Fordította: Czárán Judit
A pénz tud boldogítani - ha értelmes életet teremtünk általa
Source: www.Freepik.com
Mit jelent az Ön számára a pénz?
Egy nemrégiben készült felmérés szerint az amerikaiak számára ma nagyobb érték a pénz, mint a hazaszeretet, a vallás, a közösségek vagy a gyerek - és ez a megdöbbentő tendencia már legalább az 1990-es évek vége óta tart. Ahogy az emberek intézményekbe vetett bizalma csökkent, úgy kezdtek egyre többen a pénz fele fordulni, mintha az lenne a horgony az élet viharos tengerén, olyasmi, aminek látszólag biztos értéke van egy bizonytalan világban. A Z-generáció 69%-a már komolyan hisz abban, hogy "a pénzzel boldogságot lehet vásárolni".
Pedig a pénz még sosem tett senkit igazán boldoggá, és nem vezet olyan élethez, amely valódi elégedettséggel tölt el valakit. Ellenkezőleg, a pénzhez való hibás ragaszkodás nagymértékben hátráltathat minket abban, hogy mély, értelmes életet éljünk.
Könyvem, a HBR Guide to Crafting Your Purpose (Harvard Business Review Útmutató az értelmes célok kitűzéséhez) azt vizsgálja, hogy napjainkban mennyire hiányzik az emberek életéből a cél és az értelem, és megmutatja az utat, amelyet követve a jó irányba fejlődhetünk. Sajnos sokan a pénzzel próbálják helyettesíteni az értelmes célokat. Talán mert a pénz könnyen mérhető valami, az értelmes cél viszont nem. Nagyon fontos, hogy aki fejlődni akar és céltudatosan akarja élni az életét, megfelelő kapcsolatot alakítson ki a pénzzel.
Azt javaslom, hogy a pénzhez való hozzáállásunkban a következő elveket tartsuk szem előtt: kezeljük a pénzt értékén, fektessünk jó dolgokba, költsünk jó dolgokra, segítsünk másoknak, legyünk tudatosok abban, hogy mivel keresünk pénzt, illetve spóroljunk jó dolgokra.
Ne tulajdonítsunk a pénznek a kelleténél nagyobb jelentőséget
A pénz, amióta csak elődeink kitalálták, a civilizáció elengedhetetlen része. Hiánya nagy nehézségeket okozhat, a megléte viszont nem feltétlenül teremt jó életet. Az az elképzelés, hogy a több pénz boldogabb életet eredményez, egy bizonyos pontig igaz lehet, de rá fogunk jönni, hogy a pénz személytől függően ugyanannyi problémát is okozhat, mint amennyi előnnyel jár.
A "hedonikus alkalmazkodás" azt jelenti, hogy a gazdagsági jólét magasabb szintjeihez gyorsan hozzászokunk, és ezek a magasabb szintek később már nem nyújtanak több örömöt. A pénz hihetetlenül sok mindenre jó, de nem szabad, hogy öncéllá váljon. Az a koncepció, hogy a pénznek kell szolgálnia minket, nem pedig nekünk a pénzt, evidenciának tűnik, mégis nagyon nehéznek tűnhet eszerint élni egy olyan világban, amely a sikert sokszor nagy lakások, sportautók és high-tech műszaki eszközök birtoklásában méri.
Ha boldogok akarunk lenni, a pénzt szorítsuk vissza az életünkben arra a helyre, amit megérdemel. A pénzzel nem lehet boldogságot vásárolni, és ha túl sokat foglalkozunk vele, az valójában árthat a céltudatosságunknak. Ha azon kapja magát, hogy a pénzszerzésben keresi az értelmet, gondolkodjon el azon, hogy miként tudná csökkenteni az életében a pénz jelentőségét, és hogy nem áldoz-e fel érte olyan dolgokat, amelyek fontosabbak a pénznél - a kapcsolatait, az értelmes munkát, vagy a másokért végzett szolgálatot.
Fektessen olyan dolgokba, amelyektől jobb lesz a világ
A modern ESG-mozgalom (A mozaikszó az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) szavak rövidítése), amelynek az "értékalapú befektetés" áll a középpontjában, az utóbbi időben számos kritikával szembesült - a zöldmosás vádjától kezdve a pénzügyi alulteljesítés vádjáig és az ideológiai kritikákig, hogy csak néhányat említsünk.
