthiánytól is, míg a világosabb bőr lehetővé teszi a megfelelő mennyiségű D-vitamin és más vegyületek szintetizálását olyan földrajzi környezetben is, ahol kevesebb az ultraibolya sugárzás (19).

Csakhogy az életmód megváltozása és a világos bőrű emberek trópusi vidékekre költözése időszakossá tette a napsugárzásnak való kitettséget. A bőrrák gyakoribbá válását sokan a bőrtípus és lakóhely evolúciós meg nem felelése eredményének tekintik. Richard Weller, az Edinburgh-i Egyetem bőrgyógyásza a következőket mondja erről (20):

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


"A homo sapiens kb. 200 ezer éve él a földön. Az ipari forradalom előtt az emberek életük nagy részét a szabadban töltötték. Vajon hogy éltük túl a kőkorszakot naptejek nélkül? Nos, nagyon jól. Vajon nem mond-e ellent a józanésznek, mikor a bőrgyógyászok azt harsogják, hogy ne menjünk napra, mert abba bele is halhatunk?"

A világon becslések szerint egy milliárd ember (21) D-vitamin hiányban szenved, illetve nem megfelelő a D-vitamin szintje. A nem-égető napsugarakkal való túl kevés találkozás és az ebből fakadó D-vitamin hiány növeli a bármilyen okból bekövetkező halálozás, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, az emésztőszervi betegségek, a cukorbetegség, az elhízás, az Alzheimer-kór, a szklerózis multiplex, az ízületi gyulladás, a pikkelysömör, a nem-alkoholos zsírmáj betegség, a makula degeneráció és a rövidlátás kockázatát, de fokozott veszélyt jelent a vastagbélrák, a mellrák és a hasnyálmirigy rák kialakulása szempontjából is (22).

2016-ban Pelle Lindqvist a svéd Karolinska Intézet főmunkatársa publikált egy tanulmányt az általa vezetett 20 éven át tartó kutatásról, amelynek során közel 30 ezer svéd nő napozási szokásait követték nyomon, és amelynek végén a következő megdöbbentő megállapításra jutottak (23):

"Azok a nemdohányzók, akik kerülték a napfényt, nagyjából ugyanannyi ideig éltek, mint azok a dohányosok, akik a legtöbb időt töltötték napon, ami azt jelenti, hogy a napsugárzás kerülése nagyságrendileg ugyanakkora kockázati tényező a halálozás szempontjából, mint a dohányzás."

Eddig az egyetlen kockázati tényező, ami talán a kívánatos 30 ng/ml-es D-vitamin szint eléréséhez szükséges, nem-égető napsugárzás számlájára írható, az a nem melanóma típusú bőrrákok, mint a bazálsejtes és a laphámsejtes rákok előfordulása, amelyek szinte soha nem halálosak. Viszont Weller szerint a napozás a rosszindulatú melanóma esetén még javítja is a túlélési esélyeket (24).

"Úgy tűnik, hogy a melanóma szempontjából az időszakos napozás és leégés tekinthető kockázati tényezőnek, különösen fiatal korban. Viszont bizonyítékok vannak rá, hogy a rendszeres napozás csökkenti a melanóma kockázatát."

A napozás haszna azonban messze túlmutat azon, hogy biztosítja a megfelelő D-vitamin szintet a szervezetben. A napfény egy sor más fontos vegyület, például a szerotonin, az endorfin és a melatonin termelődését is serkenti (25). Ezenkívül napfény hatására a bőr nitrogén-monoxidot bocsát a szisztémás keringésbe, minek hatására kitágulnak az erek és csökken a vérnyomás. Egy 2014-es vizsgálatban azt találták, hogy az ultraibolya sugárzásnak a nitrogén-monoxid által közvetített hatásai a D-vitamintól függetlenül is javították az elhízás és a metabolikus szindróma tüneteit (27).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Ezen túlmenően a citokinok (TNF-alfa és IL-10) felülszabályozása és az ön-reaktív T-sejteket eltávolító szabályozó T-sejtek megnövekedett aktivitása révén mind az UVA, mind az UVB sugárzás segít megelőzni az autoimmun betegségek kialakulását. UVA és UVB sugárzás hatására a kalcitonin génnel-kapcsolatos peptid (CGPR) is termelődik, amely gátolja a gyulladáskeltő anyagok felszabadulását a hízósejtekből; ez magyarázza, hogy miért hatékony a napozás olyan bőrbetegségek esetén, mint a pikkelysömör (28).

Miközben a rendelkezésünkre álló adatok túlnyomó többsége azt támasztja alá, hogy a táplálkozásunk és az életmódunk megváltoztatásával számos előnyös egészségügyi hatást érhetünk el, kár lenne megfeledkeznünk az egészségmegőrzés legegyszerűbb eszközeiről. Nekünk, embereknek törekednünk kell arra, hogy amennyire lehet, egyensúlyban legyünk a biológiai óránkkal, amibe beletartozik az is, hogy rövidebb időablakban táplálkozzunk, eleget és megfelelő időben aludjunk és ésszerű keretek közt eleget tartózkodjunk napon. És akkor lehet, hogy rá fogunk jönni, hogy a legjobb gyógyszer, amivel a leginkább meg tudjuk őrizni az autonómiánkat, az a szokásaink megváltoztatása.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

1, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2118194/

2. https://www.bmj.com/content/364/bmj.k5092

3. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25654425/

4. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6210005/

5. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24555073/

6. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20847294

7. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16393316

8. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1773911/

9. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18305141

10. http://cancer-research-frontiers.org/wp-content/uploads/2016/04/CRF-2016-2-156.pdf

11. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24816752

12. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26549253

13. https://www.pnas.org/content/111/48/17302

14. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4635036/

15. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1002/mnfr.201900867

16. https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0097500

17. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28971851

18. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5909328/

19. https://www.jidonline.org/article/S0022-202X(15)35602-5/fulltext

20. https://www.outsideonline.com/2380751/sunscreen-sun-exposure-skin-cancer-science

21. https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMra070553

22. https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/19381980.2016.1248325

23. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/joim.12496

24. https://academic.oup.com/jnci/article/97/3/195/2544082

25. http://cancer-research-frontiers.org/wp-content/uploads/2016/04/CRF-2016-2-156.pdf

26. https://academic.oup.com/eurheartj/article/31/9/1041/591567

27. https://diabetes.diabetesjournals.org/content/63/11/3759

28. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2290997/