Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

prof. Martin Kulldorff:
A nyájimmunitás halogatása emberéleteket követel

Fordította:Váradi Judit és Szendi Gábor

Források:
1, prof. Martin Kulldorff: Delaying herd immunity is costing lives. Spiked, 29th April 2020
2,Alvin Powell: On-again, off-again looks to be best social-distancing option. The Harvard Gazette, March 27, 2020

A jelenlegi karantén az egészségeseket védi nem pedig a sérülékenyeket. Mi a nyájimmunitás elérésének legbiztonságosabb módja?

 

A Google adatkezelési elvei

 

A klímatudósokat frusztrálják azok az emberek, akik nem hisznek a klímaváltozásban. Az epidemiológiában az oltásellenesség vágja ki a biztosítékot. A legtöbb oltásellenes magasan képzett ember, mégis vitatják az oltások szükségességét. Most pedig a nyájimmunitást ellenzők okoznak hasonló problémát, amikor úgy tekintenek a nyájimmunitásra, mint egy rosszul értelmezett opcionális stratégiára, nem pedig egy tudományosan bizonyított, emberéleteket mentő jelenségre.

Mivel a COVID 19 igen virulens, gyorsan terjed és rengeteg tünetmentes esetet produkál, nem lehet hosszú távon féken tartani, így minden ország előbb utóbb eléri a nyájimmunitást. Naiv és veszélyes dolog másként gondolkodni. Az általános lezárások stratégiája rövid távon csökkentheti a terjedést és a halálesetek számát, de ez a megoldás nem tekinthető sikeresnek, mivel a lezárás megszűntetése után a járvány újra felüti a fejét.

Kemény választás előtt állunk. Az egyik lehetőség, hogy előre nem látható ideig fenntartjuk a lezárásokat, amíg egy vakcina segítségével el nem érhető a nyájimmunitás, illetve amíg biztonságos és hatékony gyógymódot nem találunk. Ezt kell mérlegelnünk azoknak a káros hatásoknak figyelembe vételével, amelyeket a lezárások okozhatnak.

A második alternatíva az, hogy minimalizáljuk a halálesetek számát amíg a nyájimmunitást meg nem szerezzük a természetes fertőződés által.

A cég általam ajánlott kedvezményes termékei itt tekinthetők meg


A legtöbb helyen nem készülnek föl az első lehetőségre és nem mérlegelik a másodikat sem. A kérdés nem az, hogy a nyájimmunitás elérését mint stratégiáját határozzuk-e meg, mivel ezt előbb utóbb mindannyian elérjük.

Inkább az a kérdés, hogyan minimalizálhatjuk a veszteségeinket, amíg oda eljutunk.

Mivel a COVID-19 halálozási arány nagyban korfüggő, csakis életkor-specifikus intézkedésekkel valósíthatjuk meg ezt. Az időseket és a veszélyeztetett csoportokat kell megóvnunk addig, amíg a nyájimmunitás meg nem védheti őket. A COVID 19 által veszélyeztetett 70-es korosztály tagjai között kb. kétszeres a halálozás, mint a 60-asok körében, tízszeres az 50-es, negyvenszeres a 40-es, százszoros a 30-as, és háromszázszoros a 20-as korosztályhoz képest. A 70-nél idősebbek körében több mint 3000-szer magasabb a halálozási arány, mint a gyermekek körében. A fiatalok esetében annyira alacsony a kockázat, hogy nagyobb eséllyel fognak közlekedési balesetben meghalni, mint a COVID 19 fertőzéstől.

E számokat figyelembe véve, a 60 fölöttieket kell jobban védeni, a korlátozásokat pedig enyhíteni kell az 50 év alattiak esetében. A sérülékeny idősebb emberek maradjanak otthon. Szállítsák házhoz az ételeiket, ne fogadjanak látogatókat. Az idősotthonokat különítsék el a személyzettel együtt. A fiatalok menjenek vissza az iskolába vagy a munkahelyeikre, anélkül, hogy idős tanárok és munkatársak követnék őket.