Az az elképzelés azonban, hogy az erőforrásaink felhasználását az értékeinkhez kell igazítanunk, nagyon régi és elpusztíthatatlan. A Tóra, a keresztény Biblia, a Korán és a hindu szentírások mind arról szólnak, hogy a vagyonunkkal való gazdálkodást az értékeinknek kell alárendelnünk. Az ESG ennek egyik modern megnyilvánulása, de nem az egyetlen. Ma már emberek milliárdjai vannak tisztában azzal, hogy megtakarításaikat jó célokra is befektethetik: az ezredfordulósok 86%-a érdeklődik az olyan befektetések iránt, amelyekkel pozitívan lehet hatni a világra, a Z-generáció 72%-a pedig hisz benne, hogy az ilyen befektetések javíthatják a fenntarthatóságot.
Ma már sokféle módon élhetjük meg értékeinket a befektetéseinken keresztül, és számos olyan cég és technológia áll rendelkezésre, amelyek ezt megkönnyítik. Több ezer lehetőségünk van arra, hogy befektetéseinket (vagy legalább azok egy részét) összehangoljuk értékeinkkel.(Például Start up vállalkozásba, vagy környezetvédelmi, vagy szociális célokért dolgozó cégbe fektetünk.) És ezt gyakran úgy is megtehetjük, hogy erre azért ne fizessünk rá. Az ilyen módon történő befektetés öröm és értelmes cél lehet, és érdemben hozzájárulhat a világ pozitív irányba történő megváltoztatásához.
Élményekre költsön, ne tárgyakra.
A pénzügyi előrejutás egyik alapelve, hogy kevesebbet költsön az ember, mint amennyit keres. De ha egy másik alapelvet kellene választanom, akkor az ez lenne: Élményekre költsön, ne tárgyakra.
Számos kutatás igazolja ezt a tételt. Az anyagi javak a jóllét csökkenését is okozhatják, amennyiben hasonlítgatáshoz vezetnek (ha például arra hajt valaki, hogy szebb órája vagy jobb autója legyen, mint a szomszédnak). Az élmények (kirándulások, utazások és egyéb tevékenységek) azonban a jóllét növekedésével járnak - különösen azok, amelyek új dolgokra nyitják fel a szemünket, és amelyeket másokkal is megosztunk. Ahelyett, hogy egy drágább autóba fektetnénk a pénzünket, fontoljuk meg, hogy mi lenne, ha inkább elutaznánk a barátainkkal valami új, egzotikus helyre. Vagy egy méregdrága óra megvásárlása helyett inkább menjünk el a párunkkal vagy a családunkkal önkénteskedni egy olyan helyre, ahol új dolgokat ismerhetünk meg, úgy, hogy ezzel közben másokat is szolgálunk.
Segítsen másoknak
Akár sok elkölthető jövedelme van, akár kevés, a legjobb dolog, amit a vagyonával tehet, ha nagylelkűen adakozik belőle, és ezzel szolgál másokat. 2013-ban kilenc pszichológus publikált egy tanulmányt, amelyben mérföldkőnek számító megállapítást tettek: "Az emberek mindenhol a világon érzelmi hasznot húznak abból, ha anyagi forrásaikat mások megsegítésére fordítják". 136 ország adatait elemezve megállapították, hogy "a társadalom javát szolgáló költések mindenhol növelik az adakozók boldogságszintjét, szegény és gazdag országokban egyaránt". Ezt a tanulmányt azóta több másik is követte, amelyek mind a nagylelkűséggel járó nagyobb jóllétet hangsúlyozzák - a nyilvánvaló társadalmi hasznukon túl is.
Az egyik módja ennek az, hogy létrehozunk egy alapot, és elkezdjük minden hónapban jövedelmünk egy bizonyos százalékát ebbe az alapba utalni. Ez lehet akár a keresetünk 1%-a vagy 20 dollár is, de fontos a rendszeresség. Ezáltal az adakozás szokásunkká válik, és lehetőséget nyújt nekünk és a szeretteinknek arra, hogy közösen dolgozzunk egy jó cél érdekében. Ha idővel az anyagi lehetőségeink bővülnek, akkor növelhetjük is ezt a százalékos arányt. És a jótékonysági adakozáson kívül ne feledje, hogy amikor (az előző pontban leírtak szerint) pénzt költ, ezt olyan élmények megszerzése érdekében teszi, amelyek a barátoknak és a családnak is segítenek.
Legyen céltudatos a pénzkeresésben
Amikor társszerzőként írtam az első könyvemet, a Passion and Purpose-t (Cél és Szenvedély), az egyik fő megállapításunk az volt, hogy a három legfontosabb ok közül kettő, amiért az emberek hivatást választanak, a szellemi kihívás és a lehetőség, hogy hatást gyakoroljanak a világra. Én azonban, amikor dolgozni kezdtem, meggyőztem magam arról, hogy egy ideig bármit elvállalok az anyagi szabadságom megteremtése érdekében. Azonban kiderült, hogy tévedtem. Ahhoz, hogy az ember egész életében sikeresnek és fontosnak érezze magát, céltudatosan kell karriert építenie. És bár a munkájáért az embernek elég pénzt kell kapnia ahhoz, hogy a munkán kívüli szükségleteidet is kielégíthesse, ha ezek a szükségletek már kielégültek, és tud egy kicsit félretenni a jövőre, a legokosabb dolog, amit tehet, hogy ha értelmes munkát végez.
Naivitás lenne teljesen figyelmen kívül hagyni az anyagi szempontokat, amikor munkát vállal az ember. Ha pénz miatt kell dolgoznia, tegye meg. De ha megvan hozzá az anyagi függetlensége, válasszon olyan munkát, ahol kiváló emberekkel dolgozhat együtt, ahol a munkájának értelmes célja van, ahol autonómiát biztosítanak önnek és ahol a felelősség is az öné. Ezek a dolgok többet fognak számítani, mint az esetlegesen megkereshető plusz pénz, és jó eséllyel jobban is fog teljesíteni, ha olyan munkája van, amelyben örömét leli.
A szabadságra spóroljon, ne a nyugdíjra
A nyugati világban az emberek szeme előtt évtizedek óta a nyugdíj elérése lebeg célként. De nem biztos, hogy a nyugdíjazás jó cél. Nem sok bizonyíték van ugyanis arra, hogy a nyugdíjba vonulás javítja az életminőséget, arra annál több, hogy ha nem jól megyünk nyugdíjba, az káros társadalmi és pszichológiai hatásokkal járhat. Egy brit tanulmány a nyugdíjba vonulást a halálozási ráta növekedésével, az Egyesült Államokban pedig a gyors kognitív hanyatlással hozta összefüggésbe.
Amint azt már korábban említettük, mi emberek arra vagyunk kitalálva, hogy az életünknek célja és értelme legyen - ezek nagy része a munkánkból és a közösségeinkből származik. Ahogy öregszünk, mindenképpen szükségünk lehet megtakarított pénzre, hogy legyen tartalékunk arra az esetre, ha megromlik az egészségünk, illetve amikor már kevesebbet tudunk dolgozni. De a legtöbb ember számára a teljes nyugdíjba vonulás nem jó döntés. Ehelyett a megtakarításaink célja a nagyobb szabadság biztosítása kell legyen - az, hogy úgy dolgozhassunk, ahogy szeretnénk, a kívánt életkorig, a pénzügyi szükségleteink korlátozása nélkül. Ettől még spórolhatunk a nyugdíjas éveinkre, de ezt azért tegyük, hogy szabadságot és célt vásároljunk magunknak, ne azért, hogy szabadidőt. És ha a 30-as és 40-es éveinkben megtapasztaltunk valamilyen életünket megváltoztató likviditási problémát, akkor lesz bennünk elég bölcsesség, hogy belássuk: a pénz nem csak arra jó, hogy a golfpályán vagy a tengerparton töltsük az időnket. Akkor a pénzre lehetőségként fogunk tekinteni, hogy keményebben belevessük magunkat a mások számára is értékes munkába.
A Z generáció tagjai közül sokan ezt pontosan tudják, 41%-uk a "második felvonást" részesítené előnyben a teljes nyugdíjba vonulással szemben, de mások még mindig a munka "befejezésére" vágynak, és nem arra, hogy megvásárolják maguknak a szabadságot ahhoz, hogy értelmesen dolgozhassanak. Pedig ez kulcsfontosságú lenne a pénzügyi és szakmai fejlődésük szempontjából.
A pénzügyeink felvirágoztatása azt jelenti, hogy a pénzt a megfelelő helyre tesszük, értelmes munkával járó életet alakítunk ki magunknak, nagylelkűen adakozunk másoknak, átadjuk magunkat az életre szóló élményeknek a családdal és a barátokkal, a vagyonunkkal jól gazdálkodunk, úgy, hogy azzal pozitív hatást gyakoroljunk a világra. És azt is jelenti, hogy ezt a lehetőséget másokkal is megosztjuk, illetve hogy közösségben élünk másokkal. Pénzzel nem lehet boldogságot venni, de a pénzzel való okos bánás és a pénzzel kapcsolatos értékközpontú gondolkodás alapja lehet egy nemes célokért leélt, értelmes életnek.