Az intézkedések megfelelő mennyisége idő- és helyfüggő, mivel fontos elkerülni a kórházak leterheltségét. A korosztályoktól is függenie kell az intézkedéseknek. Ezen a módon tudjuk minimalizálni a halálozások számát, amíg véget nem ér ez a szörnyű járvány.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A nyájimmunitást ellenzők jellemzően az egyes országokra eső COVID 19 halálozási arányt hasonlítják össze.

Az efféle összehasonlítás félrevezető, mivel nem veszi figyelembe a nyájimmunitás létezését. Az az ország, ahol már közel járnak a nyájimmunitáshoz, végső soron jobban jár, még akkor is ha kissé magasabb a jelenlegi halálozási arány. A lényegi statisztikai inkább az, hányan haltak meg a megfertőződöttek között.

Az adatok csalókák, az összehasonlításokat és a stratégiákat nem szabad félrevezető adatokra alapozni csak azért, mert a releváns adatok nem állnak rendelkezésünkre.

Jóllehet nem tökéletesen, Svédország jutott legközelebb egy életkorra alapozott stratégiához azzal, hogy az általános iskolákat, az üzleteket és az éttermeket nyitva hagyta, az időseket pedig arra ösztönözte, hogy maradjanak otthon. Stockholm lehet az első hely, ahol elérik a nyájimmunitást és ahol a magas kockázattal bíró csoportokat mindennél jobban megvédik, amíg meg nem érkezik a vakcina vagy más gyógymód.

A nyájimmunitás akkor jön el, amikor a népesség egy bizonyos, nem ismert százaléka megszerzi az immunitást. Egy hosszú távra alapozott, fenntartható szociális távolságtartás és jobb higiénia segítségével ezt a százalékot csökkenteni lehet, ezzel életeket megmentve. Ilyen gyakorlatot kell mindenhol alkalmazni.

A szociális távolságtartás, amely tartósan nem tartható fenn, más történet. Némely ember meg fog fertőződni, és minden egyes fiatal alacsony kockázatú személyre, aki elkerüli a fertőzést, arra végső soron lesz nagyjából egy további magas kockázatú idős személy, hogy megfertőződjön, n9velve ezzel a halálozási számot.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Az oltásellenesek nem szenvednek hitük következményeitől, mivel a többiek által létrehozott nyájimmunitás óvja őket. Sem a nyájimmunitás ellenesek; sokan közülük megengedhetik maguknak a Covid-19-től való elzárkózást mindaddig, amíg a többiekben kialakul a nyájimmunitás. Az idősebb és munkásosztályba tartozó emberek aránytalanul jobban szenvednek a mostani megközelítéstől, mert ők fertőződnek meg és ezzel közvetetten védik a sokkal kisebb kockázatú egyetemi hallgatókat és fiatal szakembereket, akik otthonról dolgozhatnak.

A jelenlegi "egy méret mindenkinek" karantén-megközelítés fölösleges halálokhoz vezet. Az idősek és az egyén nagykockázatú csoportok védelme logisztikailag sokkal nehezebb, mint izolálni a fiatalokat az iskolák és egyetemek bezárásával.

De muszáj megváltoztatni a módszert, ha le akarjuk csökkenteni a szenvedést és életeket akarunk megóvni.

x   x   x

Alvin Powell:
A húzd meg-ereszd meg tűnik a legjobb szociális távolságtartási megoldásnak.

A Chan Iskola koronavírus elemzése talált egy stratégiát, amely megelőzi az egészségügy túlterhelődését miközben építi a nyájimmunitást

A világon a koronavírus esetek száma tart a félmillió felé. A Harvard egyetem fertőző betegségek szakértői szerint egy friss modell azt mutatja, hogy a vakcina kifejlesztésének vagy más beavatkozási lehetőségnek a hiányában a szociális távolságtartásnak egy időszakonként változó mintázata több életet ment, mint az egyszer bevezetett és állandósított stratégia, és elkerülhetővé teszi a kórházak túltelítettség, miközben lehetővé teszi az immunitás kialakulását a népességben.

A munkát a Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskolában végezték el Yonatan Grad immunológus PhD és Marc Lipsitch epidemiológia professzor vezetésével. Kimutatták, hogy ha a Kínában alkalmazott szigorú távolságtartást, amely 60%-kal csökkentette a fertőzés továbbadását, lazítják, az eredmény egy hasonló méretű őszi-téli járvány csúcs lesz, amelynek hatása az egészségügyre hasonlatos lesz egy szabadjára engedett járványnak.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


"Azt néztük meg, hogyan hat a ma legfontosabbnak tekintett dologra - a intenzív osztályok túltelítettségére", mondta Grad.

A probléma az, magyarázták a kutatók, hogy míg a szigorú szociális távolságtartás tűnhet a leghatásosabb stratégiának, ugyanakkor csekély népességszintű immunitás alakul ki a vírus ellen, ami így valószínűleg visszatér.

A kutatás szerint egy lehetséges módszer a járvány kezelésére, legalábbis, amíg más hatásos beavatkozási lehetőség nincs, a többszörös "időszakos" szociális távolságtartási szakasz, amelyben lazítanak a szabályokon, amikor az esetek egy bizonyos szint alá esnek és aztán újra beszigorítanak, amikor az új esetek száma egy bizonyos szintet elér. Az esetek száma attól is függ, mutat-e a Covid-19 szezonalitást, mint az influenza és a nátha - amit szintén egy koronavírus is okozhat - vagy egész évben terjed.

A szezonalitástól függően, a modell szerint a szociális távolságtartást az idő 25-75%-ban kellene fenntartani, hogy a népesség immunitása is kialakuljon és a kórházak se terhelődjenek túl. Ahogy az idő telik és a népesség immunitást szerez, a korlátozó időszakok rövidülhetnek, hosszabb időszakokat hagyva közöttük.

Az olyan beavatkozási módok, mint a az oltás kifejlesztése (legjobb esetben is 12-18 hónap múlva lesz), egy hatékony kezelési mód kifejlesztése vagy a hatásos eset beazonosítás és kapcsolati háló felderítése változtathat a módszeren. Azt is modellezték, mi történne, ha az USA megduplázná az intenzív osztályok ágyszámát. A legsúlyosabb betegek kezelését lehetővé tevő megnövelt kapacitás lehetővé tenné a szociális távolságtartás feloldását 2021 közepére, míg a mostani járvány alapján csak 2022 után lehetséges. A bármiféle szociális távolságtartás hiányában a modell szerint a járvány őszre lecsengene, de ennek az ára a túlterhelt egészségügy és feltehetőleg sokkal több halál lenne. Ezután a vírus periodikusan visszatérhet, hasonlóan a náthához, influenzához és más hasonló fertőző betegségekhez.

Grad elismerni, hogy gőze nincs, van-e erre a "húzd meg-ereszd meg"-re politika akarat, de Sarah Fortune, a Harvard Chan Iskola Immunológiai és Fertőző betegségek részlegének vezetője szerint a kutatás prezentálta azt, amit ő a legrealistább elérhető stratégiának gondol. Valószínűtlen, mondta, hogy az USA vissza fogja tudni terelni a szellemet a palackba, ahogy Kínának láthatólag sikerült, és, mivel az egész világon sérülékeny az egészségügyi rendszer, a vírusnak majdnem biztosan van "telephelye", ahonnan újra fertőzi majd az országokat.

"A legtöbb, amit elérhetünk - akár helyileg is, a Covid kontrolljában -, azt a globálisan leggyengébb egészségügyi rendszer szabja meg", mondta Fortune, egy csütörtök reggeli média konferencián.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A kutatás tudományos előpublikációként jelentett meg, amely még lektorálására vár, ls arra figyelmeztet, hogy az USA egészségügyi rendszere nem elég erős ahhoz, hogy akár egyszer és mindenkorra oldja a szociális korlátokat vagy hogy elkezdje a húzd meg-ereszd meg taktikát.

A Harvard Globális Egészség Intézetének igazgatója, Ashish Jha szerint az USA egészségügyi rendszere "meredekebb hegy a megmászásra", mint egyébként lenne, ha nem vesztegettek volna el két hónapot az életbevágóan fontos felkészülésből. szerinte nagyon agresszív szociális távolságtartási korlátozások szükségesek most (március végén), hogy az egészségügyi rendszer utolérje a vírus terjedését.

(A cikk további része már nem aktuális és korábban is csak az USA-ra vonatkozott)

Koronavírus cikkek a Tenyek-tevhik.hu-n

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre